Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-16 / 191. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2006. AUGUSZTUS 16. Isten paprikamalmai lassan őröltek „Alapíttatott: 1869" A szalámi- és paprikatnúzeuni sok látogatót vonz Szegedre. A veszprémi Padányi katolikus gimnázium 11. osztálya is megnézte a kiállítást Fotó: Frank Yvette Szegedi együttesek sikere a Szigeten Két szegedi zenekar és a kortárs balett is szóra­koztatta a nagyérdeműt az idei Szigeten. A Jeffo's Dream már harmadszor, míg a Friday's Dust először lépett színpadra, Juronicsék pedig majdnem minden évben ott vendégeskednek. A Jeffo's Dream zenekar négy éve alakult Szegeden, eredetileg két taggal, ma hatan játszanak. - Három évvel ezelőtt mutatkoz­tunk be a Sziget közönsé­gének, akkor természete­sen még a kezdő zenekar­oknak fenntartott Talen­tum színpadon - mondta Dézsi Sándor, a Jeffo's Dream zeneszerzője. - Ma már nem vagyunk az a ki­mondott amatőr banda, menetelünk előre, a zene­kar fejlődik, így tavaly és idén is a Bahia színpadon léptünk fel. Általában a trip-hop stílussal azonosí­tanak bennünket. Mi ma­gunk viszont jobban sze­retjük a new wave megfo­galmazást használni az ál­talunk játszott muzsikára. A Friday's Dust első al­kalommal lépett fel a hajó­gyári szigeti fesztiválon. ­A bandát 2004-ben alapí­tottuk, de három-négy hó­napja alakult ki a végleges felállás - mesél az alterna­tív zenét játszó zenekarról Kiss Balázs énekes. - A Ta­lentum színpadon léptünk fel, jó közönségünk volt. Kalandos módon kerül­tünk a Szigetre, ugyanis a jelentkezési határidő előtt mindössze egy órával küldtük el a három szá­mot tartalmazó felvéte­lünket, szerencsénk volt, még befértünk - nyugtáz­za az énekes. A Szegedi Kortárs Balett az Atlantisz című kompo­zíciót mutatta be a Szige­ten. - Számomra rendkí­vül fontos, hogy olyan kö­zönséghez is eljussunk, amellyel színházban nem biztos, hogy találkoz­nánk. A Szigeten nem először voltunk, pár alka­lommal kaptunk már er­re lehetőséget - mondta Juronics Tamás tán­cos-koreográfus, a Szege­di Kortárs Balett művé­szeti vezetője. - Min­den előadás különleges és megismételhetetlen. Ilyen volt ez is. Szokatlan nehézségekkel kellett megküzdenünk, hiszen egy nem szabadtéri szín­padra készült darabot kel­lett előadnunk a szabad­ban, és valahogyan hatás­talanítanunk kellett a más sátrakból kiszűrődő zenéket is. - Ráadásul idén kicsit bátrabbak voltunk a mű kiválasztásában - folytat­ta a művész. - Az Atlan­tisz című darabot táncol­tuk, amit Eötvös Péter impulzív, drámai hatású zenéjére komponáltam. Nehezen értelmezhető zene ez, mégis remélem, megérinthettünk olyan nézőket is, akik nem sű­rűn járnak kortárs zenei és balett előadásokra. B. K.-F. E. Ötven- és ötszázforintos 1956 tiszteletére A Pick-múzeum olyan idegenforgalmi látványosság, melyet Szegeden kívül nem lehet másutt elképzelni. Ennél erőteljesebb szcgedikuni nincs. Aki ideutazik az ország túlsó végéből és nemcsak nyaralni akar - amúgy ál­talában -, hanem tényleg megismer­kedni Szegeddel, ide föltétlenül el­megy. „Sürgönycím: Pixalami Szeged. Alapít­tatott: 1869-ben" - olvasható az évek százával ezelőtt írt szöveg a szegedi Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum be­járatánál, a falon. Kissé arrébb: „Pick Márk szalámigyár, paprikamalom, zsi­radéküzlet." S egy réges-régi kép, a füs­tölgő szalámigyárral. Szóval így kezdő­dött. Pick, a világpolgár A híres hungarikum, illetve „szegedi­kum" teljességgel nemzetközi jellegű: a gyáralapító Pick család morvaországi eredetű zsidó család volt, és Pick Márk mester olaszoktól tanulta el a szalámi­készítés titkát. Maga a „szalámi" is olasz szó, száraz húst jelent, s valóban: a szalámikészítés lényegi eleme a vízelvo­nás. De mi is különbözteti meg egymástól a szalámit és a kolbászt? - A szalámiba való húst darabolják, a kolbászba valót pedig darálják. A szalámiszelet felszínén látható, hogy a benne lévő húsdarabkák mozaikosak, míg a kolbászszeletben lé­vőek félig-meddig egybemosódnak. S hogy miért „téliszalámi" a szalámi? Azért, mert régen szalámit csak télen le­hetett gyártani - halljuk Gyuris Nikolet­ta tárlatvezetőtől. És miképp a disznóvá­gás szezonja máig a tél, teljesen logikus, TURISTÁK AZ ORSZÁG TÚLSÓ VÉGÉBŐL Szegedre, kivált a szalámi- és papri­kamúzeumba olyan vidékekről szokás érkezni, ahol se szalámit nem gyárta­nak, se paprika nem terem. Tóth Klá­ra a fiával jött megtekinteni a régi eszközöket, dokumentumokat bemu­tató gyűjteményt, s felváltva fényké­peztek. Az internetről nézték ki a mú­zeumot úticél gyanánt - éppúgy, mint a soproni Horváth Hermina, aki uno­katestvérével látogatott Szegedre, szintén internetes útmutatás alapján. A budapesti Simon László kezébe a fővárosi múzeummajálison került a Pick szórólapja, ennek nyomán hozta ide családját, Maczkóné Fehér Ildikó - az északi hegyvidéken lévő Túráról - pedig a BNV-n figyelt föl a szegedi szóróanyagra. hogy egykor, amikor még a szalámigyár ablakainak nyitásával-csukásával szabá­lyozták a klimatikus viszonyokat, a nyá­ri levegő mindent tett volna a szalámi­nak, csak jót nem. Szamárság - hiedelem Egyébként a szalámigyár nem véletle­nül települt a Tisza partjára: a vízpára nagy szerepet játszott abban, hogy a sze­gedi szaláminak 95 százalékát el lehe­tett adni külföldön - míg az összes többi magyarországi szaláminak csupán 75 százalékát, ha ugyan. Némely ősszegediek között máig él a hiedelem: a szalámiban szamárhús van. Mi ennek az eredete? Pick Márk mester sokat dolgozott együtt olasz húsipari munkásokkal - s Olaszországban sok a szamár. És a szegedi szalámi már kez­detben sem volt olcsó. Ha a tehát a gye­rekek szalámit kunyeráltak otthon, az anyukának az volt a válasza: ti csak ne akarjatok szalámit enni, abban szamár­hús van! Pedig hát a szalámiban nem volt szamárhús - csak sokba került. Paprikamalom a Tiszán A múzeum második emelete a szegedi paprikáé. Míg tehát az alsó szinten sza­lámiillat felhőz - a felsőn őröltpapri­ka-aroma leng. Már a paprikamúzeum­ban vagyunk. „Ő Felsége első Ferencz Jó­zsef legmagasabb udvartartásába Pálfy-féle fűszerpaprika megelégedésre szállíttatik" - olvashatjuk egy hatalmas kép alatt. Az ábra régi szegedi utcát áb­rázol, fehér falú, paprikafüzéres házak­kal, paprikával púpozva megrakott lovas kocsival. Másik ábra; úszó paprikama­lom a Tiszán - volt idő, mikor nem ke­vesebb, mint huszonkét paprikamalom őrölt Szegeden. Egyébként a „paprika" szóhoz nem csak újabban társul a „ha­misítás" szó képzete: társult már az 1800-as évek végén is. A paprika iránti kereslet megnőtt, a termésmennyiség viszont nem. A szegedi paprikához tehát olcsóbb spanyol paprikát kevertek, s a keveréket szegediként terjesztették. Az 1884-ben megalakult „Városi Vegyvizs­gáló Hivatal" feladata tehát az volt, hogy megállapítsa: hol termett az a paprika? A Costa Braván, vagy az alsóvárosi feke­teföldeken? És hogy melyik a jobb? A kérdés időnként azóta is fölmerül - Is­ten paprikamalmai lassan őrölnek. ECS. Újabb évfordulós emlékpénz kiadását jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. Érméből hárommal, bankjegyből egy­féle címlettel tisztelegnek az 1956-os forradalom évfordulójának. A makói születésű Galamb József tervez­te népautó, a Ford T-modell tiszteletére februárban ezerforintos emlékérmét ve­retett a Magyar Nemzeti Bank, Bartók Béla születésének 125. évfordulóját ezüst ötezressel ünnepelték. Júliusban adtak ki újabb évfordulós érmét, a nándorfehérvá­ri csata 550. évfordulójára. Októberre, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára három díszérem is várható. Százezer fo­rintos arany emlékpénzt vernek ötezer példányban, ezüst ötezresből tízezret adnak ki, valamint a mostani ötvenfo­rintos érménknek is kibocsátják kétmil­lió darab emlékváltozatát. Mindhárom emlékérmet egy „elsőérmes" tervező, Rónay Attila készítette, és az 56-os for­radalom jellegzetes lyukas nemzeti lo­bogóját ábrázolja. - Ritkán nyomnak emlékbankjegyet, a millenniumra jelent meg ilyen utoljá­ra, az októberi évfordulóra jelenik meg a következő - tájékoztatott Nagy Ádám, a szegedi Móra-múzeum numizmatikusa. Az ötszázasból tizenötmillió darabot ad­nak ki, tehát az ötvenforintos érmével együtt bekerül majd a hétköznapi pénz­forgalomba. A bankjegy színe nagyon hasonlít majd a mostanira, a Rákóczi­képes felén viszont az MNB-embléma helyén 56-os díszfelirat látható, alatta a sorozatszám helyére az 50. évforduló felirat kerül. A hátoldala változik meg jobban: a sárospataki vár helyére a Parla­ment épülete kerül a lyukas nemzeti lo­bogóval. D.T. Az öszázforintos emlékbankjegy jMyértékasitts már • DÉL-MAGYARORSZÁG ás a DÉLVILÁG ügyfélszolgálati irodáiban is • NAPIJEGY: 3500 Ft (a helyszínen: 4000 Ft) • BÉRLET: 7500 Ft (a helyszínen: 8000 Ft) • Szeged. Kölcsey u. 5., 62/310-933 ' Szentes, Kossuth u. 8.. 63/314-838 • Makó. Szegedi u. 9-13., 62/213-198 • Hódmezővásárhely, Szeglűu. 1-3., 62/242-419 Az augusztus 19-i napra belépőt nyertek ­Bárkányi Zoltán Bérci Viktória Berka István Csányi Zoltán Csuzdi Orsolya Dávid Nándor Deák Antalné Gábor Sándorné Hegedűs Lajos Herendi Anett Iványi Lászlóné Joó János Katona Lászlóné Kotormán Antal Pintér Antalné Piti Angéla Rácz Hajnalka Szűcs Gábor Tímár Tünde Várhelyi Zoltán 'inden nyertes 2 db Balástya, Szegfű u. 5. Hódmezővásárhely, Mester u. 28%>S Szeged, Alföldi u. 22. Szeged, Palánkai u. 46. Szeged, Hargitai u. 50/B Szeged, Vitorla u. 56. Algyő, Kastélykert u. 26/A Üllés, Dózsa Gy. u. 39. Kistelek, Nagy S. u. 13. Szeged, Kossuth L. sgt. 9-13. Szeged, Palánkai u. 3. Szeged, Csaba u. 50/A Mórahalom, Honvéd u. 18/A Makó, Bocskai u. 4. Forráskút, Kossuth L. u. 8. Szeged, Hont F. u. 10/A Szatymaz, Kis u. 9. Makó, László u. 80. Szatymaz, Árpád u. 59. Algyő, Berek u. 15. belépőt kap! ­• S­Gratulálunk!? A ZEPTER International, a szegcdi 35. Felnőtt Síkvízi Kajak-Kenu Világbajnokság szponzora szeretettel várja önt a szegedi VB szponzorfaluban 2006 augusztus 17-20. között. Látogasson el a ZEPTER International sátrába, ahol fantasztikus meglepetésekkel és tombolával kedveskedünk önnek! HELYUl; YARORS/Av; OE1V11ÁG

Next

/
Thumbnails
Contents