Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-14 / 189. szám

HÉTFŐ, 2006. AUGUSZTUS 14. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Szeged-Szabadka ingyenvonat: ezerhatszázan szomszédoltak szombaton Piacozók, fagyizók, állatkertrajongók A palicsi állatkert és a szabadkai piac lett a nagy nyertese a szerb és a magyar vasúttársaság akciójának. Egy napig mindenki ingyen utazhatott Szeged és Szabadka között. Annyian szálltak vonatra szombaton, mint máskor két és fél hét alatt. Döbbenten nézték a vasút mellett lakók a hatalmas vonatot szombat délelőtt. Szegedről az apró sínbusz helyett ezúttal hét fülkés kocsit indítottak Szabadkára. A szerb és a magyar vasúttársaság nyílt napot hirdetett, mindenki ingyen utazott. Röszkéig tűrhető sebességgel gurultunk, ott nagy csapat határőr lepte el a vonatot - készültek. Azután elhaladtunk a fehér karók mellett, melyeken az „MNK" és „SCG" betűk két nem létező ország határát jelölték. A vezető rögtön fékezett, és egy megfáradt biciklis tempójában döcögtünk tovább, a vonat csak Bácsszőlősnél gyorsult. Barátságos elefánt A kirándulók jórészt Palicsig jöttek. A főút menti rendezetlen épületek után lenyűgöző a park és a tó környékének szépsége. A monarchia idején épült villák fokozatosan újjászületnek. Csakúgy, mint az állatkert, ahová a leszállók többsége tartott - fókát, elefántot Szegeden nem látni. Főleg olyan bájos és barátságos elefántot nem, amely a látogatók kezéből elfogadja a füvet, és szívesen tép ormányával a gyepből a bámuló gyerekek orra előtt. Laki fuditék Röszkén szálltak föl. A körülöttük ülők mind piacozni indultak - ők azonban állatkertrajongók. Szegeden ha nyitáskor bemennek a vadasparkba, este hatig maradnak. Azt mondják, Palicson látszik, igyekeznek szépen, tágasan elhelyezni az állatokat, csak néhány öreg, szűk ketrec látványa elszomorító. Amíg a lassú szakaszon ment a vonat, a sínek melletti mocsár madárvilágában, a gondozott gyümölcsösökben gyönyörködtek. A többség viszont Szabadkára utazott piacozni, várost nézni. A belváros gyorsan fölfedezhető, bejárható, öröm nézni, ahogy a leghíresebb szecessziós épületeket felújították. A sok magyar felirat mellett még fájóbb azok hiánya - főleg az új boltok, kávézók esetében. Ha a vezetés igyekszik is a háromnyelvűség látszatát fenntartani, és utcatáblákon, hivatalos intézményeken példát mutatni, a vállalkozások már nem szenvednek ezzel. Mozdonyos pecsét Visszafelé, a vasútállomáson Barba és Szegedre is indult vonat. Többen a tengerhez vágytak; az információban elmondták 3400 dinár a retúrjegy, 450 dinár a fekvőhely. Maradtunk a félórás késéssel induló szegedi ingyenvonatnál. Csakúgy, mint Tanácsék. A Palicsról hazafelé tartó Szabadkáról sokan jöttek Szegedre az ingyenvonattal Fotó: Karnok Csaba család gyerekestül még nem járt a Vajdaságban. Az állatkertben töltötték a legtöbb időt, tetszett nekik, hogy - a Szegedi Vadasparkhoz viszonyítva - jobban megközelíthetők az állatok. A gyerekeknek a határátlépés is kaSZEGED-SZABADKA SZAMOKBAN A nyílt napon 1600-an utaztak a két város között vonaton, ennyi utas egyébként két és fél hét alatt jön össze. Bár hatszáz részvételi jegyet adtak ki, a Szegedről reggel induló vonatra végül négyszáznál kevesebben szálltak föl. Sokakat elriasztott az esősnek ígérkező időjárás. Reggel Szabadkáról 253-an jöttek át Szegedre. Napi négy vonat jár a két város között, a jegy ára durván ötszáz forint - az euró árfolyamától függ. Az állatkertbe a belépő kétszáz dinár, de családi, csoportos kedvezményeket adnak. Palics egyik eldugottabb, de elegáns éttermében 330 dinár körül adnak egy menüt, és hasonló az ár Szabadkán is. Ezért szabadon szedhetünk levest egy nagy tálból, adnak salátát, házi sütésű zsemlekenyeret, sültet körettel, és valami süteményszerűséget. Ha nem tetszik a menü, főételt 300-400 dinár közötti áron kínálnak. Egy korsó csapolt sör vagy üdítő egy kellemes teraszon: 80 dinár. land: a kisebb lány örömmel mutatta, hogy mozdonyos pecsétet kapott Horgoson. • - Már ezért érdemes volt eljönni - mutatott M. Zsuzsa a felújított szegedi nagyállomás díszes lámpáira, tiszta falára. A középkorú hölgy - aki társaival egyetemben nem engedélyezte, hogy teljes nevét megírjuk, és nem volt hajlandó megmondani, miért - barátnőjével ruccant át Szabadkáról szombaton az ingyenes, Szegedig közlekedő vonattal. Miért ne jöttünk volna, ha van ez a lehetőség? Elvégre szabad szombat van - mondta, s a körülötte hömpölygő tömeg jelezte, véleményével nincs egyedül. Fél 11-kor három kocsi futott be, több rriint kétszáz utassal. - A legtöbben villamosra szállnak, mi viszont megnézzük, mennyi idő alatt érünk be a belvárosba gyalog. Fagyizunk egyet. Ha jobb lenne az idő, a strand is szóba jöhetett volna - mutatott esernyőjével a borongós égre L. Júlia. Ő egyébként két hete járt Szegeden utoljára, a Rudolfot nézte meg. Akkor sem volt szerencséje az időjárással, éjjel negyed háromig ült a szabadtéri nézőterén. Most megúszta másfél órás utazással. - Igaz, a mi oldalunkon kicsit zötykölődni kell mondták, majd útnak indultak a Virág felé. Nem maradtak sokáig, fél egykor indultak vissza. Az utolsó szerelvény viszont háromnegyed ötkor ment. Nem csalódtak A többség ezt választotta. Köztük a Csordás és a Gubi család is. - Együtt jöttünk át Szegedre ingyenjeggyel, hoztuk a gyerekeket is - mesélték. Bár máskor gépkocsival jönnek itt élő barátaikat meglátogatni, most úgy döntöttek, kipróbálják a vasutat. Sem ebben, sem a városban nem csalódtak: kényelmes útjuk volt, s bár délelőtt esett az eső, utána kegyes volt hozzájuk az időjárás. így nagy sétát tudtak tenni a belvárosban és a Tisza-parton, útba ejtve a fagyizókat és a játszótereket is. M.B.I.-K.ZS.-T.G. Az utazási irodáknál nem panaszkodtak az utasok Medúzák csípik a szegedieket is A Vir szigetén nyaralt szegedi férfit szeme alatt csípte meg a medúza Fotó: Karnok Csaba Lezártak több spanyol strandot az utóbbi napok medúzainváziója miatt, de a jelenség állítólag a Földközi-tenger teljes partszakaszán tapasztalható. Harmincezer fürdőzőt kezeltek a csalánozók csípései miatt eddig, köztük szegedieket. Több spanyol strandot is le kellett zárni az utóbbi napokban, mert a csalánsejteikkel halakat megbénító medúzák ellepték a part menti vizeket. A kutatók a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a nagy hőség miatt megemelkedett a sókoncentráció a tengervízben, ami kedvez a medúzák szaporodásának. Egyes helyeken négyzetméterenként tíz példányt számoltak össze a tengerbiológusok. Az invázió következtében harmincezer embert kellett a medúzacsípések miatt ellátni. A jelenség a hírek szerint a Földközi-tenger teljes partvidékén érzékelhető - ha nem is annyira intenzíven, mint Spanyolországban. A Barcelona környékén, a Costa Braván nyaraló szegedi Kovács Gergelytzerint a parton nagyjából százméterenként találni jelenleg is kisodródott, elpusztult medúzákat. A strandon pedig nem egy emberrel találkoztak, akin a medúzák korábbi csípésére utaló piros foltok éktelenkedtek. A fiatalember és barátai a szerencsésebbek közé tartoznak, ugyanis csak ez elpusztult állatok lebegő darabjaiba úsztak bele. Ezek a „találkozók" csak félórás kellemetlen, égető érzést okoztak nekik. Nem járt ilyen szerencsésen az a neve eltitkolását kérő szegedi üzletember (képünkön), aki két hete Horvátországban szenvedett el medúzacsípést - a fején. A férfi búvárkodás közben úszott egy tenyérnyi medúza alá. Olyan sérülést okozott, ami azonnal feldagadt, a heg pedig a mai napig látszik. A férfit később többször is megcsípték a 95 százalékban vízből álló csalánozók, de mint mondja, jelentős számuk ellenére „invázióról" a horvát partokon túlzás lenne beszélni. - Hál' istennek egyetlen Spanyolországban nyaraló csoportunktól sem érkezett visszajelzés arról, hogy valakit megcsíptek volna a medúzák. Hallottunk ugyan a jelenségről, de utasainknak ez nem okozott problémát, senki sem mondott vissza utat emiatt mondta el Prónay Gyula, a Proko Travel utazási iroda ügyvezetője. Hozzátette: tudomása szerint a jelenség különösen az andalúziai Costa del Solt sújtotta, de a tengeráramlások néhány nap alatt elsodorták onnan a csalánozókat, amelyek csípéseikkel akár allergiás rohamot is kiválthatnak az arra érzékenyeknél. Berei Györgyit, a Sas Travel ügyvezetőjét sem informálták olyan esetről, hogy a görög vagy a horvát tengerparton hemzsegnének a medúzák. Pár hete személyesen is járt az említett szakaszokon: akkor sem tapasztalt csalánozpinváziót. A Földközi-tenger afrikai partján fekvő Tunéziába utazó klienseik szintén nem panaszkodtak a sok medúza miatt. T.R. Az eddiginél több kisebbségi önkormányzat alakulhat Aktivizálódó bolgárok, cigányok, görögök Új módon választjuk Magyarországon a kisebbségi önkormányzatokat. Ez Csongrád megyében nem csökkentette a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók választási kedvét. Térségünkben a bolgárok, a cigányok és a görögök a korábbinál aktívabbak, Szegeden az eddigi 10 helyett 11 kisebbségi önkormányzat is alakulhat. A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az a magyar állampolgár vehet részt, aki a kisebbség választói jegyzékében szerepel. Ám ez a dokumentum nem nyilvános, az abban szereplők adatait titkosan kezelik. Ez azt jelenti, hogy - a választópolgáron és a választási szerveken, bíróságon kívül - senki sem jogosult megszerezni azt az információt, hogy kik rendelkeznek választójoggal. A választói jegyzéken szereplők száma azonban közérdekű adat. Csongrád megye 60 települése közül 21 helyen nemcsak települési önkormányzatot, hanem (egy vagy több) kisebbségi képviselő-testületet is alakítanak. A kisebbségek Szegeden a legaktívabbak, hiszen a korábbi 10 helyett 11 önkormányzat alakítására készülnek. A bolgárok jelentkezésével valószínűleg ismét Szeged lesz a legtöbb önkormányzattal rendelkező hazai település. A Tisza-parti városban - a törvény szerint önkormányzat alakítására jogosult 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül - csak a ruszinok és szlovének nem akarnak saját képviselő-testületet. Térségünkben a legtöbb önkormányzattal a cigányok rendelkezhetnek: a 2002-ben megalakult 16 testülettel szemben most 18 képviseleti szerv jöhet létre. Aktivizálódtak a görögök is: míg négy éve csak Szegeden, addig most Szentesen is önkormányzatot alapítanának. A kisebbségi választás alapfeltétele, hogy a speciális névjegyzéken legalább harmincan szerepeljenek. E szempontból a legmozgékonyabbak a cigányok: Szegeden 308, Makón 189; a kicsi Apátfalván 157 jelentkező neve szerepel a választásra készek listáján. A kisebbségi választási eljárás a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával párhuzamosan, de attól mégis elkülönülve zajlik. Jó tudni, hogy a választás kitűzéséről a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok értesítőt kapnak. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak bejelentett kisebbségi jelölő szervezetek állíthatnak jelöltet - szeptember 8-áig. ú.i. PLUSZ ÖNKQRMANYZAT(OK) A településin kívül kisebbségi önkormányzatot is választanak Csongrád megyében: Ambrózfalván (szlovák), Apátfalván (cigány, román), Bakson (cigány), Csongrádon (cigány), Deszken (szerb), Hódmezővásárhelyen (cigány, német), Kisteleken (cigány), Kiszomboron (cigány), Kübekházán (cigány), Magyarcsanádon (cigány, román, szerb), Makón (cigány, román). Marosleién (cigány), Mindszenten (cigány), Nagylakon (román), Pitvaroson (szlovák), Sándortalván (cigány), Szegeden (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb, szlovák, ukrán), Szegváron (cigány), Szentesen (cigány, görög). Tiszaszigeten (cigány), Újszentivánon (cigány, szerb).