Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-02 / 179. szám

SZERDA, 2006. AUGUSZTUS 2. • AKTUÁLIS­3 Röszke és Horgos: két egyforma átkelő néz szembe egymással A határok félig leomlottak Ttegnap „akadálymentesítették" az átkelést Horgoson, vagyis az országhatár szerb oldalán. A már egy éve a nyitásra váró ha­tárátkelőt végre beüzemelték a szerbek, az autósok nyílegyenes úton, hat sávon, percek alatt juthatnak át egyik országból a másikba. Tavaly június 8-án adták át a szerb kormánynak a kivitelezők az új horgosi határátkelőt - a röszkeinek a tükörképét -, a teg­napi nyitásra azonban több mint egy évet kellett várni. Magyaráz­ták ezt mindennel odaátról, még nélkülözhetetlen utómunkálato­kat is emlegettek ürügyként: a jól informáltak szerint azonban az üzemeltetés költségeire nem volt fedezet. Tegnap reggel nyolc órakor azonban szabaddá vált a pálya: az autósok már nem betonaka­dályok között kacskaringóznak, amikor a mi röszkei átkelőnket elhagyják és a „senki földjére", majd szerb oldalra lépnek. Hogy ott egy vagy két hosszú sorba fej­lődjenek a mi hat sávúnkról, és várakozzanak, olykor órákon át. Igaz, a régi bódékat még nem bontják el: itt kelnek át ezentúl a gyalogosok, a biciklisek, a lassú járművek és a munkagépek. HAT PLUSZ KETTŐ Először tavaly nyárra, majd idén az M5-ös határig elérő szakaszá­nak március 11-i átadására vártuk mi, magyarok a horgosi határátke­lő megnyitását. Igaz, ezeket az időpontokat szerb oldalról hivata­losan sosem erősítették meg. Au­gusztus 1. azonban nevezetes dá­tum lesz. Mint ahogy azt Kovács Iván, a határőrség szóvivője el­mondta, ettől a naptól kezdve mindkét oldalon hat személyfor­galmi, egy teher- és egy buszfor­galmi sávon lehet átkelni egyik or­szágból a másikba. Ferenc Rózsa és lánya, Lívia azt hitte, eltévedt, amikor meglátta az új átkelőt Fotó: Schmidt Andrea Horgoson új időszámítás kez­dődött, ami a szigorú határel­lenőrzést élhetővé teszi. Ferenc Rózsa és lánya, Lívia - aki be­csei származású - tegnap éppen rokonlátogatásról utazott visz­sza Németországba, stuttgarti otthonába. „Nem tudtuk, hogy eltévedtünk-e, vagy mi is a helyzet" - mondta az édesanya, miközben elmesélte, szinte per­cek alatt sikerült átlépniük a határt Horgoson. Ez korábban elképzelhetetlen volt számukra. Mindössze azt kérdezték a vá­mosok, húst visznek-e, erre azt válaszolták, van nekik otthon elég. Még a cigaretta iránt is ér­deklődtek, de végül nem kifogá­solták a náluk lévő mennyisé­get, hiszen mindketten dohá­nyoznak. Budapestre utazott tegnap a szabadkai Szabó Zsuzsanna, aki­nek általában élményszámba megy egy ilyen magyarországi lá­togatás. Ő sem tudta, hogy ép­pen tegnap azon első szerencsés átutazók közé tartozik majd, akik egy röpke megállást köve­tően szinte átsuhanhatnak a ha­táron. Mint elmondta, az M5-ös átadásának is úgy örült, mint a Szeged környékiek, annak elle­nére, hogy eleinte nem tudta, hol vegyen matricát és egyszer-két­szer eltévedt a röszkei körforga­lomban. F. K. Fíling FEKETE KLARA Eddig csak a látvány volt lenyűgöző az M5-ös felüljáróiról, az al­földi táj végtelenjében figyelni az aszfaltcsíkokat, amint egy má­sik ország autóútjához csatlakoznak. A határok nélküliség érzete azonban egyelőre még csak fíling, valójában ez itt, a szomszéd­ban, ki tudja, meddig, még határ marad. És nemcsak Magyaror­szág és Szerbia, hanem az unió és Szerbia között is - máskülön­ben nem kellene megállniuk az autóknak. Egy korszak azonban mégiscsak lezárult. Az a korszak, amely­ben mindenkinek a gyomra összerándult, ha határállomásra ér­kezett, függetlenül attól, hogy a rajta lévő ruhán kívül más elvá­molható holmi nem volt nála. Ezt az érzést mindenki ismeri, aki 1990 előtt lépett a tinédzserkorba, aki megtapasztalhatta, milyen az, amikor valakit szívatnak egy határon - csak úgy. Várakoztat­ják, mustrálják, kipakoltatják vele a csomagtartót. Egy generáció élte le így legszebb éveit a volt szocialista orszá­gokban. A mostani ötvenesek, hatvanasok közül sokan még ma is izgulnak, ha országhatárra érnek, és Európában járva nem hisz­nek a szemüknek. Nem hiszik el, hogy a határokat szinte már csak a térképek jelzik. Ha mégis kalandtúrákra és szocializmusfí­Iingre vágytak volna egyszerű határátlépés helyett, hát eddig bát­ran ajánlhattuk a figyelmükbe többek között a horgosi határállo­mást, hadd röpítse őket vissza a múltba. A horgosit kihúzhatjuk ebből a sorból immár: küllemre minden korszerű feltételnek eleget tesz, már csak azért is, mert uniós tá­mogatással, uniós mérce alapján építették. A jövőben semmi mást nem kell csinálniuk a szerbeknek, mint európai módon üzemeltetni. Ami azt jelenti, hogy ha hat sávot alakítottak ki az autósoknak, akkor az a hat sáv működjön is. Máskülönben hiába a szuper határátkelő, hiába nincs odáig vezető tankcsapdás, kacs­karingós út, ha a bódé illatát érezzük a levegőben. Roma holokauszt Mintegy félszáz szegedi áldozata volt a II. világháborúban a nácik elkövette cigány holokausztnak (Romani Porrajmos; a „porraj­mos" szó jelentése: tűzzel elége­tő). 1944 augusztus másodikán, egyetlen éjszaka alatt négyezer romát öltek meg Auschwitzban. Európa-szerte augusztus 2-án emlékeznek a náci népirtás ci­gány áldozataira - tudtuk meg Szirtesi Zoltánnétól, szegedi ci­gány kisebbségi képviselőtől. Egy szikáncsi megállásért 1350 forintot számláznak - Ha nincs utas, különösen drága a vasút Luxusvonat Vásárhelyről Makóra Lapunk pontatlan számítása azt mutatja: a Makó-Vásárhely vas­útvonal akkor lehet nullszaldós, ha minden ülőhely foglalt, és minden utas ezerforintos jegyet vesz. Csak egy szikáncsi megállás 1350 forintba kerül - akkor is, ha épp nem száll se le, se föl senki. December 12-éig él még ez a vonalszakasz. December 12-étől megszűnik a személyszállítás 28 magyaror­szági vasúti mellékvonalon. Er­ről július 5-én döntött a kor­mány. Az okok egyértelműek: veszteséges a vonal, kevés az utas, rossz a pálya, felújítása sokba kerülne. Mindez azonban csak azt jelenti, hogy a MAV Sze­mélyszállítási Üzletága nem szállít utasokat. - Bármilyen szervezet mű­ködtethet vasutat - mondta Chikán Gábor. A Magyar Vasúti Hivatal engedélyezési referense hozzátette: működési engedélyt kell szereznie annak a cégnek, amely személyszállítást végez. SIKERES VASÚT A vonalbezárások logikus lépések egy helytelen folyamatban ­mondta lapunknak egy közleke­désmérnök. Az érintettsége miatt névtelenül nyilatkozó szakember szerint Európában már rég rádöb­bentek, hogy a közúti közlekedés fejlesztése zsákutca, mert a forga­lom minden határon túl nő - így fenntarthatatlan. Minden erővel a közforgalmú közlekedést fejlesz­tik. Itthon sikerült konzerválni egy vízfejű mamutvállalatot, a MÁV-ot, a felújítások meg rendre elmarad­tak. A szakember szerint a haté­konyságot látványosan javítva meg kellene vizsgálni, hogy egy szárnyvonalon mennyire verseny­képes a vasút, és csak ezt követő­en dönteni a sorsáról. Elvben arra is van lehetőség, hogy a pályát is maga működ­tesse, a vonalat pedig térségi vasúti pályahálózattá lehet nyilvánítani, így takarékosabb üzemre nyílik mód. Kérdés persze, mennyire éri meg személyszállítással foglalkozni. Lapunk végzett egy gyors számí­tást. A Vasúti Pályakapacitás-el­osztó Kft. honlapjáról letölthetők a pályahasználat díjai. Ahhoz, hogy egy vonat elindulhasson, először szabad utat kell számára biztosítani - ez a menetvonal, ami ötezer forintba kerül. A mellékvo­nal használata 130 forint kilomé­terenként, ha a vonatunkat meg­állítjuk egy állomáson, azért 1350 forintot kell fizetni. A végállomás­ok használatáért még több pénzt számláz a pályavasút. A MAV azt közölte, a vontatási költsége egy kis piros, Bz típusú motorkocsinak 390-400 forint kilométerenként. Ezt bérbe vesz­szük egy üzemeltetőtől. Nem fi­zetnénk kalauzt, mert alkalma­zása tetemes pluszköltséget je­lent, a jegyellenőrzést és értéke­sítést a mozdonyvezetőre bíz­nánk. Felületes és hozzávetőle­ges számítás után így egy Ma­kó-Hódmezővásárhely járat bér­költségét 2000 forintnak vettük. Az összegzés azt mutatja, hogy ha tele lenne a vonatunk, akkor egy ülőhelyre körülbelül ezer fo­rint költség esik. Cégünknek azonban még iroda, telefon, számítógép, internet, jegyeladó rendszer, ügyvezető, könyvelő, levélpapír és még ki tudja, mi minden kell a működé­séhez. Ezeket a költségeket most ne is számoljuk. A vasúti sze­mélyszállítás ráadásul szinte min­dig veszteséges. Felejtsük el a ked­vezményeket, az ez után járó álla­mi árkiegészítést is. Maradjunk az ezerforintos ülőhelyenkénti költ­ségnél. Ha minden vonatunk tele lenne ezer forint bevételt hozó utasokkal - fizetőkkel vagy állam által támogatottakkal -, akár null­szaldósra is kihozhatnánk a céget. A MÁV adatai szerint azonban át­lagosan 25-en utaznak ezen a vo­LEHETNE OLCSOBB A vasúti pályahasználat díját személyszállítás esetében jelenleg a MÁV egyik üzletága, a pályavasút könyveli egy másik üzletág, a személyszállítás számára. Jövőre - a tervek szerint - a személyszállítás önálló céggé válik - magyarázta Salavecz János. A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. igaz­gatója hangsúlyozta: a mellékvonalak nagyon alacsony költséggel működ­nek. Vizsgálatai szerint a jelenlegi díjak a mellékvonalakon akár csökkent­hetők is, ez a valós költségekhez közelebb vinné az árakat. Nagyobb se­bességre viszont nem érdemes átépíteni ezeket a vasútvonalakat, hiszen az soha sem térülne meg. nalon egy vonaton. Számolhat­nánk tehát 2-3 ezer forintos jegy­árral, persze kérdés, akadna-e utas, aki ennyiért döcögő sínbu­szunkra száll. MOLNÁR B. IMRE MAKO-HÓDMEZOVASÁRHELY SZAKASZ Vasúti pályahasználati díjak és egyéb költségek Menetvonal-biztosítási díj ? 5000 Ft/vonat 1 Közlekedtetést díj (130 Ft/km) 4420 Ft/járat 0 km Makó fordulóállomás hozzáférési díj megállási dij 2 898 Ft 1 350 Ft 7 km Makó-Újváros megállási díj 1 350 Ft 16 km földeák megállási díj 1 350 Ft 23 km Szikáncs megállási díj 1 350 Ft | 34 km Hódmezővásárhely fordutóállomás hozzáférési díj megállási dij 2 898 Ft 1 350 Ft j vontatási költség (Bz motorkocsi 400 Ft/km) 13 600 FVjárat mozdonyvezető költsége 2 000 Ft/járat egy járatra eső költség 37 566 Ft egy ülőhelyre eső költség (40 ülőhely) 939 Ft MÁV teljes árú menetjegy ára 326 Ft ; Forrás: Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft., MÁV Zrt., DM-gyüjtés DM-grafika Újabb műtét Egyelőre nem tett újabb vallo­mást a Pénzes Henrietta felgyúj­tásával gyanúsított és előzetes letartóztatásban lévő K. András. A 15 éves makói fiú múlt héten kedden részben elismerte, hogy járt a bűncselekmény helyszí­nén, azóta hallgat. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint a rendőrség tanúk meghallgatásával folytatja a 18 éves magyarcsanádi Pénzes Henrietta felgyújtása miatt indí­tott nyomozást. Úgy tudjuk, töb­bek között kihallgatják a makói Tó-csa kocsma pultosát is. A lány barátjának, S. Norbertnek az alibi­jét megerősítő Sándor Béla azt ál­lította, hogy a bűncselekmény napján, fél 5 előtt néhány perccel, útban a Maros-part felé, ahol 1 l-ig horgásztak, betértek a kocs­mába. A különös kegyetlenséggel el­követett emberölés kísérletével, azaz Pénzes Henrietta megerő­szakolásával és felgyújtásával gyanúsított, előzetes letartózta­tásban lévő K. András, Muki ed­dig egyetlen vallomást tett. A jegyzőkönyvek szerint Muki a múlt héten kedden azzal kezdte vallomását, „hogy akkor most el­mondom a teljes igazságot". A fiú részben magát is vádolva azt állította, hogy S. Norbert vitte annak a helynek a közelébe, ahol Henit kikötözték és felgyújtot­ták. Azt is jegyzőkönyvbe mond­ta, hogy S. Norbert „nem úgy vi­selkedett a lánnyal, mint aki a szerelme lenne", sőt arra utalt, Heni „könnyűvérű" nő. A rendőrség még nem kapta meg az igazságügyi szakértői vé­leményeket, amelyek megerősít­hetik vagy cáfolhatják, hogy K. András megerőszakolta-e a ma­gyarcsanádi lányt, amire közvet­ve Pénzes Henrietta a neki segí­tőknek utalt. Makó zömében cigányok lakta Honvéd városrészében, ahol S. Norbert és K. András is lakik, nyíltan beszélnek a jegyzőkönyv tartalmáról, no meg arról, hogy az elmúlt években S. Norbert több nővel is erőszakoskodott. A 27 éves férfi, bár többször kér­tük, eddig nem akart reagálni sem K. András, sem mások vád­jaira. Pénzes Henrietta állapota még mindig súlyos, de stabil. A fiatal lány ma újabb műtéten esik át, ezúttal a hátáról próbálják meg el­távolítani a megégett bőrfelületet.

Next

/
Thumbnails
Contents