Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-08 / 184. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLEKLETEK GYOGY-IR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2006. AUGUSZTUS 8. WWW.DELMAGYAR.HU Álmosító energiaitalok Nem csak a sportolók igyekez­nek teljesítményüket mestersé­gesen fokozni. Ilyen célra valók a mindennapos fogyasztásra szánt, bárki által megvásárol­ható energiaitalok is. Valóban frissítenek, élénkítenek, ám az ilyen hatást kifejtő, túlzott mér­tékben megnövelt cukortartalom az ellenkező hatást is kifejtheti, azaz álmossá teszi fogyasztóját. MTI Világszerte növekszik az úgy­nevezett energiaitalok népszerű­sége. Azoké a termékeké, amelyek tartalmuknál fogva segítik az iz­mok és az agy működését, a gyors erőkifejtést. Ezt egyebek mellett azzal érik el, hogy nagyobb a cukortartalmuk, mint a hagyomá­nyos üdítőknek. Közismert, hogy a cukorbevitel (főleg, ha folyadék útján történik, mert az gyorsabban kerül be a véráramba) új energiát, új len­dületet ad a lemerült szervezet­nek. Számos tanulmány bizonyí­totta, hogy cukorbevitellel javít­hatóak a tanulási, felismerési ké­pességek - nem véletlen, hogy a diákok előszeretettel majszolnak csokoládét a vizsgaidőszakban. Egy brit egyetem alváskutató köz­pontjában végzett kísérletsorozat azonban - amelynek híre a Humán Psychopharmacology című szak­lapban jelent meg - azt a meglepő eredményt mutatta, hogy a túl sok cukrot tartalmazó energiaitalok energiaadás helyett elalvást okoz­hatnak. A kutatók tíz egészséges sze­mélynél mérték a koncentráló­képességet és az álmosságot. Előbb egy cukorban gazdag (7 kockacukornyi mennyiséget tartal­mazó) energiaitalt itattak velük, majd - egy másik alkalommal ­ugyanilyen ízű és koffeintartalmú, ámde édesítőszerrel készült italt. Azt tapasztalták, hogy a cukrozott italt ivók sokkal kevésbé voltak képesek koncentrálni, s el is ál­mosodtak, míg az édesítőszeres frissítő fogyasztása után ilyen tü­netek csak sokkal enyhébben je­lentkeztek. Fertőzés vízparton, alkonyatkor A szúnyogok ma már olykor nem csupán szúrnak. Hanem szív-, illetve bőrféreglárvákkal is beolthatnak em­bert és állatot. Ezek a véráramba bejutó, a szervezetben fejlődő élős­ködők alig néhány éve is csak tőlünk délebbre voltak beszerezhetők - ma már a globális fölmelegedéssel, Ma­gyarországon is megjelentek. Főleg a déli légiókban. Tíz éve még a déli országokba kellett menni nyaralni ahhoz, hogy az em­ber és a vele utazó állat - kutya vagy macska - szív- illetve bőrférgességet szerezzen. Ma már elég lehet a hazai vízpartokon alkonyatkor végzett séta is. Az élősködő fonalférgek lárvái szűnyogcsípéssel jutnak a szervezet­be - mondja dr. Kókai Károly ál­latorvos. Bekerülnek a véráramba, és itt fejlődnek. Késő délután, kora este - a szúnyogok rajzási idejében - a bőrfelszín közelébe húzódnak, hogy a vért szívó szúnyog elérje őket, és továbbítani tudja egy másik állatba, emberbe. A tünetek... A szívféreglárvák csak állatban ké­pesek átalakulni - emberben a szer­vezet egy idő után elpusztítja őket -, a bőrférgek azonban emberben is kifejlődhetnek. A kifejlett szívférgek a megfertőzött állat szívében, főleg a jobb pitvarban, jobb kamrában élnek - a fertőzés előrehaladott állapotá­ban behatolnak a szív bal felébe is -, s egy részük a tüdőartériákban. A tünetek: szívfél-elégtelenség, szívbil­lentyű-elégtelenség, fulladás, lesová­nyodás, trombózis. Végül el is pusz­tulhat a kutya, macska, ha nem kerül időben állatorvoshoz. Trombózist emberben is okozhatnak a szívfé­reglárvák károsította érfalak cafatjai. A bőrférgek pedig kifejlődve, a bőr alatti kötőszövetekben élnek, s ösz­szegyúlve, összetekeredve csomókat képeznek. Ilyen csomók főleg a vég­tagokban jönnek létre, de például a szemhéj szöveteiben is. Az élősködő fonalférgek lárvái szúnyogcsípéssel jutnak a szervezetbe Vízparton Egy lepkeszúnyogfaj közvetítésével terjed - szintén dél felől - egy egysejtű élősködő is, a leishmania. Vízparton lehet vele is kapcsolatba kerülni. Ember­ben, állatban egyaránt megjelenhet. A betegség bőrtünetekkel kezdődik, majd nyirokcsomó-elváltozások következnek, aztán máj-, lépduzzanat, sárga­ság lép föl. Ember esetében szintén szúnyogriasztók alkalmazásával, állatnál a szív- és bóríérgességnél említett, állatorvos alkalmazta cseppekkel előzhető meg. Miként előzhető meg a fonalfé­reg-fertőzés? Ember esetében a szú­nyogok távol tartásával, például szú­nyogriasztó szerek révén. Kutya, cica A nyaralásra magunkkal vitt ku­tyát, macskát szúnyogriasztóval a szőrük miatt aligha lehet bekenni. Az állatorvos azonban előzetesen elláthatja őket megfelelő - a vér­áramba beszívódó - cseppekkel. E cseppek heteken át védettséget biztosítanak a lárvák ellen. A kifej­lett szívférgek arzénvegyületeket tartalmazó injekcióval vagy egyéb, hatásos szerekkel pusztíthatok el, ugyanakkor mellékhatásai is le­hetnek. Bőrférgességkor - ha már ILLUSZTRÁCIÓ: SEGESVÁRI CSABA létrejöttek a férgeket tartalmazó csomók - sebészeti eljárás segít­het. Hogyan derül ki? Hogyan deríthető ki, megfertőző­dött-e az ember vagy az állat? A lárvák vérvétellel könnyen kimu­tathatók - a vérvételt célszerű al­konyatkor végezni, amikor az élős­ködők a bőr felszínének közelébe vándorolnak. A kétféle féreg lárvái azonban csak szerológiai vizsgá­lattal különböztethetők meg ­mondja a szakember. Hozzátéve: a fertőzés, különösen a szívféreg esetében, Magyarországon ma még ritkának mondható, pánikra nincs ok. De tudni kell róla, hogy létezik. F. CS. A DEPRESSZIÓ RENDSZERES SPORTOLÁSSAL LEGYŐZHETŐ A testedzés jótékony hatása a rossz hangulat ellen Már hosszú évekkel ezelőtt bebizonyították, hogy a test­mozgás enyhíti a rossz hangulat tüneteit. Enyhe de­presszió esetén a testedzés önállóan is hatékony kezelési forma - természetesen kellő intenzitással végezve. Sporttal is küzdhetünk a depresszió ellen ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA Legalább heti három, de még inkább öt alkalommal, mini­málisan húsz percen keresz­tül intenzív testmozgást szükséges végezni. Bár egy­szerűen hangzik, hogy a rendszeres sportolás haté­kony a depressziós tünetek megszüntetésében, a gyakor­lat azonban mégis mást mu­tat. Először is a depresszió egyik igen fontos és szinte ve­zető tünete a kezdeményező­készség elvesztése - ennél­fogva egy olyan rendszeres aktivitás, mint a sport kifejté­se is nehézségbe ütközhet. A mozgás intenzitásának meg­választása ugyancsak nem lé­nyegtelen tényező: a pulzus­szám megemelkedése nélkü­lözhetetlen a stresszcsökken­tés szempontjából, tehát olyan sporttevékenységek, mint például a testépítés, er­re a célra kevésbé vagy nem alkalmasak; a futás, kocogás, nordic-walking, kerékpáro­zás, tenisz és aerobik viszont annál inkább. A sportolás időpontjául cél­szerű a kora reggeli órákat vá­lasztani - megjegyezhető, hogy bizonyos kínai orvosi ajánlások a délután négy-öt órát tartják a legoptimálisabb periódusnak -, este viszont mindenképpen kerülendő a komolyabb erőkifejtés. Lévén aktivitásfokozó, ez éjszakai al­vászavart, zaklatottságot ered­ményezhet! Tekintettel arra, hogy a de­pressziós embernek éppen egy rendszeres, netán új fog­lalatosság kivitelezése jelent­het gondot, a depresszió - kü­lönösen a súlyosabb panaszo­kat okozó - tüneteinek gyógy­kezelésében elsőként gyógy­szeres és pszichoterápia al­kalmazandó, melyekhez érde­mes és hatékony a rendszeres sportolást csatolni. A lelki egészség megőrzésén túl az aktív életforma a jó testi kon­díció, az ideális testsúly meg­őrzése és a Fizikai állóképesség fokozása szempontjából is je­lentőséggel bír. Egyben azon­ban hangsúlyozni kell azt is, hogy a fokozatosság és a mér­tékletesség szabályait be kell tartani, különben ízületi pa­naszok, fájdalmak lehetnek a következmények. A testi betegségben szenve­dők - például szívproblémá­val, magas vérnyomással küszködők - belgyógyász vagy családorvos kezelőorvosukkal konzultáljanak, ha rászánják magukat a tartós, intenzív testmozgásra: ezzel megelőz­hetik az eseüeges nem kívánt eseményeket, összességében azonban hangsúlyozandó: a rendszeres testmozgás nem­csak a depresszió megjelenési gyakoriságát és súlyosságát csökkentheti, de a korai ha­lálozás kockázatát és a szív- és érrendszeri betegségek előfor­dulási gyakoriságát is. DR. RADICS JUDIT PSZICHIÁTER, MAGATARTÁS-TERAPEUTA FŐORVOS

Next

/
Thumbnails
Contents