Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-06 / 156. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚLIUS 6. •AKTUÁLIS* 3 skála áruházak Juronics Tamás nagy sikerű, tü­zes-vizes, látványos táncpro­dukciójával, az Új világgal hol­nap este kezdődik a 75 éves Szegedi Szabadtéri Játékok ju­bileumi évadja. Görkorcsolyás felvonulással in­dul holnap délután a Szegedi Szabadtéri Játékok idei prog­ramja: a 75 éves fesztivál tiszte­letére háromszáz görkoris fiatal rajzik ki 18 órakor az Aradi vér­tanúk teréről, és veszi birtokba a város utcáit. A jubileumi évadban hat produkciót, tizen­hat előadást láthat a közönség a Dóm téren. Holnap este Botka László polgármester ünnepi megnyitója után luronics Ta­más két évvel ezelőtt már hatal­mas sikerrel játszott táncs­how-jával, az Új világgal kezdő­dik az előadás-sorozat. A pró­bák nyugodt tempóban, jó han­gulatban zajlanak, nyoma sincs a szokásos premierláznak, hi­szen most egy bevált produkció felújítására készülnek. A fesztivál vezérkara ezen a nyáron elsősorban az időjárás miatt aggódik, az érdeklődésre nem lehet panasz: már több mint 45 ezer belépőt eladtak, 215 millió forintos jegybevétel­nél tartanak. Ez azt jelenti, hogy az összes jegy 79 százaléka már gazdára talált, a slágerprodukci­ókra, a Csárdáskirálynőre és a Rudolfra pedig egyáltalán nem, vagy csak bérletben lehet belépőt kapni. Bátyai Edina, a fesztivál igazga­tója azt is elmondta: sokaknak feltűnt, hogy nagyobb a rend a Dóm téren. Az új jegyárusító pa­vilont a Somogyi-könyvtár felőli oldalon a főbejárat mellé, az ár­kádok alá költöztették. Előadási napokon 11 és 15, valamint 17 és 21 óra között lehet itt jegyet vásárolni. Más napokon csak es­te tart nyitva ez a pénztár, nap­közben az Átrium üzletházbeli jegyirodában várják az érdeklő­Jelenet az Új világ próbájáról Fotó: Karnok Csaba dőket. Szembetűnő változás, hogy a nézőtér körül több tera­szos vendéglátóhelyet is kialakí­tottak. A lelátó mögötti Óra-te­raszon minden előadás után egy-másfél órás térzenével, in­gyenkoncerttel igyekeznek fo­kozni a fesztiválfílinget. Hangu­latában a Játékok indulásának korszakát, a '30-as éveket idézi a Rerrich Béla téren kialakított ját­szóház, amely az előadások nap­ján 16 és 20 óra között a Száz­szorszép Gyermekház szakmai közreműködésével a legifjabb né­zőknek kínál színvonalas progra­mokat. A fesztivál szervezői a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-val szövetkezve mindent megtesznek azért, hogy a szú­nyogok ne zavarhassák a vendé­geket. Célzottan irtják a vérszí­vókat: nemcsak repülőgéppel, hanem a nézőtér alatt kézi per­metezővel is. Szigorú biztonsági intézkedé­sek előznek meg minden elő­adást: 19 órakor lezárják a teret ­ekkor a vendéglátóhelyeket is el kell hagyni -, és a rendőrség át­vizsgálja a fesztivál teljes terüle­tét. Csak ezt követően, 20 óra után engedhetik be a publiku­mot. Tavaly a Csárdáskirálynő fő­próbájára hatezer érdeklődő pró­bált bejutni, megzavarva ezzel az alkotók munkáját, ezért a feszti­vál vezetése úgy határozott: az idei főpróbák nem lesznek nyil­vánosak. A szervezők megerősí­tett biztonsági őrzéssel gondos­kodnak arról, hogy valóban zárt­körűek maradjanak. H. ZS. KIÁLLÍTÁS Seregi László koreográfus, Kos­suth-díjas, kiváló művész nyitja meg a 75 éves fesztivál történetét korabeli dokumentumok, foték se­gítségével bemutató kiállítást szombaton 16 érakor a szegedi Fekete Házban. A Szegedi Szabad­téri Játékok és a Móra Ferenc Mú­zeum közös tárlata a fesztivál tel­jes időtartama alatt látogatható, a Dém téri előadások előtt meg­hosszabbított nyitva tartással fo­gadja a közönséget. A fesztiválhoz kapcsolódva szombaton 18 érakor beszélgetéssorozat indul a Bécsi körúti Varga Mátyás Kiállítóház kertjében. Seregi Lászlóval, Pata­ki Andrással, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjével és Simoncsics Jánossal, a nemzetkézi néptánc­fesztivál igazgatójával lapunk ro­vatvezetője, Sulyok Erzsébet új­ságíré beszélget. HÁRMAT UZEL,NEI»­SZERENCSEKERÉK: MINDEN 20 EZER FI FELETTI VÁSÁRLÁS ESETÉN MEGLEPETÉS NYEREMÉNY, KÖZTE TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYA. NYEREMÉNY EZ A HÁROM NAP! TALÁLKOZZUNK A SKÁI.ÁBAN ! Holnap kezdődik a jubileumi évad a Dóm téren Nyit a 75 éves szabadtéri Megítélés Az elítélt a nyarat még nagymamaként szeretné tölteni Fotó: Tésik Attila NÉGYEZER ALÁÍRAS Az elítéltek kegyelmi kérvényét támogató szentesi akció nyomán eddig négyezer aláírás gyűlt össze - tájékoztatta lapunkat Garai Ferencné, az alá­írásgyűjtés egyik kezdeményezője. Az elmarasz­talt, börtönre ítélt orvosok mellett kiállók nem vi­tatják, hogy dr. Geönczeöl Tibor és dr. Kovács Ág­nes a törvény betűje ellen vétett, viszont azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy a börtönbüntetés végrehajtását függessze fel. A kezdeményezők azt tervezik, hogy az íveket személyesen adják át a köztársasági elnök hivatalában. A szentesi kórház volt igazgatója haladékot kapott a börtöntől Kovács Ágnes: Ártatlan vagyok Autózz, internetezz! Mindenki funkcionális analfabé­tának számít a 21. században, aki nem tud autót vezetni, internetez­ni, nem beszél legalább három vi­lágnyelven - ismertette a szerinte is túlzó véleményeket Csorna Gyula oktatáskutató Szegeden. Az idén nyolcadszor megrende­zett szegedi közművelődési nyári egyetem tegnapi előadója kifejtet­te, egy kutatás becslése alapján az általános iskolát elvégzetteknek mintegy harmada funkcionális analfabéta. A fogalom jelentéstar­talma mindig relatív: ahogyan az élet változik, az igények nemcsak nőnek, hanem másfélék lesznek, az emberek tudása is relativizáló­dik. Akik tudnak írni-olvasni-va­gyis nem analfabéták -, használ­ják is valamire ezt a tudásukat; csakhogy amire használják, az egyre kevéssé felel meg a változó élet követelményeinek. Magyarországon egyébként kö­rülbelül százezerre teszik a „való­di" analfabéták, vagyis az írni-ol­vasni nem tudók számát. A ku­tató szerint ez nem riasztóan magas szám, inkább az a baj, hogy újratermelődő társadalmi rétegről van szó. Ártatlannak tartja magát, és az egészségügy finanszírozási anomáliáiról beszél dr. Ko­vács Ágnes, akit néhány hete jogerősen letöl­tendő börtönbüntetésre ítélt a Csongrád Me­gyei Bíróság, különösen nagy kárt okozó csa­lás miatt. Eredetileg július 12-én kellett vol­na bevonulnia a szegedi Csillag börtönbe, ám két és fél hónap haladékot kapott. Ezt az időt szüleivel, gyermekeivel, unokáival akarja tölteni - és bízik a kegyelmi kérvényben. A volt igazgató tudott róla, hogy a szentesi kór­házban külföldi betegeket kezelnek: évente kétszázötven külhonit ápoltak akkoriban az intézményben, közülük sokan a baleseti sebé­szeti osztályon gyógyultak. Kovács Ágnes la­punknak azt mondta: ahogyan a vele együtt el­ítélt traumatológus elkönyvelte a beavatkozá­sokat, az szabályszerűen illeszkedett az akkori államközi egyezmény tartalmához, vagyis sze­rinte jogszabálysértés nem történt. Úgy véli, inkább az egészségbiztosító követett el hibát azzal, hogy nem érvényesítette évente az érin­tett államokkal szemben a magyar társada­lombiztosítás követelését. - Abszurdnak tartom, hogy a hazai finan­szírozás problémáira a választ az én börtön­büntetésem adja meg - fogalmazott a volt kórházigazgató. Kovács Ágnes ma is ártat­lannak vallja magát. A külföldi betegek nagy értékű csípőproté­zist kaptak a szentesi kórházban. A kezelést sürgősségi beavatkozásként tüntette fel az el­marasztaló ítélet szerint dr. Kovács Ágnes és dr. Geönczeöl Tibor, így 65 millió forinttal ká­rosította meg az egészségbiztosítót. Ügyvéd­jeinek egyike, Bánáti János szerint ez az ügy Pest megyében más kimenetelű lett volna. ­A jogászszakma abszurdnak tartja az ítéletet - hivatkozott az ügyvédi kamara elnökére Ko­vács Ágnes. - Nem követtem el okirat-hami­sítást azzal, hogy az elszámolási leveleket alá­írtam, és nem hiszem, hogy a kórházigazga­tóknak feladatuk, hogy minden esetben ellen­őrizzék a diagnózist. Viszont amint tudomást szereztem arról, mi folyik a baleseti sebésze­ten, felmentettem osztályvezető főorvosi megbízatásából dr. Geönczeöl Tibort. - Az OEP akkori főigazgatója felhívott en­gem, és megmondta - mert voltunk olyan vi­szonyban -, hogy Mikola István egészségügyi miniszter kényszerítette őt arra, hogy tegyen ellenünk büntetőfeljelentést - állítja Kovács Ágnes. - Én soha nem foglalkoztam a politi­kával, nem kötődtem egyik oldalhoz sem. A különösen nagy kárt okozó csalás miatt elítélt Kovács Ágnesnek eredetileg július 12-én reggel kilenc órakor kellett volna bevo­nulnia a Csillag börtönbe. - Két és fél hónap haladékot kaptam ­mondta. - Ezek után szeptember 21-éig a családommal szeretném tölteni az időt. A szüleim nyolcvan év felettiek, és mindketten betegek. Három gyermekem és három uno­kám van, velük szeretnék lenni ebben a hát­ralévő időben. Reménykedem a kegyelmi kérvény sikerében is, az aláírásgyűjtést látva pedig egyet mondhatok: köszönöm, de a leg­rosszabbra is felkészülök. - Az ártatlanságom óriási hite ad erőt; a fe­jemet vehették, a nyakamat törhették, de a gerincemet nem adom - fogalmazott. Hozzá­tette: - Mindenkinek van egy hátizsákja, az enyém most nagyon nehéz. BLAHÓ GABRIELLA BAKOSANDRÁS Hatvanötmillió forintos kár érte az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, mert a szentesi baleseti sebészeten nem megfelelően könyveltek el bizonyos műtéteket. Az OEP-nek ez a pénz hiány­zott, a hiányt pedig biztosan nem nyelte le csak úgy: valahonnan nyilván pótolta. Ez ugyan egy távoli és nem nagyon szerethető hi­vatal, de elég sok pénzzel gazdálkodik: azzal, amit az egészsége­sek és a betegek fizetnek be. Ami a szentesi kórházban akkor tör­tént, az lehet, hogy „szakmai körökben elfogadott eljárás" volt, de valószínűleg nem törvényes. Nyilván vannak árnyalatok, héza­gok, de ha teljesen jogszerű lett volna az elszámolás, nem nyomo­zott volna a rendőrség, nem emelt volna vádat az ügyészség, és nem született volna ilyen ítélet a híróságon. A szentesi történetben az az érdekes, hogy mindezt nyilván azok is végiggondolták, akik aláírták a kegyelmi kérvényt Kovács Ágnes és Geönczeöl Tibor büntetésének felfüggesztéséért. Mégis sokkal többet nyomott a latban az, hogy közeli ismerőseikről van szó, olyan emberekről, akiket tisztelnek. Akik aláírták a kér­vényt, ismerik a két orvos szüleit, gyermekeit, unokáit, tudják a sebészről, kiket gyógyított meg, tudják róluk, hogyan éltek, és tényleg elborzadnak arra a gondolatra, hogy ennek a két orvosnak börtönbe kell mennie; oda, ahová a rablók kerülnek. Tiltakozik az igazságérzetük, amely az elmúlt évtizedekben folyton változó viszonyok és jogszabályok közepette, gyorsan meggazdagodó és a büntetést elkerülő ügyeskedők látványán edződött, és az a funda­mentuma, hogy ebben az országban nincsenek teljesen tiszta helyzetek. Miért pont ez lenne tiszta 1 Ennél nagyobb károk is ér­ték már az egészségbiztosítót, különben meg Princz Gábornak is kegyelmet kértek, pedig hát... A feljelentés egyébként is a politi­kának köszönhető, a politikáról pedig, ugye, eleve minden rosszat föltételezünk. „Nyilván voltak bizonyos jogi problémák", magya­rázza a Horváth Mihály Gimnázium drámatanára, az aláírás­gyűjtés egyik kezdeményezője. Aztán hozzáteszi: a letöltendő börtönbüntetést igazságtalanul súlyosnak érzi, mert hát mégse rablás történt. A szentesi barátok, ismerősök, szimpatizánsok kiállása egy­részt arra hívja föl a figyelmet, hogy igenis van szolidaritás Ma­gyarországon. De ez eddig is nyilvánvaló volt. Inkább az lenne ér­dekes, vajon kinek a hibája, hogy a bírósági ítélet és a közösség megítélése között nálunk sokszor ilyen nagy a távolság: a bírósá­gé, a törvényeké, a rendszeré, vagy az embereké 7

Next

/
Thumbnails
Contents