Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-31 / 177. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2006. JÚLIUS 31. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN < Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU TŐZSDE T-» " •• 1 M Erosodo részvények A Budapesti Értéktőzsde hi­vatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 4,67 százalékkal nőtt, 22 ezer 160,75 ponton zárt pénte­ken. MTI A BUX-index alakulására a nemzetközi optimista han­gulaton túl a gyorsjelenté­sek és a forint erősödése is hatott. A múlt hét közepén a Richter húzta a piacot, mivel a gyógyszeripari cég ne­gyedéves teljesítménye mintegy 20 százalékkal ha­ladta meg a konszenzust. A Mol esetében kedvező hír volt, hogy az osztrák Rossi Beteiligungs GmbH-val kö­zösen biodízel özem létesí­tését jelentette be Komá­romban. A forgalom némileg csök­kent a BÉT-en, a múlt héten 110,5 milliárd forint értékben születtek üzletek a részvény­piacon, míg az előző hét for­galma 136 milliárd forint volt. A vezető részvények erősöd­tek az előző heti záróárakhoz viszonyítva. A Mol egy hét alatt 9,29 százalékkal 23 ezer 400 fo­rintra erősödött. Az olajpa­pírral 36,6 milliárd forint ér­tékben kereskedtek, ez a teljes részvénypiaci forga­lom 33,11 százalékát jelen­tette. Kedden gyengítette az OTP árfolyamát az a hír, hogy az OTP Bank Nyrt és a görög Ethniki Trapéza maradt a dön­tőben a román CEC taka­rékpénztár privatizációjáért folyó versenyben. A tranzak­ció finanszírozásához az OTP-nek várhatóan tőkét kell emelnie, ezt pedig negatívan értékették a befektetők. A bankpapír végül pénteken 6075 forinton zárta a napot, heti szinten 0,08 százalékkal nőtt az árfolyama, forgalma 36,7 milliárd forintot ért el, az összforgalom 33,21 százalé­kát. A Richter árfolyama az előző heti több mint 6 százalékos erősödést követően, elsősor­ban a kedvező gyorsjelentés­nek köszönhetően 4,17 szá­zalékkal 45 ezer forintra emelkedett a múlt héten. A társaság részvényeire 12,52 milliárd forint értékben kö­töttek üzleteket, ez az össz­forgalom 11,33 százaléka. A másik gyógyszeripari rész­vény, az Égis árfolyama 7,74 százalékkal emelkedett a múlt héten, 29 ezer 850 fo­rinton zárt a papír pénteken, heti forgalma 3,35 milliárd forint volt ami az összfor­galom 3,03 százaléka. A Magyar Telekom 880 fo­rintot ért pénteken záráskor, 5,39 százalékkal többet mint egy héttel korábban, forgal­ma 3,5 milliárd forint volt, az összforgalom 3,17 százalékát tette ki. ÖTEZER HEKTÁR SZOLOT VAGATNA KI AZ UNIÓ MAGYARORSZAGON A TULTERMELES MIATT Kevesen döntik önként a tőkét Bortúttermelési válsággal küzd az unió, amit szőlőkivá­gásokkal oldanának meg. Ha­zánkban ötezer hektárt kelle­ne felszámolni, amiért a ter­melők támogatást kapnának. A csongrádi borvidék terme­lőinek nagy része elutasítja a lehetőséget, ötven hektárt azonban már ki is vágtak. Évek óta komoly válsággal küzd az európai borpiac, ben­ne a hazai is: tűi sok bort állítanak elő a szőlősgazdák, ami erősen lenyomja az ára­kat, a bormennyiség jelentős részén azonban így sem tud­nak túladni. Az unió ezért úgy döntött, négyszázezer hektár­nyi szőlőtől öt év alatt meg kell szabadulni. A jogszabályter­vezet szerint Magyarország­nak ötezer hektárt kell kivá­gatni. A jelentkező gazdák a jó minőségű, nagy terméshoza­mú tőkék felszámolásáért hektáronként legfeljebb nyolcezer eurót - közel két és fél millió forintot - kapnának. Megszüntetnék a felesleg el­tüntetésére kitalált szükség­megoldás, a lepárlás eddigi tá­mogatását is. A 2100 hektáros Csongrád megyei borvidék négy terme­lési körzete közül az évi bor­mennyiség negyven százalé­kát adó csongrádi a legna­gyobb. Pálfi György, a térség­ben az egyik legtöbb termelőt összefogó felvásárló- és bor­előállító cég, a Csongrádbor Kft. ügyvezetője szerint a tő­kekivágások szempontjából kulcsfontosságú lesz az idei szüret. Ha jó eredményt érnek el a termelők, megtorpanhat az érdeklődés a fizetett sző­lőirtás iránt. A vezető becslése szerint jelenleg a velük kap­csolatban álló gazdák 10-12 százaléka hajlik az uniós meg­oldás elfogadására. Elmondta: az elmúlt években ugyan ma­guk is jelentős készletet hal­Szölőtökék a csongrádi kiskertekben. A termelők nagy része elutasítja a kivágás után járó támogatást FOTÓ: KARNOK CSABA moztak fel, de mára nagyobb részén már sikerült túladni­uk. A számos szakmai díjjal ki­tüntetett ásotthalmi borász, Somodi Sándor szerint a mó­rahalmi körzetben csak azok vágják ki a tőkéket, akik a rendkívül alacsony áron elad­ható borszőlőként értékesítet­ték eddig termésüket, vagy túl idősek, a családi birtokot pe­dig nincs, aki tovább gondoz­za. A hét hektáron gazdálkodó Somodi fejében meg sem for­dult a kivágás. Átlagosan évi 20-25 ezer palack borából mostanában már kevés marad a pincében á következő évre. A pusztamérgesi körzet egyik legnagyobb integrátor­Ritkított a fagy Takács Ferenc sóshalmi borász szerint is aggasztó a szőlősgazdák helyzete, de más okból. A körzetben ugyanis az elmúlt öt év fagykárai már „elvégezték" a szőlőritkítást. A borász így viszonylag könnyen túl tud adni áruján, hiszen az utóbbi öt év termésátlaga a megelőző időszaknak csak a negyven százaléka lett. Takács nem is gondolkodik az uniós ajánlaton, inkább ápolgatná ültetvényét, javítaná fajtaszerkezetét, minőségét. - Nekünk ez a megélhetésünk: ha eladjuk magunk alól a lovat, hiába van lószerszámunk, nem tudunk lovagolni, az állunk meg fölkopik - utalt képletesen a helyzetre, ami a szőlőkivágások miatt előállhat. cégének, a Berla Kft.-nek a vezetője kissé drámaibbnak látja a helyzetet. Géczi Lajos szerint a 290 hektáros sző­lőtermő területből már ötven hektárt ki is vágtak, az unió ezekért az ültetvényekért át­lagosan nyolcszázezer-egy­millió forintot ígért az aján­latot elfogadó termelőknek. Az alacsony termésátlaggal közepes minőségi borokat és asztali tájborokat előállító gazdák közül egyre többen ér­deklődnek a lehetőség iránt, ugyanis a nyomott árak és az eladhatatlan áru miatt mene­külnének a szőlőtől. Géczi sze­rint, ha elfogadják az uniós ajánlatot, nyolc-tíz éves tiszta nyereséget kaphatnak meg egyben - de birtokukon többé sohasem telepíthetnek szőlőt. TOMBÁCZ RÓBERT Biodízelt gyárt a Mol MTI Biodízel alapanyag előállítá­sára alkalmas üzemet hoz létre a Mol komáromi telep­helyén az osztrák Rossi Be­teiligungs GmbH-val közö­sen - jelentette be Thernesz Artúr, a Mol fejlesztési igaz­gatója műit csütörtökön, amikor a két vállalat együtt­működési megállapodást kö­tött Budapesten. A cégek a 4,5 millió euró alaptőkével megalapított Rossi Biofuel Zrt. keretein belül évi 150 ezer tonna kapacitású „bio­dízel komponens üzemet" építenek várhatóan 30-40 millió euró beruházási ér­tékben. A barnamezős pro­jekt keretében létesülő gyár­egység 2007 novemberében kezdi a próbaüzemet. A ter­vek szerint a Mol-kutaknál 2008. január elsejétől már 4,4 százalékos biokompo­nens tartalmú gázolajat is le­het majd tankolni. A 75 százalékban osztrák, 25 százalékban a Mol tulajdoná­ban lévő új cég öt éven ke­resztül 120 ezer tonnát a Mól­nak szállít, 30 ezer tonnát pe­dig külföldön értékesít. Az üzem repce-, napraforgó- és használt sütőolaj alapanyago­kat használ majd fel a bio­komponens előállításához. A gyáregység 35-50 embernek ad munkát. Az év középvállalkozása díj oti»Acr»io«$zA« PRESZTÍZS DÍJ LIMIT Tanácsadó és oti»Acr»io«$zA« PRESZTÍZS DÍJ Vagyonértékelő Kft. Az év vállalkozása díj Szilánk Cégcsoport Az év üzletembere díj 2005. DÉLMAGYARORSZÁG Lakatos Jenő PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Üzleti innovációs díj PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Solvo Biotechnológiai Rt. Az év kisvállalkozása díj Az év környezetvédelmi díja Móra-Color Ipari Vállalkozás Kelléktár 2000 Kft. Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint túl sokat tévézünk? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű Igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? pannon

Next

/
Thumbnails
Contents