Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-29 / 176. szám

1 SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. JÚLIUS 29. WWW.DELMAGYAR.HU NAPI MELLÉKLETEK Szalagcímek Télen-nyáron beszédtéma az időjárás. Idén a hírek élére törekedett a hideg és a meleg. Emlékeztetőül elég néhány szalagcímet és mondatot idézni a lapok­ból. MÁJUS 31.: ESŐS NYÁR; LESZ IDÉN NYÁR IS Júniusban és júliusban 8-10 nap, valamint augusz­tus második fele. Az elő­rejelzések szerint ekkor lesz igazi nyár Magyarországon..." (DM/DV) JÚNIUS 7.: SUBAS NYÁR LESZ AZ IDEI (DV) ESIK ESŐ, SÜT A NAP - IDÉN SEM LESZ VALÓDI KÁNIKULA „Ha forró nyarat szeret­nénk, menjünk minél mesz­szebbre Magyarországtól, praktikusan délre - tanácsol­ja egy, lapunknak nyilatkozó meteorológus. Süt majd ugyan a nap, de a Kár­pát-medencében jellemzően változékony időjárás lesz jú­niusban is..." (HVG Online) JÚNIUS 14.: LE A RUHÁVAL, ITT VAN A NYÁR! - BENÉPESÜLTEK A PARKOK ÉS A STRANDOK (Blikk) JÚNIUS 26.: KÁNIKULA - MEG­DŐLHET AZ ÉVSZÁZADOS MELEG­REKORD „Megdőlhet hétfőn .az év­százados melegrekord, ha a hőmérséklet az ország va­lamelyik pontján meghaladja a 36 fokot - közölte H. Bóna Márta, az Országos Meteo­rológiai Szolgálat munkatár­sa..." (HVG Online) JÚLIUS 13.: AZ ENYHÜLÉS MÉG VÁRAT MAGÁRA Július 21.: Nem indokolt ­Kánikula van, harmadfokú hőségriasztás nincs „A nagy meleg ellenére ­szakmai információk alapján - nem rendeli el a harmad­fokú hőségriasztást az orszá­gos tiszti főorvos..." (HVG On­line) JÚLIUS 22.: CSÚCS A NYÁR AZ IDÉN!(Blikk) JÚLIUS 27.: MARAD A KÁNIKULA ÉS A VÁRATLAN FELHŐSZAKA­DÁSOK (HVG Online) Hűsít és energiát ad a víz Kedd Szerda Csütörtök Péntek Rövid, hűvös nyarat ígért még ta­vasszal a hosszú távú előrejelzés ­és ezzel szemben mi van? Hosszú, forró nyár. Nem csoda, hogy cso­dálkozunk. Arra persze már senki nem emlékszik: az előrejelzés tel­jes szövegéhez hozzátartozott az a félmondat is: „beválási valószínű­sége hatvan százalék". Az össznépi emlékezet már csak így működik. S van-e köze a globális fölmele­gedésnek a mostani kánikulához? Inkább az ezt megelőző hidegnek volt. Részletes időjárás-előrejelzést nem­igen lehet tíz-tizenkét napnál hosz­szabb időre mondani - hívja föl a figyelmet Szudár Béla, a szegedi me­teorológiai szolgálat vezetője. Készül­nek ugyan ennél hosszabb távú elő­rejelzések is az országos központban, ezek beválási valószínűsége azonban csak mintegy hatvan százalék. Előrejelezni nehéz - Ha az a kérdés, milyen lesz a nyár, a meteorológusok megnézik, milyen volt a megelőző tavaszelő, illetve tél időjárása, és ahhoz hasonló tavasze­lejű, telű éveket keresnek. Azt is meg­nézik: azokat az adott évihez hasonló tavaszelőket, teleket milyen nyár kö­vette. Azután e régi nyarak időjárási viszonyait „rávetítik" a leendő nyárra. Az így létrejövő hosszú távú előrejelzés beválási aránya azonban csak hatvan százalék. - S az emberek csupán arra em­lékeznek: az előrejelzés milyen nyarat ígért. Mint például - az idei nyár ese­tében - hűvöset. Arra már nem, hogy ugyanez az előrejelzés arra is fölhívta a figyelmet: a beválási valószínűség bi­zony nagyon messze van a száz szá­zaléktól - halljuk a meteorológustól. Vajon van-e köze a globális fölme­legedéshez a kánikulának? - Az ilyen időjárás, amikor heteken át 30 fok fölötti maximumhőmérsékleteket és globális fölmelegedés akkor - amíg a folyamat le nem zajlik ­a szélsőségek gyakorisága nagyon megnövekedhet. Az új egyensúlyi ál­lapot a mostaninál már melegebb lesz - de addig is hol ilyen, hol olyan. - A globális fölmelegedés most már kétségtelen, hiszen az 1900-as évek elejétől 2000-ig átlag 0,7 Celsius-fokkal nőtt a földfelszín hőmérsékletének ér­téke - hívja föl a figyelmet a kutató. Az is tudott: a tengerek vízszintje emel­kedik - műholdas felvételek egyér­telműen mutatják, hogy egykor szá­razföldi területek mára víz alá kerültek. Ez pedig csak úgy következhetett be: olvad a sarkvidékek, hegységek je­ge-hava, s vízként a tengerekbe ván­dorol - s ezen túlmenően úgy is: az óceánok hőmérsékletének növekedé­sével a hőtágulásuk is nő. Az Alpokban különösen megfigyelhető, miként emelkedik évtizedről évtizedre egyre följebb és följebb a hóhatár, miként válik az egykori gleccserekből hegyi folyó - szemlélteti a helyzetet a szak­ember. A Himalájában, a Föld leg­nagyobb hegységében is fölfelé araszol a hóhatár. A hegység maga pedig, ha minimális mértékben is, de zsugo­rodik - repedéseiből olvad ki a jég. Gyorsuló fölmelegedés? Hőségriasztónak - víz, víz, víz mérnek nyár közepén, egyáltalán nem ritka - mondja Makra László, a Szegedi Tudományegyetem éghajlattani és táj­földrajzi tanszékének docense. S hogy miért érezzük mégis minden mértéket felülmúlóan melegnek a mostani idő­járást? Mert előzőleg a hőmérséklet az átlagosnál hűvösebb volt. Elég nehe­zen tavaszodott, és június első két hete az évszakhoz képest kimondottan hi­deg volt. Ezekhez képest tényleg rend­F0TÓ: SCHMIDT ANDREA kívül melegnek tűnik a mostani idő­járás - holott nem a meleg a rendkívüli, hanem az azt megelőző hideg. Ha az inga kilendül Utalhatnak-e ezek a szélsőségek glo­bális fölmelegedésre? Az bizonyos: amikor egy adott egyensúlyi állapot­ban lévő éghajlat kezd átlendülni egy másik egyensúlyi állapotban levőbe, Kérdés: a hatás szül-e valahol el­lenhatást, van-e visszacsatolás? Meg­figyelték: a globális melegedéssel a szinte növényzet nélküli tundra egyre északabbra vándorol, helyét átveszi a fenyvesekből álló tajga. A növényzet vizet párologtat, a párolgás pedig hűti a környezetet. E hűtő hatást tovább fokozhatja, hogy a párolgásból felhő­réteg áll össze, a felhő pedig mérsékli a felszínre érkező napsugárzást. A föl­melegedés hatására terjedő erdők vég­eredményben tehát - hűtik a környe­zetet. Vagy mégsem? Ez sem lehetetlen. A növényzet felszínén a sugárzás jobban szóródik, mint kopár talajon, elnye­lődik - az elnyelt sugárzás hőhatása pedig kitűnően hasznosul. Tehát a me­legedés hatására létrejövő erdő tovább melegítheti a környezetet. így egyre gyorsulhat a folyamat. F. CS. Előrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Gyúró György szerint a következő, vagyis az augusztus 5-6-i hét végén légköri frontok teszik változatossá időjárásunkat. Gyakran lesz erősen felhős az ég, sokfelé várható eső, he­lyenként záporeső, zivatar is előfordulhat A csapadék mennyisége területi átlagban meghaladja a 10 millimétert. A hajnali órákban 14 és 19, a legmelegebb nappali órákban 22 és 27 fok közötti hőmér­sékletre számíthatunk. A hó­nap hátralévő részében na­pos, száraz és borongós, esős időszakok váltják majd egy­mást. A nappali felmelegedés egyes napokon megközelíti a 30 fokot, a csapadékos perió­dusokban pedig 25 fok alatt marad a hőmérséklet. A hosz­szú távú előrejelzések szerint az ősz, a tél az átlag körüli hő­mérsékletűnek ígérkezik. Hőguta A napfény D-vitamint termel, csökkenti a szívproblémákat, enyhíti a fájdalmat, termékenyebbé tesz, védi a fogakat, ener­giát ad, erősíti az immunrendszert, segít a fogyásban, javítja a bőr állapotát, felvidít. Ez az a 10 ok, amiért imádjuk a napot. De a jóból is megárt a sok. így aztán hőguta ellen van 10 jó tanácsunk. 1. Kánikulai napokon a hőhullámos dél körüli órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában! 2. Nagy melegben zuhanyozzon többször is! 3. Széles karimájú ka­lappal, napszemüveggel védje magát a naptól! 4. Fényvédő krémmel naponta többször kenje be bőrét! 5. Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordjon a forró napokon! 6. Lehetőleg éjjel szellőztessen! 7. Sose hagyja a gyermekeket, állatokat (például kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban! 8. Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben el­tölteni, míg a szervezet lehűl, és ismét visszatérhet a kánikulába. 9. Csökkentse a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett! 10. Hőségben sokkal több folyadékot kell fogyasztani! A meleg és a fizikai mun­kavégzés fokozza az izzadást, a folyadékvesztést! Ne várjon addig, amíg szomjas lesz! Tudatosan igyon többet ilyenkor a szokásosnál! Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz - ezek fokozzák a szom­júságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől! FOTO: SCHMIDT ANDREA ' ö ö 3

Next

/
Thumbnails
Contents