Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-28 / 175. szám

PÉNTEK, 2006. JÚLIUS 28. • AKTUÁLIS­5 Kihívó nélkül Üllésen Sorozatunkban a Csongrád megyei kistelepüléseken igyekszünk felmérni a politikai erőviszonyokat az önkormányzati választások előtt. Ki lesz a falu vezetője - latolgatjuk helyi politikusok segítségével, ezúttal Üllésen. Tizenöt év működés után végrehajtással bezárták a szegedi Reptér büfét. A föld­hivatalnál bejegyzett tulajdonos, az önkor­mányzat döntött így. Csakhogy a büfét üze­meltető vállalkozóval nem az önkormány­zat, hanem a repteret korábban üzemeltető - és magát máig a felépítmények tulaj­donosának tekintő - Szegedi Repülőegye­sület kötött szerződést. Rendőrök jelentek meg tegnap délelőtt a sze­gedi repülőtéren, hogy biztosítsák a tizenöt éve, eddig engedéllyel működött büfé bezárá­sát. Az önkormányzati határozatot végrehaj­tók a repteret 2005 októberétől üzemeltető Szegedi Közlekedési Kft. képviselője, a Szege­di Repúlőegyesúlet úgyvezető elnöke, Rácz Tamás és a büfét fenntartó vállalkozó, Török Tibor jelenlétében lakatolták-pecsételték le a Reptér büfét. A határozatban 100 ezer forin­tos büntetés is szerepel. A helyszínen semmiféle atrocitás nem tör­tént, a vállalkozó tudomásul vette a két nap­pal korábban kézhez kapott végrehajtási ha­tározatot, de könnyes szemmel azt mondta: „így kell tönkretenni és meghurcolni egy em­bert, akinek az a bűne, hogy dolgozni akart". Török Tibor édesanyja, Nemesné Matók Piroska - aki 1975 óta egyéni vállalkozó és több vendéglátóegységet is vezetett ­2004-ben szerződést kötött az akkor még a repteret üzemeltető Szegedi Repülőegyesü­lettel. A megállapodást ez év januárjában fia nevére módosították és 2007 végéig meg­hosszabbították. A vállalkozó jóhiszeműen kétmillió forin­tot beruházott a tavaszi szezonkezdésre. Megszerezte az előírásoknak megfelelő enge­délyeket, majd kapott egy levelet az építési irodától, hogy addig nem nyithat ki, míg a mobil konténerre nincs építésügyi hatósági engedélye. Török Tibor az építési engedély­hez szükséges terveket és beadványokat ké­szíttetett százharmincezer forintért, vala­NEMEK A repteret üzemeltető önkormányzati cég, a Sze­gedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója, Dózsa Gábor azt mondta, nem tervezik a büfé megnyitá­sát. Véleménye szerint a repülőforgalom e nélkül is bonyolódhat. Mózes Ervin jegyzőtől az ügyben azt a választ kaptuk, egyedi hatósági ügyben nem nyilatkozik. mint kértek tulajdonosi hozzájárulást is az önkormányzattól. - Nyugodt voltam, hogy hamarosan kinyit­hatok, de nem sokkal később érkezett egy szűkszavú önkormányzati levél, amiben kö­zölték, hogy mégsem adják meg a tulajdono­si hozzájárulást - mondta a vállalkozó. Azt is elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban há­rom egészségügyi és egy vámos ellenőrzést kapott. Az ellenőrök szabálysértést nem fe­deztek fel. A vállalkozó minden bizonnyal egy jogvita áldozata: a Szegedi Repúlőegyesúlet bírósá­gon megtámadta a földhivatal azon bejegyzé­sét, miszerint a repülőtéri felépítmény a vá­rosé. Az egyesület az épületek, így az irányí­tótorony és a büfé tulajdonosának tekinti magát. Ennek tudatában hosszabbította meg a vállalkozóval a szerződést. - Kezünkben van egy 2002-es szerződés, melyben az áll: az önkormányzat elismeri, hogy az összes fel­építmény a mi tulajdonunk. Ugyanakkor egy földhivatali határozatban az is szerepel, hogy az önkormányzat a bejegyeztetésnél elhall­gatta az említett megállapodást - jelentette ki Rácz Tamás. CS. G. L. Nagy feltűnést keltett a szentesi rendelőintézetben, amikor megjelentek egy külső cég szakemberei, és a folyosókon plazma-televízióknak keres­ték az ideális helyet. Többek szerint másra is lehetne fordítani a pénzt az egészségügyben, mint drága tévékre, melyekből kettőt a földszinten, kettőt az első emeleten, egyet pedig a legfelső szinten szereltek fel. A te­levíziók tegnap még nem működtek. Megkérdeztük a kórház főigazgatóját, miért költöttek milliókat a plazmatévékre, amikor az intézmény súlyos anyagi gondokkal küzd. Fenyves Ernő tájékoztatása szerint a szakminisztérium támogatásá­val jött létre egy országos hálózat. Ezt működteti egy cég, amely a sa­ját költségén helyez el tévékészülékeket egészségügyi intézmények­ben. A plazma-televízión kétórás műsort sugároznak majd. Az isme­retterjesztő és felvilágosító blokkok között reklámok is lesznek, to­vábbá arra is nyílik lehetőség, hogy a szentesi kórház is bemutatkoz­zon. - Ez semmiféle pluszköltséget nem jelent nekünk - állította Fenyves. Hozzátette: a szolgáltatás ahhoz hasonlítható, mint amit már például a postahivatalban természetesnek veszünk. A szakren­delő név nélkül nyilatkozó orvosai elhibázott lépésnek tartják a mi­nisztérium döntését. Szerintük kötszerekre, gyógyszerekre és műsze­rekre sokkal nagyobb szükség lenne, mint plazmatévékre. B. I. fogvita miatt bukott kétmilliót a vállalkozó Lakat került a reptéri büfére Repülőtéri pillanatkép. Az önkormányzattól érkezett hivatalnokok jegyzőkönyvben rögzítették a büfé bezárását. Fotó: Karnok Csaba Plazma-televíziók a rendelőintézetben Egyelőre úgy tűnik: ebben az esz­tendőben nem akad kihívója az Üllést 1974 óta irányító polgár­mesternek. Nyáriné Tajti Anna függetlenként indul a polgármes­teri címért. Eddig még egyik párt sem kereste meg azzal, hogy tá­mogatná. - Annak vagyok a híve, hogy elsősorban a település lakosságát kell szolgálni. Olyan támogatást viszont elfogadnék, ami előrevi­szi a települést. Eddig már többször, többen próbálkoztak azzal, hogy elnyer­jék a posztot, ám ez eddig senki­nek sem sikerült. - Amikor töb­ben indultunk az önkormányzati választáson, akkor is lényegesen nagyobb aránnyal győztem - ösz­szegezte Nyáriné Tajti Anna. ­Gondolom, ez tükrözte a falu la­kosságának elégedettségét a munkámat illetően. Természete­sen van, aki mást szeretne a falu vezetőjeként látni, de ha az ered­ményeket nézik az emberek, mérleget tudnak vonni. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megjegyezte: szerette volna, ha a szennyvíz­csatornázás ügyében konkré­tabb lépések születnek. Idén négy település társulást hozott létre, közös pályázatot ad be Bordány, Forráskút, Zsombó és Üllés. A csatornázás megvalósí­tásának ugyanis társulásos for­mában nagyobb esélye van. A kampánnyal óvatosan bánik, úgy véli: irreális ígéreteket so­sem szabad tenni. A lehetősé­gek korlátozottak, így a kam­pány idején is a realitások tala­ján kell maradni, mert azt lehet teljesíteni. NYEMCSOKÉVA PAPRIKA KÍSÉRLETEKRŐL A REGIÓRÁBAN Az MTV 1 -es csatornáján pénteken délután 1 órától jelentkező Regióra beszámol Molnár lózsef, a Szegedi Tudományegyetem professzor kutatásairól, aki a rákos megbetegedések gyógyítása érdekében paprikával kísérletezik Szegeden. Összeállítást láthatnak a vízi rendészet munkájáról. Egy mesterfodrásztól azt tudhatják meg, hogyan készült a világ második legszebb frizurája. A műsorban bemutatják, hogyan készülődnek a muzsikusok az idei Dóm-dixie gálára. A Regióra beszámol arról is: relikviákat gyújt a Móra Ferenc Múzeum az 56-os forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. Természetesen lesz kívánságműsor és játék sok nyereménnyel. Szerkesztő: Kiss Mónika. NÉPTÁNCGÁLA SZOMBATON ESTE Négy napon át táncolnak Szegeden a XXII. nemzetközi néptáncfesztivál magyar, török, lengyel, román, bolgár, görög, vajdasági-és csuvasföldi táncegyüttesei. A gálaműsort szombaton este fél 9-től rendezik meg a TEMI Szeged Néptáncegyüttes székházának udvarán (Kálvária sgt. 12.). Több mint 300 hektáron pusztultak el a csemeték A meleg vízzel dacolnak az őshonos fák Szinte „fölforr" a hullámtereken az ár­vízből visszamaradt sekély víz, és száz­hektárszámra pusztítja ki a frissen te­lepített erdőket. Eddig hatvanmillió fo­rint értékű csemete pusztult el, ennek csaknem kétszerese az erdei infrastruk­túrában keletkezett kár. - Összesen 482 hektárnyi, frissen erdősí­tett terület került víz alá a dél-alföldi fo­lyók hullámterében az idei tavasszal-nyá­ron - mondja Fazekas lózsef, a Dalerd Dél-alföldi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazga­tó-helyettese. A legfrissebb fölmérések szerint 311 hektáron teljes mértékben ki is pusztult az erdő: 60 millió forint értékű csemete. Ezen túlmenően 117 millió fo­rint további kára is keletkezett az erdőgaz­daságnak: megsemmisültek utak, átere­szek, az azokat átívelő hidak - megköze­líthetetlenné váltak óriási területek a hul­lámtérben. A legnagyobb kárt a második, kora nyári árvíz okozta: ha 24-26 fok körülire meleg­szik a víz, akkor oxigénhiány jön létre a csemeték gyökérzónájában, és ez az erdők pusztulásával jár. Márpedig az áradást kö­vető kánikula következtében ennél jóval magasabbra is fölmelegedett a hullámtér­ben még hetekig ott maradó, csak lassan elpárolgó víz. Mi a teendő ezek után? A kipusztult te­rületeket ősszel újra kell telepíteni. Ennek érdekében az állami erdőterületeket tulaj­donló ÁPV Zrt.-hez pályázatot nyújtott be a Dalerd. Kétszáz millió forint kellene a tolják a vízlefolyást. Az erdőgazdaság nem akar úgy erdősítést végrehajtani, hogy aztán később ezeket föl kelljen számolni az árvízvédelmi szempontok miatt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Alsó-Tisza menti hullámtéri területek túlnyomó többsége védett. Árvízvédelmi szempontból a nemes­nyár a legmegfelelőbb, ez fogja vissza legkevésbé a levonuló vizet, mert en­nek a „legsimább", legáramvonalasabb a törzse. Az őshonos fáknak - csak ezekkel lehet erdősíteni a védett terüle­teken - jelentősebb a vízlevonulást gát­ló hatása. Az őshonos fák a vízborítást is kevésbé bírják. - Ha minden évben bekövetkezik a hosszan tartó árvíz, ak­kor évről évre tönkremegy az újraerdő­sítés, mint ahogyan most is történt ­mondja a vezérigazgató-helyettes. F. CS. J0VŐ HÉT SZERDÁIG TART A HŐSÉG ^ Tegnap 34 fok volt Szegeden, ez még messze volt a legutóbbi száz év alatt többször is ta­pasztalt 37-38 foktól - tudtuk meg a meteo­rológiai szolgálatnál. Várhatóan jövő hét szerdáig tart a már hosszú ideje elhúzódó hőhullám. Akkor sem megy ugyan sokkal lej­jebb a hőmérséklet, de legalább néhány nap­ra 30 fok alá hűl a levegő. Ezt megelőzően, e hét végén is lesz egy-két fokos lehűlés ­ugyanakkor azonban növekszik a levegő pá­ratartalma, és a mostaninál is fülledtebbnek érezhetjük majd a levegőt. közvetlen helyreállításra. A nyár végéig ki kell derülnie, mennyit sikerül nyerni, hi­szen csak így lehet időben fölkészülni az őszi újraerdősítésre. Az erdőgazdaság még mindig nem ka­pott tájékoztatást arról, hogy a Vásár­helyi-terv továbbfejlesztése milyen er­dőgazdálkodást tesz lehetővé a hullám­térben. Sokszor elhangzott az utóbbi időkben: a hullámtéri erdőterületek gá­Pusztul szürkenyár a Tisza-hullámtérben. A fölmelegedő, sekély víz fokozottan pusztító hatású Fotó: DM/DV

Next

/
Thumbnails
Contents