Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-04 / 154. szám

HÉTFŐ, 2006. JÚLIUS 3. • AKTUÁLIS" 3 A vásárhelyi gyár igazgatója hivatalosan nem kommentálta a történteket Élő háziszárnyasokat daráltak le az ATEV-nél * ' i F. + .» . . 8 » I ! ALLATI i EREDETŰ 8 lailllssáB rÉszarB az ártalmatlanítás díjmentes! HULLADÉK LERAKÓHELY KÉRJÜK, KIZÁRÓLAG ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOT A HELYEZZENEK A LERAKÓBA! Ml « 1 | | " Á- '..rá- r. -,„ Az ATEV kapuja Vásárhelyen. Elzárkóztak a hivatalos nyilatkozattól Fotó: Tésik Attila Folytatás az 1. oldalról Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat (ATEV) Zrt. hódmezővásárhelyi gyárának igazgatója hivatalosan nem akarta kommentálni értesüléseinket. Szabó Gábor kérdéseinket elhárította. Szigeti Sándor megyei főállatorvos - mielőtt a konkrét esettel kapcsolatban elmondta volna a véleményét - hangsúlyozta, hogy az emberre veszélyes H5N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött vagy fertőzés gyanús területekről begyűjtött szárnyasok megsemmisítésére az EU kiadott egy állásfoglalást, amely szerint az állatok megsemmisítését kíméletesen kell végrehajtani, a szárnyasokat megsemmisítésük előtt el kell gázosítani. A Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője információinkkal kapcsolatban megjegyezte, nem hiszi, hogy az ATEV-nél élve darálták volna le a szárnyasok egy részét. Azt mondta, nem zárja ki, hogy valaki vagy valakik rossz hírét akarják kelteni a vállalatnak. GRÁF JÓZSEF: MEGENGEDHETETLEN! Nem tudok ilyenről - válaszolta Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter arra a kérdésre, tud-e arról, hogy nem az előírásoknak megfelelően jártak el a szárnyasok megsemmisítésekor. Hozzátette: ezt semmilyen körülmények között nem tartaná megengedhetőnek, ezért is kérte kollégáit, hogy a szabályok betartásával járjanak el. Ha bebizonyosodna, hogy nem így történt, akkor „természetesen megállapítanánk a felelősséget és eljárnánk". A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: állat-egészségügyi szempontból Magyarország jól kezelte a betegséget. - Két védőkörzetet hoztunk létre, amivel megvédtük az ország egészét. Az unió minden országában kötelező elfogadni a magyar baromfitermékeket, amelyek nem ebből a két védőkörzetből származnak. Ezért kellett ezeket a szigorú intézkedéseket meghozni. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője azt mondta, ezek az információk hozzájuk is eljutottak. De az elmúlt hetekben olyan bejelentéseket is kaptak, amelyek szerint élő naposcsibéket gyömöszöltek zsákokba, az állatok pedig megfulladtak. Seres Zoltán megjegyezte, ilyenkor az érintettek előszeretettel hivatkoznak arra, hogy viszonylag rövid idő alatt kellett nagy mennyiségű szárnyas megsemmisítését elvégezniük. Ám úgy véli, ezt a védekezést nem lehet és nem is kell elfogadni, mint ahogy azt sem, hogy azért kellett sietni az állatok kiirtásával, mert a szárnyasok emberre veszélyes vírust hordoznak vagy hordozhatnak. - Az élő állatok ledarálása vagy zsákokba, gyömöszölése állatkínzás, és a hatályos törvények szerint büntetendő! - mondta Seres Zoltán. A Valakinek f: a valakije | SZABÓ C. SZILÁRD Sólyom László szerette volna politikamentessé tenni a legfőbb ügyész választását, de nem jött össze neki, mert ma ebben a kicsiny országban csak az kerülhet vezető pozícióba, akit a politikai elit többsége is támogat. Ezt persze kétségbe lehet vonni, megjegyzem, szokták is, főleg a politikusok kérik ki maguknak a gyanúsítgatást, de attól még az állítás igaz. Számtalan példa bizonyítja ezt az utóbbi évekből mindenféle vezető tisztségviselő-választás kapcsán, nem csupán országos, de helyi szinten is. Tudja ezt a köztársaság elnöke is, aki a saját bőrén tapasztalhatta meg nem is olyan régen, milyen az, amikor az ember egy politikai sakkjátszma kellős közepén találja magát. Talán ez motiválta, amikor áprilisban a parlamenti választások első fordulója előtt megnevezte jelöltjét. Úgy gondolta, hogy Horányi Miklós személyében olyan valakit javasol legfőbb ügyésznek, aki bármilyen összetételű országgyűlés számára elfogadható. Ezért nem is egyeztetett a pártokkal. Az államfő végig a jelöltje szakmaiságára helyezte a hangsúlyt. Sólyom és az ellenzéki pártok szerint a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze képzettségét, felkészültségét, képességét tekintve tökéletesen alkalmas (lett volna) legfőbb ügyésznek. A koalíciós pártok is a szakmaiságot emelték ki. Csak éppen ellenkező előjellel. Az SZDSZ saját mércéjét és értékrendjét, az MSZP Horányi múltját kiemelve jutott arra, hogy a szegedi fellebbviteli főügyész nem alkalmas „az ügyészség megtépázott szakmai tekintélyének helyreállítására". Ez volt a hivatalos álláspont, ami alapján a többség végül nem szavazta meg kinevezését. A nem hivatalos verzió szerint azért utasították el a szocialisták és a szabad demokraták az államfő felöltjét, mert a feltételezések szerint Horányi szorosan kötődik a távozó legfőbb ügyészhez, Polt Péterhez, rajta keresztül pedig az ellenzéki pártokhoz. Ebben az országban pedig elegendő, ha elterjed valakiről, hogy valakinek a valakije. Ez mindent felülír. VéhaAntal lett a SZÉF főigazgatója szerepel a három jelenlegi, Bologna-rendszerű BSc szak (élelmiszermérnök, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök) mellett egy élelmiszermérnök MSc, valamint egy negyedik BSc szak - informatikus és szakigazgatási agrármérnök - elindítása. Bővíteni szeretné a kar felnőttképzési kínálatát, jelentős részt kíván vállalni a TTK-n indítandó környezetmérnök MSc szak oktatásában és a műszaki kar kialakításában. Elképzelései között szerepel a szaktanácsadási tevékenység és a külföldi tudományos kapcsolatok bővítése, a kar forrásszerzési képességeinek javítása és a szorosabb együttműködés a kisvállalkozásokkal. MUNKATÁRSUNKTÓL Dr. Véha Antal egyetemi docenst nevezte ki a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar főigazgatójává a Szegedi Tudományegyetem szenátusa. A tisztséget egyedüli pályázóként nyerte el - az eddigi főigazgató, Fenyvessy József egy évig tiszteletbeli főigazgatóként tevékenykedik -, a megbízás 2006. július elsejétől hároméves időtartamra szól. Véha Antal 24 éves oktatói gyakorlattal rendelkezik, 1996 óta a SZÉF vezető oktatója, 2005 óta az Élelmiszertechnológia és Környezetgazdálkodás Tanszék (jelenleg Intézet) vezetője. Az élelmiszer-technológus mérnök szak szakfelelőse. Főigazgatói elképzelései között A szegedi fellebbviteli főügyészt a koalíció nem támogatta Horányi Miidóst leszavazták Horányi Miklós a parlamenti páholyban a szavazás után Fotó: MTI Az országgyűlés nem támogatta az államfő jelöltjét, a képviselők nem választották meg Horányi Miklóst legfőbb ügyésznek. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze a parlamenti voksolás után kijelentette, sajnálja, hogy csak egyetlen parlamenti bizottság előtt fejthette ki szakmai elképzeléseit. - Nem érzek csalódást! - nyilatkozta lapunknak Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetője, miután az országgyűlés tegnap nem választotta meg legfőbb ügyésznek. A képviselők titkos szavazással döntöttek, 154-en támogatták, 194-en elutasították az államfő jelöltjét. Öt szavazat érvénytelen volt. Horányi Miklóst Sólyom László köztársasági elnök éppen három hónapja jelölte Polt Péter utódának, akinek mandátuma május 16-án lejárt. Az államfő tegnap a parlamentben még a szavazás előtt azt mondta: olyan jelöltet állított, aki alappal számíthat arra, hogy bármely politikai párt képviselői a megválasztására szavaznak. Sólyom László a jelölés előtt nem egyeztetett a pártokkal. Ezzel kapcsolatban tegnap azt NEVJEGY Horányi Miklós 1941. április 27-én született Budapesten. Érettségi után egy évet segédmunkásként dolgozott. Egyetemi diplomát és doktori címet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 1965-ben. Ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság fogalmazója, titkára, 1967-től bírája. 1975-től a Győri Járásbíróság elnöke, 1979-től a Legfelsőbb Bíróság büntetőügy szakos bírója. 1991-től az Első Amerikai Magyar Biztosító Rt. vezető jogtanácsosa, személyzeti igazgatója - magánjogi és munkajogi területen -, majd 1995 és 2000 között az Európa Biztosító Rt. igazgatósági tagja és vezető jogtanácsosa. Ezt követően a Legfőbb Ügyészség sajtóirodájának önálló osztályvezető ügyésze. Horányi Miklós 2003-tól a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetője. Tavaly megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt kitüntetést. mondta, ki akarta zárni, hogy akár utólag is felmerülhessen, hogy a jelöltet egy „zárt ajtók mögötti egyeztetésen valamelyik párt javasolta volna, vagy hogy támogatása fejében bármelyik párt a jelölttől szervezeti vagy személyi intézkedéseket várt volna el". Sólyom László hangsúlyozta, Horányi Miklós szakmailag és emberileg is alkalmas az ügyészi szervezet alkotmányos, pártatlan és hatékony vezetésére. Horányi Miklós legfőbb ügyészszé jelölése napján, április 4-én nyilatkozott lapunknak, azt mondta, óriási megtiszteltetésnek tartja jelölését; pályafutásának szakmai elismerése lenne, ha az országgyűlés legfőbb ügyésszé választaná, ugyanakkor hangsúlyozta: nincsenek pártkapcsolatai. Tegnap azt mondta: sajnálja, hogy csak a parlament emberi jogi bizottsága előtt fejthette ki szakmai elképzeléseit, a többi, köztük az egyik legfontosabb, az alkotmányügyi előtt nem. Megismételte, amit korábban is hangsúlyozott: megszerette Szegedet, örömmel marad a városban a fellebbviteli főügyészség élén. A pártok közül az ellenzéki Fidesz-MPSZ, a KDNP és az MDF korábban közölte, támogatják a köztársásági elnök jelöltjét, a koalíció tagjai azonban a szavazás előtt, tegnap délelőtt bejelentették, hogy a szegedi főügyész ellen szakmai kifogásaik vannak. Horányit a szavazás eredményének kihirdetése után tapssal búcsúztatta az ellenzék, a díszpáholyból távozó főügyész meghajlással köszönte meg támogatásukat. Sólyom László tegnap bejelentette: új jelöltet keres, de kitart álláspontja mellett, nem egyeztet a pártokkal. A Legfőbb Ügyészséget május 16-ától az új legfőbb ügyész megválasztásáig a legfőbb ügyész helyettese vezeti. o. z. A HARMADIK JELÖLT Magyarországon a rendszerváltás óta a harmadik legfőbb ügyész megválasztására tettek kísérletet tegnap, az először fordult elő, hogy a képviselők nem támogatták az államfő jelöltjét. 1990. június 25-én Györgyi Kálmán kapott bizalmat. Hat évvel később, 1996. június 4-én újabb hat évre megválasztották, ám mandátumát ezúttal nem töltötte ki, 2000. március 6-án lemondott. Utódjának 2000. május 2-án Polt Pétert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettesét választották meg