Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-25 / 172. szám

SZERDA, 2006. JÚLIUS 26. •AKTUÁLIS" 5 A KÉSZ Közép-Európai Építő és Szerelő Kft. 2005 augusztusában fogott hozzá a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítéséhez egy vadonatúj, két medencéből álló új uszoda létesítésével. A régi-új épületegyüttes lesz a helyszíne a holnap kezdődő úszó Eb-nek. A sok nem várt akadály és negatív sajtóvisszhang ellenére a szegedi cég a szerződési feltételeknek megfelelően felépítette, és 2006. június 20-án átadta a létesítményt. A Budapestre tegnap délután zúdult felhőszakadás sem akadályozta meg Varga Mihályt, a KÉSZ Kft. többségi tulajdonosát, vezérigazgatóját abban, hogy a lapunknak is bemutassa a szerdán kezdődő úszó Eb-re készen álló margitszigeti sportuszoda két új medencéjét és a hozzájuk kapcsolódó létesítményeket. A szó szoros értelmében nem akadályozta, a szegedi székhelyű cég első embere ugyanis az uszodákhoz vezető egérutakon, tócsákon áthatolva, szakadó esőben vezette stábunkat. A látvány magáért beszélt: feszített víztükrű medencék, monumentális lelátók, műugrótorony, ügyes műszaki megoldások fogadtak bennünket ott, ahol még két hónappal ezelőtt is az árvíz utáni pusztítást takarították el. Az 1,6 milliárd forintból megvalósult Széchy Tamásról elnevezett sportuszoda az árvíz ellenére elkészült, mégpedig a június 7-i műszaki átadás kezdetének határidejére. Holott keltettek a KÉSZ-szel szemben feszültséget elég rendesen: a legjobban Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke aggódott hangosan amiatt, hogy elkészül-e a beruházás. Ez az, amit Varga Mihály még utólag sem ért: egy huszonöt éve a hazai és a közép-európai építőipar élvonalában helyet foglaló cég miért ne tudná tartani a határidőket? Miért ne lenne tisztában azzal, mi a beruházás tétje? Magyarországon még ilyen színvonalú uszodát senki sem épített, a szegedi székhelyű KESZ az első, amelyik egy Európa Bajnokság megrendezésére alkalmas uszodaberuházást levezényelt. Varga Mihálynak az esett roszszul, hogy nagy nyilvánosság előtt azt kezdték el feszegetni, vajon elkészül-e határidőre a sportuszoda. Nem hagyták, hogy a KESZ Kft. tegye a dolgát, hanem tévéműsorokba citálták, és magyarázkodásra kényszerítették. Ez ártott a cég megítélésének, mivel nemcsak a közvélemény, hanem még partnereik, megbízóik előtt is kényelmetlen HORGOS MÉG ZÁRVA |g| A KÉSZ Kft. építette fel a horgosi határátkelőt is, a röszkei tükörképét, az átadási ceremóniát 2005 nyarán tartották. A létesítmény azonban még mindig nem fogadja az autósokat. Varga Mihály úgy tudja, ennek az az oka, hogy a szerb fél nem tudta előteremteni az üzembe helyezés és üzemeltetés költségeit. Még a KÉSZ is követel elmaradt kifizetéseket a szerb megrendelőtől. Ráadásul a garanciális javításokat is el kell végezni: akárcsak egy lakatlan ház esetében, ezekből több van a kelleténél. helyzetbe kerültek. A társaság fennállása óta egyszer sem fordult elő hasonló szituáció. Egy építkezés feltételei soha nem a legkedvezőbbek, és mindig vannak előre nem látható akadályok, amelyekre egy ekkora tapasztalatokkal rendelkező cég fel van készülve - mondta Varga Mihály. Az árvíz után különben engedélyt kaptak éjszakai munkavégzésre, valamint hétvégeken is dolgoztak, aminek köszönhetően behozták a lemaradást. Remélhetőleg az úszók is ugyanolyan jól szerepelnek majd az Eb-n, mint az uszoda - tette hozzá a vezérigazgató. EK. MONTENEGRÓBAN A KÉSZ Mivel a hazai piacon egyre szűkülnek a lehetőségek, a KÉSZ Kft. a környező országokban vállal el egyre több munkát. Jelenleg Romániában van a legtöbb megbízása: kereskedelmi és ipari létesítményekre, autószalonokra kaptak felkérést. Ukrajnában 14 milliárd forint értékű elektrotechnikai gyárat építenek majd, amelynek a tervezését indították el nemrégiben. A közeljövőben pedig Montenegróban, Podgoricában két iskolát hoznak tető alá. Itthon több kereskedelmi létesítményt építenek jelenleg, valamint a budapesti műszaki főiskola kollégiumi szárnyát, a szombathelyi tudásközpontot és könyvtárt, a tiszalöki börtönt, a mátrai és a nyíregyházi erőművet. A szűkebb pátriában, Szegeden és Csongrád megyében azonban csak néhány tízmillió forintos nagyságrendű feladataik vannak. PANEK JÓZSEF Nem tudom, önök elgondolkodtak-e már rajta, milyen lehet Kóka fános vagy Gyurcsány Ferenc cégénél alkalmazásban állni. Nekem már februárban is fúrta az oldalam a kíváncsiság, hogy a Gyurcsány-tulajdonú Motim Kádkő Kft. hivatalból túlóráztatott dolgozói (bíróság mondta ki) elhitték-e főnökük kiállását a Suzuki-dolgozók érdekvédelme mellett. És ugyanezek az emberek vajon milyen gondolatokkal hallgattak Gyurcsány Ferenctől a blairi harmadik út szolidaritásáról, miközben munkaügyi bíróság mondta ki, a Motimnak nincs joga 19. századi munkaóra számban dolgoztatni alkalmazottait. Az igazi probléma azonban az, hogy a fent említett urak szemlélete szerint mi valamennyien egy magyarországnyi cég alkalmazottai vagyunk, akiken szabadon gyakorolhatják „reform" cimkézésű hatalomtechnikai kísérleteiket. Kóka János gazdasági miniszter őszinte elszólásaival bizonyította, hogy szó sincs tévedésről, a mindenkit érintő gazdaság irányítása és a cégvezetés számára ideáhsan egy és ugyanaz. Vagyis ők a főnökeink. Nekünk, akiktől fizetést kapnak. Önteltségében Kóka fános még arról is megfeledkezik, hogy a helyzet abszurditása folytán őt miniszternek, vagyis szolgának nevezték ki, akire éppúgy vonatkozik a közszolgálati etikai kódex, mint azokra, akiket saját minisztériumában mocsári békáknak nevezett elbocsátásuk előtt. Akiket ugye nem kérdeznek meg a mocsár lecsapolásáról... Nem kellett sok képzelőerő a miniszter úr gondolatmenetét a Magyarország Rt.-re is kiterjeszteni. És valóban, a 10 millió mocsári békát sem kérdezik meg immár semmiről, de még a saját pártjukat sem. Miközben a reformkonyhán a választók elől elrejtett ötletelés folyik, csöpög a köztudatba a versenyképes állampolgár fogalma is. Ez a versenyképes munkaerő, és a cégszerűen vezetett ország polgárainak alkotmányos szabadságjogokat feszegető összemosása. A kókai interpretációban azt jelenti, hogy vezetéstechnikailag az állampolgárok a cég-ország alkalmazottai, fizetésük pedig a saját adójukból finanszuozott állami szolgáltatások sora. Akkor sikeresek, ha a cég szabályai szerint versenyképesek. Ha nem, akkor... Hát igen. Itt az igazi probléma. A cégpolgár uniformizált, mozgatható, agymosható, és rabja a rendszernek. De mi van, ha valaki nem akar kókailag és gyurcsányilag versenyképes lenni • Vagy ilyen szabályok szerint egyáltalán kényszerversenyezni sem akar. Másodrendű munkaerő lesz ? Mehet másik céget... bocsánat, másik országot keresni 1 A jelenségről a magyar politikai értelmiség józan részének (bal vagy jobb, nem számít) előbb-utóbb el kell gondolkodnia. A cégvezetési ideológiák szülőhazájában, az angolszász világban elképzelhetetlen, hogy egy miniszter ilyen érzéketlen arroganciával kezeljen emberi sorsokat érintő problémákat. És természetesen a pozőri beleérzés sem jobb. Hiteles politikai intelligencia nélkül a blairi út nem járható. Henit megoperálták MUNKATÁRSUNKTÓL re. Lapunknak ezt cáfolta tegnap késő délután a kórházban Változatlanul válságos állapot- egy neve elhallgatását kérő orban van Pénzes Henrietta, aki- vos. Azt megerősítette, hogy nek több mint hatvan száza- ahogy azt a kezelést végző orlékban megégett a teste. A 18 voscsoport eredetileg is tervezéves magyarcsanádi lányt a te - tegnap megoperálták a budapesti Szent István-kórház magyarcsanádi lányt. A műtét égési intenzív osztályán keze- sikerült. Pénzes Henrietta szülik. Az Index internetes hír- leit tegnap nem értük utol, teportál tegnap reggel azt közöl- lefonjaikat kikapcsolták. Inte, hogy a brutális makói bűn- formációink szerint még vacselekmény áldozata magához sárnap visszatértek a fővárostért, kinyitotta szemét, és fej- ba, hogy a lányuk közelében mozgással reagált a kérdések- lehessenek. Nem volt sima az út, ám időben átadták a sportuszodát A KÉSZ szuperberuházása Az úszók már javában tesztelik és dicsérik a medencéket Fotó: Segesvári Csaba Lázár János a 47-es Jőút ügyében interpellált Kóka 2010 utánra ígérte a négysávúsítást MUNKATÁRSUNKTÓL - Hány embernek kell még meghalnia a 47-es főúton, mire a kormány hajlandó lesz befejezni a korábban elkezdett, ám máig nem ismert okok miatt leállított beruházást? szegezte tegnapi parlamenti interpellációjában a kérdést Kóka fános gazdasági és közlekedési miniszternek Lázár fános (képünkön). Hódmezővásárhely polgármestere, országgyűlési képviselője arra is emlékeztette a minisztert, hogy a 47-es főút kishomoki befejezetlen szakaszát az ország második legveszélyesebb útjaként tartják nyilván. Kóka fános válaszában közölte: még nem dőlt el, hogy a 47-es főút négysávúsításának befejezése belekerül-e a II. Nemzeti fejlesztési tervbe. Azt valószínűsítette, hogy az út a 2010-ben kezdődő új kormányzati ciklus első felében készülhet el. Lázár János viszontválaszában arra kérte a minisztert, hogy szakítson elődje, Csillag István azon gyakorlatával, mely szerint nem érdemes Hódmezővásárhely térségébe befektetnie a szocialista-liberális kormánynak, mert az nem hoz szavazatokat, ugyanis a 47-es főutat nem csupán a fideszesek, de a szocialista és a liberális szavazók is használják. Lázár János nem, az Országgyűlés kormánypárti többsége viszont elfogadta a gazdasági és közlekedési miniszter válaszát. Megszorítás: kivonták a szállító mikrobuszokat a forgalomból Otthagyják a beteget a mentők Az ország összes ülőbeteg-szállító járművét visszavonta a mentőszolgálat, így az egyébként nem kötelező feladatnak számító betegszállítást a jövőben valószínűleg még kevesebb esetben végzi majd el. Akinek tehát vizsgálatra kell mennie más intézménybe, vagy éppen haza készül, sok esetben valószínűleg magának kell majd gondoskodnia utazásáról. MUNKATÁRSUNKTÓL A tartós kánikulára hivatkozva az Országos Mentőszolgálat bejelentette: a nem sürgős, szakkíséretet nem igénylő betegszállításokat - például a kórházból való hazaszállítást csak korlátozott számban vállalja. Az intézkedésre a magyarázat szerint azért volt szükség, mert a hőség miatt az átlagosnál több rosszulléthez hívják őket, a betegszállítás pedig ezt a megnövekedett igénybevételt még tovább terhelné. Nem a hőség az oka Úgy tudjuk azonban, hogy a betegszállítások számát nem a hőség miatt csökkentették: arról már másfél hete megszületett a döntés. A korlátozás pedig nem csupán ideiglenes: a mentőszolgálat vezetősége az országban valamennyi betegszállító mikrobuszt központilag visszarendelt az állomásokról, így a helyi szervezetek már ha akarnának, sem tudnának úgynevezett ülőbetegeket vinni egyik egészségügyi intézményből a másikba, vagy éppen haza. Kórházban ragadó páciensek Minderről néhány egészségügyi intézmény már értesült is - igaz, csak informálisan. így például a Szegedi Városi Oktató Kórház főigazgatóját is felhívták ezzel kapcsolatban a múlt héten. - Az az igazság, hogy a betegszállítás annyit romlott az elmúlt fél évben, hogy már észre sem lehet venni az újabb megszorítást mondta Pajor László. - Rendszeresen előfordul, hogy a beteg nálunk ragad, ezért torlódás alakul ki. Sőt: arra is volt példa, hogy a beteg nem ért oda az időpontra beosztott vizsgálatra, mert nem jött érte a mentő. Nem véletlen, hogy már korábban elgondolkoztunk azon, veszünk egy saját kisbuszt. Az egészségügyi intézményekben tehát már tudnak a július 15-i keltezésű döntésről, érdeklődésünkre az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr-vezetője, Győrfi Pál mégis tagadta, hogy megszüntetnék az ülőbeteg-szállítást. - Egyszerűen arról van szó, hogy az évek óta kihasználatlanul álló mikrobuszokat a fejlesztési program keretén belül kivontuk az állományból - mondta. A szóvivő mindezek után még hozzátette: a mentőszolgálat kötelező alapfeladatai közé csupán a mentés, a sürgősségi ellátás, valamint a sürgős szállítás tartozik, az ülőbeteg-szállítás nem. Ellentétben a kommunikációs igazgató állításával mi úgy tudjuk, a mentőállomások zömén - így a szegedin is - a rendelkezés megszületéséig folyamatos használatban voltak ezek a betegszállító járművek, melyekkel egyszerre akár hat pácienst is tudtak utaztatni. Szerettük volna, ha mindezt a szegedi mentőállomás illetékesei megerősítik, ám ők kérdéseinkkel Győrfi Pálhoz irányítottak bennünket. „Hívjon taxit!" Az mindenesetre biztos: a jövőben még kevesebb esély lesz arra, hogy ha valakit szállítani kell, mentővel, ingyen meg lehet majd oldani. Mivel pedig az egészségügyi intézményeknek súlyos veszteséget jelent a kelleténél akár csak egy nappal tovább maradó beteg, bizonyosan egyre többen hallják majd a tanácsot: „Tessék megkérni valakit, hogy vigye el. Vagy hívjon egy taxit!"