Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-22 / 170. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. JÚLIUS 22. Az indiaiak szegényen is boldogabbak a nyugatiaknál Zarándokok a Himaláján Tavasztól nagy a turista- és zarándokforgalom a Himalája útjain Fotók: DM/DV Észak-Indiában és a Himalájában járt társaival tavasszal a Tóth István, a Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesületének elnökhelyettese, aki a hindu szent helyeket is meglátogatta. A Krisna-hívő szegcdi férfi többször került életveszélybe a hegyekben, ahonnan télre még az istenek szobrait is leköltöztetik. Viszontagságos útjukon a lenyűgöző látvány és a lelki feltöltődés kárpótolta őket. Több mint egy hónapos útra indult Észak-Indiába tavasszal Tóth István, a Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesületének (Szöfce) középkorú elnökhelyettese és három útitársa. Tóth - akit barátai „Bogyóként" ismernek - négy éve járt az egymilliárd lakosú szubkontinensen: akkor határozták el, hogy legközelebb a Himaláját járják be, és elzarándokolnak a hinduk szent helyeire. VESZELYEK, ARAK Érdemes mindig palackozott vizet venni, és szívószállal meginni, hogy ne érintkezzünk az üveg bizonytalan higiéniájú szájával. Az utcai kifőzdéket pedig - bármenynyire ínycsiklandozó illatokat árasztanak - érdemes elkerülni, ha nem akarunk bélfertőzést kapni. Helyette a tisztább éttermeket ajánlja az utazó, ahol egy 12-14 fogásos bőséges „táli" is csak négyszáz forintba kerül. A tiszta, jól felszerelt hotelszoba nagyjából háromezer forint két személyre, az ételek finomak és olcsók, így a legdrágább maga a repülőét. Bogyó ugyanis a hindu vallásból kialakult Krisna-tudatú közösség tagja is, vallásuk szülőhelye pedig az ósi kultúrák egyik bölcsője, India. Miután a lelki és fizikai ráhangolódás érdekében két hetet töltöttek a Krisna születési helyének tartott, áprilisban napközben „csak" 40-45 fokos hőmérsékletű Vind tartományban, Rishikeshbe, a Himalája, a jóga és az ayurvedikus gyógyászat központjába utaztak. Itt a természetgyógyász-mesterek az ember pulzusát vizsgálva felsorolják összes betegségét, és személyre szabott gyógynövénykúrát is ajánlanak. Egyhetes felkészülésük után elindultak a hegyi útra egy rutinos túravezetóvel és bérelt autójuk sofőrjével, aki ötödik lett a Himalája-ralin. Amikor a beláthatatlan mélység övezte szerpentineken és úttalan utakon autóztak, a sofőr gyakorlata nagy hasznukra vált - bár szakadékba zuhanni a később bérelt teherhordó lovak hátáról is majdnem sikerült. Életveszélyt jelentettek az alattomos sziklaTóth István a Gangesz forrásánál Színes hindu templom a Himalájában. Itt mindig sok a látogató omlások is: amikor már csak gyalogosan folyathatták útjukat a Gangesz szentnek tartott forrásához, előttük pár méterrel zuhantak többtonnás sziklák az ösvényre. A helyi nők sokkot kaptak az ijedtségtől. A lenyűgöző látvány és a lelki feltöltődés miatt azonban mégis megérte az út. A muszlim terroristák célpontjainak számító hindu szent helyeket egyébként alaposan őrzik: nyáron mindig húsz-harminc katona vigyázza a zarándokok biztonságát és lelki békéjét. Az utazók szerencsére a „turistaidény" elejére értek a Himalájához, télen ugyanis a négyezer méternél magasabban lévő falvak kiürülnek, a szentélyekből még az istenek szobrait is leköltöztetik. Odafönt télen csak néhány elhivatott szaddu - azaz zarándok - és láma vészeli át az iszonyatos hideget kőkalyibáiban. Az alaptáborban a hőség helyett hóvihar fogadta még nyáron is az utazókat. A ritka levegő miatt többük légszomjjal küszködött. Ezt energiaátadással és egy kisebb oxigénpalackkal kúrálták. Egy társuk viszont már korábban megsérült: lábát törte, amikor egy nagyobb város forgalmában elbámészkodott, és keresztülhajtott rajta egy kocsi. Az indiai közlekedésre ugyanis a működő káosz a legjobb kifejezés: az úton tehenek, birkacsordák között cikáznak a biciklisek és az autósok, akik közlekedési szabályok helyett a dudára esküsznek. Ennek ellenére városi baleset a legritkább esetben fordul elő. A biztonságos közlekedés mellett persze nem árt az óvatosság a betegségekkel szemben sem. Bogyó már itthon fölvette az ajánlott oltásokat, az európai gyártású malária elleni gyógyszerre azonban nem tartott igényt - arra ugyanis immúnisak az indiai kórokozók. A helyben vásárolt gyógyszer viszont bevált. Bár az országban nagy a szegénység, a szegedi utazó szerint a helyiek boldogabbak a nyugatiaknál, akik állandóan hajszolják magukat és telhetetlenek. India lakói viszont elégedettek, lelki és természeti értékeik ugyanis kárpótolják őket az anyagiak hiányáért. TOMBÁCZ RÓBERT Müller Péter Sziámi és a nyilvánosság „Nálam nem lesz pálfordulás" Müller Péter Sziámival szegedi koncertje előtt az Operaházról, testvéréről, Juliról, a Szigetről, a neonácizmusról, és ezzel öszszefüggésben a trágárságról beszélgettünk. Mindehhez a nagy hely-kis hely problematikáján át jutottunk el. - Nekem az intim szféra mindig jobban bejön, mint a komoly nyilvánosság - kezdi a beszélgetést Müller Péter Sziámi, a zenész a JATE-klub pincéjében - A Sziget fesztivál például egy 80-100 fős Sziámi-táborból nőtte ki magát. Soha nem akartam fesztivált szervezni, de persze hóhér sem vagyok, ha valami ki akarja nőni magát, akkor hagyom. Péter közege az egy emberrel való beszélgetés, a gyerekei, a barátai. Meggyőződése, hogy a „túlszaladós életek" rosszak. - Ha túl sokat akarsz vagy túl sokat engedsz be, a túl sok ambíció, a túl sok pénz, a túl sok kapcsolat, a túl sok siker, az mind állati rossz. Jól sikerült és rendes életnek érzem azt, amit - falun laktam sokáig - a mellettünk lévő Karcsi bácsi élt. Művelte a földjét, beszélgettünk, este lefeküdt. Az ambíciót nem gondolja jó dolognak, neki nem is volt soha, csak sok minden sikerült jól - vagy kívülről nézve jól - az életében. És hogy az Operaház ebbe miként illeszkedik? Az csak egy futó villanás volt mondja, majd mesélni kezd: Kesselyák Gergellyel és Hegyi Árpád Jutocsával létrehozták Miskolcon az operafesztivált, ami sikeres lett, ezért Hegyi és Kesselyák be akarták vonni az Operaház irányításába is. Müller csupán azt vállalta, hogy segít a háznak és a jó produkcióknak nagyobb ismertséget kapni Európában. - Félig tréfából kineveztek stratégiai igazgatónak, amit az egész sajtó elkezdett rágcsálni, bár én gyorsan nyilvánvalóvá tettem, hogy nem fizetésért dolgozom, és nincs munkaidőm. Aztán elkezdte a munkáját az új vezetőség, és iszonyú rondán egymásnak ugrottak. Megpróbáltam ennek valahogy az élét venni, és két hónap után azt mondták, hogy most már minden jól van. Novemberben eljöttem, mert láttam, hogy produkciók nem nagyon vannak. Kértem, hogy majd ha lesz, szóljanak. Nem szóltak, én pedig alig voltam közben Magyarországon. Aztán egyszer hazajöttem, és felhívtak újságírók, hogy na akkor most mi a botrány az operában. Dühös lettem, mert abban maradtunk, hogy legalább értesítenek, ha megint megölik egymást. Ennyi. November óta nem dolgozom ott. Sehol nem töltök be semmilyen tisztséget, a saját cégemben, a Sziget-irodában sem ügyvezetek direkt, mert nem akarok hatalmi helyzetbe kerülni művészként. - Két olyan szám van a Fogjad már meg című új lemezen, ami mondjuk úgy, hogy merészebb szóhasználattal él. Pont ezt a két számot nagyon felkapták - fogalmaz a szerző. - Konkrétan a Szegény Diána az, amiben kimondatnak olyan szavak, amik egyébként majdnem az összes magyar zenekar dalaiban kimondatnak. Az ember ezeket társaságban többé-kevésbé használja, és értelmiségi lányoktól is többször hallom, semmi szörnyűt nem találok benne. A klub folyosóján ekkor egy fiatalember elkurjantja magát: „Nem b..ok meg senkit". Na ugye - mosolyog Péter. - Ez a szám nem a szexről szól - folytatja -, hanem a szegény Diána nevű főszereplőről, ami maga az eszeveszett neonácizmus. Amikor Bácsfi Diána aktív lett, megnéztem, hogy mit tud kezdeni vele a sajtó. Semmit nem tudott. Én nem nagyon szeretem, ha van neonáci párt Magyarországon, és erre valamit kell tudni felelni. Nekem ez volt az adekvát feleletem, mert azért teljesen komolyan venni nem tudtam. Állítja: ez a lemez nem szókimondóbb a többinél. A Boldog-boldogtalan vagy Az éjszaka fátylán át című számok legalább olyan szubtilisek, mint például a régi nagy siker, a Kicsi, kicsiszolt kő. Az ő zenéje soha nem lesz az a típusú szalonképes zene, amit néhány öregedő zenész játszik, azért, hogy önmagát szalonképessé tegye az idősebb közönség szemében - mondja, és hozzáteszi: Nálam nem lesz pálfordulás. GONDA ZSUZSANNA CSALAD Müller Péter Sziáminak öt gyermeke van, novemberben érkezik a hatodik. Most jelenlegi feleségével és két pici fiával él. Azt mondja, inkább az asszony a családfő, de a nagy rokoni összejöveteleket ő szervezi. Testvére, Müller Juli sokáig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, most Miskolcon játszik, ahol megválasztották az év színésznőjének. „Félig tréfából kineveztek az Operaház stratégiai igazgatójának, amit az egész sajtó elkezdett rágcsálni" Fotó: Frank Yvette