Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-21 / 169. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2006. JÚLIUS 21. A Szegedi Vadaspark egykori zoopedagógusa a tengerentúlra szegődött Biofarmtól a partyszervizen át a kerttervezésig A Szegedi Vadasparkhan dolgozott öt éven át Konrád Mónika. Először szakmai úton járt az Egyesült Államokban. Később visszatért, s egy hinta rmon vállalt munkát. Most férjével, Philip Coxszal együtt itthon él. Az amerikai fiatalember az egyik szegedi gimnázium lektoraként dolgozott az elmúlt tanévben. De a pár a tengerentúlra készül. Öt évet töltött a Szegedi Vadasparkban Konrád Mónika. E munkához indíttatást az egyesült államokbeli Milwaukee állatkertjében szerzett, ahol 2004-ben járt tanulmányúton. Akkor meglátogatott egy helyi biofarmot is, ahová még ugyanabban az évben viszszament dolgozni. 99 Kétkezi munkát végeztem, mert a farmon nem használtak gépeket. Konrád Mónika - A húszhektáros farmnak csupán egy kisebb részén termesztettünk zöldségeket, gyümölcsöket. A tulajdonos mellett négyen gyakornokoskodtunk, heti negyven órát dolgoztunk - mesélte Konrád Mónika. - Kétkezi munkát végeztem, mert a farmon nem használtak gépeket. Ttrmészetcsen gyomirtó szereket sem. Többféle salátát, borsót, spenótot, céklát termesztettünk. Az amerikai városban egyébként már volt ismerőse: korábban megismerkedett l'hilip Coxszal, aki egy csereprogramban magyar nyelvet és kultúrát tanult Szegeden. A fiatalember ma már a férje, kiválóan beszél magyarul. Azt mondja, sokat dolgoztak együtt, például két partyszerviznél is. Karácsonyi, születésnapi Konrád Mónika férjével, Philip Coxszal. Együtt dolgoztak Amerikában Fotó: Segesvári Csaba rendezvényeket szerveztek és bonyolítottak le. Sok család otthonába, konyhájába eljutottak így, megismerték és megszerették a gasztronómiát. Dolgoztak egy kertépítő vállalkozásnál is, ahol Mónika kertterveket rajzolt. Órákat is tartott, egy helyi kertészet tulajdonosa kérésére kenyai, portugál, laoszi, egyiptomi bevándorlóknak beszélt a méhészetről. A méhészkedés nem áll távol Mónikától: családjának férfitagjai ezzel foglalkoznak. A házaspár most itthon él. Philip az elmúlt tanévet a Deák gimnáziumban töltötte, lektorként dolgozott. Mónika azt mondja: szeptemberben készülnek visszamenni Amerikába. Korábban több dologba belekóstoltak, lehet, hogy a partyszervizes munkát folytatják, talán tanítanak. Szívesen élnének az Egyesült Államokban, de ha a sors úgy hozza, mégis Magyarországon telepednek le. Az élet majd elrendezi. NYEMCSQK ÉVA ZÖLDSÉGÉT A BI0FARMR0L Mónika számára Milwaukeeban újdonságként hatott, hogy a helyi közösségből 80 család minden év elején egy összeget fizet a biofarmnak, ezért heti rendszerességgel kapnak zöldséget, gyümölcsöt. Amerikában szinte ismeretlen a nálunk oly népszerű piac. A zöldséget és gyümölcsöt az emberek megtermelik vagy farmról vásárolják. Egy évig várni kell - aztán viszont pár nap alatt kész Pécs volt a legveszélyesebb nagyváros tavaly Csónak és ember Kihalóban a hajóácsszakma, a horgászladikok azonban nem fogynak a Tiszáról. Ami nem jelenthet mást, mint annyit: azért akadnak még errefelé jó néhányan, akik ismerik a csónaképítés csínját-bínját. És olyan csónakot készítenek, amiből megfelelően lehet fárasztani a harcsát. A legtöbb profi csónakkészítő Szegeden már nincs az élők sorában. „Kihaltak az igazi mesterek", fogalmaznak a téma szakértői. - Szegeden az egyik legismertebb, igazi csónakkészítő a már elhunyt, halász Cs. Nagy István volt - mondja Újhelyi Dezső, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke. A halászok ma is maguk készítik a csónakjaikat. Régen tölgyből gyártották, ami most nincs, illetve drága; később borovi fenyőből, ma már ahhoz sem könnyű hozzájutni, így aztán marad a lucfenyő. A beszerzést követi a fél-, de inkább egyéves szárítás. - Ezután már gyorsan megy a munka: két-három nap alatt kész a ladik - halljuk. Ismerősi körnek, faanyagért cserébe a batidai Varga Péter is készít csónakot. Szintén halász. Apjától tanulta a ladikkészítés tudományát - ő pedig az ó apjától. Miért jobb a borovi fenyő, mint a lue? Sűrűbbek a rostjai, nem anynyira „laza". így tartósabb mondja. A vörösfenyőből készült még jobb. Az kétszer-háromszor annyi ideig is csónak marad, mint a lucból készült. Igaz, az alapanyag annyival többe is kerül. HORGASZOKNAK Havonta egy-két csónakot el lehet adni. Elsősorban horgászok igénylik - mondja Nagy György Gábor, a Mahart-Tiszayacht Kft. ügyvezetője. A szegedi cég idén tavasszal határozta el, hogy újra elkezd folyamatosan csónakokat készíteni. Magyar városok bűnügyi toplistája Pécs volt a legveszélyesebb nagyváros tavaly - derült ki a HVG bűnügyi toplistájából. A baranyai megyeszékhelyen 100 ezer lakosra 500-nál is több erőszakos bűncselekmény jutott, Debrecenben 440, Budapesten 370, Szegeden 295, Győrött pedig 236. A legbiztonságosabb Nagykanizsa volt 204-es mutatóval. Az elemzés szerint tavaly Szekszárdon volt a legtöbb betörés, a legtöbb lopás, rablás pedig Egerben. MOST MIKIDEN! HIRDETÉS MELLÉ AJÁKDÉKft? ADUKKI LAKOSSÁGI APRÓHIRDETÉSÉNEK FELADÁSA UTÁK DOBJON Reformszellem a Szegedi Biológiai Központban Kevesen jönnek haza Az SZBK-tól már évekkel ezelőtt senr volt idegen az a szellem, amit ma hiányolnak az akadémiai reform kezdeményezői. Ennek is köszönhető, hogy Haracska Lajos tudományos kutató - élenjáró fölfedezés részese a rákkutatásban - hazatérve Amerikából, a kintivel azonos lehetőségek között folytathatja kutatásait. Három éve ismét az MTA Szegedi Biológiai Központjában dolgozik Haracska Lajos tudományos kutató. Korábban hat évet dolgozott egy jó nevű amerikai egyetemen - részt vett egy, a rák egyénre szabott kezelésében áttörést jelentő genetikai fölfedezés kidolgozásában és azóta is évről évre visszamegy egy-két hónapra az Egyesült Államokba. Pénzt is talált az SZBK De miért is jött haza, az amerikaitól köztudomásúlag nehezebb kutatási föltételek közé? Az egyik ok: elért kint annyi eredményt, hogy úgy érezze, jó lenne saját kutatócsoportot alapítani. Ezt ugyan Amerikában is megtehette volna, s a német Max Planck Intézetben is lett volna erre lehetősége - ő azonban itthon akart csoportot alapítani. A másik ok: az SZBK genetikai intézete épp akkoriban kezdeményezte új csoportok indítását - a csoportindítás nem jellemző a hazai tudományos intézményekre a jelenlegi anyagi viszonyok között -, és pénzt is talált rá. Alapítvány segítette Ráadásul egy angliai alapítvány is elkezdte támogatni a frissen csatlakozott uniós országok eredményes kutatóinak hazatelepülését. Haracska Lajos pályázott, s olyan összegű támogatást nyert az alapítványtól, mely évekig kitűnő lehetőségeket biztosít az általa indított mutagenezis- és karcinogenezis-csoportnak. A kutatásban hasznosított összegek 90 százaléka azóta is külföldi forrásokból származik - tehát függetlenítette magát a szűkös magyar keretektől a csoport. Mi lesz ezután? Hiszen a hazajövetelt s a csoportalapítást lehetővé tevő pályázatok néhány év múlva „lejárnak". A kutatások folytatása további pályázati sikerek - külföldiek és hazaiak - függvénye. S annak is, hogy a magyarországi kutatásra szánható pénzekhez azok jussanak hozzá a különböző tudományos műhelyekben, akik eredményeket érnek el. Tfeljesítmény és agyvisszaszívás De még ma sem mindig azok kapják, akik teljesítenek holott teljesítménymérésre a tudomány világában kitűnő lehetőségek vannak -, hanem mintegy „rászorultsági alapon" történik a juttatás. Ezen gyökeresen változtatni kellene, hogy az „agyvisszaszívás" - a külföldre távozott fiatal kutatók visszatérése - ne egy-egy egyéni példa legyen, hanem tömegesen beinduljon. FARKAS CSABA KELENDŐ MAGYAROK Nehéz dolguk van a jól menő amerikai tudományos műhelyeknek, ha jól képzett kutatókat akarnak fölvenni hívja föl a figyelmet Haracska Lajos. Mint mondja: egyszerűen nincsenek belföldről ilyen embereik elegendő létszámban az ottani tudományos műhelyeknek, és kapva kapnak a magyar és más, kelet-közép-európai kutatókon. Az Egyesült Államokból hazatért Haracska Lajos itthon is tud dolgozni Fotó: Frank Yvette Persze, ha gondját viselik, a luc is használható marad, mondjuk, tíz évig. Varga Péter egyébként nem véletlenül nem csónakkészítésből él. - Ahhoz túl sok horgász készít csónakot otthon, magának. Néhány évig az is jó. Mások asztalossal is készíttetik a csónakot, de az meg túl spéci. - Már az is baj, ha a csónak túl spéci? - kérdezzük. - Baj, mert az asztalos nem tudja, mennyit képes dagadni egy csónak, ha egy hétig áll benne a víz. A halász, vagy más vízen járó ezt tudja, és „belcméretezi" a ladikba. Csónakkészítéshez vízi ember ért. F. CS. A DOBÓKOCKÁVAL, ÉS VEGYI ÁT NYEREMÉNYÉT A HELYSZÍNEN!