Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-19 / 167. szám

SZERDA, 2006. JÚLIUS 19. -MEGYEI TÜKÖR7 Idegen nyelvként tanulja anyanyelvét, de Szín 5-ös Sebésznek készül, életeket mentene A létező legnagyobb tragédia árnyékában is lehet valaki Szín 5-ös tanuló. Ezt bizonyítja Radics Levente esete, aki másfél évvel édesanyja halála után kitűnő bizonyítványt vitt haza az első osztályból. Sebésznek készül. MUNKATÁRSUNKTÓL A Rátz Tanár Úr Életműdíjjal minden évben két-két fizika, matematika, kémia és biológia szakos tanárt jutalmaznak. A személyenként egymillió forinttal járó díjra várják a reál tárgyakat oktató középiskolai pedagógusok jelölését. A középiskolai kollektívák javaslataikat szeptember 15-éig tehetik meg. Az alapítvány eddig 32 pedagógus munkáját ismerte el, közöttük a csongrádi Szucsán Andrásét is. Idén eddig a megye 6 iskolájából 9 pedagógust terjesztettek fel a díjra. A pedagógusoknak óriási felelősségük van abban, hogy a tananyag színvonalas átadásán túl kedvet, késztetést ébresszenek a reáltárgyak tanulására, és felfedezzék, felkarolják a tehetséges diákokat. Ezt a munkát kívánja támogatni és elismerni immár hat éve a Graphisoft, az Ericsson Magyarország és a Richter Gedeon által létrehozott alapítvány. A részletes pályázati felhívás a www.ratztanarurdij.hu internetes portálon olvasható. A jelöléseket a goldcomm@goldcomm.hu e-mail címre is elküldhetik. Rátz Tanár Úr Életműdíj Reál szakos oktatók jelölését várják Ezer hektáron vágják ki a gazdák az elpusztult barackfákat Csongrád megyében. A bel- és talajvíz megfojtotta az ültetvényeket. A kár - becslések szerint - legalább másfél milliárd forint. Gyuris Mihályéknak háromezer fát kell megsemmisíteniük, de a baracktermesztő nem adja fel. Azt mondja Gyuris Mihály, hogy a hét végén nem lehetett hozzá szólni, mert annyira ideges volt. A 43 éves sándorfalvi gazda elkezdte a Zsombó és Forráskút határában a talaj- és belvíztől kipusztult őszibarackfái kivágását. Az ültetvény nyolcvan százaléka odaveszett, háromezer fát kell megsemmisítenie. A terület olyan, mint egy holdbeli táj: a fákat a víz megfojtotta, mert a gyökerek nem kaptak oxigént. - A fáim egy része néhány hét alatt olyan csontszáraz lett, hogy most a láncfűrész is alig viszi el a törzseket. A többi, kivágásra ítéltetett fa hervadozik, nem lesz belőle semmi - mondja szomorúan az elhivatott őszibarack-termesztő, aki több mint húsz éve foglalkozik a közkedvelt nemes gyümölcsök nevelésével. A földjein 20-50 centiméteres víz állt, illetve a föld alatti pangó víz is a megszokottnál magasabb volt. - A sokévi átlagnál 40-50 centiméterrel magasabb volt a talajvíz a homokhátság Csongrád megyében elterülő részén - tudtuk meg Szabó László, az FVM-hivatal vízgazdálkodási főfelügyelője szerint. A sándorfalvi Gyurisék próbálják menteni a menthetőt: Európában szinte egyedülálló módon az altalajt átszellőztetik. Négy négyzetméterenként hetven centiméteres csövet nyomnak a földbe és oxigént fújnak be. - Sziszifuszi munka, de remélem, a fáim meghálálják a törődést - magyarázza az elkeseredett gazda, akinek a következő két hétben a legnagyobb feladata, hogy az ültetvényét megsemmisítse, ami szűken számolva százezer forintjába kerül. Csongrád megyében a barackszezon közepén több gazda irtással is kénytelen foglalkozni. A szatymazi Szél Istvánnak öt hektár termőre fordult barackostól kell megválnia. Gyümölcsöst a hirtelen belvizessé vált területre öngyilkosság lenne telepíteni, ezért több kollégájához hasonlóan - erdősítést fontolgat. Kisebb a rizikó, bár a befektetés megtérülése 15-20 év, míg a barackfák 4-5 év alatt termőre fordulnak. A Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetségének alelnökétől, Szél Istvántól megtudjuk: Csongrád megyében a barackosok harminc százaléka, azaz ezer hektár ültetvény pusztult ki, a kár minimum másfél milliárd forint. Főként Bordányban, Zsombón, Forráskúton, Zákányszéken és Szatymazon hatalmas a baj, de Balástyán, Kisteleken és Csengelén sem üdvözítő a helyzet. A szövetség minap tárgyilagos levelet küldött a földművelésügyi miniszternek, amiben felvázolták a kialakult helyzetet és javaslatot tettek a megoldásra. - Nem alamizsnát és kárenyhítést kérünk, hanem olyan visszatérítendő hitelkonstrukcióban gondolkodunk, amit ebben a gazdasági helyzetben az állam elbír - jelenti ki az alelnök. A gazdáknak új területek vásárlására és telepítésre hektáronként másfél-két millió forintot kellene költeni. - Ehhez értek, ez a tanult szakmám, ezt szeretném folytatni. Nem akarom megadni magam - mondja Gyuris Mihály, aki a 2000-es árvíz után már ezer fát kivágott. Ez is megrendítette a családi gazdaságát, de az idei károkat túlélni már embert próbáló mutatvány lesz. CS. G. L. A JELENSÉG NEM ÚJ Sajátos hidrológiai helyzet alakult ki a homokhátságon, ami az elmúlt több mint száz évben olykor már tapasztalható volt. Az 1880-as években Tömörkény István is írt olyan jelenségről, amikor az árvíz megakadályozta a talajvíz leáramlását a Tisza-völgybe. Ezáltal a homokháti területeket elöntötte a belvíz. Ez azonban korábban nem olyan sűrűn fordult elő, mint az utóbbi években. Nem csak a tanulásban, a sportban is kiváló Fotó: Segesvári Csaba A víz megfojtotta a gyümölcsfákat - Gyurisék szellőztetik a talajt „Nem adom meg magam!" Gyuris Mihály háromezer darab barackfát vág ki, mert a nagy belvíz miatt azok kiszáradtak Fotó: Frank Yvette Ivadékmentés, halász-horgász összefogással Kubikgödrökben növekszik a hal Levente a kezdetek óta egyedül készül az órákra, csak néha van szüksége segítségre. Igaz, sok időt nem is fordít a magolásra, hiszen rengeteg más elfoglaltsága is van. - Egy éve járok szintetizátorozni egy zeneiskolába, sakkozok, és három éve kick-boxolok is - sorolta büszkén a kisfiú. A küzdősportban ráadásul anynyira sikeres, hogy bár még csak most töltötte be nyolcadik életévét, korkedvezménnyel már indulhatott versenyeken. - Volt rá példa, hogy a nála 10 kilóval nehezebb gyerekek között lett második - mutatott rá a rengeteg érem között a legértékesebbre a nagymama. Persze a legfontosabb mindig a tanulás marad Levente életében, hiszen már most pontosan tudja, mi lesz, ha nagy lesz. - Sebész akarok lenni - jelentette ki határozottan. - Azért, hogy ha már az orvosok az én anyukámon annak idején nem tudtak segíteni, legalább én megmenthessem majd sok ember életét. TÍMÁR KRISZTA Megszámlálhatatlan mennyiségű apró hal rekedt kinn a hullámtéri kubikgödrökben a sikeres ivás után. Ezek - ha csak nem jön újabb áradás - csak emberi segítséggel, szervezett ivadékmentés keretében juthatnak be a folyóba. Egy-egy akció sok tízezer ivadékhallal gazdagíthatja a vizet, melyek a lassan kiszáradó kubikgödrökben elpusztultakvolna. Ivadékot menteni legkönnyebben halász-horgász összefogással lehet. De ki is végezhet ivadékmentést? A halászati jog birtokosa, illetve az általa megbízott mondja Papp András, megyei halászati felügyelő. A Tisza, Maros, Körös esetében a halászati jog a Tisza Halászati Szövetkezeté, s a ivadékmentést sokszor maguk a halászok kezdeményezik. Ők azonban csak a nagyobb, igazán nevezetes kubikokat tartják számon, és számtalanszor előfordul: akár egy pár négyzetméternyi, beszáradóban lévő kubikgödörben is csak úgy nyüzsög az ivadék. Az ilyen, eldugott - halászok által nem látogatott - helyekre többnyire horgászok vagy temészetjárók bukkannak rá. Ha van módjuk ivadékmentésre, akhogy a kubikgödrökben összehúzódjék a viz, halászhatóvá váljék a terület - mondja Újhelyi Dezső, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke. Amíg nem kezd vészesen fogyni a gödrökben a víz, nincs baj, sőt az ivadék itt gyor-l san növekszik, s minél nagyobb, annál könnyebben viseli a lehalászást. - Szívesen részt vennénk ivadékmentésben - mondja Schreiter Tibor, a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke. Sokszor részt is) vettek, sokszor ők maguk kezdeményezték az akciót. Az egyesület vállalja a szervezést/ húsz-harminc önkéntest min-! den további nélkül össze tud to-i borozni, hosszú szárú csizmákat is biztosít. Szállítójárműve, meg- j felelő, apró szemű hálója azon-1 ban csak a halászati szövetkezetnek van, és a háló kezeléséhez halászok is kellenek. Az ivadékmentés szándékáról nem is beszélve - ez ugyanis nem olyan foglalatosság, ami jövedelmet ad. Sokkal inkább olyan, ami a következő évek jövedelmét biztosítja. Egy-egy ivadékmentési akció eredményeként sok tízezer apró süllő, csuka, kisponty, keszeg kerül a-Tiszába. F. CS. Nincs is talán annál nagyobb szomorúság, mint ha egy kisgyerek elveszíti szüleit. Radics Levente édesapját sosem ismerte, így hatévésen gyakorlatilag elárvult, mikor édesanyját 2004 februárjában egy autó halálra gázolta a szegedi Mars téren. Sokan talán sosem tudnák feldolgozni ezt a tragédiát, a kisfiú azonban úgy döntött: nem hagyja el magát. Édesanyját választotta példaképül, aki több nyelven beszélt, és imádott tanulni. Elhatározta, ő is kitűnő tanuló lesz. Most végezte el az első osztályt - szín 5-ös eredménnyel. Levente a nagymamájával él együtt egy egyszobás, düledező házban, Alsóvároson. Innen jár busszal mindennap Deszkre, a Zoltánfy István Altalános Iskolába. Azért oda, mert egyedül ott van szerb tagozat. - A családban senki nem beszéli ezt a nyelvet, de mivel ő már az óvodában is szerbül tanult, és már akkor kiderült, milyen jó nyelvérzéke van, úgy döntöttem, hogy egy szerb anyanyelvű iskolába íratom be - magyarázta a nagymama, Tósér Gyuláné. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyar kisfiú szerb nyelven hallgatja az órákat, anyanyelvét pedig idegen nyelvként tanulja. kor is értesíteniük kell a halászokat, s a mentés a szövetkezet jóváhagyásával vagy épp vele együttműködve történik. A halászati felügyelőt is lehet értesíteni egy-egy ilyen kubikgödröt találva. A halászatijog-gyakorlónak nemcsak joga, hanem kötelessége is az ivadékmentés. - Ha valaki halaktól hemzsegő kubikgödröt talál, semmiképp se kezdjen összegyűjteni az apróhalakat, saját szakállára - hívja föl a figyelmet a halászati felügyelő. Ivadékmentésnek ugyanis az minősül, ha a halat az anyamederbe juttatják viszsza, és halőri ellenőrzéskor az illető nehezen tudná bizonyítani: az ivadékokat nem - mondjuk egy ismerőse horgásztavába akarta elvinni, hanem önzetlenül berakni a folyóba. Ha nemes halakat találnak az ellenőrök az ivadékmentőnél, az szintén gondok forrása lehet. Csongrád megyében végig a Tisza, a Maros, és a Körös hozzánk tartozó részén számos helyen vannak kubikgödrök, ahol árvíz után kinn reked az ivadék. - Még várni kell a mentéssel, A Tisza nem lenne halgazdag ivadékmentések nélkül Fotó: DMJDV