Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-03 / 153. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2006. július 3., hétfő ÚJ CS0D-, CÉGELJÁRÁSI ÉS TÁRSASÁGI TÖRVÉNY JÚLIUS ELSEJÉTŐL Változik a gazdasági társaságok szabályozása Több olyan törvény is megváltozott július elsejétől, amely a gazdasági társaságok működését szabályozza. A cégvezetőknek érdemes áttanulmányozni a csőd-, a cégeljárási és a társasági törvény módosításait, amelyekből néhányat összefoglalónkban is megtalálhatnak. Csődtörvény A parlament a múlt év december közepén fogadta el a csődtörvény módosítását, az abban szereplő változások közül több ez év július elsejétől hatályos. Az egyik módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a csőd-, illetve a felszámolási eljárás megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának időpontjában az adós bejegyzett székhelye található. Július első napjától a felszámolási eljárás megindítása előtt fel kell szólítani fizetésre az adóst. A hitelező korábban felszámolási eljárást kezdeményezhetett, amennyiben az adós a vele szembeni tartozást nem vitatta, illetve elismerte. Az űj szabályok szerint a hitelezőnek ebben az esetben is - az eljárás megindítása előtt - írásban fel kell szólítania fizetésre az adóst. A felszámolási eljárás csak a felszólítás kézhezvételétől számított 15 nap után indítható meg. Amennyiben ez nem így történik, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A 15 napos határidő alatt az adós érdemben vitathatja a fizetési felszólítást. Új szabály az is, hogy ha az adós a felszámolás elkerülése érdekében akkor is teljesít, ha egyébként arra nem lenne köteles, a teljesítés őszszege később polgári peres eljárásban visszakövetelhető. A tartozás kiegyenlítése ugyanis nem minősül a tartozás elismerésének. A módosított törvény mind a fizetési felszólítást, mind annak az adós általi vitatását írásbeli nyilatkozathoz köti. Mindkét nyilatkozat egyoldalú, így szükséges, hogy az a másik fél tudomására jusson. Elengedhetetlen annak igazolása, hogy a másik fél a nyilatkozatot kézhez vette. Az írásbeli nyilatkozatok megtörténtének igazolására csak okirat szolgálhat, elektronikus okirat csak akkor, ha az fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott. Továbbra is megfelelő a postai úton megküldött felszólítás, ha a küldemény tértivevényén feltüntetik az átvétel időpontját. Változott a felszámolás kezdő időpontja és a felszámolási végzés közzététele. A korábbi szabályok szerint a felszámolás kezdő időpontja az arról szóló végzés jogerőre emelkedésének napja volt. A módosítás a felszámolás kezdő időpontját egységesítette: a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja a kezdő időpont. Ezzel megszűnik az a bizonytalanság, amely a fellebbezések miatt következett be, illetve amit a Cégközlöny átfutási ideje okozott (az átfutási idő alatt a végzés jogerős volt, csak éppen a hitelezők nem tudtak róla). Júliustól a Cégközlönyben való közzététel napja a felszámolás kezdete. Cégeljárási törvény Új törvény szabályozza július l-jétől a gazdasági társaságokat, sőt azok bejegyzési eljárását is. Talán a legfontosabb szabály, hogy át lehet térni az elektronikus cégeljárásra, ami jóval olcsóbb a papír alapúnál, illetve az illetéket és a közzététel költségtérítését előre kell fizetni. Az ügyintézési határidők a jövőben attól függnek, hogy a cégeljárásokat szerződésmintával vagy anélkül kérik, illetve hogy elektronikusan, vagy hagyományosan nyújtják-e be azokat. Az elektronikus benyújtáshoz a jogi képviselőnek rendelkeznie kell a megfelelő hardverrel, továbbá elektronikus aláírással, időbélyegzóvel és olyan programmal, amely alkalmas az elektronikus űrlapok kitöltésére. A szerződésminta nélküli bejegyzési kérelmek elbírálására jövő év szeptember utolsó napjáig 30 nap, utána 15 nap áll rendelkezésre a cégbíróságnak. Szerződésmintával ugyanerre 15, illetve 8 nap áll rendelkezésre. Viszont ha együtt van a szerződésminta és elektronikus kérelem, akkor jövő év október l-jétől 2 nap alatt kell bejegyezni a céget. Ez az a dátum, amikortól a cégszolgálat teljesen kiépül, és a cégközlöny is csak elektronikusan, a szolgálat honlapjáról érhető el (addig továbbra is cd-lemezen jelenik meg). Az új törvény lehetővé teszi a névfoglalást. Ez azt jelenti, hogy a cég bejegyzése előtt kérni lehet azt, hogy a cégbíróság vizsgálja meg: a választott cégnév alkalmazható-e. A bíróság 3 napon belül válaszol a kérdésre, de ez 5000 forintba kerül. Az időközben megjelent igazságügyi miniszteri rendelet szerint legfeljebb öt nevet lehet megjelölni a foglalásban és a sorrendben első megfelelő nevet „foglalja" a bíróság 60 napig. Ha ennyi idő alatt nem kezdődik el a cég bejegyzése, akkor a foglalás megszűnik. A cégnévben az „állami", vagy „nemzeti" jelző csak akkor használható, ha az államnak - közvetlenül vagy közvetve - többségi befolyása van a cégben, vagy az a tartós állami tulajdon körébe tartozik. A papíron beadott cégadatok közzétételének költsége változatlan marad, viszont a meghonosítandó elektronikusan beadott kérelmek közzététele után jóval kevesebbet kell majd fizetni. A cég bejegyzésének közzététele tehát papír alapú adathordozó esetén továbbra is 14 ezer forint (jogi személyiség nélküli cégeknél), illetve 25 ezer forint (jogi személyiségű cégeknél). A változás bejegyzésének költsége, az előbbi sorrendben: 7000, illetve 15 ezer forint. Elektronikus okiratban beadott dokumentumok esetén a cégbejegyzés közzététele egységesen 5000, míg a változásoké 3000 forint. Az illetékek és a felsorolt költségek akkor is fizethetők elektronikusan, ha a cég bejegyzését hagyományosan kérik. Viszont akármilyen is a kérelem, a pénzt mindig előre kell fizetni. Társasági törvény Vadonatúj gazdasági társasági törvény lépett hatályba július elsején. Mindenki, akinek cége van - legyen az akár egy kényszervállalkozó bt. - készüljön fel arra, hogy jövő szeptemberig módosítania kell a társasági szerződését, és ha ezt elmulasztja, a cégbíróság törli a cégjegyzékből. Minden társasági formára tartalmaz az új törvény olyan előírásokat, amelyeket át kell vezetni a társasági szerződésen. így például az anyjuk nevét is fel kell tüntetniük a cég tagjainak, vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak (amennyiben nem cég). A taggyűlést júliustól a tagok gyűlésének hívják a kkt.-knél és a bt.-knél, így a megnevezést akkor is át kell írni a társasági szerződésben, ha a cég nem módosítja e testület felhatalmazását. E kötelező elemek mellett számos olyan előírás változott, amelyből egy vagy néhány biztosan szerepel a legtöbb társasági szerződésben, és amelyek miatt szintén módosítani kell azt. A törvény jövő év szeptember 1-jéig ad erre időt. A társasági szerződésben elegendő lesz feltüntetni a cég főtevékenységét (a többi tevékenység is felsorolható, de nem kötelező). Ide kapcsolható az az űj szabály is, hogy az ügyvezetés a cég tevékenységi körét - a főtevékenység kivételével - bármikor megváltoztathatja. Szintén az ügyvezetés jogkörét bővíti az a szabály, amely szerint jogosult a cég nevének, székhelyének, telephelyének megváltoztatására is. Ezek a jogosítványok azonban csak akkor illetik meg az ügyvezetést, ha társasági szerződés nem zárja el azoktól. A társaság legfőbb szerve (a tagok gyűlése, a közgyűlés), amennyiben határozatképtelen, csak három nap múlva hívható össze űjra. Eddig az volt a gyakorlat, hogy fél- vagy egy óra múlva már bármekkora részvétel mellett határozatképesnek nyilvánították. Viszont a törvény megengedi, hogy a nem szabályos ülésen elfogadott határozatokat a tagok 30 napon belül érvényesnek ismerjék el. A társaság legfőbb szerve tagjainak nem kell személyesen jelen lenniük az ülésen. A törvény megengedi a tagsági jog telekommunikációs úton való gyakorlását, vagyis akár konferenciatelefon-beszélgetésen, akár e-mailban is lehet véleményt nyilvánítani és szavazni, de ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell. Eddig a küknél 50 millió forintot meghaladó törzstőke esetén kötelező volt felügyelőbizottságot állítani. Ez a szabály megszűnik. A nyilvános részvénytársaságoknál sem lesz kötelező a felügyelőbizottság, mivel az igazgatóság átveheti annak a szerepét is (ezt hívják egységes irányításnak). A zártkörűen működő részvénytársaságoknál a legalább 5 százalék szavazati joggal rendelkező kisebbségi tulajdonosok kezdeményezhetik felügyelőbizottság létrehozását. (A kisebbségi jog gyakorlása más esetekben is 10 százalékról 5 százalékra csökken.) A vezető tisztségviselőket legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Eddig a felszámolt cég vezető tisztségviselője (ha a fizetésképtelenség kimondását megelőző két évben volt a cégnél vezető) három évig nem tölthetett be ilyen posztot más társaságnál. Ez a szabály kimaradt az új törvényből, viszont bent maradt egy másik: a cégnyilvántartásból törölt cég vezetője két évig nem lehet vezető tisztségviselő más társaságnál, ha a törlést megelőző naptári évben a törölt cégben töltött be ilyen beosztást. Eddig valaki csak legfeljebb három cégnél lehetett vezető tisztségviselő. Júliustól megszűnik ez a korlátozás. Jövő év július l-jétől minden cégforma működhet nonprofit módon is. így a jelenlegi közhasznú társaságok 2009. június 30-áig vagy átalakulnak nonprofit kft.-vé, illetve egyéb társasággá, vagy pedig megszűnnek. MICROSOFT: EGY KORSZAK VÉGE Bili Gates úgy döntött, visszavonul Bili Gates és felesége, Melinda közösen hozott létre alapítványt különböző betegségek és a szegénység ellen küzdelem támogatására FOTÓ: MTI Bili Gates, a Microsoft alapító elnöke és vezető szoftvermérnöke a hónap közepén bejelentette: két év múlva kiszáll cége napi ügyeinek intézéséből. Ezzel egy korszak zárul le a Microsoft és a számítástechnika nagy történelemkönyvében. Az 50 éves cégvezetőt lehet szeretni és utálni, ám az érdemeit elvitatni nem lehet, hiszen egy kis vállalkozásból a világ egyik legnagyobb cégét teremtette meg. Bili Gates 2008 nyarától már nem kíván részt venni a vállalat mindennapi munkájában, és bár igazgatótanácsi elnöki posztját megtartja, idejének nagy részében a feleségével közösen létrehozott karitatív alapítványnál fog dolgozni. Gates visszavonulása nem kevesebbet jelent, mint egy korszak végét, hiszen közreműködésével a Microsoft a világ egyik legnagyobb vállalatává nőtte ki magát, amely mára a föld több mint 90 országában van jelen, dolgozóinak a száma pedig meghaladja az 57 ezret - írja a FigyelőNet. Indulás az alapoktól William H. Gates 1955-ben egy ügyvéd és egy tanárnő egyetlen fiaként látta meg a napvilágot. A számítástechnikában való tehetsége már korán, 13 éves korában megmutatkozott, amikor programozni kezdett. Hamar sikerült elsajátítania a BASIC programnyelvet, így rövidesen már egy szoftvercég programjaiban kereste a hibákat. 1973-ban az ifjú Gates a Harvard Egyetem hallgatója lett, ahol Steve Ballmerrel, a Microsoft későbbi elnök-vezérigazgatójával osztozott egy kollégiumi szobán. Egyetemi évei alatt tovább tökéletesítette BASIC-ismereteit, amelynek köszönhetően iskolai barátjával, Paul Allennel megírta az Altair 8800 típusú otthoni számítógépekre szánt programozási nyelvet. Programjuk nagy sikernek bizonyult, így 1975-ben megalapították a Microsoftot. Kezdetben még csak kisgépekre árultak értelmezőket és fordítókat, ám ezek után következett a nagy áttörés. A siker állomásai Történt ugyanis, hogy az IBM egy operációs rendszert keresett az újonnan megindítandó PC nevű gépcsaládjához. A tét nem volt kicsi, hiszen az IBM űj terméke forradalmat indított el a számítástechnikában, s azon vállalat, amely az operációs rendszert szállíthatta hozzá, szintén hatalmas sikerre volt ítélve. Kezdetben azonban ez nem a Microsoft volt, ám a másik vállalat nem volt képes az IBM-mel megegyezni, s ekkor jött Bili Gates. Megegyezett a számítógépgyártóval, majd 50 ezer dollárért gyorsan megvette egy Tim Patterson nevű programozó QDOS nevű operációs rendszerét, amelyet kijavított, átdolgozott, és így már kész is volt az MS-DOS első változata. Innentől pedig minden ment a maga útján. A DOS fejlődött, az IBM nyílt architektúrája pedig terjedt. Megjelent a Windows első verziója, amely sok fejlődés után 1995-ben felváltotta a korábban oly sikeres DOS operációs rendszert. Bili Gates pedig szépen lassan egyre feljebb tornázta magát a világ leggazdagabb embereinek listáján. A Microsoft is folyamatosan fejlődött, s egyre több szoftvert vett fel palettájára. A sikerhez vezető űt nem volt sima: sok perrel és kártérítéssel volt kikövezve. Sokszor vádolták a Microsoftot, hogy néhány termékével monopolhelyzetbe hezta magát egyes szoftverek piacán, s habár ezek sokszor igaznak bizonyultak, mégsem rendítették meg a céget. A világ leggazdagabb embere Bili Gates ma már a világ leggazdagabb embere. Vagyonát 50 milliárd dollárra becsülik, amelynek 95 százalékát azonban - saját bevallása szerint szeretné jótékony célokra költeni. S ezen okból gondolja talán úgy, hogy minél több időt kell eltöltenie a feleségével alapított Bili and Melinda Gates Alapítványnál. A szervezet eddig 7,5 milliárd dollárt adományozott. Célja az AIDS, a malária, a tuberkulózis és a szegénység elleni küzdelem.