Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-17 / 165. szám

HÉTFŐ, 2006. JÚLIUS 17. • AKTUÁLIS" 3 A vérvételre egy hetet kell várni Szegeden-Háborognak az intézmény vezetői Megcsapolták a rendelőt Az országban példa nélkül álló módon a harmadára csökkentette az OEP a szegedi rendelőintézet laboratóriumának finanszírozását. Emiatt hatszáz helyett csak 200-250 beteg vérés vizeletvizsgálatát végzik el naponta, akiket - július elseje óta - csak előjegyzés alapján fogadnak, s akiknek most egy hetet kell várni. Háborognak a betegek, háborognak az intézmény vezetői. Az egészségbiztosító ötvenmillióval rövidítette így meg az amúgy is komoly hiánnyal küzdő rendelőt. Korábban a Tisza Lajos körúti és a Vasas Szent Péter utcai rendelőben naponta 5-600 ember vérés vizeletvizsgálatát végezték el. Ez a szám július elsejétől a harmadára csökkent, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nyújtott finanszírozás csak napi 200-250 ember vizsgálatát teszi lehetővé az intézményben. - A járóbeteg-ellátásban a laborvizsgálatokat úgynevezett teljesítményvolumen korlát (TVK) alapján finanszírozza az egészségbiztosító, amelyeket ő határoz meg. Nálunk korábban az átlagos laborpontszám 30-32 millió volt havonta, amelyhez február elsejétől 16,5 millió pontos TVK-t határoztak meg számunkra - ismertette a kialakult helyzetet Tálosi László főigazgató, Zsibrita Ágnes orvosigazgató és Chovanecz Balázs gazdasági vezető. A finanszírozás három hónapos késéssel érkezik meg az intézménybe. Amikor júniusban megkapták a laborvizsgálatok után járó márciusi pénzt, majdnem leestek a székről, mert 28 millió helyett csak 15 millió forintot kaptak. - Érdeklődtünk az OEP-nél, miért ilyen kevés pénz érkezett. Közölték, kapunk majd egy levelet. A június 19-i keltezésű levélEgy nap kevesebben kerülnek sorra Fotó: Schmidt Andrea MINDENKIT MEGRÖVIDÍTETTEK Tálosi László elmondta, nem csupán náluk, máshol is csökkentették a laborvizsgálatok finanszírozását a megyében. A rendelkezésre álló adatok alapján a szegedi egyetemen 15,2-ró'l 12,3 millióra, a vásárhelyi kórházban 3,2-ről 2,9 millióra, a szentesi kórházban 5,2-ről 3,9 millióra, a makói kórházban 2,7-ről 2,4 millióra csökkentették a teljesítményvolumen korlátot. A legnagyobb csökkentést - az országban példa nélkül álló módon - a szegedi rendelőintézet szenvedte el, ahol 16,5-ről 5,8 millióra szállították le a korlátot. ben arról tájékoztattak, hogy márciustól már csak havi 5,8 millió laborpontot finanszíroznak teljes áron. Ennyiből lehetetlen továbbra is 5-600 beteg laborvizsgálatát elvégezni - mondta az orvosigazgató. Ezért július elsejétől már csak telefonos előjegyzés alapján lehet laborvizsgálatra menni. Az intézmény kvótát állított, elsejétől már csak napi 200-250 beteg vér- és vizeletvizsgálatát végzik el a rendelőben. - Felháborító, hogy már vérvételre is időpontot kell kérni mondta lapunknak Szögi Jenőné. Más arról panaszkodott, hogy 79 éves beteg édesanyjával ment vizsgálatra, de elküldték, mert betelt a létszám. Azt többen is szóvá tették, hogy a rendelő központi telefonszámát lehetetlen felhívni, ugyanis óráig foglaltat jelez. Zsibrita Ágnes elmondta, amíg nem korlátozták őket ilyen drasztikusan, mindenkit elláttak. Noha volt egy kis tömeg és várakozás, mindenki sorra került. A továbbiakban azonban a laborvizsgálatokra akár több napot is várniuk kell a betegeknek. Tálosi azt kifogásolja leginkább, hogy nem szóltak nekik időben. - Ha márciusban jelzik a csökkentést, akkor mi is másképpen reagálunk, azonnal életbe léptetjük a most bevezetett intézkedéseket, és nem végzünk el annyi vizsgálatot, amit most nekünk kell kifizetni márciusig visszamenőleg. Ez három hónapra mintegy ötvenmillió forint mondta a főigazgató. Tavaly október óta százmillióval csökkentették a hiányt, ám most egy tollvonással kiemeltek ötvenmilliót a rendelő zsebéből. - A probléma megoldásán együtt dolgozunk a városvezetéssel és az ANTSZ-szel, valamint folyamatosan tárgyalunk az OEP-pel az ügyben. Reméljük, sikerül a labor finanszírozását valamelyest közelíteni az elvonás előtti értékhez - mondta a főigazgató. sz. c. sz. Megbánás PANEK SÁNDOR A téma semmit sem változik, a magyar közbeszédben továbbra is ugyanazt a zavart okozzák a pártállami titkosszolgálati múltból előkerülő nevek. Ezúttal Hódmezővásárhelyen került a politika fókuszába Rummel József neve, aki Hernádi Gyula MSZP-s polgármesterjelölt kampányát vezeti. Ebben az ügyben elmaradt annak feszegetése, hogy igaz-e vagy sem Rummel József titkosszolgálati múltja. Neve megjelent egy korábbi, illegálisan nyilvánosságra hozott listán, az érintett maga is elismerte, jelezve, hogy annak nincs köze mostani munkájához. Sőt az őt foglalkoztató politikai párt nevében Hernádi Gyula jelezte, régtől ismeri munkatársa múltját, és nem az fontos neki, hogy Rummel József annak idején ki volt, hanem az, hogy most milyen munkát végez. A két nyilatkozat tükrében már-már úgy tűnik, mintha egy volt III/III-as tartótiszt politikai foglalkoztatása teljesen problémátlan esemény lenne. Mintha már-már szalonképtelen lenne ezzel a lerágott csonttal előhozakodni, és az egykori tartótiszt erkölcsi megítélésénél több kétséget ébresztene az, hogy a politikai kampányban felemlegetik az ügyet. Esetünkben nem egy áldozatul esett besúgóról van szó, hanem a 111/111 volt alhadnagyáról. A besúgórendszer közvetlen, bár alacsony rangban volt működtetőjéről, aki ugyan nem volt döntéshozó, de saját elhatározásából\állalta, hogy a diktatúra politikai céljai érdekében végez munkát. Hogy milyen munka az, amely emberi kapcsolatokat ront meg, intrikákat terjeszt, konspirációs terveket sző, vagyis szakmai szinten végzi mindazt, amit egy szabad ember hazugnak és alávalónak tart, az ennek az ügynek az elvi kérdése. Jóravaló ember - ahogyan Rummel Józsefet lapunk internetes fórumán jellemzi egy hozzászólás - képes-e jóravaló célt találni ebben a gépezetben ? Hogy e tevékenység erkölcsileg miért kétséges, azt már ezerszer leírták. De, ha minden besúgó, és kivált minden állampárti titkos ügynök felbukkanásakor nem szögezzük le, hogy tevékenységük erkölcstelen volt, és ártatlan emberek életét tette tönkre vagy keserítette meg, akkor semmibe vesszük azokat, akik ténylegesen áldozatok voltak. Érteni vélem, hogy Hernádi Gyula polgármesterjelölt és kampányfőnöke politikai támadásként éh meg az ügyet. Tévedés ne essék, itt nem arról van szó, hogy egy volt III/III-as tisztnek ne lehetne „kisujjában a kampányszervezés", ne lehetne pohtikailag elkötelezett, s akár ne vethetett volna számot 26 évvel korábbi szerepével. De az elvi kétség alól semmiféle felmentést nem jelent az, ha múltjának nyilvánosságra jutása egyben egy politikai csata része is. Főleg, ha az érintett maga mindenféle önvizsgálat nélkül egyszerűen csak „primitív, idióta vádaskodásnak" nevezi múltjának felemlegetését. Egy pár hónap alatt lehervadó pohtikai csata nem múlhatja felül a magyarközelmúlt egyik legnyomasztóbb erkölcsi problémáját. Annyit, legalább annyit hadd várjanak el az egykor megfigyelt és zaklatott emberek, hogy a III/III-as múltból ne csak áldozattá vált besúgók, titkosszolgálati „szakemberek" és nyilvánosság előtt meghurcoltak kerüljenek elő, hanem egyszer már valaki bánja is a múltját. III/III: Lázárt meglepte, Bacsát nem Nem lepődött meg az MSZP vásárhelyi elnöke azon, hogy kampányfőnökük feltárta III/III-as tiszti múltját: tudott róla. A párt kitart Rummel József mellett. Lázár János polgármester viszont azt mondja, szomorú, hogy a múlt rendszer egykori védelmezője részt vesz a demokrácia alakításában. Szombaton lapunkat idézte a legtöbb sajtóorgánum, amely beszámolt a vásárhelyi politika újabb érdekes ügyéről. Rummel József- a szocialista polgármesterjelölt, Hernádi Gyula kampányfőnöke lapunknak nyilatkozva kereken elmondta, valóban dolgozott III/III-as tisztként, a másik két ügyosztálynál, és a Belügyminisztériumban is. Am akkori munkájának nincs köze mostani közéleti szerepvállalásához. A hét végén megkérdeztük Bacsa Pált, az MSZP városi elnökét, hogy a történtek befolyásolják-e a kampányukat. Bacsa azt mondta, nem. O egyébként nem lepődött meg a híren. - Rummel Jóska elmondta, mielőtt megbíztuk volna ezzel a feladattal, hogy hol dolgozott, és akkor is azt gondoltam, a mostani szervezőkészsége és a jó szándéka a fontos, és nem az, mit csinált régen - mondta Bacsa. Hozzátette: - Az MSZP-re egyesek azt mondják itt Vásárhelyen, hogy mamlasz, és nem üt vissza soha. Én mégis azt mondom, az a legény, aki állja. Nem bocsátkozunk nemtelen harcba, kerüljük a személyeskedő támadásokat. Az ellenfél, Lázár János vásárhelyi polgármester, országgyűlési képviselő lapunk kérdésére azt mondta, ez az MSZP belső ügye, de csalódott a politikai ellenfeleiben. - Nem gondoltam volna, hogy ilyen módszerekkel, s ilyen személlyel találom szembe magam. Szomorú, hogy aki az előző rendszerben ilyen munkát végzett, az most közvetve a demokrácia alakításában vesz részt. Tényleg élni kellett valahogy az elmúlt rendszerben, de nem volt kötelező III/III-as tisztnek lenni - mondja a vásárhelyi polgármester. B. A. A biztos nem nyilatkozik, az informált ember szerint három éve folyik a harc a színfalak mögött Névtelen levél a múzeum ügyében Azt sem árulja el a fegyelmi biztos, hogy várhatóan mikorra fejezi be a vizsgálatot a szegedi Móra Ferenc Múzeum felfüggesztett igazgatójának ügyében. Az érintett azóta látogatóként jár a kiállításokra, és reméli, tisztázódik a törvénysértés vádja alól. Nem nyilatkozik. Kapott viszont a szerkesztőség egy névtelen levelet, amelynek írója meglepő állításokat fogalmaz meg. „Kérem a történet feldolgozását az Öntől megszokott korrekt, elfogulatlan formában" - írja a lapunkhoz eljuttatott névtelen levél szerzője, „egy informált EMBER". Alaposan föladja a leckét, hiszen a Vörös Gabriella múzeumigazgató ellen folyó fegyelmi ügyben hiába kérdeztük a két legilletékesebbet, egyikük sem nyilatkozik a részletekről. így nem tudjuk ellenőrizni a névtelen levélben megfogalmazott információkat. A megyei közgyűlés június 29-én függesztette fel állásából Vörös Gabriellát, a Móra Ferenc Múzeum igazgatónőjét, és vizsgálat indult annak kiderítésére, tényleg megsértette-e a vezető a közbeszerzési, a számviteli és az államháztartási törvényt, tényleg gond volt-e a számlákkal az M5-ös autópálya nyomvonalának régészeti feltárásakor. Az informált EMBER arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei közgyűlés és a múzeum konfliktusa nem idén nyáron, hanem 2003 áprilisában kezdődött. Szerinte az útépítők miatt sietni kellett a munkával, a múzeum sietett is, a megyei önkormányzat azonban kifogásolta a megkötött szerződéseket, és amikor szükség lett volna a munkához terepjárókra, nem adott engedélyt a vásárlásra. Emellett úgy rendelkezett, hogy tartalékba kell helyezni a Nemzeti Autópálya Rt.-tői kapott 71 millió 750 ezer forint előleget. Ezt a múzeum úgy teljesítette, hogy a pénzt alszámlára helyezte, ami a levélíró szerint jogilag támadható, de az adott helyzetben egyedül lehetséges lépés volt. E pénz fölhasználásáról több vitája is volt a múzeumnak a megyével, s előfordult, hogy az intézmény vezetője ügyvéddel együtt ment a korábbi főjegyzőhöz tárgyalni. A névtelen levél szerint 2005-ben hat vizsgálatot végeztetett el a múzeumban a megyei önkormányzat, december közepén pedig egy három évre szóló, csak az autópályával kapcsolatos ügyekre kiterjedő revízió kezdődött, holott az előző ellenőrzések is érintették az autópálya-feltárásokat. Amikor felhívtuk Piri Józsefet, a múzeumban dolgozó fegyelmi biztost, egyetlen, részleteket firtató kérdésünkre sem válaszolt. Azt sem akarta elárulni, befejezi-e a megszabott idő alatt - július 29-éig - a vizsgálatot, s elkészül-e addigra a jelentéssel. A fegyelmi biztosi jelentést a megyei közgyűlés rendkívüli ülésen fogja tárgyalni, s dönt a büntetésről - vagy felmenti a vádak alól az érintettet. Ez utóbbi végkifejletben bízik Vörös Gabriella, akit a levélben foglalt állításokról is kérdeztünk, de nem nyilatkozott. Azt viszont elárulta, hogy mióta felfüggesztették, többször is járt a múzeumban látogatóként, és meghívta a lapot Szabó Tamás restaurátor jubileumi kiállítására. Azt is kereken kijelentette, hogy nem írt nekünk levelet. Ezt nem is feltételeztük, mert egy humán érdeklődésű, az irodalomhoz vonzódó ember nem ír például olyat, hogy „a keresetkiegészítés nélkül való munkát 1 fő régész vállalta önként". BAKOS ANDRÁS V Leletmentés az M5-ös mentén, a múltat Most a fegyelmi biztos próbálja felderíteni Illusztráció: Gyenes Kálmán