Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚLIUS 13. Gajda Orsolya szüleivel és a kiválasztott nyeremény kerékpárral Fotó: Segesvári Csaba A múlt heti Színötös sorsoláson második­ként a szegvári Gajda Orsolya Flóra nevét sorsoltuk ki. Nyereménye egy általa vá­lasztott kerékpár. A biciklivásárlásra mi is elkísértük. Csütörtök délután két órakor egy izgatott színötös diák várt a családjával minket a sze­gcdi Cora Áruház előterében. Együtt vásárol­juk meg a nyereményét, egy olyan kerékpárt, amilyet ó szeretne. - Nagyon örültem ami­kor szüleimet felhívták, nem is számítottam rá, hogy én nyerhetek, és pont egy biciklit! Szeretek biciklizni, majdnem mindennap szoktam kerülni néhány kört a barátaimmal - meséli boldogan a kis nyertes. Gajda Orsolya Flóra tízéves, Szegvárról ér­kezett szüleivel és nővérével. Szegedre látoga­tásuknak sajnos más oka is volt, ugyanis Orsi három hónapos kora óta étel felszívódási gon­dokkal küzd. Ez azt jelenti, hogy csak olyat ehet, amire szervezete nem allergiás. Nem is ebédelhet társaival az iskolai menzán, csak az édesanyja által elkészített kímélő ételeket és tápszereket fogyaszthatja. Három héttel ez­előtt derült ki, hogy már a tejcukorra is érzé­keny. Most rendszeresen kell járnia a szegedi klinikára különböző kivizsgálásokra. VILLAMKERDES, VILLAMVÁLASZ • | Kedvenc tantárgy: francia Kedvenc étel: rántott hús Kedvenc ital: Fanta narancs Kedvenc együttes: Nox Kedvenc tanár: Fekete-Nagy Irén - Szerencsére ez mind nem látszik rajta, mert nagyon kiegyensúlyozott boldog kis­lány - mondja az édesanyja. - A szentesi fo­tózásra mentünk, ő már ott nagyon jól érezte magát, külön élmény volt, hogy ilye­nen részt vehet. Egyébként bevallom őszin­tén, mi nem is éltük bele magunkat, hogy a kislány nyerhet bármit is. Még a sorsolás napjáról is megfeledkeztünk, szóval amikor felhívtak minket, hogy a lányom bicikli tu­lajdonos lett, nagyon váratlanul ért min­ket. Orsi a szegvári Forray Máté Általános Isko­lában tanul. Jól érzi ott magát, mindenki kedves, jókat lehet beszélgetni, kedvence a franciaóra és a franciatanárnő. - Azért szeretem ezt a nyelvet, mert na­gyon szép és ezzel elmehetek fesztiválokra, tavaly is voltam Mátészalkán a francia nyelvi gyerekfesztiválon, ahol fel is léptünk. Orsi egyébként - szülei elmondása szerint - nagyon mozgékony és imád szerepelni. Néptáncot tanul már öt éve, amit főként a ruhák miatt szeret, barátnőjével minden is­kolai programon föllépnek, a műsorokat sa­ját maguk viszik színpadra. A kis színötös azt is elárulta nekünk, hogy a nyarat sok bi­ciklizéssel és strandolással tölti. Eljött a nap amit Orsi már nagyon várt. Iz­gatottan közeledünk a kerékpárosztály felé. Az áruház eladója is tüstént ott terem, gratu­lál, majd nagyon kedvesen bemutatja, hogy miből választhatunk. Az első, egy tizennyolc sebességes bicikli tetszik a kislánynak, úgy vizsgálja, mint egy szakértő. Egy narancsszí­nűt is ajánlanak neki - nehéz a döntés. Végül marad az első megérzés: - Nekem ez tetszik! - lép fel határozottan. A kislány - akinek még picit nőnie kell a kétkerekűhöz -, már alig várja, hogy kipró­bálja az új szerzeményt. Annyit biciklizik majd, amennyit csak lehet, és nagyon fog vi­gyázni magára és a biciklire is - ígéri. GY. N. A szegedi Maszk Egyesület 1991-ben rendezte meg első olyan fesztivált független, kísér­letező, az állami szférán kívül ál­ló alkotóknak. Megnyitják a Haj­nóczy utcai régi zsinagógát, a fa­lak közé és az udvarra színházi előadások költöznek egy hétre. Beköltöznek a régi Hungária Szállóba, a Korzó moziba, a Mars tér U pavilonjába. Az elmúlt másfél évtizedben összművészeti eseménnyé bő­vült Thealter International ­Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója fesztivál. Bábelőadá­sokat, zenés rendezvényeket egy­aránt kínál. A színpadi mozgást, Thai-chit, színpadi vívást taníta­nak, táneritmika órákat tarta­nak. Az eddigi évekhez hasonló­an idén a Déli Vonal-koncepció­nak megfelelően bemutatkoznak a Balkán és Kelet-Európa izgal­mas, újító alternatív társulatai. A közönség megnézheti a világ­hírű orosz csapat, a Derevo Ket­zal című produkcióját, Pintér Bé­la és Társulata Anyám orra című darabját. A Legal Art Centre ­amely 2003-ban mutatkozott be Magyarországon, A cselédek cí­mű előadásukkal arattak szak­mai és közönségsikert - ebben az esztendőben Sarah Kane fiatalon elhunyt angol drámaíró a 4.48 Pszichózis című darabját mutat­ja be. Először lép fel Magyaror­szágon a Theatre Trafik, Üdvöz­let az Adriáról című darabjukkal. Bemutatják az orosz Oleg Zsu­kovszkij és a szegedi Perovics Zoltán szerzőpáros jegyezte, A Danyiil Harmsz Projekt című darabot. Beszélgetéssel és filmről felele­venített színházi előadással em­lékeznek a nemrég elhunyt Ha­lász Péterre. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatago­zatos növendékei Kié itt a tér? címmel mutatják be produkció­jukat. A színházi fesztivál programjai esténként koncertekkel zárul­nak. A JATE-klubban fellép a Szi­ámi, a Kontroll Csoport, a Csó­kolom és Lajkó Félix. A fesztivál zárónapján, vasárnap osztják ki a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozójának díjait. Jegyeket a szervező Maszk-irodában lehet előjegyeztetni. A rendezvény hi­vatalos honlapján, a www.theal­ter.hu internetes portálon nem csupán a programot olvashatják az érdeklődők, a fesztiválon sze­replő színházi csoportokról is ta­lálnak leírást. NYEMCSOKÉVA Godot-ra várva a régi zsinagógában Fotó: Frank Yvette Ha belvíz után aszály jön Öntözésre hol túl kevés, hol túl sok az igény A színötös diáknak eszébe sem jutott, hogy nyerhet Thealter és Szassz tizenhatodszor Szegeden Színház a moziban, a régi Hungáriában... Ez már a tizenhatodik lesz. Hivatalosan úgy kell mondani, hogy a hazai színházi élet egyik legrangosabb, európai viszonylatban is jegyzett összművészeti fesztiválja. A Thealter és Szeged neve már összeforrt. Hétfőtől a régi Hungáriában, a város terein, a régi zsinagógában várják a publikumot a színészek. Szegváron biciklizik Orsi Sz Lehet-e a Körösből, a bökényi duzzasztó fölötti területről gravitációs líton, olcsón öntözővizet juttatni Csongrád megyei csatornákba? Ezt vizs­gálják az Atikövizignél. Hiába a kiterjedt, kitűnő csatornarendszer, ha legtöbbször kevesen veszik öntözésre igénybe, mert túl drága a vízdíj. Nemrég lettünk túl minden idők legnagyobb árvi­zén. A földeken még mindig sok helyen a belvíz az úr, elvezetése javában folyik. Mikor jutunk el oda, hogy a vizeknek ne csak a mielőbbi elvezetését old­juk meg, hanem a tartalékolását is? A mind szélsőségesebb időjárási helyzetekben gyakori, hogy az év egyik fele az árvizekről-bel­vizekről szól, a másik fele az aszályról. Bár most éppen nem a vízszüke a fő baj: korábban, több mint egy évtizeden át egyre lejjebb, a növények számára elérhetetlen mélységekbe húzódó talaj­víz okozott problémát. Tehát a vízvisszatartás­ról is gondoskodni kell, nem csak az elvezetés­ről. Eddig ez az elmélet. De létezik-e gyakorlati lehe­tőség az olykor túlzott bőséggel jelen lévő vizek tartalékolására, s ha létezik, ez olcsóbbá teheti-e az öntözést? - teszik föl sokan a kérdést. - A rend­szerváltozás előtti évtizedekben kiépített, kiter­jedt csatornahálózat kihasználtsága ma mintegy tízszázalékos - mondja Rátlcy Pál, az Alsó-Ti­sza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság szakembere. Kevesen tudják igénybe venni az öntözési lehetőséget, mert túl drága a „vízdíj". Pontosabban az öntözőszölgáltatási díj, mely tar­talmazza a csatornák folyamatos rendben tartásá­nak különféle költségeit, a szivattyúkat működte­tő elektromosenergia-lékötési díját, a kivett víz­mennyiség után köbméterenként járó összeget, s így tovább. Gravitációs úton nálunk csak ritkán és rövid ide­ig juttatható a folyókból a csatornákba víz. Akkor, amikor a folyó még megfelelő magasságú ahhoz, hogy érvényesülhessen a gravitáció, de már apad, s visszahúzódott bizonyos szint alá. Sokszor ilyen­kor sem használható ki a lehetőség, hiszen éppen belvizet kell a csatornákon a földekről elvezetni a folyóba. Maradt tehát a szivattyús, gépi vízkivétel, mond­ja a szakember, hozzátéve: épp a napokban merült föl az igazgatóságnál, hogy a Körös Bökény fölötti, duzzasztott szakaszáról le lehetne hozni gravitáci­ós úton az öntözővizet Csongrád megyébe is. Erre korábban már készültek tervek - ezeket most föl­elevenítik és vizsgálják. Kérdés, a megyében a Tisza mellé tervezett két árvízvédelmi tározó betölthet-e víztartalékolási szerepet? Bár a csatornákba ezekből is csak szi­vattyúkkal lehetne vizet juttatni, mégis lehet je­lentőségük: a messze környéken magasan tart­hatnák a talajvizet, így kevesebbet kell öntözni ­vagy éppen semmit. Kedvezőbbé tennék a mikroklímát is. A megyé­ben korábban számos kisebb, többcélú tározót is terveztek, a nagyobbak közül a Pitvarosi-tározó va­lósult meg. Elsősorban akkor lehet szerepe öntözésügyben, amikor a csatornák nem tudják biztosítani az öntö­zés igényelte vizet. Mert bár igaz, hogy kihasznált­ságuk jelenleg többnyire csak tízszázalékos ­aszálykor azonban száz százalék fölé is nőhet az igény. F. CS. N0NPR0FIT VÍZÜGY Az Atikövizig nem tesz szert haszonra a szolgál­tatási díjakból a bevételt a csatornahálózat fönntartására fordítja. Ez azonban azt is jelenti, hogy ha az egyik évben a gazdálkodók nem igé­nyelnek öntözővizet, a másik évben nehéz lesz a csatornát a megfelelő állapotba helyezni. Az, hogy hol tízszázalékos a kihasználtság, hol száz százalék fölé megy, egyéb gondokkal Is jár. Ha egy csatorna sokáig szárazon áll, feltöltéskor a környező talaj a belevezetett víz negyven száza­lékát is elszívja. A hol szárazon álló, hol feltöl­tött csatorna ráadásul sokkal könnyebben einö­vényesedik, mint az, amiben mindig van víz ­és a növényzettől való megtisztítás is sok pénz­be kerül. A Csongrád megyei csatornák legtöbbje kettős működésű: öntözővíz-biztosításra, belvízelvezetésre egyaránt jó Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents