Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-12 / 161. szám

Nyáron az iwiw és az őstörténet is népszerű a TIK-ben Könyvtárbezárások, reldamáció nélkül Negyedannyi látogató használja nyáron a tanulmányi és infor­mációs központot, mint az egyetemi tanév alatt. Ok fel­váltva használhatják majd a So­mogyit és a TIK-et: a két könyv­tár nem egyszerre, hanem egy­más után zár be. A mindig zsúfolt csomagmegőr­zőben egy lélek sincs, a ruhatár­ban mintegy tíz fogasról lóg tás­ka. A vizsgaidőszak végeztével az egyetemisták sorsára hagyták a tanulmányi és információs köz­pontot. Néhányan üldögélnek ugyan a számítógépeknél, de a jelenlét nem is közelít az itt meg­szokotthoz. Legtöbben az iwiw-en böngésznek vagy chatel­nek. Leülök egy elmélyülten honfoglalózó fiatalember mellé. - Nagyon ráérek - foglalja össze röviden teendőit. Kevésbé hálás sors jutott Péternek, aki éppen Erdei Ferencről szóló diákköri munkájához keres anyagot a ne­ten. Kis cetli hever előtte: össze­írta, milyen könyveket vesz ki a szünetre. Az első emeleti szakolvasó ha­NEGYMILUO A KARBANTARTASRA Majó Zoltán, a TIK fejlesztési igaz­gatója elmondta, a július 17. és augusztus 5. között elvégzik a tisztasági festést, nagytakarítást, összesen 3,5-4 millió forintért. El­lenőrzik az épület elektromos, gé­pészeti rendszerét, kazánjait, a lifteket. Spórolnak is: míg a nor­mális, 12 órás nyitva tartás napi 1 millió forintba kerül, nyáron szá­zezreket takarítanak meg napon­ta. A látogatók száma ilyenkor a napi 3500-ról 800-ra esik vissza. ALPINISTAK AZ ABLAKON Szőkefalvi-Nagy Erzsébettől megtudtuk, a Somogyi-könyv­tár július 15-én már újra nyit­va lesz. Július 3-ától nem fo­gadtak látogatót, ezalatt ki­tisztíttatják a szőnyegpadló­kat, alpinisták pedig lemossák az ablakokat. A közelmúltbeli beázás miatt ki kell cserélni az épület teljes csőrendszerét, ezek a munkálatok még hete­kig eltartanak. Ehhez jól jön a nyáron megtakarított félmillió forint. Az igazgatónő jelezte, bár a könyvtár nincs nyitva, a köteteket ilyenkor is visszave­szik: naponta 200 darabot ad­nak le az olvasók a sörkert fe­lőli portán. Drasztikusan csökken nyáron a látogatók száma a könyvtárban Fotó: Schmidt Andrea talmas terében egyetlen lány ücsörög. Nevét nem árulja el, csupán azt, hogy egy elmaradt tanár szakos vizsgájára készül, és kifejezetten élvezi az őt pillanat­nyilag körülvevő nyugalmat. ­Vizsgaidőszakban alig találni szabad helyet az olvasóban ­mondja, közben lapozza az előtte heverő Pszichoterápia tanköny­vet. Ha most a gyakorlatban is ki szeretné próbálni a tanultakat, nem egykönnyen találna alanyt. Vaskos pedagógiai lexikont bön­gész Sisák Erzsébet. A SZÉF har­madéves vállalkozó-menedzser és mérnök-tanár szakos hallga­tója TDK-dolgozatán munkálko­dik. Mivel szakdolgozatához is anyagot kellene gyűjtenie, ne­hezményezi, hogy július 17-étől három hétig zárva lesz a TIK. ­Szerintem egy hét is elég lenne a karbantartási mun­kálatok elvégzésé­hez, ez esetben pedig nem kellene hazaci­pelni ezeket a köny­veket - fogalmaz. Tóth Ivánt viszont nem zavarja a há­romhetes szünet. ­Addig nyaralok ­mondja nevetve az őstörténettel foglal­kozó PhD-hallgató. Az irodalmi szakol­vasóban néhány hosszú asztalt nejlo­nokkal takartak le. Ide telepítették át a határon túli magyar irodalom klassziku­sait, a polcokon pedig megkezdték a kötetek újbóli feldolgozását. Nem könnyű így megtalálni a keresett könyvet. De emiatt most valószínűleg ke­vesen reklamálnak. T.G. Vezetéknek repült a Tisza fölött egy kisrepülőgép A kenus gyerekek csak néhány méterre álltak a leszakadó roncsdaraboktól, balról Kecse-Nagy Sándor Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról - Majdnem összecsináltuk magunkat, annyira megijedtünk - mesélte remegő hangon az edző, aki bár több mint negyven éve jár ki a vízi telepre, ilyet még sosem látott. A piros-fehér kisrepülőről letépett fémdarabok elsüllyedtek, illetve elsodorta azokat a víz. A kisgép az ütkö­zés után a gyerekek és az edző legnagyobb meg­döbbenésére továbbrepült Szeged felé, ők vi­szont még sokáig nem ocsúdtak föl a sokkból. A gép súlyos sérülése után átrepült a város fölött, és a repülőtér elhanyagolt, gazos ré­szén ért földet. A combmagasságig érő csalá­nos mezőn csak egy friss csapás vezetett a fa­roksérülésétől eltekintve jó állapotúnak tűnő géphez. Szalagkordont húztak köréje, az öt­venes éveiben járó pilóta ezen belül pakolgat­ta össze személyes tárgyait. A rendőri helyszínelés közben kiderült: a tulajdonos vezette a gépet, Szegedről tartott Ferihegy felé. A pilóta és utasa nem sérült meg, a gép függőleges vezérsíkját azonban szinte már semmi sem tartotta a helyén. A helyszínelés végeztével a gépet egy zárt han­gárba vontatták, ahol majd a légi közlekedési szakemberek is megvizsgálják, és eldöntik, ki vagy mi a felelős a balesetért. - Ügyetlenkedtünk - mondta nyugodt szűkszavúsággal a nem sokkal korábban kényszerleszállást végrehajtó férfi. Ha a nagyfeszültségű vezeték teljesen le­szakad, a vízbe zuhanva akár halálra is sújt­hatta volna a környéken úszkálókat. - Súlyosan megrongálódott a Tisza fölött átívelő húszezer voltos vezeték, egy vihart már nem bírna ki - tudatta Kecse-Nagy Sán­dor, a Démász kommunikációs osztályveze­tője. A szálkisodródás miatt a vezetéket ­ami egyelőre még működik - valószínűleg ki kell cserélni, ami nagyon bonyolult és költsé­ges művelet. Kecse-Nagy szerint káruk a leg­szerényebb becslés szerint is több millió fo­rint. Hozzátette: ugyan még tisztázni kell a baleset körülményeit, de egyértelműen a pi­lóta felelősségére utal, hogy szemtanúk sze­rint háromszor is nekirugaszkodott az átre­pülésnek. Végül meg is próbálta. Sikertele­nül. A történtek miatt arra kérték a pilótát, ha befejezték a rendőrségi kihallgatást, jelen­jen meg a Démásznál is, hogy felvegyék a jegyzőkönyvet az okozott kárról. T. R. KESON VETTE ÉSZRE? A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­referense, Tuczakov Szilvána szerint alacsonyan repült a pilóta a Tisza fölött, amikor észrevette a két part között áthúzott kábelt. Ekkor lefelé buk­tatta a gépet, de a gép farokrésze a vezetékbe akadt, a függőleges vezérsík pedig megsérült. A körülményeket szakértő vizsgálja. A rendőrség emellett arra kéri az eset szemtanúit, jelentkez­zenek. mert segítségükkel könnyebben tisztáz­hatók lennének az ügy körülményei. Egyenruhás szigor Mióta megjelentek az egyenruhás közterület-felügyelők Csong­rádon, már nem lehet büntetlenül szemetelni, roncsautót tárol­ni a szomszéd háza előtt. A három embernek az a feladata, hogy észrevegye azt, ami miatt sokan bosszankodnak, de szólni nem mernek. „Túl elnézőek" - mondta az egyenruhásokról az egyik önkormányzati képviselő, Kiss Péter. Szerinte a Szentháromság téri parkban, a zeneis­kola és a városháza közti gyalogúton száguldó kerékpárosokkal szem­ben határozottabban kellene fellépni. A közterület-felügyelők azon sem csodálkoznak, hogy amíg csak fi­gyelmeztettek, jobban szerették őket. Berkes István jegyző nem tagad­ja, mind gyakrabban kerülnek a felügyelők konfliktushelyzetbe. Ab­ban mégis különböznek a rendőröktől, hogy fegyver, gázspray nincs náluk, és mint egyikük, Major-Kis István elmondta, nem is kerültek még olyan szituációba, amikor használniuk kellett volna valamilyen kényszerítőeszközt. Az sem merült föl, hogy kutyával járőrözzenek. Az erőszakos fellépésnek még a látszatát is el akarják kerülni, ha szép szóval nem megy, bírsággal próbálják meggyőzni a csongrádiakat ar­ról, hogy jobb olyan városban élni, ahol az utcák, terek tiszták. Meghalt egy hajléktalan a ligetben légnap délután egy hajléktalan férfi összeesett és meghalt az újszegedi ligetben. A mentők, bár pillanatok alatt a helyszí­nen voltak, nem tudták újra­éleszteni. MUNKATÁRSUNKTÓL Eddig tisztázatlan körülmények között tegnap délután meghalt egy hajléktalan férfi a ligetben. A kerékpárját toló férfi egyszer csak összeesett a járdán, néhány mé­terrel az újszegedi templom előtt. A mentők hiába vonultak két kocsival is a helyszínre, már nem tudták újraéleszteni a férfit. A halált végül a kiérkező orvosi ügyelet állapította meg. A hely­színelő rendőrök a hajléktalant letakarták, és a nála lévő össze­gyűjtött dolgokról tételes leltárt készítettek. A halál okát szakér­tők bevonásával vizsgálják. A rendőröknek leltárt kellett készíteniük a hajléktalannál talált holmikról Fotó: Segesvári Csaba „Lesz belőlünk orvos és mélytengerkutató" Szelíd-agresszív görkorcsolyások Folytatás az 1. oldalról - Korizunk nyáron és télen, akár mínusz húsz fokban is - mondja Gyémánt István, vagy kőris néven G-ME. A speciális név nemcsak a tagoknak jár, hanem a csapatok­nak is. A Szegedi Tartalékos Bri­gád (STB), Csövön Patkány Csú­szunk (CSPCS), vagy a Wemsical nem jelent éles határt. Mindenki ismer mindenkit, mindenki sze­ret mindenkit - mondják. Annyi­ra, hogy közös nevük is van: Nem Tudunk Korizni (NTK). Korizni persze tudnak - ezt vízszintes for­gás, csavar, szaltó és kézenállás bi­zonyítja -, a helyszínnel azonban gondjaik vannak. - A legtöbb helyről elküldenek minket azzal, hogy koptatjuk a követ, a betont. Mindig elmond­juk, hogy ez lehetetlen, mert a göri kereke gumiból van. Ha ron­gálni akarnánk, akkor sem azt a helyet tennénk tönkre, amit használunk - magyarázza Tóth Norbert Márton, alias Pocok. Mesélik: volt, hogy vascsővel tá­madt rájuk egy extrém sportok iránt kevéssé toleráns szegedi, és megtörtént, hogy egy lakó kala­páccsal verte szét a háza előtti szegélyt, hogy jelezze: nem örül az NTK jelenlétének. - Egy idősebb nő egyszer el akart zavarni minket. Volt nálunk ka­mera, és megkérdeztük, hogy sze­retne-e üzenni valamit az ifjúság­nak. A válasz ez volt: igen, akassza fel magát - idéz föl egy kedves sztorit Kóbász, azaz Gárdonyi Dá­niel. És hogy lehet erre reagálni? - Megszoktuk. Ilyenkor elme­gyünk - válaszolják. Arra a kér­désre, hogy miért nem az újsze­gedi pályán játszanak, azt mond­ják, az olyan, mintha minden­nap töltött káposztát kellene en­niük. Majd finoman megjegyzik: ha azt hiszem, hogy játszanak, szívesen kölcsön adják a „görit", próbáljam ki. Kihagyom. Inkább a félelmeikről kérdezem őket. - Dobbantás. így hívjuk azt, amikor bevállalunk egy nagyobb trükköt. Ilyenkor a mai napig fé­lünk. De ez benne a jó. Az adre­nalin - avat be Pipicz László, ali­as Kis Cipi. - Olyan ez, mint egy dimenzió­lépés. Nincs semmi más, csak te, a padka és a közte lévő tér ­misztifikálja a korcsolyázást G-ME. A fiúk szerint kár, hogy néhá­nyan úgy gondolják, ártanak a város imidzsének. A szegedi ko­risok ugyanis nagyon jók, így akár nevezetességnek is lehetne őket tekinteni. - Bár lehet, hogy nem vagyunk túl szépek, amikor leizzadva ug­rálunk - gondolkodik el G-ME, majd hozzáteszi: külföldön baj­nokságokat rendeznek, itthon vi­szont nem ismerik el sportként az extrém görkorcsolyát. Pedig a felszerelés sem olcsó: egy pár 40-80 ezer forintba kerül és használattól függően félévente, évente cserélni kell. - Csak azt szeretnénk, ha nyu­godtan használhatnánk a kor­csolyánkat. Kedves, aranyos gye­rekek vagyunk mi, lesz belőlünk orvos és mélytengerkutató. Ad­dig is békében szeretnénk élni Szeged lakosságával - magyaráz­za G-ME, majd „nekigurul" egy újabb ugrásnak. GONDA ZSUZSANNA SZERDA, 2006. JULIUS 12. "AKTUALIS*

Next

/
Thumbnails
Contents