Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-11 / 160. szám

PÉNTEK, 2006. JÚLIUS 14. •AKTUÁLIS* 3 A repcét levágták, most az árpa van soron Az esőn csúszik az aratás Székkutas határában aratják az őszi árpát a Hód-Mezőgazda gépei Fotó: Tésik Attila Swideiski Erika, a felperes nem jelent meg Tandíj per a bíróságon A tandíjpróbaper első tárgyalását tartották tegnap a Szegedi Városi Bíróságon. A felperes ügyvédje elmondta, egyetemi képzésnek nem lehet feltétele a magáncégnek fizetés. Szabó Imre dékán szerint a felsőoktatási törvénynyel összhangban jártak el. Tegnap tárgyalta a Szegedi Városi Bíróság a Swiderski Erika kontra Szegedi Tudományegyetem ügyet, ítélet nem született. A tandíjper néven ismertté vált esettel lapunk többször foglalkozott. Megírtuk, hogy az oktatási jogok biztosához fordult három diák azzal, hogy bár államilag finanszírozott képzésben vettek részt, mégis félévente 80-90 ezer forintos tandíjat - úgynevezett fejlesztési hozzájárulást kellett fizetniük a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézetében (SZTE-BMI). A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége úgy döntött, támogatnak egy diákot a tandíj visszafizetéséért indított próbaperben. A kiválasztásnál szempont volt az is, hogy az illető jelenleg is valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója legyen. A hallgatói önkormányzat végül Swiderski Erika mellett döntött, aki 2000-től 2004-ig tanult az SZTE-BMI-ben, most pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakos diákja. A tegnapi tárgyaláson Erika nem, csak jogi képviselője, a makói Kotroczó Béla ügyvéd jelent meg. A bírói érdeklődésre, hogy a felperes miért nincs jelen, az ügyvéd nem tudott egyértelműen válaszolni. Nem képviseltette magát a másodrendű alperes, a képzést lebonyolító, a fejlesztési hozzájárulást beszedő Média Menedzser Oktató Kft. sem. Az elsőrendű alperes, vagyis a szegedi egyetem képviseletében Szabó Imre dékán volt jelen. Swiderski Erika távolmaradása miatt nem sikerült tisztázni, hogy a lány mióta az ELTE hallgatója. Az alperes szerint már 2003-tól, ami azért fontos, mert egyszerre két intézményben nem vehetett részt államilag finanszírozott képzésben. Kotroczó Béla szerint „e vonatkozásban ennek nincs jelentősége", mert a térítési díj fizetése független attól, hogy Erika egyébként tandíjköteles vagy tandíjmentes lett volna. Az ügyvéd kiemelte: egyetemi képzésnek nem lehet feltétele a magáncég számára történő befizetés. A következő tárgyalást október 16-án tartják. G. ZS. EGYETEMI ÁLLÁSPONT Az egyetem álláspontja szerint a BMI-ben intenzív képzés folyt, ami a standard képzéshez képest jobb és több technikai feltételt, magasabb óraszámot jelentett. Ezért kellett a hallgatóknak fejlesztési hozzájárulást fizetniük. A felsőoktatási törvénnyel összhangban jártak el, és kérik a kereset elutasítását. A vártnál két héttel később kezdődött a betakarítás, a csapadékos időjárás és a belvíz miatt csúszott a munka. Vásárhely környékén is a földeken vannak már a kombájnok. A Hód-Mezőgazdánál tegnap őszi árpát, a Róna Kft. földjén pedig repcét arattak. Vásárhely térségében dolgoznak a kombájnok, a jelentős mennyiségű csapadék miatt azonban az idei aratás egy kicsit később indulhatott a korábbi évekhez képest. - Extrém időjárás az idei, hiszen már az első félévben több mint 300 milliméter csapadék hullott a térségünkben - mondta Makó Endre, a Hód-Mezőgazda Zrt. növénytermesztési igazgatója. Az árpa betakarításával kezdődött az aratási szezon 30 hektáron, majd azt követően a repce következett, mellyel július 9-én végeztek a növénytermesztők. A várható hozam 3 tonna hektáronként, ez a viszonylag jelentős belvíz ellenére igen jónak mondható a múlt évhez viszonyítva. Kedvező, hogy ez évben a felvásárlási ár is magasabb a korábbiakhoz képest, így keresett cikké vált a repcemag. Kétfajta őszi árpa betakarítása fejeződött be tegnap, a víz által nem károsított területeken 6 tonnás átlagtermés várható hektáronként, ezt az eredményt rontja majd a belvízzel károsított területek gyengébb hozama. A mai naptól kezdi a zrt. az őszi búza betakarítását a ficséri területeken. A vásárhelyi Róna Kft.-nél is később kezdték el az aratást, mint a korábbi esztendőkben. Petkó Béla igazgatótól megtudtuk, ha minden jól megy, akkor a repce vágását ma be is tudják fejezni, a napraforgó betakarítása pedig jelenleg is tart. - A búzával még várunk, legalább addig, míg a szemek nem érik el az aratáshoz megfelelő nedvességtartalmat. Ugyanis a szárításhoz rengeteg energiát kell felhasználnunk, aminek az ára jelentősen megnőtt - fejtette ki az igazgató. Hozzátette, az egyik régebbi szárítójukat elbontották, az újat pedig nem sikerült aratásra felépíteni. A cég földjein a belvíz is jelentős károkat okozott. A számítások szerint 8-900 hektáron pusztított a víz. Vannak olyan tábláik leginkább Tápé és Kopáncs térségében - ahol mindössze 10-20 mázsa termett búzából. Egy hektáron a 4,5-5 tonnás termés közepesnek mondható. KORMOS TAMÁS KÖZEPES TERMÉS VÁRHATÓ Csongrád megyében összesen 115 ezer hektáron termesztenek nyári betakarítású növényeket. - Az időjárás miatt térségünkben körülbelül két héttel később kezdődött az aratás - nyilatkozta Cserjési Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Hivatalának növénytermesztési főfelügyelője. Máskor június közepén már vágták az őszi árpát, a búza aratása pedig július elején indult, de most minden csúszik. A szakember szerint megyénkben az idén közepes termés várható a nyári betakarítású növényekből. Ennek oka, hogy a belvíz több területen - így Maroslele, Szőreg, Tiszasziget, Dóc, Sándortalva, valamint Csongrád - térségében is pusztított. Szerencsére ahol a belvíz nem jelent meg, ott kimagasló termésre számíthatnak a gazdálkodók. A hivatalvezetők azt mondják, semmit sem tudnak a reformról Indul a nagy állami átszabás Erika, homályban GONDA ZSUZSANNA Túl sok a homály mindkét oldalon. A tandíjbotiány kezdetekor a hallgatói önkormányzat és az öntudatos diákok még érthetőek voltak. Világosan elmondták, pazarlásnak tartják, hogy ugyanazt a képzést az állam és a hallgatók is finanszírozzák. Spórolnának hát, és ha lehet, a saját pénzükön. Akkor a Szegedi Tudományegyetem még nem sietett állást foglalni, úgy tűnt, maga sem tudja, hogy kinek van igaza. A hallgatók azonban tudták - vagy úgy tudták -, hogy nekik. Pereltek hát, és áprilisban már neve is volt a tömegből kiemelt felperesnek, sok diák leendő példaképének: Swiderski Erika. Az egyetem még ekkor is úgy nyilatkozott, hogy az ügynek ebben a szakaszában nincs mondanivalójuk. Tegnap már volt: „az egyetem a felsőoktatási törvénnyel összhangban járt el, a bírónak el kell utasítania a keresetet". Mondták ezt úgy, mintha már hónapok óta hajtogatnák. Az egyetem élesebbé válásával párhuzamosan halványodtak a diákok. Már Erika kiválasztása sem ment könnyen, előbb januári időpontot ígért az érdekképviselet, majd februárban azt mondták, előbb a beadványt kell elkészíteni, név csak ezután lesz. Áprilisban megkaptuk a nevet, de Erika telefonszámát nem. A lány ugyanis vállalta a nyilvánosságot, de nem annyira. Ő hívott minket, rejtett számról. Mint a filmekben. Most, hogy a per elkezdődött, azt reméltük, megismerhetjük. De a tárgyalásra valamiért nem jött el. Hogy miért, azt az ügyvédje és a'HÖOK sem tudta. Októberben, a következő tárgyaláson majd újra megpróbálunk találkozni vele. Ha a híróság Erika javára dönt, talán a lány is láthatóvá válik. Felveszi a pénzt, amit rögtön tehet is az ELTE kasszájába. Tandíjként. Kérdés, hányan követik majd a példáját és perlik vissza a pénzüket attól az egyetemtől, amely addigra már sokkal-sokkal több diákjától szed tandíjat, mint valaha. Ennek a pénznek a hivatalos megnevezése lesz: fejlesztési részhozzájárulás (fer). De míg a pesti médiaintézet a botrány kirobbanása után megmondta, mire költötte, amit beszedett, arról aligha kell majd nyilatkozni az egyetemeknek, mire megy az új „fer". Ez a különbség. Kotroczó Béla ügyvéd sem tudta, hogy Swiderski Erika miért nem jelent meg a tárgyaláson. Szabó Imre dékán (jobbról) az októberi tárgyaláson talán megismerheti őt Fotó: Schmidt Andrea A megyében működő, összevonásra és átalakításra ítélt állami fenntartású hivatalok vezetőinek fogalmuk sincs arról, hogyan zajlik majd az intézményreform - derült ki tegnapi körkérdésünk során. Egyikük úgy fogalmazott, hogy „elképzelések már vannak, konkrétumok azonban még nincsenek". így nem lehet tudni, hány ember állása szűnik meg a takarékoskodásban. - A kormányhatározat értelmében a megyei szervezeteket át kell alakítani városi kirendeltséggé. Mindez azt jelenti, hogy 2007. január elsejéig regionálissá kell tenni a közigazgatási hivatalokat. Jelenleg csak ennyit tudok mondani - közölte tegnap érdeklődésünkre Dubeczné Károlyi Éva. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez hasonlóan mások sem tudtak sokkal többet a kormány intézményreformjáról. A központi szervezeti rendszer átalakításáról szóló kormányhatározat nemrégiben jelent meg a Magyar Közlönyben. A régióban működő közigazgatási hivatalok kapcsán más forrásból úgy értesültünk, hogy Szegeden lenne a központ, az irányítás, NEGYVEN HIVATALBAN HÁROMEZREN :-j| Szegeden közel negyven állami fenntartású hivatal működik, amelyekben mintegy háromezer köztisztviselő dolgozik. Többségük a megyeszékhelyen él. Korábban írtunk arról, hogy a hasonló nagyságú városokban is sokan élnek köztisztviselői munkából, ám Szegeden arányaiban több embernek adnak munkát a hivatalok, mint például Pécsett. Kecskemét és Békéscsaba pedig „átszelídülne ügyfélszolgálattá". Úgy tudjuk, hogy a három hivatalban több mint kétszázan dolgoznak. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot is át kell szervezni területi alapon az év végéig. A szervezet vezetője, Szöllősi Sándor hangsúlyozta, hogy náluk már tavaly óta régiós a gazdálkodás. Arról, hogyan osztják le a szakmai feladatokat, koncepciót készít a katasztrófavédelmi főigazgatóság. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központban sem tudtak sokkal több információval szolgálni. „Találgatások már vannak, de hivatalos, konkrét döntésről még nem kaptunk semmiféle értesítést" - válaszolta kérdésünkre Egyháziné Tóth Aranka. A megyében hét munkaügyi kirendeltség működik, Szegeden, Makón, Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken és Mórahalmon. Remélik, hogy ezek megmaradnak azt követően is, hogy regionálissá teszik a központokat. A kormányhatározat értelmében a fővárosi és a tizenkilenc megyei közlekedési felügyeletből egységes közlekedési hatóságot kell létrehozni január elsejéig. Tóth József nem tudta megmondani, hogyan oldják majd meg a fúziót. A megyei szervezet igazgatóhelyettese úgy tudja, hogy az erre vonatkozó terveket augusztus közepén tárja a kormány elé Káka János szakminiszter. Jelenleg a közlekedési felügyeletek mind önálló gazdálkodási egységként működnek. „Elképzelések vannak, konkrétumok azonban még nincsenek" - összegzett Tóth József az állami intézményreform kapcsán. így nem csupán a közlekedésieknél, más hivataloknál sem lehet tudni, hogyan osztják le a feladatokat az intézményrendszer átszabásakor, illetve ennek következtében hány ember állása szűnik meg. SZ. c. sz. Táblaerdő. Bizonytalan a közigazgatási hivatalok jövője Fotó: Schmidt Andrea