Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-10 / 159. szám

Hétfő, 2006. július 10. A PÉNZ BESZÉL 9 A Technika Háza bebetonozta magát Ingatlanvagyona egy részét el­adogatta az elmúlt években az országban az MTESZ, a reál­értelmiséget tömörítő szerve­zet. A száz százalékban a szervezet tulajdonában lévő értékes szegedi, Kígyó utcai ingatlan az innovációs köz­pontnak köszönheti, hogy megmarad. Az utolsó öt évben eladta salgótarjáni, egri, miskolci, nagykőrösi, ceglédi techni­kai házait az MTESZ, a mű­szaki értelmiség társadalmi szervezete, hogy likviditási gondjait fedezze. Ha nincs a 2003-ban létrehozott inno­vációs központ, a szegedi épület is a salgótarjáni ház sorsára jut - jelentette ki Va­lastyán Pál, az MTESZ Csongrád megyei szerveze­tének elnöke. Ennek csak egyik oka volt az - mondta -, hogy 2005-től megszűnt a szervezet költségvetési tá­mogatása. Korábban évi 170 millió forintot adott az ál­lam arra, hogy központi ap­parátusát működtesse, a technikaháza-hálózat üze­meltetési veszteségeit pótol­ja. Amikor a felhalmozott adósságok mellett ez a bevé­teli forrás is kiesett, s 2005-öt már 140 milliós veszteséggel zárta a szerve­zet, végképp attól kellett tar­tani, hogy elindul a tartalé­kok további felélése. A napokban, június 28-án rendkívüli szövetségi ülésen fogalmazták meg az átalaku­lás programját - a vidéki szervezetekhez telepített önállóság jegyében - és új el­nököt is választottak Gordos Géza műegyetemi professzor személyében (Széles Gábor elnök idén februárban mon­dott le). Azt a tervet is elfo­gadták, hogy a veszteséggel működtethető ingatlanokat el lehet adni, ha helyettük kisebb, a feladathoz illeszke­dő technika házát vásárol­nak. Valastyán, aki az ellen­őrző bizottság elnökeként a megújulási program élére állt, el tudta fogadtatni, hogy a „szegedi modell" szerint alakítsák át a központ műkö­dését is. Hogy fenyegette-e az el­adás veszélye a szegedi Tech­nika Házát is, arra azt vála­szolta a Csongrád megyei el­nök, hogy igen, de nem most, hanem 2000-ben: az előző vezetés 6 millió forin­tos veszteséget halmozott fel és fontolgatta az értékes bel­városi ingatlan eladását. Az űj elnökségnek azonban si­került veszteség nélkül mű­ködtetni a házat. A központ­tal 2003-ban arról is megálla­podott, hogy a Kígyó utcai ház tíz évig innovációs köz­pontként működhet. Ez bölcs döntés volt: az elmúlt évek vagyonfelélése közepet­te szóba se jöhetett a Techni­ka Házának eladása. F. K. Innovációs központ A Technika Házában talál­ható a Regionális Innováci­ós Ügynökség, Az NFT ház­hoz jön programja, a ROP közreműködő szervezete, az MFB regionális képviselete, a CIB Bank regionális igaz­gatósága, a Megújuló Ener­gia- és Környezettechnoló­giai Innovációs Központ, amely a biogázüzem beru­házását készíti elő, az Infor­matikai Távoktatási Köz­pont, a Cambridge-i Nyelvis­kola központja és a Megyei Civil Szolgáltató Központ. A ház a műszaki és természet­tudományi egyesületek kö­zősségi rendezvényeinek is helyet ad abban a nagyte­remben, amelyeta rendszer­váltás követően csaknem egy évtizedig bálásruha-ke­reskedők béreltek. Valastyán Pál, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke a jellegzetes Kígyó utcai épület előtt FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA UÜ KAMARAI HÍREK Európai uniós projektmenedzsment-képzés Szegeden Az SZTE Gazdaságtudományi Karán 2006. szeptembertől európai uniós + projektmenedzsment-képzés indul. Az oktatásban a VÁTI Kbt. Magyar 8 Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., valamint a Csongrád Megyei ° Kereskedelmi és Iparkamara szakértői is részt vesznek. A megállapodás ered­ményeképpen a GTK távoktatás tagozaton Folyó európai uniós képzése szeptembertől projektmenedzsment szakirányt indít. A gyakorlati ismere­tek elmélyítését a Kamara és a VÁTI Kht. szakemberei által az európai uniós projektek lebonyolításában szerzett tapasztalata biztosítja, mellyel a két szervezet segítséget kíván -nyújtani a térség vállalkozásainak. MUNKATÁRSUNKTÓL Tipikusnak számít az az eset ­kaptuk a tájékoztatást az APEH Csongrád Megyei Igaz­gatóságától -, ha az adózó a követelését ellenérték fejében akár egy másik személynek, akár egy ezzel foglalkozó pénzintézetnek engedménye­zi. A követelés engedménye­zése szolgáltatásnyújtásnak minősül, az ellenérték pedig az ezért kapott pénz. A gazdasági életben a kör­betartozások miatt egyre gya­koribb ez a megoldás: a kö­vetelés egy részéhez az en­gedményező rögtön hozzájut, a követelés megvásárlója pe­Sportcégek versenye a vb-n MTI Az adidas főnöke közölte, 3 millió focitrikót adtak el a né­metországi labdarúgó-világ­bajnokság alkalmából, ebből 1,7 millió a német válogatott meze volt, de a francia csapat mezéből is elérték a félmilliós eladási számot, s bár már-már kifogytak belőle, a döntő után folytatni tudják az értékesítést. A fináléban az adidast viselő franciák a Puma felszerelését viselő olaszokkal találkoztak. A vb eleve a Puma győzelmével indult: a csapatok több mint fele ilyen mezt viselt, az afrikai csapatok kedvenc ruhamárká­ja lett az adidas konkurense. Körbetartozások és áfafizetés Újabb üzleteket hozott a Presztízs Díj Életkép a Kelléktár 2000 Kft.-ben. Bozó László ügyvezető igazgató örül a sikereknek Alapvetően megváltoztatta a Délmagyaror­szág Presztízs Díjat környezetvédelmi kate­góriában elnyert, irodatechnikai eszközök professzionális felújításával foglalkozó Kel­léktár 2000 Kft. életét a nagy elismerés. Olyan, jelentős tintapatron-, lézerkazet­ta-igényű szervezetek, melyekkel korábban hiába próbált üzleti kapcsolatba kerülni a cég, azonnal tárcsázták a Kelléktár tele­fonszámát, és fölajánlották az együttműkö­dést. Fél év telt el a díjátvétel óta - azóta csak sikerei vannak a Kelléktárnak. Egyre kevesebb termék csomagolása vált­ható vissza, mert a gyártó cégeknek job­ban megéri csomagolással együtt emelt áron eladni a terméket, és aztán nem foglalkozni a csomagolóanyag visszavé­telével, annak „följavításával", s újratöl­tésével. Szennyező tintapatronok A csomagolóanyag további sorsa tehát a fogyasztók kezében van, és mert a kör­nyezetkímélő magatartás messzemenő­kig nem elterjedt, sokszor még csak a hulladéktelepre sem jut el: közvetlen kör­nyezetünket szennyezi. Lásd például a Tiszán időről időre levonuló pillepalack­tömeget, a szélkergette műanyag bevá­sárlószatyrokat. A tintapatronok, festék­kazetták is számos esetben így végzik, legföljebb újratölttetni viszik őket egy­szer-kétszer- ami egyáltalán nem azonos a Kelléktár 2000 Kft. képviselte fölújítással -, utána szemétbe kerülnek. Ezzel a negatív trenddel megy szembe a Kelléktár 2000 Kft., amely környezetvé­delem kategóriában elnyerte a lapunk kezdeményezésére alapított Délmagyar­ország Presztízs Díjat. Olyan, mintha új lenne - Emlékeztetőül: a cég a begyűjtött, üres festék- és lézerkazettákat a nagy hazai, utángyártást végző cégekhez szállítja, ott részeikre bontják őket, az elhasználódott részeket kicserélik, összerakják, és csak ezek után töltik föl újra - mondja Bozó László ügyvezető igazgató. A professzio­nálisan fölújított, tesztelt kazetta éppúgy működik, mint új korában, nem ömlik or­rán-száján a festék, mint egy egyszerű, „mezei" újratöltés után. Egyetlen kazetta akár az idők végezetéig használatban ma­radhat, nem kerül jó esetben szeméttelep­re, rossz esetben „vadlerakóba", mérgező színesfémrészeik nem szennyezik a kör­nyezetet, műanyag részeik nem csúfítják a tájat több száz évig, míg lebomlanak. Mindez magától értetődőnek tűnik - ám a jelek szerint mégiscsak a Presztízs Díj kellett ahhoz, hogy fölnyíljon a lehetséges üzleti partnerek szeme. Egy jónevű és sok festékkazettát fölhasználó szegedi gimná­ziumot például éveken át hiába próbált a DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Kelléktár meggyőzni arról, hogy érdemes velük együttműködni - a díj átvétele után ez a gimnázium magától jelentkezett a cégnél, egyszersmind gratulálva a siker­hez. A példákat lehetne hosszan folytatni. A cég - mely a Magyar Irodatechnikai Kel­lékanyag-újrahasznosítók Szövetségének tagja - az egész országot képviselhette Barcelonában, a legnagyobb európai újra­hasznosítói konferencián és szakvásáron, s ott további megerősítést kapott: az általa képviselt irányvonal a jövő űtja. A belvárosban nyitnak üzletet Jelenleg egy svájci forgalmazóval tár­gyal a Kelléktár egy olyan berendezés beszerzéséről, mely az összes, forgalom­ban lévő tintapatront professzionálisan teszteli. A berendezés - melyről, lévén üzleti titok, többet nem árul el a cég ­beszerzéséhez pályázaton igyekeznek forrásokat szerezni; ebben szintén nagy segítséget jelenthet a Presztízs Díj. Ősszel új, belvárosi üzletet nyit á Kelléktár 2000 Szegeden. Intenetes honlapja hamarosan megújul, és az on-line vásárlás meg­valósítását is tervezik. Immár két szál­lítójárművel állnak a partnerek rendel­kezésére, a megrendelt szállítmányt a telephelyre viszik, a kiürült kazettates­teket elszállítják újrahasznosításra - az ügyfélnek egy lépést sem kell tennie. S végül az is fontos: az eredeti termékek gyártói egyre inkább elfogadják az új­rahasznosítást. Hisz végül is az általuk gyártott kazetták, patronok újrahaszno­síthatósága az ő munkájukat is dicséri. F. CS. dig abban bízik, hogy a kö­vetelésből nagyobb összeget bír beszedni, mint amennyit a követelésért fizetett. Az áfa­törvény 2. számú mellékleté­nek 11. pontja tartalmazza azt, hogy az engedményezés és a tartozásátvállalás tárgyi adó­mentes tevékenység. Felmerül azonban a kérdés, hogy az adózónak kell-e emiatt arányosítania (azaz a beszerzé­sei előzetes áfáját csak részben vonhatja le), és ha igen, akkor milyen beszerzésekre kell az arányosítást elvégeznie. A sza­bályok megengedik, hogy meg­határozott szolgáltatásnyújtá­sok (többek között éppen ilyen az engedményezés is) ellenér­tékét ne kelljen figyelembe venni az arányosítás során, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. Tehát ha az engedményezés csak eseti jel­legű, nem fordul elő rendszere­sen, egyáltalán nem kell ará­nyosítani. Ha azonban - és saj­nálatos módon az utóbbi idő­ben egyre gyakoribbak ezek az esetek - az adózó rákényszerül, hogy a követelését rendszere­sen eladja, már bizonyosan arányosítani kell. A levonható áfa meghatározása során az arányosításba csak az általános működési költségek előzetes áfáját kell bevonni.

Next

/
Thumbnails
Contents