Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-10 / 159. szám

SZOMBAT, 2006. JÚLIUS 15. • MEGYEI TÜKÖR7 Szegedi szabadtéri játszóház Kicsik és nagyok kipróbálhatják, hogy milyen volt 75 évvel ezelőtt játszani. A jubileumi, 75. szabadtéri játékok szervezői összefogtak a Százszorszép Gyermekházzal, és az előadások előtt a Rerrich Béla téren kínálnak szórakozást szülőknek és gyerekeknek. A múlt század harmincas-negyvenes éveinek hangulatát idézi az a játszóház, amit a Szegedi Szabadtéri Játékok jubileumára, a dómszínpadhoz közeh Rerrich térre szerveznek, az idén erlőször. - Minden előadásnapon 16 és 20 óra között várjuk a szülőket és gyerekeket közös játékra, ezzel is felhívjuk a figyelmet az előadásokra és a kevésbé ismert Rerrich Béla térre - mondta Orbán Hédi, a Százszorszép Gyermekház igazgatója. Rerrich Béla műépítész a huszadik század első felében élt, az ő nevéhez fűződik többek között a Dóm tér kialakítása is. A több tucat játékkal egyszerre akár hatvanan is bíbelődhetnek a kétszáz négyzetméteres területen, A libikóka bizonyára folyamatos mozgásban lesz, de járhatnak gólyalábakon, egyensúlyozhatnak fakarikán és hengereken a látogatók. Ki lehet próbálni a különböző asztali és már régóta ismert táblás társasjátékok - például a Ki nevet a végén? - kinagyított változatát. A játékok főként fából készültek, alkalmasak egyensúlyérzék, számolási, valamint manuális készségek fejlesztésére. A fő látványosság a „beledugom a fejemet fényképezés játék", melynek lényege, hogy egy korabeh festmény mögé állva néhány percre királylánnyá változhatunk. A játszóház ingyenes, és csak a szabadtéri játékok előadásai előtt működik. így tegnap délután négytől már bárki kipróbálhatta. GY. N. Fesztiválhangulat a Belvárosban - Éji zene az Óra-teraszon Ünneplőben a Dóm tér és környéke Plakátokkal díszített oszlopsor vezet a kiállításra Fotó: Schmidt Andrea Az idei első hétvégén, amikor a Dóm téren felragyogtak a fények, arra voltunk kíváncsiak: hogyan fogadja a jubileumi szabadtéri játékok látogatóit a város? Nem hagytuk ki a nosztagiavillamost, követtük a plakátos oszlopsort, Ki nevet a végén?-t játszottunk. Az előadásnapokon közlekedő nosztalgiavillamos nyitott ablakain kellemesen fújt be a szél. Bara Mónika a kisfiával utazott szombaton a Rerrich térre, hogy kipróbálják a múlt század elejét idéző gyermekjátékokat. - A barátom már volt ott az anyukájával, ő mesélte, hogy nagyon sok érdekes dolgot lehet kipróbálni - mondta Sanyika. A Somogyi utcán leszálltunk, a Fekete Ház előtt zöld posztószőnyeg vezetett az épületbe, ahol a játékok történetét mutatják be korabeli dokumentumokon és fotókon. A kiállítóhely és a Dóm tér közötti út mentén felállított oszlopsoron láthatók a régi szabadtéri előadások plakátjai. Az oszlopsor egészen a Somogyi-könyvtár felőli bejáratig kíséri a látogatót, balról magasodik a dóm, jobbról a könyvtár üvegablakain tükröződnek az egykori előadásplakátok, a képet a sétány fölé benyúló fák foglalják keretbe. A nézelődést szélvihar és hatalmas zuhé szakította félbe. Az eső elől a könyvtár bejáratánál találtunk menedéket, ám az óriáscseppek ellenére többen maradtak a fák alatt, plakátot böngészni. - Revans, Aida, Montserrat Caballé koncertje - sorolta a 2003-as évet idéző oszlop előtt Váradiné Herz Ibolya. - Mindhárom előadást láttuk. Pesten lakunk, de a lányunk akkor itt tanult, gyakran jöttünk a szabadtérire. A lány már diplomás, de úgy döntöttünk, idén újra jövünk. Kíváncsiak voltunk, hogyan ünnepli a város a szabadtéri 75. születésnapját. Csodálatos a díszbe öltözött a tér és környéke, nem kellett csalódnunk. Ebben az esztendőben újdonságként az árkádsor is „szerepet kapott". A bejárat mellé, jobb oldalra, az árkádok alá állították fel a jegypénztárt. Itt épp Dvorák Péterék vették át a jegyüket. - Ismerősöktől hallottuk, hogy szenzációs a szegedi balett Új világa. Már márciusban megrendeltük a jegyet - mondta a budapesti férfi. A téren is szerettek volna tenni egy sétát, ám este 6 óra után már nem mehettek be a nézőtér környékére - szigorodtak a biztonsági előírások idén. Mi bejutottunk. A jegypénztár mögött, az árkádsoron kapott helyet az egyik büfé. Igaz, ott álmennyezetet húztak fel vászonból, hogy a galambürülék ne potyogjon a pultos lányok nyakába. A még mindig szemerkélő eső elől az óriási ernyők alá ültünk, de amint elállt, indultunk tovább a Rerrich tér felé, remélve, Sanyikának nem szegte kedvét a rosszra fordult idő - de már nem találtuk ott. A Százszorszép Gyermekház által működtetett játszóház játékait épp akkor pakolták vissza a fák alól, ahová az eső miatt menekítették. A Ki nevet a végén? társasjáték szőnyegét terítették a tér útjára, az óriási dobókockát a kétéves Babecz Botond mutatta meg. Újra kisütött a nap, idecsalogatta a gyerekeket, mi pedig visszafordultunk a Dóm térre. Fölfedeztük a nézőtér mögötti Óra-teraszt: az előadások után koncerttel várják itt azokat, akik szívesen időznének még az ünnepi díszbe öltözött téren. NYEMCSOK ÉVA Embert próbáló, kemény munka a színpadi varázslat Új világ - hangulatképek a kulisszák mögül Ami a nézők számára könnyed, nyáresti szórakozás, az a szereplőknek embert próbáló, kemény munka. A kulisszák mögött követtük Juronics Tamás táncshow-ja, az Új világ Dóm téri premierjét. Az évadnyitó mindig nagyobb izgalom, még akkor is, ha már kipróbált produkciót újítanak fel. Egy félidő a pokolban Leskovics István profi pirotechnikus csapata mindent alaposan előkészített, óramű pontossággal lövelltek ki a tüzek, időnként az egész színpad lángtengerré vált. - Mindent megtettünk, amit lehet, a főpróbán már rendben mentek a dolgok, ezért bízom benne, hogy nem lesz gond - mondta a darab koreográfusa, Juronics Tamás, amikor kijött a vörösen izzó katlanná vált színpadról. A táncosokról is szakadt a víz, volt, akiről a gyorsöltözésnél alig tudták lerángatni a rátapadt jelmezt. - Az első rész pokol! Rendesen kifáradunk, hihetetlenül kemény munka, főleg nekünk, a tüzeknek - lihegte Finta Gábor. A Szegedi Kortárs Balett táncosa hatalmas ugrásaival most is elkápráztatta a közönséget. - Amíg fiatal az ember, ezt is megcsinálja, később nehezebben mennek majd az ilyen a mutatványok. Szerencsére nem kell mindenkinek folyamatosan a színpadon lennie, az előrelátóbbak védőitalt készítettek be a kulisszák mögé, amint kijönnek néhány percre, kortyolgatnak az ásványvízből. A torok- és fejhangon áriázó Ágenst citromkarikákkal ízesített ásványvízzel várják. Szívószállal szippant belőle naEGERBEN IS BEMUTATJÁK | Az Új világ Karrierje a Dóm téri két előadással nem ért véget: augusztus 4-én és 5-én Barta Déra szülővárosában. Egerben is bemutatják a líceum udvarán. gyokat mielőtt méretes jelmezében viszszamegy a színpadra. Hidegvíz és szárazjég A szervezettség a táncshow jelmez- és díszlettervezőjének, Molnár Zsuzsának a munkáját is dicséri. Juronics mellett ő a megaprodukció spiritusz rektora. Pataki András balettigazgató, produkciós vezető oldalról fáradtan figyeli az előadást, ő az előkészítéssel már kidolgozta magát: - A makói televízió stábja öt kamerával veszi a premiert, már a főpróbán is forgattak. Különleges nézőpontot lehetővé tevő speciábs akváriumból rögzítik a vizes második részt. Ha sikerül a jogdíjakról is megegyeznünk, szeretnénk egy DVD-t kiadni, ami nem csupán referenciafilm lehetne, hanem kereskedelmi forgalomba is kerülhetne. Sok a veszélyes effektus, ezért mindenki fellélegzik, amikor baj nélkül véget ér az első rész, bezárul a Tűz Birodalma. A piros linóleumot gyorsan felszedik a színpadról, alatta van a vízhatlan kék „medence", amit a tengeri kígyóként tekeredő tűzoltótömlőkkel néhány perc alatt kell megtölteni a közeh tűzcsapokról. Időhiány miatt arra nincs lehetőség, mint a Csárdáskirálynőben, hogy tartálykocsikkal szállítsanak kellemes melegvizet. Oldalt felállítottak egy nagy medencét, abból is igyekeznek a napközben felmelegedett vizet a színpadra szivattyúzni. Annyit ér az persze, mint halottnak a csók. Tonnányi szárazjeget is hoztak hőszigetelt konténerekben, a füstért felelős munkatársak vastag kesztyűben cipelik a színpadra a gőzölgő jégtömböket. A szünetnek vége, a közönség a helyén, amikor nagy izgatottság támad: a tűz egy kis darabon megolvasztotta a főD0RA PAR0KAJA - Úgy érzem, minden jobban sikerült most, mint két éve. Érettebb lett a produkció, a mozdulatok is tökéletesedtek, bár úgy kellett újra megtanulni a koreográfiát, mintha teljesen új lett volna. Az elemekkel is könnyebben megküzdöttem, már nem féltem úgy a tűztől, és a víz ellenállását is megszoktam. A második felvonás elején rettenetesen fáztam - mesélte a premiert követő állófogadáson az egyik főszereplő, Barta Dóra. akivel az első részben történt egy apró malőr: Juronics Tamás véletlenül letépte a parókáját, így félig „kopaszon" játszott a szünetig. liát, ömlik a víz a zenekari árokba. Az előadás végére mind elfolyna, és akkor fuccs a varázslatnak. Ilyenkor adnak hálát, hogy Szabó Károly színpadmester találékony ember, aki vészhelyzetben sem ismer lehetetlent. Két deszkával pár perc alatt elállja a víz útját. Még jó, hogy a szimfonikusok a színpad hátterében felállított nagy emelvényen játszanak, Táncosok a színpadon és a kulisszák mögött Fotó: Segesvári Csaba az árokban elázhattak volna a kényes ltangszerek. Gyüdi Sándor igazgató-karnagy a szél miatt aggódott, ezért egy hatalmas csillagkulcsot kért kölcsön. Ez a kotta nehezéke. Fürdőköpeny, centrifuga, finálé - A szél nagyon kellemetlen, mert így a hideg vizet sokkal nehezebb elviselni. Csurom vizesen egy kis szellő is metszően hidegnek tűnik - panaszolja Markovics Ági. Két éve sokkal hidegebb volt, majd megfagytak a táncosok. Van, aki most is vastag fürdőköpenybe bújik, amint kijöhet néhány percre a színpadról. Jónás Zsuzsanna már a főpróbán alaposan megfázott, nagyokat tüsszent, majd egy gyors orrfújás után vacogva szalad vissza. Az öltöztetők nagy nejlonzsákokba gyömöszölik a vizes jelmezeket. Centrifugálás után Tóth Ági viszi őket haza szárítani, hogy másnap estére újra rendben legyenek. Fergeteges a finálé, tombol a közönség. A meghajlás is a produkció része, a tapsrendfet a társulat háttérembere, Ilyés Róbert vezényli - nemrégiben kapott Imre Zoltán-díjat. A színfalak mögül végignézve az előadást Arany János sorai jutnak eszembe: „Nem oly szép, mint kívül, ez élet: Erdő, terem, kulisszák, kortinák. Mind léc, papír, vászon, kötél fonák." HOLLÓSI ZSOLT