Délmagyarország, 2006. július (96. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-10 / 159. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚLIUS 13. • AKTUÁLIS" 5 Megváltozott a közgyógyellátás rendszere Háromhavi pénz - új kártyára Megváltozott közgyógyellátás elbírálása és felhasználása július l-jétől. A jogosultak bankkártyaszerű elektronikus pénztárcából gazdálkodnak. Újdonság még, hogy a havi mellé eseti támogatást lehet kérni. A közgyógyellátásra jogosultság elbírálása alapvetően megváltozott július l-jétől. Az ellátási jogcímek maradnak, azaz továbbra is alanyi jogon, normatív és méltányossági alapon állapítható meg a közgyógyellátás. A kérelemhez változatlanul a polgármesteri hivatal szociális irodáján kell formanyomtatványt kérni, és mostantól azzal kell felkeresni a háziorvost - tájékoztatott Novkov Veszelinka irodavezető. Az orvos újfajta nyomtatványon igazolja az ügyfél betegségeit, gyógyszereit még akkor is, ha a készítményeket szakorvos írta fel. Ezt zárt borítékban átadja az ügyfélnek, aki a jövedelmét igazoló papírokkal együtt leadja a szociális irodán. Az iroda továbbítja azokat az egészségbiztosítási pénztárhoz, a pénztár kiszámolja a gyógyszerfogyasztás és a rendszeresen használt gyógyászati segédeszközök havi költségét. Tehát a közgyógyellátás megállapításához nem a patikák árazzák a gyógyszereket, hanem az egészségbiztosító. A havi gyógyszerkeretet a pénztár közli a szociális irodával és a háziorvossal. A szociális iroda a költségek alapján elbírálja, hogy az ügyfél - jövedelmét figyelembe véve - jogosult-e a közgyógyellátásra. A támogatás jövedelemhatárai változatlanok. A szociális iroda a közgyógyellátásról szóló határozatot elküldi az egészségbiztosítónak és az ügyfélnek, de igazolványt már nem küld. A biztosító állítja ki, és küldi el az ügyfélnek az új bankkártyához hasonló - közgyógyellátási igazolványt. Minden jogosult negyedévenként háromhavi díjat kap meg egyszerre az „elektronikus pénztárcájába", és ebből gazdálkodik. Ezentúl a gyógyszertárban nem készítményenként különbözik a támogatás mértéke, mint eddig. Bármilyen tb-támogatott gyógyszert vált ki az ügyfél, az térítésmentes lesz az ellátási keret erejéig. Az új igazolvánnyal bármikor bármelyik patikában kiválthatók a készítmények és a segédeszközök. Az ügyfelek gyógyszerkeretét a patikák számítógépes rendszere követi, az ügyfél pedig a nyugtán látja az egyenlegét. Az új, 2007. július l-ig érvényes igazolványok kiállítása nagyjából negyven napig tart. A július 1. után lejáró igazolványok automatikusan szeptember 30-áig érvényesek maradnak. Az új kérelmeknél a szociális iroda nem kéri el a régi igazolványt, hogy azt még használhassák. Az új kérelmezők viszont a hosszú elbírálási időszakra ideiglenes igazolványt nem kaphatnak, tehát a közgyógyellátást nem vehetik igénybe. DOMBAI TÜNDE HAVI MELLE ESETI KERET Szegeden jelenleg több mint hatezren részesülnek közgyógyellátásban. Új szolgáltatás a havi ellátás mellett az eseti keret, ami egy évre hatezer forint. Akut probléma kezelésére lehet kérni az egyéves jogosultság megállapításakor. Traktorba rohant a 47-es úton MUNKATÁRSUNKTÓL Súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett annak a személyautónak a sofőrje, mely szombaton késő délután hátulról belerohant egy pótkocsis traktorba a 47-es főúton. Egy mezőgazdasági vontató haladt Orosháza felé a főúton, mögötte ment egy Peugeot 206-os. A személyautó 23 éves orosházi vezetője későn vette észre a traktort és a megyehatár közelében nekirohant. A helyszínelés ideje alatt közel másfél órán keresztül a 47-es ezen lom elől. zakaszát teljesen lezárták a forgaEgyetem, ipar és reformpedagógia költözött a bezárt szegedi épületekbe Újrahasznosított iskolák A hét éve bezárt újszegedi Móricz Zsigmond Általános Iskola épületébe a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt. költözött Fotó: Karnok Csaba Az elmúlt évtizedben a folyamatos gyerekszámcsökkenés miatt az önkormányzat általános iskolák bezárására kényszerült Szegeden is. Az egykori iskolaépületeknek egy részét továbbra is közoktatási célokra használják, másokat azonban a szegedi egyetem, alapítványi iskola vagy a helyi ipar hasznosít. Az 1996-ban bezárt Csongrádi sugárúti általános iskolába a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rajz és művészettörténeti tanszéke költözött 2001-ben. A jó állapotú épülethez az önkormányzattal kötött megállapodás értelmében ingatlancserével jutott az egyetem. Ugyanígy kapták meg a három évvel később bezárt Móra Ferenc Általános Iskola Zoltán utcai épületét még az egyetemi integráció, azaz 2000 előtt - mondta el Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója. Hozzátette: a jelenleg három kar által is használt épület nincs túl jó állapotban, felújításra szorulna, ami legalább százmillió forintba kerülne. Erre az egyetemnek most nincs pénze. Nyolcvanmillió forintból fölújították viszont két évvel ezelőtt az egykor szintén önkormányzati általános iskolaként működő Szilléri sugárút 12. alatti épületet. Itt a tanárképző főiskola könyvtártudományi és közművelődési tanszéke kapott helyet. Ehhez az ingatlanhoz is csere útján jutott az egyetem. Megvásárolni csak a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola egykori, Kálvária sugárúti épületét kellett, amit a rendszerváltozás után visszakapott a hazai jezsuita rend. A vételár így nem az önkormányzatnak, hanem a jezsuitáknak járt. Tráser Ferenc szerint az önkormányzat az egyetemmel kötött ingatlancsere-szerződéseknél mindig nagyvonalúan járt el. A 2003-ban bezárt Napos úti általános iskolában ugyanazon év szeptemberében a Szabad Waldorf Általános Iskola kezdett működni. Rója Ferenc, az iskolát fenntartó egyesület elnöke elmondta: az épületet tízéves időtartamra bérlik az önkormányzattól, és azóta évente nagyjából 2-4 milliót költenek a viseltes ingatlan felújítására, karbantartására, csinosítgatására. A Szegedi Nevelési és Oktatási Intézmények Gazdasági Szervezete szerint az alapítvány évi 1,8 milliót fizet bérleti díjként, amelynek nagy része állagmegóvására megy el. A hét éve bezárt újszegedi Móricz Zsigmond Általános Iskolát oktatás helyett most ipari célra használják: a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Zrt. üzemet alakított ki benne, március végétől folyik ott a munka. Az átadásnál Kiss Sándor vezérigazgató elmondta: százmillió forintot fizettek az önkormányzatnak az ingatlanért, ötvenbe került a felújítása. T. R. JEZSUITÁKTÓL A KÖZGAZDÁSZOKHOZ Szabó Gábor rektor a jezsuitákkal kötött szerződés két és fél évvel ezelőtti aláírásakor úgy nyilatkozott: 225 millió forintért vették meg a Kossuth Zsuzsanna középiskola egykori épületét, felújítása pedig nagyjából százmillióba kerül. A renoválást év végére fejezik be, az épületbe jövő év elején költözhet be a leromlott állapotú Honvéd téri laktanyában működő gazdaságtudományi kar. Az egykori kaszárnyában az egyetem informatikai intézete működik majd. NYITVA TARTÁS, ÁRAK IH Az Emlékpont - hétfő kivételével - mindennap látogatható. Keddtől péntekig délelőtt tíz és este hat óra között, szombaton és vasárnap pedig délelőtt tíztől este hétig tart nyitva az Andrássy utca 34. szám alatti múzeum. Felnőtteknek 800, diákoknak és nyugdíjasoknak 400 forint a belépő. A vásárhelyiek lakcímkártya felmutatásával, valamint minden 65 év fölötti ingyen mehet be. Tizenöt és huszonöt fő közötti csoportoknak kedvezmény jár: ilyenkor a felnőtt 600, a diák- és nyugdíjasjegy pedig 300 forintba kerül. A magyar nyelvű tárlatvezetésért 3000, az idegen nyelvűért (angol, német, orosz) 5000 forintot kell fizetni. Közel három és fél ezren nézték meg a hét végén a vásárhelyi múzeumot Döbbenet és újra átélt múlt az Emlékpontban Rákosi Mátyásról sokat tudnának mesélni - mondta Sipter Tiborné. A vásárhelyi Bethlen gimnáziumban idén érettségiző Csáki Zoltán korábban már járt a Terror Házában. így nagyjából sejtette, mi vár rá az Emlékpontban. - A fővárosi múzeumban az egész ország akkori sorsát láttam, de itt a helyit is megismerhettem. Abban a teremben, ahol filmfelvételekről papok beszéltek, megismertem az egyik atyát. Tóth Lajos a Szent István téri templom papja - tudtuk meg Zoltántól. Egy idős házaspár állt az egyik tárlónál. Olasz Imre és neje egy kicsit hozzá is járult a kiállításhoz, ugyanis régi zsírbeszolgáltatási papírt, közmunka-igazolványt és egyéb dokumentumokat ajánlottak fel. - Tudja, én szakaszokra bontanám a mi emlékeinket. Kislányként éltem meg az oroszok bejövetelét, ami számomra nem volt felszabadulás. A nagymamám a dunyhák alá rejtett az oroszok elől. A téeszben mindent elvettek tőlünk, az ipari fejlődés korszakában viszont estin elvégezhettem a középiskolát. A nyolcvanas években pedig nem éltünk rosszul, bár sok mindent korlátoztak - foglalta össze Olasz Imréné az elmúlt hatvan esztendőt. KORMOS TAMÁS A középiskolásoknak már csupán történelem, szüleiknek viszont maga az átélt valóság - foglalhatnánk össze a hét végén megnyílt vásárhelyi Emlékpont látogatóinak véleményét a kiállításról. Egy idős helyi asszony szerint a sok rossz között azért akadt néhány jó pillanat is. A pénteki megnyitó ceremónia után a nagyközönség előtt is kitárta a kapuit az Emlékpont. Péntek este hat órától vasárnap este hét óráig összesen 3487 látogatót fogadott a vásárhelyi létesítmény. Vasárnap délelőtt néhány családot mi is végigkísértük a termeken. Arra voltunk kíváncsiak, milyen reakciót váltanak ki belőlük a látottak és hallottak. A Győrből érkező Sipter család vásárhelyi rokonaiknál töltött egy hosszú hétvégét, amibe belefért az Emlékpont megtekintése is. A kisalföldi família ezt követően sem utazott haza, hanem egy héten keresztül Szegeden pihennek. - Nagyon kíváncsi vagyok a kiállításra, hiszen a múlt rendszerben nőttem fel, s keményen tanították is az iskolában az akkori történelmet - mondta a bejárat előtt, várakozás közben a családfő, Sipter Tibor. Fiának, aló esztendős Bálintnak már nem volt olyan erős tananyag se az orosz forradalom, se a magyar gulyáskommunizmus. Bálintnak a szülei is keveset meséltek erről az időszakról, így a fiú nem tudta előre megmondani, mit vár a kiállítástól. Sipter Tiborné nagyon megdöbbent, amikor az első terembe értek, amely a vásárhelyi parasztság kiszolgáltatott életét mutatta be. Elárulta, nagyon nyomasztó volt számára a sötétség, de - tette hozzá - maga a korszak is sötét volt. - A szüleim akkoriban falun éltek, s mezőgazdasággal foglalkoztak. Be kellett szolgáltatniuk a terményt, így a „nagyvezérről", Találkozás a múlttal. A Sipter család Győrből érkezett az Emlékpontba Foto: lésik Attila