Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-06 / 130. szám
SZERDA, 2006. JÚNIUS 7. • AKTUÁLIS" 3 Folytatás az 1. oldalról A film kópiája fél hatkor érkezett meg Budapestről a moziba - bő háromnegyed órával hamarabb, mint a díszbemutató főszereplői. Christopher Lambertet a Szeged-táblánál fogadta Bicskey Lukács, majd rendőri felvezetéssel együtt érkeztek meg a mozi elé, ahol időközben szinte teljesen megtelt a tér. Egy nyugdíjascsoportnak még kisebb idegenvezetést is tartott egy középkorú nő, többször hangsúlyozva: aki nemsokára megérkezik, az a Hegylakó. Negyed hétkor begördült a mozi elé két autó. Az elsőből Bicskey Lukács és felesége, Pethö Kincső szállt ki, a másodikból pedig Christopher Lambert. A világsztár már akkor elkezdte a bolondozást, amikor kinyitották neki az ajtót: meglátva a fotósokat és az őt tapsoló tömeget, vidám fintorokat vágott. Arra persze esélye sem volt, hogy azonnal bemenjen a moziba: Lambert bő tíz percen keresztül osztogatta az autogramokat - volt, akinek a pólójára is jutott -, és fotózkodott a lelkes rajongókkal, akiknek a gyűrűjéből végül szó szerint ki kellett szabadítani. A Hegylakó a közel félórás sajtótájékoztatón is folyamatosan mosolygott és viccelődött. Kacsingatott a csinos riporternőkre, és fáradhatatlanul válaszolgatott a kérdésekre. Elmondta, több mint érdekes számára, hogy egy olyan országban lehet, ahol annak idején édesanyja is hét évig élt, az pedig külön öröm számára, hogy megismerhette filmbeli partnere - ahogy folyamatosan emlegette -, „Lukasz" szülővárosát. - Nem azért vállaltam el Ruy de Mendoza szerepét A harag napjában, mert szuperhőst alakíthatok. Azt már eljátszottam - mondta nevetve. - Egyszerűen csak érdekes volt végigvinnem a szerepem által egy nyomozást, nem csupán a bűntények, de a saját életem után is. Lambert ragaszkodott ahhoz, hogy a film néhány percét megnézze, így a vetítés megkezdése után belopakodott a hátsó sorba. Egy kukkot nem értettem belőle, de a magyar szinkron nagyon profi - összegezte tapasztalatait néhány perccel később. Újabb több tucat autogram kiosztása és közös fénykép elkészítése után Lambert borkóstolásra indult vendéglátóival a Takaréktár utcai Évjárat Szobába, ahol Mizsik Attila, sommelier ajánlotta számukra a borokat. A kóstolón részt vett Péter-Szabó Szilvia is. A Nox együttes énekesnője érdeklődésünkre csupán annyit mondott, hogy közös produkcióra készülnek Lamberttel, de részleteket nem árult el. A világsztár - aki lapunknak exkluzív interjút adott, amit később közlünk - vastapsot kapott a moziban a vetítés végén. Lambert magyarul mondott köszönetet a szegedieknek. TÍMÁR KRISZTA A VILÁGSZTÁR VISSZA10N Lambert a tiszteletére adott városházi fogadáson jókedvűen bontogatta ajándékát, örült a Szeged-könyvnek és a magyar bornak. Búcsúzóul közölte, remekül érezte magát, és ígérte, mielőbb visszatér a városba. Kötelező túlóraszám PANEK SÁNDOR A magyar iskolákban feszülten várják, mi is szerepel majd konkrétan a kormány tervei között a magyar iskolarendszer úgymond hatékonyabbá tételéről. Az eddig megjelent rövidített kormányprogramból annyi vehető ki, hogy valamilyen módon felemelik a pedagógusok heti kötelező óraszámát. Az iskolákból származó vélemények szerint a pedagógusok jelentős része húsz órával is meglehetősen intenzív munkát végez. Bár a kormányzati anyagokban sehol nincs erre utalás, a húszórás iskolai munka nem annyira laza, mint ahogy egy kívülálló gondolja. Egy tanítási órához legalább ennyi idejű felkészülés és dolgozatjavítás tartozik. Az iskolák mindennapjaiban magától értetődő iskolaszervezési feladatok, túlórás munkák, délutáni foglalkozások, értekezletek, fogadóórák, versenyfelkészítések, és pályázatok további munkaidőt jelentenek. Részrehajlás nélkül megállapítható, hogy egy olyan iskolában, ahol a pedagógusok részt vállalnak az iskolai tevékenység fejlesztésében és szervezéséhen, vagyis az iskola nem vegetál, a plusz heti négy óra (valójában több) az osztályteremben elvégzett munkát gyengítheti. Ha az iskolákban ténylegesen elvégzett munkákból indulunk ki, egy kötelezőóraszám-éméíés semmit nem változtat majd az oktatás hatékonyságán. Növeli a tanórai munkát, és változatlanul hagyja az osztálytermen kívüli, sokszor nem pedagógiai jellegű munkaterheket. Ez akkor sem jó megoldás, ha - ne legyünk naivak - a kormány a kiadáscsökkentés érdekében keresi a gazdaságilag hatékonyabb megoldásokat. Iskolánként elbocsáthatnak ugyan tanárokat (vagyis hatékonyság címén spórolnak), de az iskolában maradók ugyanabban a kevéssé hatékony rendszerben dolgoznak tovább - és többet, ugyanannyiért. A kormány által idézett nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy Magyarországon kevesebb kötelező óraszámmal (583 1-4. osztály, 555 feljebb) tanítanak a pedagógusok. Ezt az összehasonlítást azért sem teljesen igazságos az elvégzett munka kapcsán felhozni, mert nincsenek benne a túlórák és a délutáni foglalkozások, valamint mivel az OECD statisztikája 60 perces órákkal számol, és a magyar oktatás esetében azt korrigálja 45 percre. Ha a magyar heti kötelező húsz órát megszorozzuk 36-37 héttel, 700 fölötti eredmény jön ki, s ez akár jelentheti azt is, hogy a magyar tanároknak ugyanannyi órára kell felkészülniük, mint a nyugat-európaiaknak, de óráik rövidebbek. Az oktatási kiadásokat, mint azzal az önkormányzati ciklusok mindegyike találkozott már az elmúlt években, mégis indokolt felülvizsgálni. A magyar oktatási rendszer legfőbb problémája sajnos az, hogy egyre kevesebb a gyerek. Iskola-összevonásokkal, osztálylétszám-növeléssel lehet szűkebbre és szűkebbre venni a rendszert, de a problémán egy olyan kormányprogram segítene, amely a demográfiai csökkenés megállítását tartja szem előtt. Schengeni vizsgát tett a nagylaki átkelő Szerdán csúcs várható a nagylaki átkelőn: most az ünnepek után Nyugat-Európába visszatérő romániai, törökországi vendégmunkások miatt alakulhatnak ki sorok. A nagylaki átkelőnél ellenőrzést végzett a napokban a schengeni követelmények teljesítését vizitáló bizottság. Nagylak az unió bástyája marad azután is, hogy Románia belép. Christopher Lambert új filmjének világpremierjét nálunk tartották A Hegylakó járt Szegeden Christopher Lambert és Péter-Szabó Szilvia, a Nox együttes énekesnője közös produkcióra készül Fotó: Segesvári Csaba A hét végén tetőzik az ismét áradó Tisza Le kellett zárni a szegedi rakpartot Aki a hét végén Romániába indult, jelentős forgalomnövekedésre számíthatott, hiszen pünkösd miatt sok, Nyugat-Európában dolgozó balkáni indult haza. Többségük csak néhány napot töltött otthon, Romániában, Bulgáriában. így a visszautazok miatt szintén hosszabb várakozással lehet számolni szerdától - tudtuk meg Kunos Gyula határőr századostól, az Orosházi Határőr Igazgatóság sajtóreferensétől. A forgalomnövekedésen túl megtudtuk: a napokban schengeni ellenőrzésen is átesett a nagylaki határátkelő, egy nemzetközi bizottság több szempontból megvizsgálta, hogy az uniós követelményeknek minden szempontból megfelel-e a nagy forgalmú átkelő. A határforgalom mellett a rendészek számára előírt felszereléseket is ellenőrizték. - A vizsgálat eredményéről írásos beszámoló készül, csak Akcióban a vámosok Fotó: Schmidt Andrea ebből tudjuk meg, hogyan vizsgáztak a vizsgált átkelők - fűzte hozzá Kunos Gyula. - Mégis az a benyomásunk, hogy sikerrel teljesítettük az előírt feltételeket. A schengeni vonal nem azonos az unió határával: Magyarországon ez a szakasz marad a külső védővonal akkor is, ha Románia és Bulgária jövőre belép az EU-ba. Ahhoz, hogy a schengeni vonal az ő határaikra kerüljön át, számos követelménynek meg kell felelniük az ottani átkelőhelyeknek, határőrző szervezeteknek. Éppen ezért még éveken át jelentős feladat hárul a nagylaki útlevélkezelőkre, vámosokra, állat-egészségügyi és növényvédelmi szakemberekre, de a határőrökre is, hiszen ezen a szakaszon nemcsak a Balkánról, de Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából érkező vándorok is megpróbálnak bejutni. I.SZ. Lezárták a szegedi rakpartot a Tisza újabb áradása miatt vasárnap este, és a parti út tegnap estére víz alá is került. A tetőzés a hét végére várható, ha a vízgyűjtő területeken nem lesz csapadék-utánpótlás. Alighogy kijavították a kátyúkat a szegedi rakparton, ismét le kellett zárni a forgalom elől az újabb áradás miatt. A tavaszi rekord árhullám idején március 13-ától nem lehetett közlekedni a folyóparti úton, és mindössze egy hete, május 28-án nyitották meg ismét a forgalomnak. Az úttest felezővonalát 580 centis vízállásnál éri el a Tisza tudtuk meg Kőfalvi Istvántól, az Atikövizig műszaki ügyeletesétől. Tegnap estére állt a víz az úton. És a Tisza tovább árad, a hét közepére megközelíti a 650 centis magasságot, ez egyszersmind az első fokú készültség bevezetését is jelenti. A tetőzés ha a vízgyűjtőn nem lesznek újabb, nagy esőzések - a hét végére várható, 700 centi közelében. (A tavaszi rekordárvízkor.10 méter fölötti volt a vízmagasság. | A Hármas-Körösön már érvényben van az első fokú készültség, tegnap 621 centi volt a vízállás. A tetőzés szerdára várható 630 centinél, ha nem lesz a hegyekben újabb eső. A Maros vízszintje tegnap 261 centi magas volt Makónál. A folyó ugyan tovább árad, de minden bizonynyal a tetőzéskor is a mederben marad. A belvizes területek nagysága holott előzőleg már jelentősen visszahúzódott - ismét növekszik. A megyében mintegy 6-7 ezer hektár áll víz alatt - az igazgatóság összterületén csaknem 12 ezer hektár -, a szivattyúzás ismét beindult. Tizenhét szivatytyú naponta több mint 870 ezer köbméter vizet juttat a földekről a folyókba. A ciklonhatás, mely az eddigi esőzéseket okozta, folyamatosan veszít erejéből, egyre kevesebb az eső. Amikor a legtöbb esett, az naponta 20-30 milliméter volt azaz négyzetméterenként húsz-harminc liter eső zúdult alá. A megye területén a legutóbbi esős napon, pünkösd vasárnapján huszonnégy óra alatt 15 milliméternyi csapadék hullott; a legnagyobb mennyiséget a Tápéval szemközti területhez közel eső Tisza-holtágnál mutatták ki, 29,8 millimétert. A következő napokban legföljebb két-három milliméternyi csapadék hullhat, a délutáni órákban - helyi keletkezésű gomolyfelhőkből. ECS. Alig húzódott vissza, máris ismét árad a folyó Fotó: Karnok Csaba