Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-06 / 130. szám

SZERDA, 2006. JÚNIUS 7. • AKTUÁLIS" 3 Folytatás az 1. oldalról A film kópiája fél hatkor érkezett meg Buda­pestről a moziba - bő háromnegyed órával hamarabb, mint a díszbemutató főszereplői. Christopher Lambertet a Szeged-táblánál fo­gadta Bicskey Lukács, majd rendőri felveze­téssel együtt érkeztek meg a mozi elé, ahol időközben szinte teljesen megtelt a tér. Egy nyugdíjascsoportnak még kisebb idegenveze­tést is tartott egy középkorú nő, többször hangsúlyozva: aki nemsokára megérkezik, az a Hegylakó. Negyed hétkor begördült a mozi elé két au­tó. Az elsőből Bicskey Lukács és felesége, Pet­hö Kincső szállt ki, a másodikból pedig Christopher Lambert. A világsztár már akkor elkezdte a bolondozást, amikor kinyitották neki az ajtót: meglátva a fotósokat és az őt tapsoló tömeget, vidám fintorokat vágott. Arra persze esélye sem volt, hogy azonnal be­menjen a moziba: Lambert bő tíz percen ke­resztül osztogatta az autogramokat - volt, akinek a pólójára is jutott -, és fotózkodott a lelkes rajongókkal, akiknek a gyűrűjéből vé­gül szó szerint ki kellett szabadítani. A Hegylakó a közel félórás sajtótájékozta­tón is folyamatosan mosolygott és viccelő­dött. Kacsingatott a csinos riporternőkre, és fáradhatatlanul válaszolgatott a kérdésekre. Elmondta, több mint érdekes számára, hogy egy olyan országban lehet, ahol annak idején édesanyja is hét évig élt, az pedig külön öröm számára, hogy megismerhette filmbeli part­nere - ahogy folyamatosan emlegette -, „Lu­kasz" szülővárosát. - Nem azért vállaltam el Ruy de Mendoza szerepét A harag napjában, mert szuperhőst alakíthatok. Azt már eljátszottam - mondta nevetve. - Egyszerűen csak érdekes volt vé­gigvinnem a szerepem által egy nyomozást, nem csupán a bűntények, de a saját életem után is. Lambert ragaszkodott ahhoz, hogy a film néhány percét megnézze, így a vetítés meg­kezdése után belopakodott a hátsó sorba. ­Egy kukkot nem értettem belőle, de a magyar szinkron nagyon profi - összegezte tapaszta­latait néhány perccel később. Újabb több tu­cat autogram kiosztása és közös fénykép el­készítése után Lambert borkóstolásra indult vendéglátóival a Takaréktár utcai Évjárat Szobába, ahol Mizsik Attila, sommelier aján­lotta számukra a borokat. A kóstolón részt vett Péter-Szabó Szilvia is. A Nox együttes énekesnője érdeklődésünkre csupán annyit mondott, hogy közös produkcióra készülnek Lamberttel, de részleteket nem árult el. A világsztár - aki lapunknak exkluzív in­terjút adott, amit később közlünk - vastap­sot kapott a moziban a vetítés végén. Lam­bert magyarul mondott köszönetet a szege­dieknek. TÍMÁR KRISZTA A VILÁGSZTÁR VISSZA10N Lambert a tiszteletére adott városházi fogadáson jókedvűen bontogatta ajándékát, örült a Sze­ged-könyvnek és a magyar bornak. Búcsúzóul közölte, remekül érezte magát, és ígérte, mielőbb visszatér a városba. Kötelező túlóraszám PANEK SÁNDOR A magyar iskolákban feszülten várják, mi is szerepel majd konk­rétan a kormány tervei között a magyar iskolarendszer úgymond hatékonyabbá tételéről. Az eddig megjelent rövidített kormány­programból annyi vehető ki, hogy valamilyen módon felemelik a pedagógusok heti kötelező óraszámát. Az iskolákból származó vélemények szerint a pedagógusok je­lentős része húsz órával is meglehetősen intenzív munkát végez. Bár a kormányzati anyagokban sehol nincs erre utalás, a húsz­órás iskolai munka nem annyira laza, mint ahogy egy kívülálló gondolja. Egy tanítási órához legalább ennyi idejű felkészülés és dolgozatjavítás tartozik. Az iskolák mindennapjaiban magától ér­tetődő iskolaszervezési feladatok, túlórás munkák, délutáni fog­lalkozások, értekezletek, fogadóórák, versenyfelkészítések, és pá­lyázatok további munkaidőt jelentenek. Részrehajlás nélkül megállapítható, hogy egy olyan iskolában, ahol a pedagógusok részt vállalnak az iskolai tevékenység fejlesztésében és szervezé­séhen, vagyis az iskola nem vegetál, a plusz heti négy óra (valójá­ban több) az osztályteremben elvégzett munkát gyengítheti. Ha az iskolákban ténylegesen elvégzett munkákból indulunk ki, egy kötelezőóraszám-éméíés semmit nem változtat majd az oktatás hatékonyságán. Növeli a tanórai munkát, és változatla­nul hagyja az osztálytermen kívüli, sokszor nem pedagógiai jelle­gű munkaterheket. Ez akkor sem jó megoldás, ha - ne legyünk naivak - a kormány a kiadáscsökkentés érdekében keresi a gaz­daságilag hatékonyabb megoldásokat. Iskolánként elbocsáthat­nak ugyan tanárokat (vagyis hatékonyság címén spórolnak), de az iskolában maradók ugyanabban a kevéssé hatékony rendszer­ben dolgoznak tovább - és többet, ugyanannyiért. A kormány által idézett nemzetközi összehasonlítások azt mu­tatják, hogy Magyarországon kevesebb kötelező óraszámmal (583 1-4. osztály, 555 feljebb) tanítanak a pedagógusok. Ezt az összehasonlítást azért sem teljesen igazságos az elvégzett munka kapcsán felhozni, mert nincsenek benne a túlórák és a délutáni foglalkozások, valamint mivel az OECD statisztikája 60 perces órákkal számol, és a magyar oktatás esetében azt korrigálja 45 percre. Ha a magyar heti kötelező húsz órát megszorozzuk 36-37 héttel, 700 fölötti eredmény jön ki, s ez akár jelentheti azt is, hogy a magyar tanároknak ugyanannyi órára kell felkészülniük, mint a nyugat-európaiaknak, de óráik rövidebbek. Az oktatási kiadásokat, mint azzal az önkormányzati ciklusok mindegyike találkozott már az elmúlt években, mégis indokolt felülvizsgálni. A magyar oktatási rendszer legfőbb problémája saj­nos az, hogy egyre kevesebb a gyerek. Iskola-összevonásokkal, osztálylétszám-növeléssel lehet szűkebbre és szűkebbre venni a rendszert, de a problémán egy olyan kormányprogram segítene, amely a demográfiai csökkenés megállítását tartja szem előtt. Schengeni vizsgát tett a nagylaki átkelő Szerdán csúcs várható a nagylaki átkelőn: most az ünnepek után Nyugat-Európába visszatérő romániai, törökországi vendégmun­kások miatt alakulhatnak ki sorok. A nagylaki átkelőnél el­lenőrzést végzett a napokban a schengeni követelmények tel­jesítését vizitáló bizottság. Nagylak az unió bástyája marad azután is, hogy Románia belép. Christopher Lambert új filmjének világpremierjét nálunk tartották A Hegylakó járt Szegeden Christopher Lambert és Péter-Szabó Szilvia, a Nox együttes énekesnője közös produkcióra készül Fotó: Segesvári Csaba A hét végén tetőzik az ismét áradó Tisza Le kellett zárni a szegedi rakpartot Aki a hét végén Ro­mániába indult, je­lentős forgalomnö­vekedésre számítha­tott, hiszen pünkösd miatt sok, Nyu­gat-Európában dol­gozó balkáni indult haza. Többségük csak néhány napot töltött otthon, Ro­mániában, Bulgáriá­ban. így a visszauta­zok miatt szintén hosszabb várakozás­sal lehet számolni szerdától - tudtuk meg Kunos Gyula határőr századostól, az Orosházi Határőr Igazgatóság sajtóre­ferensétől. A forgalomnöveke­désen túl megtud­tuk: a napokban schengeni ellenőrzé­sen is átesett a nagy­laki határátkelő, egy nemzetközi bizott­ság több szempont­ból megvizsgálta, hogy az uniós köve­telményeknek min­den szempontból megfelel-e a nagy forgalmú átkelő. A határforgalom mel­lett a rendészek szá­mára előírt felszere­léseket is ellenőriz­ték. - A vizsgálat ered­ményéről írásos be­számoló készül, csak Akcióban a vámosok Fotó: Schmidt Andrea ebből tudjuk meg, hogyan vizsgáztak a vizsgált átkelők - fűz­te hozzá Kunos Gyu­la. - Mégis az a be­nyomásunk, hogy si­kerrel teljesítettük az előírt feltételeket. A schengeni vonal nem azonos az unió hatá­rával: Magyarorszá­gon ez a szakasz ma­rad a külső védővonal akkor is, ha Románia és Bulgária jövőre be­lép az EU-ba. Ahhoz, hogy a schengeni vo­nal az ő határaikra kerüljön át, számos követelménynek meg kell felelniük az otta­ni átkelőhelyeknek, határőrző szerveze­teknek. Éppen ezért még éveken át jelentős fel­adat hárul a nagylaki útlevélkezelőkre, vá­mosokra, állat-egész­ségügyi és növényvé­delmi szakemberek­re, de a határőrökre is, hiszen ezen a sza­kaszon nemcsak a Balkánról, de Ázsiá­ból, a Közel-Keletről és Afrikából érkező vándorok is megpró­bálnak bejutni. I.SZ. Lezárták a szegedi rakpartot a Tisza újabb áradása miatt vasárnap este, és a parti út tegnap estére víz alá is került. A tetőzés a hét végére várható, ha a vízgyűjtő területeken nem lesz csapadék-után­pótlás. Alighogy kijavították a kátyú­kat a szegedi rakparton, ismét le kellett zárni a forgalom elől az újabb áradás miatt. A tava­szi rekord árhullám idején már­cius 13-ától nem lehetett köz­lekedni a folyóparti úton, és mindössze egy hete, május 28-án nyitották meg ismét a forgalomnak. Az úttest felezővonalát 580 centis vízállásnál éri el a Tisza ­tudtuk meg Kőfalvi Istvántól, az Atikövizig műszaki ügyeletesé­től. Tegnap estére állt a víz az úton. És a Tisza tovább árad, a hét közepére megközelíti a 650 centis magasságot, ez egyszer­smind az első fokú készültség be­vezetését is jelenti. A tetőzés ­ha a vízgyűjtőn nem lesznek újabb, nagy esőzések - a hét vé­gére várható, 700 centi közelé­ben. (A tavaszi rekordárvízkor.10 méter fölötti volt a vízmagasság. | A Hármas-Körösön már ér­vényben van az első fokú ké­szültség, tegnap 621 centi volt a vízállás. A tetőzés szerdára vár­ható 630 centinél, ha nem lesz a hegyekben újabb eső. A Maros vízszintje tegnap 261 centi ma­gas volt Makónál. A folyó ugyan tovább árad, de minden bizony­nyal a tetőzéskor is a mederben marad. A belvizes területek nagysága ­holott előzőleg már jelentősen visszahúzódott - ismét növek­szik. A megyében mintegy 6-7 ezer hektár áll víz alatt - az igaz­gatóság összterületén csaknem 12 ezer hektár -, a szivattyúzás ismét beindult. Tizenhét szivaty­tyú naponta több mint 870 ezer köbméter vizet juttat a földekről a folyókba. A ciklonhatás, mely az eddigi esőzéseket okozta, folyamatosan veszít erejéből, egyre kevesebb az eső. Amikor a legtöbb esett, az naponta 20-30 milliméter volt azaz négyzetméterenként húsz-harminc liter eső zúdult alá. A megye területén a legutób­bi esős napon, pünkösd vasár­napján huszonnégy óra alatt 15 milliméternyi csapadék hullott; a legnagyobb mennyiséget a Tá­péval szemközti területhez közel eső Tisza-holtágnál mutatták ki, 29,8 millimétert. A következő napokban legföl­jebb két-három milliméternyi csapadék hullhat, a délutáni órákban - helyi keletkezésű go­molyfelhőkből. ECS. Alig húzódott vissza, máris ismét árad a folyó Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents