Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-30 / 151. szám

PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 30. •KULTÚRA* 7 CD is található a Karíkó Terézről megjelent kötetben Operacsillagunk albumban A szegedi operajátszás csillaga címmel CD-mellékletet tartalmazó, fotókkal gazdagon illusztrált kötet jelent meg Vaszy Viktor társulatának vezető drámai szopránjáról, Karikó Tferézről. MUNKATÁRSUNKTÓL - Kicsit tartottam attól, hogy sok olyan magánéleti intimitást is ki kell teregetnem, amiről eddig nem tudtak az emberek. Kalandos életet éltem gyerekkoromtól és az olaszországi tanulmányaimtól kezdve szegedi pályafutásomon át a világ sok pontjára elvezető turnékig. Talán kicsit többet is elmondtam most magamról, mint illendő lenne, sőt azokról is Karikó Tferéz a róla szóló kötettel - a címlapon egyik bravúrszerepében, A szicíliai vecsernye Elenájaként Fotó: Segesvári Csaba nyíltan beszélek, akik vétettek ellenem. Biztosan magára ismer belőle, aki megakadályozta, hogy érdemes művész lehessek - mondja Karikó Teréz. A ma már színház énekmestereként dolgozó művésznő örül a kötetnek, mert a szerzők, Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes és Pacsika Emília tanulmányokban, mélyinterjúban összegezték életét és pályafutását. Kiderül az albumból - sőt hallható a lemezről -, hogy sorra elénekelte az operairodalom legszebb drámai szoprán szerepeit. A kötet egyben a szegedi operajátszás aranykorának is fontos dokumentuma. Ma már hihetetlen, hogy Vaszy Viktor irányításával évadonként 12 operát is műsoron tartott a Szegedi Nemzeti Színház. Az ide szerződő énekesek többsége bárhonnan érkezett is, hamar szegedivé vált. - Sok az irigység ezen a pályán, ha nagyon tehetséges valaki, akkor is sok váratlan akadálylyal kell megküzdenie. Az én karrierem is jól indult, de aztán egyre többször úgy éreztem, vannak olyanok, akik megpróbálnak a sarkuk alá taposni. Az volt a szerencsém, hogy Vaszy nem engedte, mert velem akart dolgozni. Halála után pedig bejártam a világot, az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban is felléptem. Megtanultam, hogy azt kell elfogadni, amit az élet fölkínál. Fölösleges siránkozni. Ma is a színház éltet, imádok a fiatalokkal dolgozni. Oj VILXC Tónt show júliui 7., 8 CSXKDXSKIKXLYNŐ Operett július M., 15., 16. RUDOLF Musical július 28., 29., 30., augusztus 4., S., 6. DÓMDIXI6 CXLX oixie augusztus 2. BXN K BXN Opera augusztus 18., 19., 20. L! LI O KA F I Vígjáték (Újszegedi Szmpad) július 21., 22., 23. JXNOS VITÉZ Oaljáték (Újszegedi Snopod) augusztus 11,12., 13 |eg>ertekes.ites: Átrium Üzletház, Karasz U. 9, Tel.: 62/541-205, Fax: 62/541 206 WWW. SZEGEDISZABADTERI M&M "nKtaiM Q — boomerang -v - Jftodw A Szegedi Szabadtéri Játékok 75 éve a Délmagyarország tükrében (6.) Mobil nézőtér a fesztiválnak A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendszerváltás utáni első fesztivált Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. A magyar évad a Nagy Viktor rendezésében színpadra került Hunyadi Lászlóval indult. A szúzai menyegző premierjére - az őt ért marosvásárhelyi atrocitások után - eljött a szerző, Sütő András is. A darabot Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre főszereplésével Ruszt József rendezte. „Túl sokan lesznek lassan már, akik 56-ban részt vettek a lövöldözésben. Mostanában mindenki arra hivatkozik, milyen szerepet vállalt annak idején a forradalomban. És túl sokan próbálnak magyarkodással karriert csinálni. Miközben nem igazán a haza, a nemzet felemelkedésén munkálkodnak" - nyilatkozta akkor lapunknak Sinkovits, aki a forradalom idején a Petőfi-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, ezért öt évre eltiltották a színpadtól. Visszatért a Dóm térre a régi nagy siker, az István, a király. A következő nyáron Tolcsvay László új rockoperája, a Mária evangéliuma és a Madách Színház szélesvásznúsított musicalprodukciója, a Maqskák volt a sláger. 1992 nyarán Méhes Lászlóval és Haumann Péterrel mutatták be a La Mancha lovagját. Debütált Csikós Attila Carmen-díszlete, ami később megjárta Európát és a szabadtérin is többször bizonyított. Bizet operájának címszerepét az amerikai fekete bőrű énekesnő, Gail Gilmore alakította, Don Jósé pedig az olasz sztártenor, Mario Malagnini volt. A következő nyáron mindketten viszszatértek az Aidára, amelynek bemutatójá izgalmasan alakult: a címszereplő megbetegedett, és az Új-Zélandról hazatérő Misura Zsuzsának kellett beugrással megmentenie a premiert. Imre Zoltán a Szegedi Balett csapatával mutatta be a Szent Antal megkísértését, a vendégszereplő Temesvári Román Opera ParasztbecsüÍÍwhSMH^ £ IfJ^rfl ~*WI I m ** ' fK inm •H^B jí v * „ jr ~T „ HL , Bi üV> 1 ŰmL f fl| jKTV H; 0 Ift Bt Wi ( * Ina"" ÍV ~ • W 1 itJli w §||f Jk 'fe^Kf^^^H^^^^H 1 * ÍSh®B H | m ^H QtL I. • • 1*1Wm m a Két visszajáró sztár: Gail Gilmore (Amneris) és Misura Zsuzsa (Aida) az 1993-as Aidában Fotó: DM/DV A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK I MT 75 éve a Délmagyarország tükrében 6. %% Szikora János szakított az eddigi előadási ' ' hagyományokkal, úgy rendezte meg a Háryt, mintha sohasem látta volna korábban színpadon. (Délmagyarország, 1998. július 19.) let-produkciója viszont elmaradt a Dóm téri megszokott színvonaltól. Annál nagyobb siker volt a Cigányszerelem, amelynek rendezője, Vámos László hitet tett a prózai előadások mellett is. Úgy vélte, nemcsak a Tragédiát, hanem görög drámákat és Shakespeare-darabokat is műsorra kellene tűzni a hatalmas csillagtetős színpadon. 1994 nyarára végre új, mobil, 3913 ülőhelyes nézőteret kapott a szabadtéri. A város önerőből, 240 millió forintos beruházással varázsolta újjá a Dóm teret. A tribün 13 szektorát a nagy árvíz utáni újjáépítésben segítséget nyújtó városokról és a mai testvérvárosokról nevezték el. Molnár András címszereplésével Erkel Bánk bánja volt az első produkció az új nézőtér előtt. Nagy siker volt az Otelló Gianfranco Checcele és Tokody Ilona főszereplésével. A szenzáció mégis a Schönberg-musical, a Miss Saigon volt, amit Kerényi Miklós Gábor a színpadról felszálló helikopterrel mutatott be. A következő évben már hat előadást tartottak belőle, továbbá műsorra tűzték a Valahol Európában musicalváltozatát Haumann Péterrel, A trubadúrt pedig Tokody Ilonával, Boiko Zvetanovval és Gail Gilmore-ral. 1996-ban Buday Líviával "és Mario Malagninivel felújították a Carment, Kulka Jánossal a Dés-musicalt. Az új szenzáció a szabadkai születésű Sylvester Lévay musicalje, az Elisabeth lett, első nekifutásra hét előadásban. Szikora János Cserhalmi Györggyel mutatta be a következő nyáron a Cyranót, újra játszották az Aidát. A kiátkozott ősbemutatójával elkezdődött a Szörényi-korszak. 1998 új bemutatói: Kaszás Attilával a címszerepben Szikora János rendezte a Háryt, Felber Gabriella beugrással mentette ínég az Álarcosbált. 1999-ben újabb Szörényiopusszal, az Atilla - Isten kardja című rockoperával nyitott a fesztivál, A cigánybáró és a Hoffmann meséi mellett Kamarás Ivánnal és Schell /udittal a főszerepben álmodta színpadra Presser Gábor és Adamis Anna kultuszmusicaljét, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválrólt Kovalik Balázs. A fiatal operarendező nyilatkozta lapunknak: „A darab bemutatásakor, a hetvenes évek elején senkit sem érdekelt a felszín alatt rejtőző mélyebb szellemiség, mindenkit az a lázadás izgatott, hogy a főváros legpatinásabb színházának színpadán olyan dolgokról lehetett beszélni, mint hasis, kokain, szexualitás. Manapság a pénzhiány miatt a nyári színházak általában arra kényszerülnek, hogy kész produkciókat vegyenek meg, amelyekben összeszokott csapatok lépnek színpadra. Most viszont lehetőség nyílt arra, hogy az ország különböző színházaiból a legkülönbözőbb színészek dolgozzanak együtt ebben az előadásban. Úgy érzem, feltétlenül szükség van ilyen vérfrissítő alkalmakra." Reök, Vasváry, Puhtzer és Szeles - Munkácsy Mihály életében Szegedi a legszebb hun-avar arc S I DÉLMAGYARORSZÁG t. # * -i.'v * * Szeles Olga fotója alapján készült a Honfoglalás-kép nőalakja Fotó: Schmidt Andrea Munkácsy Mihály rokoni szállal is kötődött Szegedhez. Munkássága révén ismerte meg a makói Pulitzer Józsefet, és modellje lett a szegedi Szeles Olga, Kopasz Márta grafikusművész édesanyja. A szegedi Munkácsy-tárlat vasárnap látható utoljára. Munkácsy Mihály édesanyja, Reök Cecília rokonságban állt a szegedi Reök Ivánnal. Reök a nagy árvíz utáni helyreállítást irányító hivatalt vezette, nevét máig őrzi a család körúti magánpalotája. Nem családi szálak, hanem alkotói munkája kötötte össze Munkácsyt az Amerikában élő Vasváry Ödönnel. A szegedi születésű református lelkész kötetekben dokumentálta a magyarok tengerentúli életútját. Munkácsy Mihály 1886-os egyesült államokbeli tartózkodásáról újságkivágásokat, leveleket gyűjtött össze. Számon tartotta feljegyzéseiben festményei sorsának amerikai alakulását, sőt az áraikat is. A dokumentumok Vasváry halála után a szegedi Somogyi-könyvtárba kerültek, most a Munkácsy-tárlaton láthatók. A korabeli híradások szerint Munkácsy Mihály részt vett a Krisztus Pilátus előtt című képe New York-i bemutatóján, ahol fejedelemként ünnepelték. Otthonában is vendégül látta a makói származású laptulajdonos, Pulitzer József, aki fontos szerepet játszott útja megszervezésében. Lapja, a The World előzetest közölt a festő érkezéséről, majd „Éljen Munkácsy Mihály" magyar felirattal köszöntötte. Munkácsy megrendelések tucatjait kapta. Arcképeket, csendéleteket és szalonképeket festett műgyűjtő milliomosoknak. Pulitzer is felkérte, hogy fesse meg felesége, Kate Davis portréját. A szegedi építész, Szeles Elek családja is bevonult a művészettörténetbe. Tisza Lajos, a nagy árvíz utáni helyreállítás kormánybiztosa 1890-ben megbízt^, .Mpnkácsy Mihályt, készítsen nagyméretű kepét az épülő Parlament üléstermébe. A JesfŐTisza társaságában járt a városban, a fogadásán rokona, Reök Iván is megjelent. Munkácsy a készülő Honfoglalás-képéhez régészeti leleteket tanulmányozott. Díszvendége volt a Belvárosi kaszinó avatóünnepségének. Ott ismerte meg Szeles Elek tizenhét éves lányát, Olgát, Kopasz Márta grafikusművész édesanyját. Mongolos vonásai tetszettek meg a festőnek, és mint a legszebb „hun-avar" arcot, azonnal lerajzolta, és fényképet kért tőle. Szeles Olga így lett a festmény egyetlen nőalakjának modellje. A kép színvázlatát Reizner János, a Somogyi-könyvtár első igazgatója 1895-ben vásárolta meg az épülő múzeum számára. Ezt az alkotást a díszteremben helyezték el. DOMBAI TÜNDE