Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-29 / 150. szám

NOITAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAPI MELLÉKLETEK BIZALMASAN Péntek DF.i MA0AR Szombat SZIESZTA Hétfő {-ÉLSPORTTÁ ' A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY ÍR Szerda EGYOTT wmsmmmmmmmmwmmmmmmmm mmmmmmmmmmmm SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2006. JÚNIUS 29. WWW.DELMAGYAR.HU A VIRÁG A TÖRŐDÉST MEGHÁLÁLJA, MINT A LEGSZEBB RÓZSASZÁL: A NŐ A rózsakirálynőn nem fog a tüske Sportos és táncos A rózsakirálynő első számú sza­badidős elfoglaltsága a tánc. A Bánát Szerb Néptáncegyüttesnek hat éve tagja, és nyertek már Európa-fesz­tiváldíjat is. A vízilabdán és a focin kívül minden labdajátékot kipróbált, szerelme azon­ban a kosárlabda. Középiskolás ko­rában benne volt abban a csapatban, amely Guinness-rekordot állított fel: 250 óráig kosaraztak. A kerékpározás is kedvenc időtöltései közé tartozik: ha nem kell a rózsaföldre mennie, akkor elkarikázik Deszktől Szegedig és visz­sza. - Arra nem gondolt, hogy szép­ségversenyen induljon? - Á, nem. - Talán nem nézett tükörbe? - Dehogynem - kacag pajkosan. ­De ott sok mindent pontozhatnak. Nem az én világom. Elégedett vagyok - Mit gondol azokról, akik szépség­versenyen elindulnak? - Biztosan megvannak magukkal elégedve, és irigylem őket, hogy el mernek menni - Ön talán nincs magával meg­elégedve? - Ne forgassa ki a szavaimat... -Nos? - De igen. Bizonyos mértékig elé­gedett vagyok, csak annyira nem, hogy ki merjek állni, és el merjem mondani, hogy igen, én szépnek tar­tom magam. CS. GÁT LÁSZLÓ Kovács Rita szinte mindent tud a rózsákról. A dekoratív szépség lett idén a rózsák hazájában, Szőregen a királynő. A deszki hölgy a virágok mellett a táncot és a sportot kedveli leginkább: a ko­sárlabdázás és a kerékpározás tartozik a legkedvesebb időtöltései közé. Az idén megválasztott rózsakirálynő az első, aki megmutathatta magát or­szág-világ előtt, hiszen Kovács Rita ko­ronázását követő tizenkét órán belül már a Magyar Televízió reggeli élő mű­sorában adott interjút. Nem esett ne­hezére hajnalban felkelni, mert már hozzászokott: a rózsaföldekre nem délelőtt szokás kimenni dolgozni, ha­nem napfelkeltekor. Már pedig a húsz­éves, koromfekete hajú, kreol bőrű, egyetemista hölgy kiveszi részét ebből a nem könnyű munkából. Szülei ap­ránként fogták be dolgozni: kezdetben még csak a rózsafold melletti homok­bányában játszottak barátnőivel, majd gyomlálgatott, később már a szárakat kötötte, és négy éve szemez. Ilyen elő­élettel könnyedén válaszolt a szőregi rózsakirálynö-választáson a zsűri szakmai kérdéseire. A deszki hölgy hosszú évek alatt min­dent elsajátított, ami a rózsák nevelé­séhez szükséges. Kezén azonban egy karcolás nyoma sem látszik. Azt gon­dolná a laikus, biztosan kesztyűben dolgozik. De nem. Mondják is barát­női: olyan különös csodabogár ez a Ri­ta, akin nem fog a tüske. A királynő ezen csak jót nevet és csak ennyit mond: „Hozzászoktam a rózsázáshoz". Több ezer tő Arra kérdésre: ha nagy lesz, fog-e rózsázni - kikerekedik a szeme. Vá­laszának elején a hangsúlyozása azt sejteti, hogy mindenképpen lesznek rózsái, de nem tízezer számra, ha­nem nosztalgiaként, fiatalkori em­lékként, tíz-húsz tő, amivel nincs annyi gond. Aztán slusszpoénként bevágja: ő bizony harminc-negyven­ezer tőre gondol, hiszen ennyivel munka után, hobbi szinten köny­nyedén elboldogul. Persze, hogy a továbbiakban nincs helye olyasfajta kérdéseknek, hogy szereti-e rózsát? Meg amúgy is, ba­darság lenne ilyet kérdezni a rózsaki­rálynőtől. Bizalmasan megoszt né­hány fortélyt, ami közül egy: a több­szöri virágzást úgy lehet elérni egy szezonban, ha levágjuk az elszáradt fejet. Ekkor ugyanis a rózsa megsér­tődik, és csak azért is új hajtást hoz. A rózsa a törődést meghálálja, mint a legszebb rózsaszál: a nő. Szóval megbeszéljük: a rózsa olyan fantasztikus teremtménye a termé­szetnek, mint a nő. Gyönyörű, de ha nem foglalkoznak vele, lelombozó­dik, elsárgul, elveszti illatát, elmegy az életkedve. Babusgatni, dédelgetni kell, és a szivárvány minden szí­nében pompázik. Van olyan, ami sárgának indul, aztán narancssár­gává változik, és a végén zöld lesz. Ritához azonban a bordó, a sötét­rózsaszín, a mélylila áll a legköze­lebb. „Ezek olyan kedves, meleg szí­Kovács Rita mindent tud a rózsákról nek - nem tudok betelni velük." A titokzatos deszki lány bevallja, két év alatt nem lehet megismerni. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Azért néhány villámkérdéssel meg­lepetésszerűen megpróbálom ki­faggatni beszélgetésünk legvégén. Divat- és szépségklub alakult a helyi vállalkozások összefogásáért és erősödéséért A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara égisze alatt megalakult divat- és szépségklub hiánypótló kezde­ményezés: egyrészt meg kíván­ja szólítani az öltözködéskultú­rában és szépségápolásban érintett vállalkozók körét, másrészt azokat az ízlésformá­lásra is fogékony vásárló nő­ket, akik igénylik a divattal kapcsolatos legfrissebb híre­ket. A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara berkein belül a közelmúltban alakult meg divat- és szépségklub né­ven az a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó szakmai szervezet, melynek az öltözködéskultúrán át a szép­ségiparral is kapcsolatba hoz­ható szakmák képviselői a tag­jai. Tóth Csabáné, az újonnan alakult klub elnöke, aki egy­ben a Szegedi Divatiskola igazgatója, hangsúlyozta: A Szegedi Divatiskola növendékei a magyar ízlésvilág szerint terveznek FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Csongrád megyében rendkí- vattervezők, a kozmetikusok, ánypódó kezdeményezés, vül szerteágazó szakmai és a fodrászok, az ékszerészek, az ugyanis az általa felvállalt teT vállalkozói kör tartozik ide, optikusok, a bőrdíszművesek rület egy része mára gyakor­mint például a ruházati ke- és a kalapkészítők. latilag megszűnt Magyaror­reskedők, a ruhakészítők, a di- A divat- és szépségklub hi- szágon: a rendszerváltás óta tartó folyamat során meghalt a magyar ruhaipar, tönkre­ment a konfekcióipar, a bőr­és a cipőipar. Az üzletekben manapság kizárólag az EU-ból vagy a Távol-Keletről szárma­zó áruk közül lehet választani. - A probléma kettős, egyrészt nyomasztó súllyal van jelen az országban az olcsó, de mi­nőségileg gyengébb kínai áru, másrészt a különféle szakmák magyar képviselői ahelyett, hogy összefognának ebben a kritikus helyzetben, inkább széthúznak, és irigykednek egymásra, ami gyakran a szak­mai fejlődés útját állja - fo­galmazott óvatosan Tóth Csa­báné, ugyanis ezt így kijelen­teni még mindig nem divat hazánkban. Erről a más szak­mákat is érintő gondról szinte minden érintett tud, de még­sem beszél. A divat- és szépségklub fel­vállalja, hogy szakmai előadá­sok, tanfolyamok, kiállítások és vásárok szervezésével segíti a naprakész tájékozottság el­érését. - Ma már az a ten­dencia, hogy a távol-keleti áruk árai emelkednek. A hazai vásárlók túl az árubevezető korszakon, már kénytelenek lesznek megfizetni a már Ma­gyarországon előállított ter­méket, ugyanis a kínaiak hát­térbázisa már nem Ázsiában, hanem nálunk van. Azonban mi is el tudjuk készíteni a terméket, igaz picit drágáb­ban, de jóval jobb minőség­ben és a magyar ízléskultú­rához igazodva - tette hozzá az elnök. Mint elmondta, a cél az lenne, hogy hazai és kül­földi szakvásárokon, bemuta­tókon a megyei szakmák kép­viselői együtt, egymást segítvq tudjanak megjelenni: helyi vállalkozók egymástól rendel­jenek, összefogjanak az áru­szállításnál és a terítésnél. A klub alapítótagjai zömében olyan divat- és stílustervezők, akik a Szegedi Divatiskolában végeztek vagy végeznek az idén, tevékenységükhöz pedig már több szegedi szépség- és ruhaszalon, valamint más szakmák képviselői, vállalko­zók is kapcsolódtak. LG.

Next

/
Thumbnails
Contents