Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-29 / 150. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚNIUS 29. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Szegedi produceri stúdióban készült el a legvitatottabb mentési akció filmje AKasztner-vonat ellentmondásos históriája Háromrészes dokumentumfilmet forgatott a sze­gedi Bubryák Stúdió a legvitatottabb zsidómentő akcióról. A film szakmai bemutatóját tegnap este tartották a körzeti tévéstúdióban. MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 1600 utassal indult a vonat Magyaror­szágról Svájcba - éppen 62 évvel ezelőtt, 1944 jú­niusának végén. Magyar és lengyel zsidók voltak rajta, Eichmann, valamint a Budapesti Mentóbi­zottság alelnöke, Kasztner Rezső alkuja értelmé­ben. Ez lett az egyik leginkább vitatott mentőakció: Kasztnert az ötvenes évek elején megvádolták Izra­elben azzal, hogy eladta a lelkét Eichmannak, majd '57-ben agyonlőtték a lakása előtt. Nem érhette meg az izraeli bíróság számára kedvező ítéletét. A mentési akció történeti és emberi hátterét mu­tatja be a szegedi Bubryák Stúdió produkciója, a frissen elkészült, háromszor hatvanperces, A Kasztner-vonat című dokumentumfilm, amelynek szakmai bemutatóját tegnap este tartották az MTV szegedi, Kálvária téri stúdiójában. Bubryák István producer elmondta, stúdiójának eddigi legnagyobb vállalkozása ez a film, amelyet Radó Gyula rende­zett és Sibalin György volt az operatőre. Izraelben forgatták azokat a riportokat, amelyeknek szerep­lői kapcsolódnak a 62 évvel ezelőtt történtekhez, például beszélgetés készült Kasztner lányával, a volt izraeli igazságügy-miniszterrel, Tomy Lapid­dal, aki az Új Kelet című lapnál együtt dolgozott Kasztnerrel. Megszólalnak történészek és Fischer István filmrendező, aki tagadja Kasztner cselekede­teinek hasznosságát, önérdeket lát benne. Magyar­országon is vannak auschwitzi túlélők, akik gyűlö­lettel emlegetik a nevét, mert ők nem fértek fel a vonatra. És vannak, akik megmentőjükként tiszte­lik, hiszen ők felszállhattak a svájci vonatra. Lassabban fogyunk Az év első négy hónapjában lé­iiyegesen mérséklődött a népes­ségcsökkenés üteme, a népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 72 ezer fő volt ­közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az adatok szerint a születések száma kismértékben emelke­dett, a halálozásoké viszont je­lentős mértékben csökkent az el­múlt évhez viszonyítva, és keve­sebben kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban. Az elő­zetes adatok szerint az idei év el­ső négy hónapjában 31 ezer 889 gyermek született, 44 ezer 513 lakos hunyt el, és 8 ezer 196 há­zasságot kötöttek. Az év első négy hónapjában mintegy 130 gyermekkel, 0,4 százalékkal több újszülött jött világra, mint az el­múlt év azonos időszakában. g—y i ifi ^ IK ® I é í: 06.29-tól 07.05-ig ** Érvénye*: 06.29-töJ 07.02-ig vagy a készlet erejéig! í Makkosházi krt., Szabadkai út., Makó Szegedi út, Csongrád Fa u„ Hódmezővásárhely Hódtó u., Szentes Ipartelepi út MVM ** maximálisan vásárolható mennyiség Az akciós termék esetében előfordulhat, hogy a gondosan tervezett készlet ellenére már az első akciós napon elfogy üzletünkből. Kérjük megértését. Nyomtatási hibákért, beleértve az árral kapcsolatos tévedéseket is, nem vállalunk felelősséget. Áraink tartalmazzák az áfát és forintban értendők. Martin Erdman NATO-főtitkárhelyettest kérdeztük „Magyarország nem kis ország " Az elmúlt hét végén rendezték meg Horgos és Szeged között a félmaratoni NATO partnerségi futófesztivált. Ebből az alkalomból Martin Erdman, a NATO főtitkárhelyettese exkluzív interjút adott lapunknak. www.lidl.hu Lidi Magyarország Kereskedelmi Bt. 1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3- (székhely), Tel.: (1) 3404510 Martin Erdman főtit­kárhelyettest első­sorban a NATO és Szeged közti kapcso­latokról és a világ új válsággócairól, vala­mint hazánknak a szervezetben betöl­tött szerepéről fag­gattuk. - A NATO part­nerségi futófesztivál színhelyéül Szege­det választották. Miért? - Azért választot­tuk a magyar-szerb határterületet, mert egy szimbolikus, ha­tárokon átnyúló rendezvényt szeret­tünk volna szervez­ni, hogy hangsú­lyozzuk a NATO el­kötelezettségét a Szerbiával való kap­csolatainak fejlesz­tésében. Magyaror­szág mint NA­TO-tagország min­dig tevékeny szere­pet vállalt a déli szomszédaival való kapcsolatépítésben. Szeged - földrajzi elhelyezkedésén túl ­az elmúlt hét évben az úgyneve­zett szegedi folyamat segítségé­vel jelentékeny szerepet vállalt a szerbiai demokratikus erőkkel való kapcsolatok létrehozásá­ban és megújításában, valamint a régió stabilitásának megte­remtésében. - Ön hogyan értékeli a szege­di folyamat, Szeged és a Szeged Biztonságpolitikai Központ szerepét a balkáni háború utáni konszolidációban ? - A szegedi folyamat és a Sze­ged Biztonságpolitikai Központ tevékenyen hozzájárult Szerbia demokratizálódásához, vala­mint a régió stabilizálódásához. A kezdetekben azzal segítettek, hogy előmozdították a kapcsola­tok kialakulását a Miloseviccsel szembenálló demokratikus el­lenzék által vezetett szerb váro­sok, és a szomszédos demokra­tikus államok helyi hatóságai között. A későbbiekben ezek a kapcsolatok megkönnyítették a tapasztalatcserét az euroatlanti integráció gyakorlati tapasztala­tainak kérdésében a Nyu­gat-Balkán és azon országok kö­zött, amelyek már tagjaivá vál­tak a NATO-nak. A Nyugat-Bal­kán köztisztviselőinek, honvéd­ségi alkalmazottainak, nem kor­mányzati szerveinek és a média képviselőinek a központ által szervezett történelemtanárok nemzetközi fórumai és a rend­szeres NATO békepartnerségi szemináriumok bebizonyítot­ták, hogy hatékony eszközök, és nagyban hozzájárulnak a meg­békéléshez és a stabilizációhoz. A NATO már a kezdetektől fog­va együttműködött a Szeged Biztonságpolitikai Központtal, és ezt továbbra is folytatni sze­retnénk. - Mi itt Szegeden úgy éltük meg, hogy csak késve született meg a politikai döntés a dél­szláv háború katonai kezelésé­re, ami elnyújtotta a konfliktust és sok tízezerrel több civil áldo­zatot követelt. Pedig ez a válság bizonyította, olykor csak fegy­veres úton lehet békét teremte­ni. Felkészült-e a NATO és az Európai Unió, hogy hasonló esetekben gyorsabban lépjen ? - Az tagadhatatlan, hogy a volt Jugoszlávia felbomlásából eredő _ konfliktusok figyelmeztetések voltak az egész nemzetközi kö­zösség számára. Abban az időben ez egy új és váratlan kihívás volt, ezért eltartott egy ideig, hogy ki­dolgozzuk a megfelelő stratégiát Martin Erdman: A szegedi folyamat nagy­ban hozzájárult Szerbia demokratizálódá­sához Fotó: NATO és válaszlépéseket. Bár a későbbi események a régióban - mint a Koszovó elleni légi hadjárat ­megmutatták, hogy a tudatosság és a reagálóképesség jelentősen növekedett. Meg vagyok győződ­ve arról, hogy a nemzetközi kö­zösség ma már jobban fel van ké­szülve arra, hogy kezelni tudjon egy ilyen válságot és megfelelően reagáljon. -A katonai eszközökkel szinte kezelhetetlen terrorizmus mel­lett most újabb veszély látszik kibontakozni Irán atomprog­ramjával és a jelenlegi iráni ve­zetés rugalmatlansága miatt. Ráadásul a korábbi iráni veze­tők némelyike már régebben is kilátásba helyezte a Hormu­zi-szoros esetleges lezárását vál­ság esetére, ami megbéníthatná a Föld olajellátásának nagy ré­szét. Az eltérő orosz, kínai, ame­rikai és európai érdekek köze­pette a NATO-ra milyen felada­tok hárulnak, illetve hárulhat­nak a válság kezelésében 7 - A NATO nem működik köz­re a jelenlegi helyzet megoldásá­ban - mások jobb helyzetben vannak, hogy megoldást találja­nak ezekre a problémákra. Azon­ban természetesen a NATO is aktívan figyeli a fejleményeket, különösen azért, mert Irán hatá­ros Afganisztánnal, ahol NATO erők vesznek részt az ISAF misz­szióban. - Magyarország alapvető po­litikai és gazdasági érdekei kö­zösek a többi NATO-tagállam­mal. Ön szerint egy ilyen kis ország milyen szerepet tölthet be a leghasznosabban e szövet­ségen belüli - Nem vagyok biztos abban, hogy én Magyarországot kis or­szágnak nevezném. Mindeneset­re egy olyan szervezetnek, mint a NATO, az az előnye, hogy a dön­téseket konszenzus alapján hoz­zák, és a szövetség minden egyes tagjának szavazata egyforma mértékben számít a döntések meghozatalánál. Ennek követ­keztében Magyarországnak alap­vető szerepe van a szövetségen belüli döntéshozó és konszen­zusépítő folyamatban. Ugyanak­kor a nyugat-balkáni régiót figye­lembe véve tagadhatatlan, hogy Magyarországgal közös történel­me és hagyományai vannak, amelyek lehetővé teszik az ott végbemenő fejlődés könnyebb megértését. Emiatt is fontos Ma­gyarország hozzájárulása és tá­mogatása a szövetség e régióra vonatkozó stratégiájának kidol­gozásában. SZÁVAY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents