Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-03 / 129. szám

SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 3. AKTUÁLIS* 5 BAROMFIPESTIS, MADÁRINFLUENZA A baromfipestis ősidők óta előforduló veszélyes állatbetegség, amely Ázsiában, Közel-Keleten, Afriká­ban, Dél- és Közép-Amerikában állandósult járványok formájában, míg Európában és az Egyesült Álla­mokban csak időszakosan fordult elő. Magyarországon 1949-ben volt az utolsó nagy járvány, azóta csak elszórt esetek fordultak elő, mivel a baromfiállományt képesek immunizálni és oltani. A betegsé­get vírus okozza, s valamennyj tyúkféle fogékony rá. Nem azonos a madárinfluenzával, amelyet egy másik, influenzavírus okoz, s amely állatról emberre is átterjedhet. A baromfipestis viszont csak állat­betegség, lappangási ideje általában 3-5 nap. Jelenleg Romániában mindkét járvány felütötte a fejét. Trianon: önvizsgálat és emlékezés A 86 évvel ezelőtti trianoni béke aláírása kapcsán csendes em­lékezésre és önvizsgálatra szó­lított fel az Ifjúsági Demokrata Fórum szegedi szervezete. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták: vasárnap 16 óra 32 perckor, az első világháborút le­záró béke pontos évfordulóján arra kérnek mindenkit, gondol­kozzon el, mit tehet, hogyan se­gíthet a békediktátum által szét­darabolt magyar nemzet újra­egyesítéséért. A kezdeményezés­hez az MDF helyi szervezete is csatlakozik. A Fidesz Csongrád megyei ifjú­sági tagozata vasárnap délután fél 5-kor Szegeden, a Hősök ka­pujánál tart gyertyagyújtással és koszorúzással egybekötött meg­emlékezést a trianoni évforduló alkalmából. Gyimesi László, a tagozat elnöke lapunknak el­mondta, hogy a rendezvényre meghívták a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteit, a Fidelitas, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialis­ták, az Új Generáció, az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség helyi szervezetét. Kisszínház: 46 pontos hibalista A kivitelező Délépítő Rt. a jú­nius 12-i garanciális bejáráson ismeri meg a szegedi kisszínház 46 pontos hibalistáját, majd a nyáron saját költségére elvégzi a javításokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint beszámoltunk róla, az éve­kig tartó felújítás után tavaly májusban átadott Horváth Mi­hály utcai kisszínházban 46 pon­tos hibalistát készítettek. Nyiko­rog, lötyög egyes nézőtéri székek háttámlája, az udvari csatorna­tömb megsüllyedt, a fotocellás főbejárati ajtó szorul, az előcsar­nok lépcsőjén felváltak a csú­szásgátló csíkok, a távműködte­tésű ablakok nem működnek, a vizesblokkok vakolata pedig megrepedt. A világítási rendszer hibáját is ki kell javítani. - Biztos vagyok abban, hogy az a hibalis­ta, amit a szakembereink össze­állítottak, korrekt, pontos, mert a működés közben szerzett ta­pasztalatok alapján készült. Bár A 46 pontos hibalistán az előcsarnok lép­csője is szerepel Fotó: Karnok Csaba ezek a hibák számosak, valójá­ban nem olyan jelentősek, hogy veszélyeztették volna a kisszín­ház működését - mondja Szék­helyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója. - Az is tel­jesen normális, hogy összegyűj­töttük és a nyári szünetre időzí­tettük a kijavításukat. Nem tu­dom megmondani, hogy meny­nyibe kerülnek majd. ezek a munkálatok, de szerencsére nem is kell vele különösebben foglal­koznom, hiszen a kivitelező állja a költségeket. Nincs ebben a tör­ténetben semmi rendkívüli, olyan ez mint a gépkocsik próba­üzeme: előfordul, hogy a gyakor­latban nem minden úgy műkö­dik, mint a tervezőasztalon. Mint emlékezetes, év ekjén vita zajlott a főigazgató és a kis­színház tervezője, Rantal János között az első két széksor hasz­nálhatóságáról is. Székhelyi Jó­zsef szerint a jövő szezonban, amikor színpadra állítják Nyikolaj Koljada Murlin Murlo című darabját, ideiglenesen el­távolítják majd a nézőknek nyakme­revedést okozó két sort, és kipróbálják, milyen nélküle ját­szani. - Mint minden épületnél, a kisszín­háznál is teljesen természetes, hogy egy év használat után sor kerül a ga­ranciális bejárásra. Ott ismertetik a fel­színre került hiá­nyosságokat, ame­lyeket a kivitelező­nek kötelessége sa­ját költségén kijaví­tani, ha valóban az ő hibájából keletke­zett. Ezt természe­tesen mi is vállal­juk. Június 12-én lesz a bejárás, akkor megyünk végig a hi­balistán - mondta tegnap megkeresé­sünkre Mészáros András, a kivitelező Délépítő Rt. főmér­nöke, aki szerint normális partnerek esetében ez az eljá­rás zökkenők nélkül szokott lezajlani. Erre számít a kis­színház esetében is. Még mindig csak gyanú a baromfipestis, kedden lesz eredmény Keresik a nőt, aki állítólag Röszkére hurcolta a vírust Festék, kamera, járőrök a graffiti ellen Szegeden Kevesebb a firka, nagy a kár a középületeken Az ígéretekkel ellentétben tegnap délutá­nig nem született meg az a vizsgálati eredmény, amely kimutatta volna, való­ban baromfipestis áldozatai voltak-e a Röszkén és Kübekházán elhullott álla­tok. A megyei főállatorvos elmondta, nyomozzák, ki adta el Röszkén a kübek­házi fertőzött tyúkokat. Az illető súlyos büntetésre számíthat. Borbásék háza Kübekházán, a Petőfi utcá­ban - tájkép csata előtt és után. A szakadó esőben merő sár az udvar, a két kutya előtt az előző napi főzelék, az öreg Trabantot né­hány tégla támasztja fel. Borbás Károlyné, az elhullott állatok tulajdonosa nincs ott­hon, lánya, Andrea szerint több háznál dolgoznak román vendégmunkások, azok hozhatták át a vírust, amely hozzájuk az utcára kijáró kutyákon keresztül kerülhe­tett be. A történet: a szomszéd, Valastyán Mihály­né áttelepített Borbásékhoz egy kotlóst, majd amikor a szárnyast hazavitte, két tyúk­ja elhullott. Május 24-én riasztotta a körzeti állatorvost, aki az állatokat rögtön fel is bon­colta. Addigra kiderült, hogy időközben Bor­básék mind a tizennyolc csirkéje elpusztult. Az állatorvos jelentette az esetet a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Elelmiszer-el­lenőrző Állomásnak, és megfogalmazta ala­pos gyanúját, hogy baromfipestissel állha­tunk szemben. Ez alapján a teljes állományt megsemmisítették. Ugyanebben az időben Röszkéről is érke­zett bejelentés, két háznál betegedtek meg a tyúkok. Azokat - mint utóbb kiderült - egy kübekházi nő adta el nekik. A négy családnál kétszáz szárnyast megsemmisítettek, az óla­kat fertőtlenítették, a tápot, takarmányt el­vitték. A két településen összeírták a jószágo­kat, s amelyeket szabadon tartanak, mielőbb beoltják. A kübekházi Sáfár László elmondta, mivel ötven tyúkját zárva tartja, nála nem kell beoltani az állományt. Szigeti Sándor megyei főállatorvos, az ál­lat-egészségügyi állomás igazgatója arról tájé­koztatott, a két érintett falu tíz kilométeres körzetében másutt nem találtak fertőzött ál­latot. A gyors intézkedésnek köszönhetően nem terjedt tovább a járvány. Nagy valószínű­séggel beigazolódik a baromfipestis gyanúja: a Budapestre elküldött minta eredményét teg­napra várták, ám nem érkezett meg, így már csak keddre derül ki a végeredmény. A beje­lentőt, Valastyánnét kártalanítják, Borbásé­kat viszont megbüntetik. Súlyos büntetés vár arra az asszonyra, aki Röszkén eladta a fertő­zött állatokat. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a hatóság nyomon van az ügyben. F.K. A graffiti ellenszerét keresi a szegedi önkormányzat. Kié a leghatékonyabb le­mosható falfesték? Három cég három technológiával versenyez. A polgárőrök szerint ronthatja a firkálókedvet a ka­mera és járőrszolgálatuk forródrótja is. Csak a szegedi a belvárosban félmilliárd forint kárt okoztak a vandál firkászok - a legutóbbi felmérések szerint. Mi lehetne a rongálások ellenszere? A válasz megtalá­lása érdekében az IKV Zrt. - az országban egyedülálló módon - versenyt hirdetett. Homlokzatvédelemre és -tisztításra sza­kosodott vállalkozásokat hívtak meg, tisz­títsák meg különféle alapanyaggal a kije­lölt közintézmények falát. Eddig három cég szállt versenybe Szegeden négy pont­ján. Először a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium falát tisztították körbe. Az­tán a Kőrösy József Közgazdasági és Kül­kereskedelmi Szakközépiskola, a partfal Kőrösy melletti darabja és a Móra-múze­um előtti lejáró egy része is graffiti elleni bevonatot kapott. - Az összefirkált falrészeket először le­tisztították, átfestették, majd egy védő­réteget húztak rá, amely vízzel lemosha­tó - tájékoztatott a kezdeményező IKV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Németh Ist­ván elmondta, olyan festékeket és tech­nológiákat próbálnak ki, amelyeket a fal­felületekre, a lábazat műkövére is alkal­mazhatnak. A Kelemen utcai házakra azonban speciális festék kellene, amely a nagy árvíz előtti falakat szellőzni engedi. A Radnóti falán vizsgázik az egyik falfesték Fotó: Karnok Csaba A festékek és módszerek két-három hé­ten át vizsgáznak. Az elbírálás egyik szempontja az eredmény, vagyis az el­lenállóság, a másik: a beavatkozás költ­sége. Be lehet még szállni a versenybe. A legjobbnak ítélt technológiával az idén felújítandó középületeket kezelnék. Le­mosható burkolatot kapna - többek kö­zött - a megújuló Vedres István Építő­ipari Szakközépiskola, a Tömörkény Ist­ván gimnázium és Reök-palota. Ajánla­nák az alapanyagot a panelrekonstrukci­óhoz és a társasházi felújításokhoz. Két évvel ezelőtt még naponta 50-100 új falfirka jelent meg a szegedi falakon, az utóbbi időben azonban alig tűnt fel új. Nagyjából százezerre becsüli a falakra fes­tett firkák számát a Csongrád Megyei Pol­gárőrszervezetek Szövetségének elnökhe­lyettese. Sándor János szerint a helyzet ja­vulása járőreik munkájának is köszönhe­tő. Jó eredményeket hozna a jogszabályok megváltoztatása. A firkálás például egy­előre csak házfalon számít rongálásnak, a buszmegállón, kirakatüvegen nem. De a falfestés sem minden esetben büntethető. A polgárőrvezető többször javasolta már az önkormányzatnak, hogy a szabálysér­tőt négyzetméterre kiszabott közmunká­val büntessék. A rongálok takaríthatná­nak - például pólójukon a felirattal: „Graffitiztem - várost takarítok." DOMBAI TÜNDE SEGÍT A KAMERA ES AZ 178? A rongálókat visszatartják a falakra szerelt kamerák - a polgárőrség tapasztalata szerint. Nongraffiti csoportjuk járőreit riaszthatjuk ­vonalas telefonról a 1787-es ingyenesen hív­ható számot tárcsázva, hogy tetten érhessék a garázdákat. Sáfár László zárva tartja a szárnyasokat, nála nem kell beoltani az állományt Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents