Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-23 / 145. szám

PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 23. -KULTURAA SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 75 éve a Délmagyarország tükrében %% „Az a város nem érdemli meg a színpadot, amelyik nem viseli el a kísérletezést, s nem vállalja föl a kísérletekkel együtt járó kockázatot." (Délmagyarország, 1988. augusztus 3.) előadására. Vikidál Gyulát, Nagy Ferót, Victor Mátét és Deák Bili Gyulát forrón ünnepelte a publikum. Egyes szereplők esetében ekkor alkalmazták először a Dóm téren a play back hangtechnikát. „...piros-fehér-zöld zászló kúszik föl lassan a fogadalmi templom egyik tornyára, a másikból tűzeső hull alá, a keresztek, a címerek, a szobrok az épületen földöntúli fényben ragyognak, a dóm pompázatosan nyitott három kapuja mögül misztikus, kékesfehér füst gomolyog elő, a zene fortisszimója Himnuszba csap át. A szó szoros értelmében nehéz leírni a hatást. A kép igézően, lenyűgözően gyönyörű. Az ember enyhén remegve, szédülten néz föl a magasba. Látvány felsőfokon. Ilyesmikért találták volna föl a szabadtéri színpadokat?" - írta lapunk kritikusa. Az évad további előadásai, Gounod Faustja és Kacsóh Rákóczija meg sem tudták közelíteni a rockopera sikerét. A következő nyárra János a vitéz címmel Victor Máté rockosította Kacsóh daljátékát, amit Varga Miklóssal, Katona Klárival, Gregor Józseffel a főszerepben láthatott a közönség. Ugyancsak a szegedi basszista énekelte Sarastro szerepét az Oberfrank Géza vezényletével bemutatott Mozart-operában. Markó Iván és a Győri Balett, valamint a Nóvák Ferenc vezette Néphadsereg Művészegyüttese közösen hozta létre A szarvassá változott fiak című táncprodukciót. 1986-ban magyarországi bemutatóként tűzték műsorra Szikora János rendezésében a Jézus Krisztus Szupersztárt. A Rockszínház csapata Gregor Józseffel, Vikidál Gyulával és Deák Bili Gyulával kiegészülve hatalmas sikert aratott. 1987-ben Huszti Péterrel Cyrano és Szinetár Miklós rendezésében a Nyomorultak musicalváltozata volt a sláger. A következő nyáron a csejtei vár úrnőjéről, Báthory Erzsébetről szóló musicalt, A bestiát ősbemutatóként vitte színre a Rockszínház csapata Nagy Anikóval, Kaszás Attilával, Vikidál Gyulával a főszerepben. Ruszt József nemzetközi szereplőgárdával rendezte meg Verdi Don Carlosát. „Tartsák fenn ezt a fesztivált mindenáron! Az a város nem érdemli meg a színpadot, amelyik nem viseli el a kísérletezést, s nem vállalja föl a kísérletekkel együtt járó kockázatot. Gondoljanak erre is" - nyilatkozta lapunknak Nóvák Ferenc, a Csíksomlyói passió koreográfusa. 1989-ben a Győri Balett táncelőadása, a Párizs gyermekei, Puccini Turandotja, Lehár örökzöldje, A mosoly országa, valamint A jövendőmondó néptáncgála zárta az évtizedet. BLACK POWER A FEKETE ERŐ Keresse bálázáshoz a megbízhatót áe gazdaságosat. Magas szakítószilárdságú, UV stabilizált fekete bálakötöző zsineg a MELIOPLAST-tól. A FEKETE ERŐ 350 ós 600 m/kg kiadóssággal. UhtKIMtC tluu/o KM 67(14 BaUMttya Sí«chenyi u. 3. Tel.: GJ G97- 111 HelluFM.iut Kft, 3GB 1 Tlvaujvaros Tol. 4B/522-6&1 Pt'TKO yflBOK mobil: 30 908-9000 ftvrti- y^übakitor-kwítvy új OPEL Márkaszerviz Szegeden Opel Alfa Autóház Algyői út 44. Tel.: 62/554-690 az INTERFRUCT áruháznál 5 db 30 000 Ft-os szerviz-utalványt sorsolunk ki havonta szervizes ügyíeleink között. Rév Lívia Kocsis Zoltánt és Ránki Dezsőt is segítette A versenyek megölik a zene lelkét A Szegedi Szabadtéri Játékok 75 éve a Délmagyarország tükrében (5.) Hódít a musical és a rockopera Felállva ünnepelte a közönség Rév Líviát hétfőn este a zsinagógában. A Párizsban élő világhírű zongoraművész az épület rekonstrukciója javára adott jótékonysági koncertet. Rév Lívia magyarországi fellépései, mesterkurzusai mostanában egyre gyakoribbá váltak. A világ legjobb Chopin-játékosává választott zongorista, aki 1946-ban emigrált Párizsba, néhány hete budapesti koncertjén ünnepelte 90. születésnapját. Úgy tűnik, ekkor megtört a jég: szülőhazájától is megkapta az első hivatalos kitüntetést. A kultusztárca vezetője a Pro Cultura Hungarica-díjat adományozta neki. - Bevallom, nagyon régen vágytam már egy hivatalos magyar elismerésre is, de úgy gondoltam, biztosan külföldinek, idegennek tekintenek már, ezért nem kaphatok. Ezért meglepett, és elmondhatatlanul jólesett, hogy megköszönték a magyar kultúráért végzett munkámat. Egy muzsikus, aki a budapesti zeneakadémiáról indul, magával viszi az egész magyar zenekultúrát. Többet is: a klasszikus európai műveltséget, amit nagyszerű tanárainktól magunkba szívhattunk. Rév Lívia párizsi otthona mindig nyitva állt az arra járó magyar muzsikusok előtt, akiknek gyakran kosztot és kvártélyt is biztosított. Ez különösen nagy segítséget jelentett azokban az időkben, amikor egy nyugati utazás finanszírozása szinte megoldhatatlan volt. - Járt nálam a Székely, a Végh és a Keller kvartett is. Az ifjú Kocsis Zoltán és Ránki Dezső franciaországi karrierjének elindulásában kicsit én is közreműködhettem. Hallottam őket a Párizsi Magyar Intézetben játszani, és meghívtam őket a Riviérára, Antibes-ba, ahol volt egy házunk, és szerveztem egy kis zenei fesztivált. Két hétig laktak nálam, béreltem számukra egy második zongorát is. Antibes-ban hallotta a koncertjüket az ismert impresszárió, az '56-ban emigrált Böröcz André, aki meghívta őket a rangos mentoni fesztiválra, ami jó indulás lett számukra. Amikor utána Párizsba jártak, még évekig mindig meglátogattak, és kaptak nálam finom töltött paprikát. Sohasem hallottak zongorázni engem, így azt hiszem, én csak egy jó szakácsnő vagyok a szemükben - mesélte nevetve szegedi koncertje után Rév Lívia. A ma is tökéletes szellemi frissességnek örvendő zongoraművésznő ezekben a napokban Tamásiban tart nemzetközi mesterkurzust. Nemcsak koncertező művészként, hanem zenepedagógusként is fáradhatatlan. Nem a legjobb irányba indult el az elmúlt évtizedekben a zongoraoktatás. A technika szélsebes fejlődésével az emberek futnak a találmányaik után. A számítógép ma már hihetetlen dolgokra képes, gyorsabb, mint az emberi agy. Az emberek is ugyanolyan gyorsak, pontosak szeretnének lenni. Ez sajnos rosszul hat a zenére. Muzsikusként sok mindent meg lehet tanulni, fantasztikus eredményeket lehet elérni, de a zene nem csak ez. Ezért nem kedvelem a zenei versenyeket, határozottan ellenük vagyok. A gyorsaságot, az erőt le lehet mérni, de a kifejezést, a tehetséget, az inspirációt és a szellemet nem. Az vagy tetszik valakinek, vagy nem. Ma százával rendezik a nagy zenei versenyeket a világban. Szegény fiatal muzsikusok azt hiszik, hogy az életük függ ezektől. Rengeteget dolgoznak, napi 10-12 órát gyakorolnak, csak közben megölik a zene lelkét. Hallatlanul virtuózán, gyorsan játszanak, és minden hang a helyén van, csak épp a muzsika hiányzik. H. ZS. Rév Lívia zongorajátékával kilencvenévesen is képes magával ragadni a közönséget Fotó: Segesvári Csaba Gyógypedagógusok tapasztalatcseréje MUNKATÁRSUNKTÓL A sérült gyermekek beilleszkedésének nehézségeivel foglalkozik az a szakmai konferencia, mely tegnap kezdődött Hódmezővásárhelyen. Mint az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón Mezeiné Isépy Mária, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének főtitkára és Juhász Ágnes, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság elnöke elmondta: a háromnapos konferenciára körülbelül ötszáz érdeklődő szakembert várnak. A fő téma az, hogyan segíthetik a pedagógusok a sérült gyerekekkel foglalkozók szakmai munkáját. MAT-tárlat a tanszéken Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg tegnap az SZTE JGYTFK Rajz Tanszékének galériájában a Budapest XVII. kerületi művészek alkotótársaságának kiállítását és a MAT XVII által Bartók Béla emlékére szervezett Csak tiszta forrásból című országos tárlatot. Köszöntőt mondott Alexa György és Kozma József országgyűlési képviselő. A kiállítás július 23-áig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg a Brüsszeli krt. 37.-ben található tanszéki galériában. Aranydiplomás muzsikusok MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó Gábor, az SZTE rektora és Kerek Ferenc zongoraművész, a zeneművészeti kar főigazgatója köszöntötte tegnap azt a négy zenepedagógust, aki a szegedi hangszeres tanárképzés történetében először vehetett át aranydiplomát, dr. Földes Józsefné, dr. Alföldy Lajosné, Káté István és Stanics Béla ötven évvel ezelőtt végzett Szegeden, erről tegnap a zeneművészeti kar diplomaátadó tanévzáró ünnepségén emlékeztek meg Fotó: Karnok Csaba A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva. Prózai ősbemutató volt a nyolcvanas évek első előadása: Páskándi Géza Tiszatájban közreadott történelmi drámájával, a Kálmán királlyal debütált a Dóm téren Ruszt József rendezőként. A címszerepet Balázsovits Lajos alakította. Karolosz Tríkolidisz vezényletével Gregor József nagy sikert aratott Falstaffként, de általános vélemény volt, hogy a Verdi-opera nem való a szabadtérire. Annál inkább a Carmen, amelyre Pál Tamás vezényletével, Mészöly Katalin és Ilosfalvy Róbert főszereplésével közel 17 ezer néző volt kíváncsi. A Szegedről indult Csemer Géza és Szakcsi Lakatos Béla Piros karavánja Vámos László rendezésében az operettszínház csapatával került színpadra. 1981 nyarán a világhírű Jevgenyij Nyesztyerenko fellépése sem volt elegendő ahhoz, hogy telt házasak legyenek az Ivan Szuszanyin előadásai. A cigánybárót viszont több mint 26 ezren látták. Schiller Teli Vilmosát Trokán Péterrel a címszerepben Ruszt József állította színpadra. Siker volt Seregi László balettprodukciója, a Spartacus. A következő nyáron A trubadúr, a friss Háry és a permiek vendégelőadása, A hattyúk tava számított újdonságnak. 1983- ban rendezték a szabadtéri újraindulása óta a 25. évadot, ezalatt Az ember tragédiáját 170 ezren, a Háry Jánost 140 ezren, a Hunyadi Lászlót 130 ezren látták a Dóm téren. A sikerdarabokat ezúttal egyszerre tűzték műsorra. A Tragédiát Vámos László Bubik Istvánnal, Tóth Évával és Balkay Gézával vitte színpadra. Kelen Péter mutatkozott be Hunyadiként, mig Szilágyi Erzsébet szerepében a szegedi operaegyüttes új sztárja, Misura Zsuzsa remekelt. 1984-et a fordulat éveként említik a krónikások. Minden korábbi rekordot megdöntve közel 46 ezer néző váltott jegyet Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király hét Nagy Anikó (Báthory Erzsébet) és Vikidál Gyula (gróf Thurzó György) 1988-ban A bestiában DM/DV-archív