Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-22 / 144. szám

-KULTURA­CSÜTÖRTÖK, 2006. JUNIUS 22. Speciális helyzetüknek megfelelő törvényt szeretnének a színházak Bukósisakos Tosca és a kafkai zűrzavar A filmeseknek már sikerült kilobbizni a filmtörvényt, most a teátrumok is szorgalmazzák, hogy nyugat-európai mintára le­gyen mihamarabb a szakma sajátosságait figyelembe vevő szín­házi törvény. - A törvénytelenségnél csak egy rosszabb létezik: a rossz törvény. A színházakra vonatkozó jelen­legi szabályzók, különösen a közalkalmazotti és az önkor­mányzati törvény nem illeszthé-' tőck a színházi mesterséghez, a műfaj algoritmusához. Hab a tortán, hogy nemegyszer egy­mással is frontális ütközésben vannak a ránk vonatkozó jogsza­bályok. Alig követhető kafkai zűrzavar alakulhat ki az ellent­mondások nyomán - mondja Székhelyi lózsef. A Szegcdi Nem­zeti Színház főigazgatója kollé­gáival együtt gyakran hangoztat­ja: az előadások megtartása érde­kében előfordul, hogy törvény­sértésre kényszerülnek. Egy jog­államban ez megengedhetetlen, ezért is szorgalmazzák egyre hangosabban a színházi szakma speciális helyzetét rendező jog­szabály megalkotását. Filmtörvény már van Kulturális kerettörvényre, azon belül ágazati törvényekre lenne szükség. Akad jó példa: a filmszakma crősebb érdekérvé­nyesítő képességének köszönhe­tően már kivívta magának a filmtörvényt. - Például a házi pénztárra vo­natkozó bürokratikus rendelke­zések évente 17-20 millió forint fölösleges kiadást jelentenek szá­munkra. Ez az összeg akkora, mint a következő évadbcli Don Giovanni-bemutatónk teljes költségvetése. Be kellene látni a politikának azt is, hogy a non­profit fogalmat helytelenül értel­mezik úgy: nincs benne haszon. Azt gondolom, hogy a szférába betett forintok fergeteges ha­szonnal áramlanak vissza a reál­szférába, és nagyon is értelmes, hosszú távú befektetésnek te­kinthetők. Gordiuszi csomó Az úgynevezett színlelt szerző­dések ügye is gordiuszi csomó, amely kapcsán komoly szankci­ókkal fenyegetnek bennünket. Ha meg akarnánk felelni a Mun­ka törvénykönyve rendelkezései­nek, akkor a Ibseit alakító éne­kesnő csak bukósisakban léphet­ne a színpadra, hiszen lengő te­her alatt kell játszania. Ha nem vesz föl bukósisakot, és ne adj' is­ten történne vele valami, akkor pórázon vezetnének el, és súlyos börtönre ítélhetnének engem ­sorolja a jelenlegi helyzetet jól il­lusztráló abszurd példákat Szék­helyi József. - Változtatni csak érdemben, koherens rendszer­ben érdemes. A magyar színházi élet 4,5-5 millió eladott színház­jeggyel minden évadban bizo­nyítja, hogy fontos kulturális te­rület. Ha a polgár azt hallja, hogy mondjuk kétmilliárd egy nagy színház költségvetése, tudnia kell, hogy abból valójában csak 1,2 millárdot kap meg az intéz­mény, hiszen a többit elviszik a járulékok. Ebben a tekintetben is sok a slamposság, zűrzavar, amit sürgősen fel kellene számolni. - A színház világa kilóg min­den skatulyából, speciális igé­nyei nem passzolnak a hatályos törvényekhez - hangsúlyozza Konrád Antal színművész, a Színházi Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke is. - Hogy mást ne említsek: évad közben sok­szor reggel 8-tól este 10-ig dolgo­zunk, nyáron pedig szünet van. Sok a megoldatlan probléma a fi­nanszírozással is, hiszen az éva­dok átnyúlnak a gazdasági éve­ken, emiatt sok a bizonytalan­ság. A műszakot osztott, egyen­lőtlen munkaidőben kellene fog­lalkoztatni, és aszerint kellene fi­zetni. Csakhogy nincs az a szín­ház, amelyik az új Munka tör­vénykönyve szerint járó túlórá­kat ki tudná fizetni, ezért egyre több teátrum vasárnap már nem is játszik. Ez nevetséges! Mindenre képes amatőrök Szakszervezetünk szeretné el­érni, hogy a színházi törvény­ben határozza meg a jogalkotó azt is: a tehetségen túl milyen végzettség szükséges az egyes feladatok ellátásához. Mert ma a színházigazgatók kényük-ked­vük szerint bárkit felbocsáthat­nak a színpadra, ezért gyakran olcsó, mindenre képes képzet­len amatőrök rontják a művé­szek esélyeit. Németországban és Franciaországban már mind­ezeket pontosan szabályozzák, nálunk is mielőbb erre lenne szükség. H. ZS. Ml VAN A KENGURU ERSZÉNYÉBEN? ÚJ HOTELSZÁRNY, ROP-TÁMOGATÁSSAL A vissza nem térítendő európai uniós támogatásokon nyugvó Regionális Fejlesztés Operatív Programja (ROP) kapcsán az elmúlt hetekben több Csongrád megyei projektet megismerhettünk már. Volt miből választani, hiszen a megyéből több mint 20 pályáza­tot bíráltak el kedvezően, a gazdaság legkülönfélébb területeiről. A hódmezővásárhelyi Kenguru Panzió kapacitásnövelése és minőségi fejlesztése például idegenforgalmi és vendéglátó-ipari beruházás. A pro­jekt összértéke 109 millió forint, ebből a vissza nem térítendő ROP-támogatás csaknem 34 millió. Kovács Gábor, a panziót üzemeltető cég ügyvezetője, a projekt felelőse elmondta, hogy maga a beruházás egy új, háromcsillagos hotelszárny építéséből áll. Ez lesz a panzió második bővítése az 1998-as alapítás óta. Az eredetileg 9 szobás szálláshely 2002-ben újabb 9 szobával bővült. A szállo­dához zárt parkoló és pihenőkert tartozik, benne fűtött vizű úszómedencével. A ROP-nak köszönhetően a panzió most újabb 3 apartmannal és az új hotelszárnyban 7 hotelszobával bővül. A szállóvendégek kényelmét minden szobában egyebek között klíma, televízió, számítógép-csatlakozó és minibár szol­gálja. Az új épületben működik majd személytelvonó is, így a létesítményt mozgássérültek is igénybe tudják venni, ami egyébként ma már előfeltétele a hasonló beruházásoknak. A hotelszárnyhoz meleg­konyha és étterem is tartozik majd Kenguru Csárda néven, természetesen nem csak szállóvendégek részére. A csárda étlapja a hagyományőrzés jegyében készül, tradicionális hódmezővásárhelyi és kör­nyékbeli ételek fölelevenítósével. Nem esett még szó az apartmanok fölszereltségéről. E helyiségek 2 ágyasak, pótágyazhatók, ren­delkeznek külön nappalival, hálóval, főzőfülkével, fürdővel. Ha az eddigieket összevetjük, akkor kide­rül, hogy a Kenguru Panzió 28 szobával, 75 ággyal és a már emiitett nyilvános étteremmel várja ven­dégeit, akár busszal érkező turistacsoportokat is. A ROP támogatásával megvalósuló építkezés tavaly áprilisban kezdődött, az átadás pedig valóban csak napok kérdése. A beruházás ugyanis gyakorlati­lag elkészült, jelenleg az üzemeltetéshez szükséges engedélyeztetési eljárások zajlanak. Június 30­án zárt körben, meghívott vendégek előtt tárul föl először az új hotelszárny és az étterem ajtaja, július 1-jétől pedig érkezhetnek a vendégek Hódmezővásárhelyre, a Szántó Kovács János utca 78. sz. alá. És Kovács Gábor reményei szerint érkeznek is majd, hiszen pályázatuk célja éppen az volt, hogy a régióban tapasztalható idegenforgalmi föllendülést hatékonyan ki tudják használni. A ROP-nak köszönhetően ráadásul eleget tehetnek a legmodernebb kívánalmaknak, a legkényesebb vendég igé­nyeinek is. (x) A megjelenés az Európai Unió támogatásával az NET és a ROP keretében valósult meg. Magyarország célba ér REGIONALIS I III ESZTI S OPERATÍV PROGRAM NEMZETI rcjLESZTESt TEiRV 4 Ötmillió a Dali­tárlatra Botka László, Szeged polgármes­tere és Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója teg­nap a városházán írta alá azt az együttműködési szerződést, amely alapján a város önkor­mányzata ötmillió forint támo­gatást nyújt a szeptember l-jén, a Fekete Házban nyíló Salvador Dali-kiállítás megrendezéséhez. A világhírű katalán festőművész több mint száz grafikáját, akva­relljét és háromdimenziós alko­tását bemutató tárlat - amelynek anyaga egy németországi magán­gyűjteményből érkezik - öt héten át látható majd Szegeden, utána Pécsre viszik tovább. 125 év, 125 ezredik látogató Kisfia olvasójegyével érkezett szerdán a szegedi Somogyi­könyvtárba Benyó Anikó. Ekkor tudta meg Szőkefalvi-Nagy Er­zsébet igazgatótól, hogy idén ép­pen ő a könyvtár 125 ezredik lá­togatója. Az 1881-ben alapított könyvtár jubileumi évében aján­dékkal vár minden 25 ezredik betérőt. A kikölcsönzött kötete­ket visszahozó Benyó Anikó ti­zenkét esztendős fia, Árokszállá­si Ádám már elsős kora óta a So­mogyi beiratkozott olvasója; kis­húga, a hatéves Boglárka olvasni még nem tud, de nagyon szereti nézegetni a meséskönyveket. A könyvtár ajándékát Szőkefal­vi-Nagy Erzsébet adta át a megle­pett édesanyának. Egyhónapo)s mexikói turnéra hívták meg furonics Tamásékat Az Uj világ újra a dómszínpadon Juronics Tamás és táncosai 2004 nyarán az Új világ próbáján A legnagyobb cs leglátványosabb magyar táncshow-val, Juronics Támás Uj világ című produkciójával nyit július 7-én a Dóm téri fesztivál. Az egyre népszerűbb Szegedi Kortárs Balett - amely nemrégiben mexikói turnéra kapott meghívást - a Táncszvitet is eljátssza majd a szabadtéri augusztus 10-i ajándékkoncertjén. Juronics Tamás 2004 júliusá­ban bemutatott tüzes-vizes, kü­lönleges táncshow-jában, az Új világban teremtésmítoszok, eu­rópai regék és mondák mesés világa elevenedett meg. A nagy sikerú produkció hamarosan visszatér a Dóm térre: július 7-én ezzel nyit a szabadtéri. ­Csak néhány apróságot változ­tattam meg, a szereplőgárda is szinte ugyanaz, mint két évvel ezelőtt. Azért örülök, hogy is­mét műsorra tűzhettük az Új világot, mert a bemutató után sok elismerő visszajelzést kap­tam, jó híre ment az előadás­nak, és sokan szerették volna látni. Nem véletlenül: ez egy el­képesztően látványos, grandió­zus előadás, gyönyörű fényha­tásokkal, a tűz és a víz hangsú­lyos szerepével. Nem egy utaz­tatható produkció, máshol nem tudjuk bemutatni, mert óriási színpadot és hatalmas techni­kai stábot igényel. Válogatott Fotó: Frank Yvette csapat, a kortárs táncélet szinte összes szereplője fellép benne. Ágens és a szegedi szimfoniku­sok is hozzájárulnak ahhoz, hogy igazi táncshow, felejthe­tetlen est legyen. A szabadtéri színpad hatása olyan, mint amikor a hagyományos film­színház után beül valaki az Amerikában már rendkívül népszerű szuper szélesvásznú Imex-moziba - mondja Juro­nics Tamás. Gondolkodtak azon is, hogy ér­demes lenne DVD-t készíteni az Új világból, de olyan magasak lettek volna a felvétel költségei, hogy lemondtak róla. - Bennün­ket is felkértek a szabadtéri au­gusztus 10-i ajándékkoncertjére, ahol a szimfonikusok zenekarral Bartók Táncszvitjére készített koreográfiámat táncoljuk el. Örömmel vállaltuk az ingyenes fellépést, fontosnak tartjuk ezt az előremutató kezdeményezést. Az országszerte és külföldön is egyre népszerűbb Szegedi Kortárs Balett számára a nyár a fesztivá­lok jegyében telik, egyik sereg­szemléről utaznak a másikra. A veszprémi kortárs összmúvészeti fesztiválon a Szentivánéji álom­mal ismét elnyerték a közönség­díjat. A miskolci operafesztivá­lon - és másnap az ózdi művelő­dési házban - óriási sikerük volt A csodálatos mandarinnal és a Táncszvittel. Hétfőn már a győri táncfesztiválon az Eötvös Péter zenéjére készült Atlantiszt adták elő. A külföldi szakújságírók el­ragadtatással fogadták a zenei és formai szempontból is unikum­nak számító darabot. Juronics Tamás büszke arra is, hogy első operarendezéséért nemrégiben újra megkapta a legjobb rendező­nek járó Dömötör-díjat, amit 2000-ben egy másik Bartók-mű­vel, A csodálatos mandarinnal egyszer már elnyert. A Dóm téri Új világ-előadások után a szegedi táncosok a Szigeten újra az At­lantiszt játsszák, majd Egerben és Kecskeméten lépnek fel. Friss hír: október 5-én indulnak Mexi­kóba, ahol egy hónap alatt tizen­öt alkalommal játsszák Juronics Carmina Buranáját és a Mo­zart-estből Barta Dóra Púder cí­mű koreográfiáját. HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents