Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-20 / 142. szám

KEDD, 2006. JÚNIUS 20. • MEGYEI TÜKÖR* 7 SEGÍTI A BIOTERMELÉST Hl A génmódosítást azért végzik, hogy „olyan fehérjéket termeljenek ezek a gének, amelyek természetes úton nem kerülhetnek az adott növénybe". Belekerülhet állatból származó gén is, amely addig a jószágban termelte a fehérjét. Ez a növény így már génmódosított. Az állatban lévő gént egyébiránt azért viszik például a kukoricába, hogy megszüntessék annak a baktérium okozta fertőzését. A bejuttatott gén termeli a fehérjét, amely aztán megöli a növényre veszélyes rovart. Darázsi Hajnalka magyarázata szerint ennek a folyamatnak az a lényege, hogy nem kell permetezni, így a természet nem károsul a kemikáliáktól. A szakember szerint nem kell félni a génmódosítástól Cáfolja a zöldeket a szentesi kandidátus A szentesi piacon szembesült azzal Ledóné Darázsi Hajnalka növénynemesítő kandidátus, hogy az emberek mit sem tudnak a génmódosított növényekről. Állítása szerint Magyarországon nem engedélyezik ezt a módszert, amelyet máshol - főleg a szántóföldi termesztésben - alkalmaznak. Azt is elmondta, hogy a géntechnológiával előállított arany rizs például A-vitamint tartalmaz. amelyeknél sokkal gyorsabb a fajtaváltás az egyre nagyobb hozamok elérése, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében. Ezeknél már igyekeznek fejlettebb nemesítési technológiát alkalmazni, de még itt is többségében hagyományos - keresztezéses vagy szelekciós módszert használnak. A biotechnológiai eljárásokhoz pedig azért fordulnak, hogy lerövidítsék a nemesítési folyamatokat. A géntechnológiai módosítás követendő példájaként említette Darázsi Hajnalka az arany, másképpen sárga rizst, amely A-vitamint tud előállítani, amire a hagyományos fehér rizs nem képes. Az élelmiszerekből szűkölködő fejlődő országokban genetikailag módosították a rizst, és ezzel a plusztápértékkel több millió gyermek életét menthetik meg. A nemesítő azt mondta: valószínű, hogy ő is fogyasztott már génmódosított terméket, mert a szójakészítményekben van bizonyos arányban. A genetikailag módosított növények egyébként leginkább a szántóföldi termesztésben találhatók, vagyis az üvegházakban, fóliasátrakban nem használják ezt a módszert. A szentesi Árpád-Agrár Zrt.-nél például biológiai növényvédelmet alkalmaznak a paprika kőzetgyapotos termesztése során. Darázsi Hajnalka elmondása szerint Magyarországon különben sem lehet találkozni génmódosított növényekkel, mert hivatalosan nem engedélyezték ezek előállítását a köztermesztésben. BALÁZSI IRÉN Először kerültek kalapács alá hagyatékokból származó műtárgyak Licitben nincs barátság Tfelt ház volt az első hagyatéki árverésen: érdeklődők, kereskedők és gyűjtők egyaránt eljöttek Fotó. Karnok Csaba Igazi kincset is kínáltak az első szegedi hagyatéki árverésen vasárnap: ismeretlen festő műveként mutatták be, de aki licitált rá, tudta, hogy a magyar festészet egyik kiválóságának alkotása. A tavaly elhunyt megyei főügyész-helyettes, Pigniczki József személyes tárgyai is kalapács alá kerültek. Első alkalommal tartottak hagyatéki árverést vasárnap délután Szegeden, az Alsóvárosi Kultúrházban. Korábban nem volt példa arra, hogy a kalapács alá kerülő műtárgyak mindegyike elhunyt műgyűjtőktől származna. Az érdeklődés ennek megfelelően nagy volt. Négy hagyatékból több mint száz tárgyra - festményekre, bútorokra, szőnyegekre és dísztárgyakra - licitálhattak az érdeklődők, nyolc és fél millió forint kikiáltási összértéken. Sokan nem kértek tárcsát, csak a kíváncsiság vitte őket a kultúrházba. Akik viszont licitálni is akartak, előfordult, hogy a szerencseszámukat kérték. Egy fiatal nő például viszszaadta 25-öst mondván: az nem jó szám. Az árverést a szervező Hanza-Kruger Rt. elnök-vezérigazgatója, Oláh /ónos vezette. A legolcsóbb tételt - egy kulacsot - háromszáz forintért, a legdrágábbat - Berény Róbert Önarckép című festményét - 650 ezer forintért kínálták. Ezek közül egyikre sem érkezett licit, mint ahogy a tárgyak többségére sem. Bár több tucat műkincs új gazdára talált, mindössze egyetlen festményért alakult ki komoly harc. Az ismeretlen festő Női portré című alkotására 85 ezer forintról indult a licit. Két reménybeli vásárló srófolta fölfelé az árat, de amikor elértek 200 A kandidátusi tudományos fokozatot a paprika baktériumok okozta betegségeivel szembeni ellenálló képesség kutatásával szerezte meg a szentesi Ledóné Darázsi Hajnalka 1998-ban. Jó pár éve a svájci központú multinacionális cég, a Syngenta növénynemesítőjeként járja az országot és a világot. Marokkóban kifejezetten nemesítői kísérleteket folytat, míg Franciaországban inkább biotechnológiai témákkal foglalkozik. A szentesi tudóst a manapság sokakat érdeklő génmanipulált növényekről kérdeztük. - Néhány héttel ezelőtt volt egy olyan élményem a szentesi piacon, hogy az egyik vevő megkérdezte az eladót: génmódosított-e a zöldség. Ezen nagyon meglepődtem, és akkor tudatosult bennem, hogy az emberek sokat hallanak a kérdésről, de nem tudják, valójában miről van szó - mondta Darázsi Hajnalka. Azt magyarázta, hogy a zöldségnövények, például a petrezselyem nemesítése jórészt még hagyományos módszerrel történik, vagyis távol áll a mai géntechnológiától. Am vannak olyan fajok, több mint ötszöröséért. - Vörös Géza egy korai alkotásáról van szó, melyet még nem szignált és nem is a rá jellemző technikával festette. A restaurálására még 50-60 ezret rá kell költeni, de így is nagyon megérte - mondta, és már csomagoltatta is a képet: csak ezért a festményért jött. Kicsivel később ismét fizettek a pénztárban: egy szecessziós ezüst asztaldíszért, melyet a kikiáltási árnál közel 100 ezer forinttal drágábban, 305 ezerért szerzett meg egy férfi. - A lányom születésnapjára vettem, épp ma 33 éves. Sosem kapott még ilyen nagy ajándékot, de tudom, hogy ezek a századfordulós dísztárgyak tetszenek neki mondta kifelé menet. Szinte még az utcára sem ért ki, amikor újabb információval lettünk gazdagabbak. - Nehogy elhiggye már, hogy a lányának vette - fordult oda egy fiatal férfi. - Ez egy kereskedő. Majd jó drágán továbbadja valakinek. Informátorunk a nevét nem árulta el, de ez az egyik árverési divat; a licitálók nem szoktak bemutatkozni. TÍMÁR KRISZTA GÉNMÓDOSÍTÁS -VÁLTOZÓ SZABÁLYOK H| A génmódosított (gm) és hagyományos növények egymás mellett termesztésének szabályozásáról még ebben a hónapban elküldi kiigazított tervezetét Brüsszelbe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A koegzisztencia törvény elnevezésű jogszabály megalkotásával Magyarország arra az eshetőségre készül fel, ha az Európai Unió nyomására feloldani kényszerülne a gm-növények termeszthetöségére jelenleg érvényes tilalmát. Ledóné Darázsi Hajnalka követendőnek tartja az Arpád-Agrár Zrt.-nél a biológiai növényvédelmet Fotó: Tésik Attila Vörös Géza Női portré című alkotásáért alakult ki a leghevesebb licitpárbaj - a kikiáltási ár ötszöröséért kelt el Fotó: Karnok Csaba ezer forintig, újabb érdeklődő szállt be a harcba. Végül mégis ketten maradtak, két középkorú férfi. Mindkettőjükön látszott: eltökéltek. Négyszázötvenezer forintnál azonban egyikük feladta... Mint utóbb kiderült, barátok küzdöttek a képért, amely miatt még fél óra múlva is zsörtölődtek egymással. Aki a licitálásban alulmaradt, végül azt mondta a másiknak: „Vedd hatalmas gesztusnak, hogy lemondtam róla". - Egyáltalán nem ismeretlen a festő - magyarázta sokat sejtető mosollyal a győztes, miért vette meg az olajképet a kikiáltási ár SAJÁT ÖRÖKSÉGÉRE LICITÁLT Az aukción négy hagyatékot - köztük a tavaly elhunyt Pigniczki József személyes tárgyait - árvereztek el. A licitálók között volt a néhai Csongrád megyei főiigyészhelyettes fia, Pigniczki Zoltán is, aki több mint nyolcszázezer forintot költött arra, hogy a hagyaték egy részét visszaszerezze. Két másik testvérével nem tudtak megegyezni az örökség elosztásán, így ez volt az egyetlen mód, hogy megvalósíthassa eredeti elképzeléséi édesapja kisteleki tanyáján egy emlékszoba kialakítását Hét ember közös munkája -Az egész falu területén hallhatják őket - Helyi emberekről helyi embereknek A teleházból sugároz Mártély rádiója, a Szóbeszéd Egy éve szól a Szóbeszéd. Mártély kis közösségi rádiója a teleházból naponta reggel fél hét és este hat óra között sugározza műsorát. A 89,9 MHz csak két kilométeres körzetben, vagyis a falu területén fogható. Az úgynevezett kis közösségi rádiókat a telcházak szövetsége, valamint a Szabad Rádió Magyarországi Szervezete hozta létre az ORTT engedélyével. Mártélyon hét önkéntes dolgozik a rádióban, a kiket Csernai Árpád vezet. A vajdasági Topolyáról származó férfi húsz éve foglalkozik rádiózással, tévézéssel. Az ő ötlete alapján, s a Faluvédő és Segítő Egyesület közreműködésével alakult meg 2005 májusában a Szóbeszéd. - Mivel nagyrészt helyi emberekről szól a helyieknek, ezért lett ez a neve a rádiónak. A reggeli indulástól fél tízig zenés ébresztő szól, majd híreket mondunk. A délutáni Fülír lényege újból a zene, amit a Mártély szava követ. A hétvégék legkedveltebb műsora az Életképek, melyben egy mártélyit hívunk meg, aki elbeszéli az életét. Érdekesség, hogy a következő vendéget neki kell kijelölnie - folytatta a stúdióvezető. A rádió teljesen nonprofit, így nem egyszerű a fenntartása. A lelkes stáb nemcsak rádiózik, hanem dokumentumfilméket is készítenek. Ennek a bevételeiből tartják el a Szóbeszédet. - Mivel vajdasági vagyok, túlnyomórészt a délszláv háború borzalmairól, valamint utóéletéről, hatásairól készítettünk, illetve készítünk filmeket - halljuk Csernai Árpádtól. Elsőként a boszniai Prijedorban jártak, ahonnan szerbek elüldözték a nem szerbeket, összesen mintegy háromezer ember tűnt el. A kistelepülésen feltártak egy tömegsírt, ahonnan hatvan csontváz került elő. Ezenkívül forgattak egy másik filmet, mely egy újságírónőről szól, aki kereste a háborúban eltűnt testvérét, akinek végül holttestére édesanyjuk bukkant rá. De készült egy olyan anyaguk is, mely a béke Nobel-díjas Nusreta Sivac életét mutatja be. A határon túl több televízió-csatorna sugározta már ezeket a filmeket, több szemlén is sikereket értek el. Ezek bevételeiből fejlesztik a Szóbeszéd stúdióját. K.T. Csernai Árpád munka közben a stúdióban Fotó: Tésik Attila