Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-19 / 141. szám

HETFO, 2006. JUNIUS 19. A K T U A L I S • Lassan kivételesnek számít az az iskola - ilyen például a szegedi Rókusi I. számú (képünkön) ahol C osztály is van, azaz három párhuzamos osztályban férnek csak el a hatévesek Fotó: Frank Yvette Hódmezővásárhelyen - ahol kevesebb mint felére apadt az elsős gyerekek száma az utóbbi évtizedben - három óvodára került lakat, és egy általános iskolát is be kellett zárni. Van olyan ma még működő általános iskola is a városban, ahol szeptembertől már nem tudnak elsős osztályt indítani, annyira kevés a gyerek. Szentesen az elmúlt tíz évben ugyan nem szüntettek meg vagy vontak össze iskolákat, viszont alacsonyabb osztálylétszámmal működtek az intézmények. A tanárok közül sem bocsátottak el senkit: akit lehetett, nyugdíjaztak, másokból napközis vagy fejlesztőpedagógus vált. Jövőre azonban már itt is át kell szervezni az intézményrendszert, különben a gyerekek létszáma tizenöt fő alá esne osztályonként. Csongrádon és Makón jellemzően közös igazgatás alá helyezték a lassan kiürülő oktatási intézményeket. Az előbbi városban szeptembertől már nem is indul tanév a Síp utcai általános iskolában, ami a város legifjabb, 1979-ben épült iskolája volt. Makó viszont a megye egyetlen városa, ahol az elmúlt évtizedben nőtt az elsős gyerekek száma. Debrey Attila, az önkormányzat közoktatási osztályvezetője szerint ez azzal magyarázható, hogy újabban folyamatosan növekszik vagy stagnál a születések száma, a gyerekeket pedig nem szokták másik város iskolájába vinni. Szegeden is jelentősen megcsappant a tanköteles korúak száma az elmúlt tíz évben. A húszszázalékosnál is magasabb arányú létszámcsökkenés miatt az elmúlt tíz évben több iskolára is lakat került, a pedagógus-álláshelyek száma pedig folyamatosan fogy. Kardos János, a szegedi önkormányzat oktatási irodájának vezetője elmondta: 1996 szeptemberében már nem indult tanév a Záporkerti és a Csongrádi sugárúti általános iskolában, három évvel később pedig a Gutenberg utcai és a Kolozsvári téri intézmény zárta be végleg a kapuját. Ez utóbbiba később átköltözött a *2000. évi adat Forrás DM-gyűjtés Zoltán utcai Móra Ferenc Általános Iskola - amelynek egykori épületét jelenleg a szegedi egyeDM-grafika tem hasznosítja. Ugyanebben az évben szűnt meg az újszegedi Móricz Zsigmond és a tarjáni Csongor Téri Általános Iskola is - ennek helyére az Eötvös József Gimnázium költözött. A következő bezárási-összevonási hullám 2003-ban érte a szegedi alapfokú oktatást: megszűnt a Gyík utcai „lila iskola", a Napos úti általános iskola, és összevonták az Osztróvszky utcai Dózsát a Dugoniccsal, valamint a kecskési Fekete Istvánt a szentmihályi Gárdonyival. Az összevonások és bezárások miatt csökkent az iskolavezetők és a pedagógusok létszáma is: ma ezerharminchat pedagógus dolgozik teljes állásban az önkormányzati általános iskolákban a megyeszékhelyen. Az osztályok átlagos létszáma az elmúlt évtizedben Szegeden 22 és 25 fő között mozgott, jelentős változás ebben a bezárások ellenére sem történt. Kiugróan alacsony és magas szegedi általános iskolai osztálylétszámról a vezető nem tud, ugyanakkor a körtöltésen kívüli iskolákban kisebb az osztálylétszám, mint egyes belvárosiakban. Az irodavezető elmondta: míg 1996-ban hetvenkettő kezdett, addig most szeptemberben csupán ötven első osztály indul Szegeden. PENZiÍGYEK Kardos Jánosnak arról nem volt információja, hogy az iskolabezárások és -összevonások jelentettek-e megtakarítást a szegedi költségvetésnek. Mint mondta, a kevesebb pedagógus alkalmazása ugyan a korábbinál kevesebbe került az önkormányzatnak, a gyerekek számának csökkenésével azonban az állami normatívából befolyó összeg is csökkent. Hozzátette: hosszabb elemzömunkát igényelne annak megállapítása, hogy az utóbbi tíz év közoktatási változtatásaival tudott-e spórolni valamit a város. A 6 EVESEK LETSZAMA (közelítő adatok) 1996 2006 Szeged 1800 1400 Hódmezővásárhely 1000 402 Szentes 375 275 Csongrád 224 127 Makó *215 240 Budapest 18360 12 575 Győr 1466 1000 A közös cél PANEK SÁNDOR Abból az egyszerű megállapításból induljunk ki, hogy egy közösség akkor teljesít a legjobban, ha saját célja van, és hisz is ebben. Ez ugyanúgy érvényes egy iskolai osztályra, mint az egész társadalomra. Amint a közösség vezetői, akár választottak, akár kinevezettek, nem tudják ezt a célt szolgálni, és a hitet erősíteni, az emberek nem bíznak többé sem bennük, sem, ami rosszabb, a közös célban. A magyar ember bizalmatlansága az állammal és a politikai vezetőkkel szemben nem azért alakult ki, mert ilyennek születtünk, hanem mert a rossz vezetői döntések mellé még lépten-nyomon hazudtak is, illetve, hogy mai nyelvre fordítsuk ezt a kínos szót, kommunikáltak nekünk. Mindig kiderült, hogy a kommunikációnak célzott szerepe van a hatalom, a pozíció megtartásában. Előttünk van egy évekre lemondással járó megszorítási időszak, amelyet kommunikációs fogások öveznek. Már a többéves késlekedést szenvedő államháztartási megszorítás is ellentétben áll azzal, amit a kormánypártok a választási kampányban közöltek. A világos bejelentés is kommunikációs körítéssel érkezett, azt pedig máig sem lehet tudni, hogy az egészségügy és az oktatás területén mi vár még a társadalomra. A megszorítások értékelését ugyancsak átnevezgetési trükkök övezik; előbb csak a reálkeresetek stagnálásáról van szó, aztán kiderül, hogy jelentós csökkenés várható. Ugyanez történik az inflációval, s lassan egy jövedelem-elértéktelenítési pohtika vonalai körvonalazódnak a megszorítások mellé. Minden bizonnyal létezik hangvétel és politikai eszköz arra, hogy az emberekkel elfogadtassák a nagyobb terheket, hiszen közös cél ez is: kimászni a bajból. Hanem ehhez hitelesség és bizalom kell. Lehet persze „ilyen a világ" alapon pragmatikusnak lenni, és azt gondolni, hogy a politikával a kommunikáció jár együtt, nem az egyenes beszéd. Csak hát a politika nem természeti törvény, hogy bármilyen is, elfogadjuk. Lehet az emberi természettől teljesen elütő módon okoskodni, de ki akar olyan társadalmat, amely csak abban hisz, ami a markát üti? Ki akarja beletörődésből és nem hithői vállalni a terhet ? Az átnevezgető, trükkösen kommunikáló politikai magatartás azokban a problémákban a legkártékonyabb, amelyek nem csak összegeken és százalékokon múlnak. A magyar lélekszám csökkenése, a gyerekvállalás, az állampolgári kötelességérzet, az adófizetési fegyelem, a tanulás értékébe vetett hit, a tudás itthoni kamatoztatása, az emberek jóhiszemű, szolidáris élete, s általában a magyarságnak mint szellemi és közösségi értéknek a jövője attól függ, hogy a társadalom őrzi-e közös hitét és céljait. A beletörődés, a magánszférába visszahúzódás az előző rendszer túlélési technikája volt. Tudunk-e most újabbat ? Az apadás szinte azonnal elkezdődött, de lassú lesz Tetőzött a Tisza Szegednél Nem kellett másodfokú készültséget bevezetni, ennél alacsonyabban, 730 centiméterrel tetőzött a Tisza szombaton éjjel Szegednél. MUNKATÁRSUNKTÓL Az idei nagy víz után itt a második áradás is, szombaton éjjel 730 centivel tetőzött a Tisza Szegednél. Ha elérte volna 750 centiméter, akkor másodfokúra kellett volna módosítani a jelenleg érvényben lévő első fokú készültséget. Mint Kemény Lászlótól, az Atikövizig ügyeletvezetőjétől tegnap megtudtuk, szinte azonnal a tetőzés után meg is fordult a „trend" és apadás kezdődött, bár nagyon lassúnak ígérkezik. Tegnapra egy centimétert apadt Szegednél a víz. Elsősorban a Marostól függ, mennyire lesz lassú a Tisza apadása. A Maros jelenleg ugyan szintén apad, de felső szakaszán újabb árhullámok indultak el. Ezek nem jelentősek, de arra képesek, hogy lassítsák a Tisza apadását. Kemény László szerint várhatóan június 27-én lehet megszüntetni az első fokú árvízvédelmi készültséget. Mindszentnél a Tisza vízmagassága tegnap 765 centiméter volt, még árad, Csongrádnál 733 centit mértek, szintén áradó. Megtalálták a rúzsai tóban elsüllyedt férfit Lehúzta a hínár Búvárok találták meg tegnap este annak a rúzsai férfinak a holttestét, aki szombaton fürödni ment egy növényzettel sűrűn benőtt tóba, és elsüllyedt. MUNKATÁRSUNKTÓL Erősen hínáros a rúzsai határban lévő, úgynevezett „téesz" tó, éppen ezért tilos fürödni benne. Jelenlegi tulajdonosa több tiltó táblát is elhelyezett a parton, ezeket azonban gyakran eltulajdonítják ismeretlenek. Valószínűleg fürödni akart egy ötven év körüli rúzsai férfi, amikor szombaton belement a vízbe, és úszni kezdett. A partról egy szemtanú látta elmerülni. A Rúzsa határában, elhagyatott helyen lévő, korábban mezőgazdasági hasznosítású, az egykori termelőszövetkezet által használt, ma erősen elhínárosodott, náddal benőtt tóban állítólag vannak halak, ezért néha horgászok is látogatják. A szemtanú is horgászott - tájékoztatott M. Toronykői Márta, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A rúzsai férfi elmerülése után nem bukkant fel. Hiába kereste a szegedi tűzoltóság szombaton motorcsónakkal és - jobb eszköz híján - csáklyával, nem sikerült megtalálni. A hínár a csónak propellerjére is rátekeredett. Tegnap búvárok folytatták a keresést, és este, lapzártánk idején kiemelték a tetemet. A rendőrség nyomatékosan kéri: a nyári melegben se engedjen senki a csábításnak, ne fürödjön máshol, csakis az erre alkalmas, kijelölt vizekben. Makó kivételével jelentősen megcsappant az elsősök száma Drámai helyzet lehet a megye iskoláiban Egyre kevesebb gyerek születik, emiatt nincs szükség annyi oktatási intézményre, mint korábban. Noha ez érzékenyen érinti a szülőket és a pedagógusokat is, a megye városaiban számos óvodát és iskolát bezártak az elmúlt tíz évben. Szegeden például míg 1996-ban hetvenkét első osztály indult, addig szeptemberben már csak ötven. MUNKATÁRSAINKTÓL