Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-17 / 140. szám

SZOMBAT, 2006. JÚNIUS 17. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Két aláírás, egy ajándékozási szerződés - és kész Változatlanul üzlet a kárpótlási jegy Aki még őriz kárpótlási jegyet, most 200 százalékon megszaba­dulhat tőle. A piacon felbukkanó felvásárlók a jegyeket földár­verésen szeretnék hasznosítani. Szakértőink szerint az üzlet­ben, amely csak etikailag kifogásolható, mindenki jól jár. „Ne féljen, asszonyom, tiszta ügyről van szó!" - mondta a férfihang, akinek telefonon, lá­tatlanban felajánlottam szüle­im nem létező kárpótlási je­gyét. Szegedet ugyanis a napok­ban olyan szórólapok lepték el, amelyeken azt hirdették, hogy magas áron, azonnali fizetéssel vásárolnak kárpótlási jegyet. A megadott telefonszámok - egy debreceni körzetszámmal meg­jelölt vonalas, valamint egy mobil elérhetőség - nyilváno­sak, egy ottani ügyvédhez tar­toznak. Azt közölte a debreceni „felvá­sárló", hogy szegedi magánsze­mélyek értékpapírjait 200 száza­lékon vásárolja meg, mivel azo­kat hamarosan földárverésen le­het hasznosítani. Arra a kérdés­re, hogy kiskunmajsai kárpótlási jegyek érdekelnék-e, azt vála­szolta, igen, de csak száz százalé­kon. Ott ugyanis egyelőre nem várható földárverés. Az üzletet a következőképpen lehet nyélbe ütni: a közvetítő helyben, azonnal fizet a papíro­kért. Majd ezekkel vagy ő, vagy megbízója földárverésen licitál a hektárokért (kárpótlási jegy­gyei termőföldre csak az licitál­hat, aki alanyi jogon az érték­papír tulajdonosa). A földet a kárpótlási jegy tulajdonosának nevére veszik meg, aki azt utóbh ajándékozási szerződés­sel ruházza át. Szükség van a kárpótlási jegy kiadásáról szóló határozatra, valamint lakcím­igazolásra: „egy szerződés, két aláírás, és kész" - jelzi a hang a telefonban, mennyire egyszerű ügyről van szó. A kárpótlási jegy tulajdonosa az üzlet során voltaképpen az alanyi jogosultságát adja el. Jól jár, mert 200 százalékon szaba­dult meg a papírjaitól - a tőzs­dén jelenleg 920 forintot adnak egy ezerforintos névértékű je­gyért. A vásárló azért nyer az ügyleten, mert olcsóbban jut­hat földhöz, mintha készpénz­ért venné. Termőföld elajándé­kozásakor pedig a 21 százalé­kos illetéknek mindössze a fe­lét kell kifizetni. Ugyanakkor etikailag kifogásolható, hogy az ügyvéd úgy tesz, mintha ügyfe­le megbízásából venne részt az árverésen, miközben magának vásárol. Papos Gábor, a Buda-Cash Brókerház Zrt. szegedi fiókveze­tője elmondta, hogy a tőzsdén je­lenleg alig van érdeklődés a kár­pótlási jegy iránt: naponta csak 50-100 darabot kínálnak eladás­ra. Ráadásul ezek - tesszük már mi hozzá - nem „megfogható" értékpapírok. Márpedig földárve­réshez papíralapú kárpótlási jegy és határozat kell. F.K. NINCS KARRENDEZESI HIVATAL Már nincs is megyei kárrendezési hivatal, az ugyanis tavaly év vé­gén beolvadt a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatalba. Az 1989-ben meghirdetett kárpót­lásban napjainkig hárommillió eljárásnak jártak a végére, mint­egy ezermilliárd forint értékben bocsátottak ki kárpótlási jegyet, de becslések szerint még leg­alább 30 milliárdnyi elfekszik va­lahol a ládafiában. Az ezer-, üt­és tízezer forint névértékű papí­rokkal korábban földet, önkor­mányzati bérlakást és részvényt lehetett vásárolni. A vásárhelyi Endreitelepen továbbra is állnak a házak Még nem egyeztek meg Bodrogiék három kisgyermeket nevelnek, s keveslik a két házért az ötmillió forintot Fotó: Káinok Csaba Továbbra sem tudnak megegyezni a vá­sárhelyi Endreitelep lakói az önkormány­zattal. Az ott élők keveslik azt az összeget, amit a város kínál nekik házaikért. A le­pusztult környéket az önkormányzat min­denképpen rendbe akarja tenni, a terület egyébként a város tulajdona. - Több mint negyven esztendeje élünk itt a párommal. A sajátunkból nem tehet ki az önkormányzat, nem hagyjuk magunkat ­mondta indulatosan Marczinka József, a vá­sárhelyi Endreitelep egyik lakója. Az idős há­zaspár házán kívül még ötben élnek a tele­pen. A Szentes felé vezető főút mentén lévő kis házakat az önkormányzat el akarja tün­tetni, mert a környék nagyon lepusztult, s a városba igyekvőket ez a kép fogadja. - Már több hivatalban is megfordult az ügyünk. Nekünk a város egy nevetséges ösz­szeget, 600 ezer forintot kínál az 56 négyzet­méteres házért. Ennyi pénzért a városban mit lehet venni? Semmit! - vette át a szót Marczinka fózsefné. A szomszédos két ingatlanon laknak Bod­rogiék. A háziasszonytól, Bodrogi Sándor Györgynétől megtudtuk, hogy ők sem fogad­ták el a város ajánlatát. - A férjem őstermelő, jószágokat tart. A bel­városba nem költözhetünk, tanyára pedig nem akarom vinni a három kisgyermekemet ­mondta az asszony. Hitelt nem tudnak felven­ni, tartalékjuk sincs, mert az állattartásba visz­sza kell forgatni mindent, így az ajánlott 5 mii­hót nem tudják kiegészíteni. így maradnak. Atyimov István elmondta: június 21-ére egyeztetésre hívták őket a megyei közigazga­tási hivatalba. A telep szélén lakó fiatal csa­ládapa is osztja a többiek véleményét. - Két okból is mindenképpen rendbe kell tenni ezt a környéket. Az egyik, hogy a város­ba érkezőket ne ez az áldatlan állapot fogadja, valamint hasznosítani szeretnénk a terüle­tet. Az önkormányzatnak kevés az olyan in­gatlana, melyet egy-egy pályázat során fel tudna használni, viszont az Endreitelep pont ilyen - nyilatkozta lapunknak Lázár János. A polgármester kiemelte, hogy az ajánlatok mind a mai napig állnak. Furcsállja, hogy Marczinkáék csak arról a 600 ezerről beszél­nek, amit az értékbecslő állapított meg a há­zukról. Nekik egy Bibó Lajos utcai új lakást adtak volna, de nem kérték, mondta Lázár. - A telepi ingatlanok egykoron állami tulaj­donban voltak, s szükséglakásokat építettek rajtuk. A kilencvenes években megkapta a te­rületet az önkormányzat. A lakók tulajdoná­ban csak a telkeken álló ingatlanok vannak ­tette hozzá a város első embere. K.T. Jankó János-díjas a szentesi múzeum néprajzkutatója Szakmaszeretetre tanítja hallgatóit A Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díjjal ismerte el Mód Lászlót, a Szegedi Tüdo­mányegyetem oktatóját, a szen­tesi Koszta József Múzeum nép­rajzkutatóját. Azt mondja a fi­atal szakember, hogy a díj bir­tokosaként sohasem ülhet a ba­bérjain, ez sokkal inkább to­vábbi munkára serkenti. A Jankó János-díjjal kitüntetett Mód László az idén lesz 34 éves. Ennyi idős korában halt meg egy erdélyi gyűjtőútja közben a ma­gyar néprajztudomány és a nép­rajzi muzeológia kiemelkedő alakja, akinek a nevét viseli a rangos elismerés. A Szegedi Tu­dományegyetem oktatójának, egyben a szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutatójának azt üzeni az 1868-ban született Jan­kó János, hogy bár rövid élet ada­tott meg számára, mégis egész életművet alkotott. - Nemcsak kiváló terepmun­kás volt, a gyűjtött anyagot fel is dolgozta. A szakmai szempon­tokon kívül a muzeológiai tevé­kenysége alapján is példakép le­het. Fontosnak tartom, hogy a honfoglalás évfordulójára ő állí­totta fel a millenniumi kiállítás szabadtéri néprajzi faluját ­mondta a kitüntetett. Úgy véli: a mai világban ilyen típusú tevé­kenységre és ennyire fiatalon nem igazán nyílik lehetőség, de törekedni kell rá. A Jankó Já­nos-dijat úgy fogja fel a fiatal ku­tató, hogy elismerése az eddigi munkájának. Ám ennél sokkal fontosabbnak tartja: a Magyar Néprajzi Társaság által odaítélt kitüntetés birtokában ezután még nagyobb kihívásoknak kell Mód László a néprajzi gyűjteménnyel Fotó: Balázsi Irén megfelelnie, és soha nem szabad elégedettnek lennie önmagával szemben. Mód Lászlót minden­esetre a további munkára serken­ti. A díjat ugyan ő kapta, ám nem feledkezik meg azokról, akik eh­hez hozzásegítették. Az adatköz­lőit, a múzeumbeli kollégáit, a levéltár dolgozóit említette, mindannyiuknak hálával tarto­zik. A kitüntetett azt mondja az ál­tala művelt tudományról, hogy egyrészt a múlt értékeinek meg­őrzésével foglalkozik, amely nemcsak az ország, hanem a he­lyi közösségek szempontjából is fontos. Éppen a hagyományok is­meretében tudják a maiak a saját identitásukat is megfogalmazni. - Csak a gyökerek ismeretében lehet bármiféle jövőképet is fel­vázolni - tette hozzá. A néprajz főleg a paraszti világot kutatja. Mód László szerint ugyanis so­hasem tudjuk, hogy erre a hagyo­mányos ismeretanyagra mikor lesz szükség. Jó tudni a régi gabo­nafajtákról, a gombák, gyógynö­vények használatáról. De az elő­dök fokgazdálkodása, az ártéri haszonvételek is aktuálisak, hi­szen a mostani árvizek kapcsán bebizonyosodott, hogy a töltése­ket nem lehet korlátlan mérték­ben tovább magasítani. Mód László szerint kombinálni kelle­ne az ártéri gazdálkodás elemeit a modern vízvédelmi technikák­kal. Am a néprajzot nem csupán a múlt érdekli, egyre hangsúlyo­sabb a jelen kutatása is, magya­rázta. Fő területe a szőlőtermesztés és a borkészítés hagyománya. Jankó Jánoshoz hasonlóan Mód László is járt külföldi gyűjtőutakon, Er­délytől Szlovéniáig sokféle törté­nelmi borvidéken megfordult. Azt tapasztalta, hogy a magyar borkultúra kelet és nyugat között egy állomás, s attól izgalmas, hogy keverednek benne a két te­rület elemei. A doktori témája is a szőlő és a bor, ez a kedves szakte­rület végig elkíséri, bár ő „nem szűkül be", sok egyebet is kutat. A szegedi egyetemen a hallga­tóit elsősorban a szakma iránti szeretetre tanítja Mód László, aki szerint ez sokszor hiányzik. A hitvallásához különben az adott téma iránti vonzalom és az elszántság tartozik még. BALÁZSI IRÉN Versmondó verseny Országos, korhatár nélküli versmondó versenyt szervez Szomszéd népek költői címmel a Nagy László Társaság. Indulni öt költemény­nyel lehet: ezek hazánkkal határos országban élő, valamint lengyelor­szági és bolgár költők - akár megzenésített - művei lehetnek. Jelent­kezni országszerte az ifjúsági házakban célszerű a név, a cím, a tele­fonszám megjelölésével, vagy Budapesten, az V kerület, Arany János utca 10. alatti Belvárosi Művelődési és Ifjúsági Házban. Érdeklődni Nádassy Józsefnél a 46/380-580-as és a 20-936-8675-ös telefonszá­mon, vagy a nadassyjozsef(ü<chello.hu címen lehet. Hetvennégy szerző szerepel az antológiában A Tisza hangja MUNKATÁRSUNKTÓL A Bába Kiadó 1998-ban jelentet­te meg először a Szegedtől Szege­dig című antológiát, amelyben a városban élő, illetve a Szegedhez valamilyen módon kötődő köl­tők, írók, esszéisták verseit, pró­zai írásait, tanulmányait adta közre. Az évek során hagyo­mánnyá lett, az idei könyvhétre kilencedik alkalommal kiadott válogatáskötetben hetvennégy szerző szerepel. Aki Szegedet szeretné megismerni, az a kötet­ben található irodalmi alkotá­sokból sok mindent megtudhat a városról, mondta a Somo­gyi-könyvtárban megtartott pre­mieren Kozma József alpolgár­mester. Főszerkesztőként Veszel­ka Attila költő, a Szegedi írók Társaságának alelnöke jegyzi a Tisza hangja alcímet viselő, Tan­di Lajos által tervezett antológi­át, amit Papp György szép rajzai illusztrálnak. A tehetséges fiata­loktól, az egyetemista Túri Tí­meától vagy a már szerkesztő Ba­logh Tamástól a középgencráció­hoz tartozó Farkas Csabán, Kiss Ottón át Simái Mihályig, Hor­váth Dezsőig, Tóth Béláig szá­mos neves szerző szerepel. Ha SZEGEDTŐL SZEGEDIG ANTOLÓGIA A kötet borítólapja Papp György Szarvasfiú című tűzzo­mánc alkotásával már szegedi irodalmi seregszem­le, akkor persze akadnak feltűnő­en hiányzó kiválóságok is. Min­denesetre Majzik István kiadóve­zetót és munkatársait tiszteletre­méltó vállalkozásukért így is kö­szönet illeti. Az előszóban felve­tett probléma - „az olvasó, korú állampolgárok miért fordulnak csekély érdeklődéssel a helyi ér­tékek megismerése felé" - alig­hanem költői kérdés marad.

Next

/
Thumbnails
Contents