Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

10 DÉLMADÁR 2006. június 16., péntek Részeg a pultnál: - Kérek egy lángost. - Hányat? - Jó, akkor inkább mégse! Károly a társasutazás búcsúestéje után is hevesen udvarol a kicsit bugyuta Malvinnak. - Ha már nem kísérhetem el a szobájáig, jöjjön be hozzám egy rövid időre - kéri a lányt. - Csak akkor megyek, ha megígéri, hogy jó fiú lesz! - Az nem biztos, hogy fiú lesz - válaszolja Károly - de, hogy jó lesz, az biztos! Kamikaze-oktató az újoncoknak: - Jól figyeljenek, mert csak egyszer mutatom meg...! A DELMADÁR HETI KÉRDÉSE - Hogy hívják azt a 22 embert, aki a tévé előtt ül, és a foci-vb dontojet nézi? - Magyar labdarúgóválogatott. Belami reformszorítóban Na, most akkor meg vagyunk szorítva, vagy csupán rajtunk próbálják ki, mégis milyen egy államháztartási reform? - tette fel koszos bakancsát az asztalra, kérdését pedig a Zsibbadt brigádvezető nagyközönségének szánva Smúz apu. A Dűjj Előre SC régen volt alszertárosa eközben még egy korsó sört is legyűrt, szemei meg forogtak, mint a vásári ringlispíl, merthogy nagyon érdekelte: ki kínál pontos választ erre a közgazdaságilag szakszerű kérdésre. - Maga csak ne forgassa azokat a szép, dülledt látógolyóit, mert még jól arccsonton találja a bal könyököm - kapta elő közvetlen modorát Snájdig Pepi, akinek kezében egy darab napilap típusú újság lobogott, benne pedig rengeteg hír arról, milyen programmal lábal ki a magyar nemzet abból a válságból, ami nincs. Merthogy a Zsibiben éppen eme válság kifejezés indított el egy szelíd pofozkodást. A kisvendéglőben az időt és egymást elverő vendégek egyik fele ugyanis a keresztanyja csatos retiküljére esküdözött: nem lehet egy olyan országban válságról beszélni, amelyben negyedévente új autópályákat adnak át, kultúrának sokmilliárdos palotája épült, hidakat alapoznak, a luxusvillák meg egymás sarkát tapossák a budai hegyekben. Mások azt üvöltözték: ha nincsen válság, miért kell gáznak, villanynak, villamos- és buszjegynek árát emelni, új adókat kitalálni. - És ez még nem is minden! - kiabált bele Belami arcába Snájdig Pepi, újabb lendületet adván a fent említett napilap típusú papírköteg lobogtatásának. - Mert nézzen csak ide, maga nagyon okos! Jönnek itt még elbocsátások is, szép számmal, közhivatalnokok kerülnek az utcára, emelkedik az áfa-kulcs, a munkavállalók járuléka, bevezetik az árfolyam- és nyereségadót, és ami a legborzalmasabb: az alkohol és a cigaretta is többe kerül majd, mint korábban. - Maga itten székkel, meg a pálinka jövedéki adójával dobálózik, amikor megszűnik a lakáshitel-kedvezmény? - sírta el magát Plüss Eta, akinek gyermekeit ez utóbbi intézkedés terelgette, éppen azokban a percekben, az aggódok nem kis táborába. - Etácska, jobb lenne, ha nem indulattal, hanem a saját, két szép kisírt szemével olvasná a híreket - állt elő ekkor javaslatával Belami. - Mert akkor azt is látná, hogy a megújulás jegyében nem csupán a maga nadrágszíját szorongatják, hanem az állam, ama nagy pénzzabáló is csuklik egyet fájdalmában. Nézze csak (s lám: Snájdig újságja már a külváros szépfiújának kezében lobogott)! - Megfelezik a minisztériumi vezetők számát, csökken a minisztériumok száma, 318 minisztériumi gépkocsit eladnak, ami 42 százalékos csökkenést jelent a hivatali luxusban, s felével, mintegy 190 ezer négyzetméterrel csökken a kormányhivatalok irodaterülete. - Mennyi mondott? - jajdult fel Cink Enikő. Százkilencvenezer négyzetmétert? Vagyis eddig majdnem 400 ezer négyzetméteren dolgoztak azok, akik... - Ki ne mondja! Az én becsületes ivómba be nem teszi a lábát azért rendőr, mert maga itt becsületet sért, közszeméremmel együtt, azon kívül előre be nem jelentett sztrájkkal és demagógiával bénítja meg a forgalmat a pult és a budiajtó között - pattant elő ki tudja, honnan Józsi csapos, aki egy meglepő fordulattal védelmébe vette a miniszteriális irodakoptatókat, s kijelentette: minden bajt azért csak nem lehet az ó nyakukba varrni, merthogy ebben az országban, ha Encike nem tudná, százezrek csalják ám el az adót, nem fizetnek semmilyen járulékot, de közben csak megélnek valahogy. Néhányan közülük nem is olyan rosszul, hogy a Zsibbadt brigádvezetőben kéne nyelniük a szeszt. - Éppen ezért jelentették be, hogy szigorítják az adóellenőrzéseket - vándorolt az újság ekkor már Minek Dönci kezébe, aki e hírtől aztán kapott is oly heves szívdobogást, mintha egyszerre négy mecscset hajtott volna végig a németországi foci-világbajnokságon. - Mondják, abban az újságban más hír nincs is? Nem lapozhatnánk végre a sportoldalra? - könyörgött Bika Jenő, aki azt ordibálta: ha még valaki kimondja, hogy megszorító csomag, államreform, világpiaci hatások vagy új egyensúly, annak az arcát harminc százalékkal többször veri a pult sarkába, mint eddig bármikor is tette. - Költekezett az ország, túlságosan is költekezett, és most kifizetjük ennek az árát. Ilyen egyszerű - motyogta Bika úr. S hogy ezzel a sommás összegzéssel néhányan csak nem érthettek egyet, mi sem bizonyítja jobban: Bika Jenő arcán megjelent néhány kék folt, ám senki nem hitte, hogy azért, mert Jenő bátyánk nagy hirtelen átalakult szilvafává. BÁTYI ZOLTÁN A DÉLMADÁR HETI MONDÁSA Verés közben jön-megy a székláb. EZ MÁR TÖRTÉNELEM Cézár, nyílj ki! - mondta Brutus, és belevágta a tört. Hátul Antoniusék összesúgtak: - Ez már döfi. Egy katona sehogyan nem akart harcolni a légiósok ellen. Azok csodálkozva vették körbe, de érdeklődésükre csak ennyit mondott: - Szabin vagyok. És kezdődött a Kárpát-medence története. Hun volt, hun nem volt. Élt egyszer Attila, aki egy hamis damaszkuszi pengét előrántva így kiáltott: - Csoda szar vas! És lett lészen nosza. Kezdődött a magyar történelem megannyi huszárvágással és megannyi császár metszésével. Tas, alkoss, gyarapíts! Nem Töhötöm. Álmos vagyok. Ez Huba. És megkondultak a harangok és Orsbeszorult az öklük. Sétálunk az Árpádok alatt, Géza kézben. István király vágtat fakón. Női vezetők Tegnap az M5-ösön mentem. Balra tőlem egy hölgy tűnt fel egy vadiúj BMW-vel, több mint 130 km-es sebességgel, az arca egészen közel a visszapillantó tükörhöz, és éppen sminkelte magát. Egy pillanatra félrenéztem, amint ismét odanéztem, már majdnem az én savómban volt és még mindig a sminkjével foglalatoskodott. Habár kemény fickónak tartom magam, mégis úgy megijedtem, hogy a villanyborotvám kiesett a kezemből és egyúttal kiütötte a szendvicsemet a másik kezemből. Amint megpróbáltam az autómat a térdemmel a sávban tartani, leesett a fülemnél tartott mobilom, egyenesen bele a lábam között levő forró kávéspohárba. A kávé természetesen kifröccsent, leforrázta legnemesebb testrészemet, tönkretette a mobilomat és megszakított egy fontos telefonbeszélgetést. A cigit a számban még éppen sikerült megmentenem. Ki nem állhatom a nőket a volánnál. Életveszélyesek... Kinek a baja? Két pszichiáternek ugyanabban az épületben van a magánrendelője. Mindennap ugyanakkor érkeznek, és egyszerre szállnak be a liftbe. A liftkezelő megdöbbenve látja, hogy kiszállás előtt az egyik pszichiáter rendszeresen leköpi a kollégáját, aki ezt egyetlen szó nélkül veszi tudomásul. Végül is a liftes már nem tudja mire vélni a naponta ismétlődő jelenetet, és megkérdi a sértett felet: - Ne haragudjon, de miért nem csinál már valamit, doktor úr? Szörnyű nézni, amit a kollégája művel! - Miért avatkoznék bele? - vonja meg a vállát a pszichiáter - Ez az ő problémája. A DÉLMADÁR HETI APROHIRDETESE Fiatal, jóképű üzletember vagyok. Hat autóm, két mobilom van, és egy nyaralóm a Karib-tengeren. Nem keresek senkit, csak dicsekedni akartam. DOLGOZÓK ESTI ISKOLA IÁBAN: - VAN HÁZ1D? - VAN, TÖLTHEIEK? IFJÚ PÁR FEKSZIK AZ ÁGYBAN, FELESÉG ODAFORDUL A FÉRJHEZ: - SÚGJ A FÜLEMBE VALAMI ISZONYÚ MOCSKOSAT! -KONYHA! Futball-láz Összhang Zongora Két költöztető gyalog visz fel egy zongorát a tizedik emeletre, mert elromlott a lift. Egyszer megszólal az egyik: - Te Pisti, van egy jó és egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? - Kezdd a jóval! - Már a kilencedik emeleten vagyunk. - Mi a rossz? - A harmadik emeletre kellene vinni a zongorát. Két rab beszélget a cellában. - Te miért ülsz itt ? - Hát, mert elfáradtam. - SZEXUÁLIS TÉREN EGYRE ÖSSZEHANGOLTABB VAGYOK A FELESÉGEMMEL -VALÓBAN? - IGEN. TEGNAP PÉLDÁUL MINDKETTŐNKNEK FÁJT A FEJE... Olyan... Ha olyan magas lennél, mint amilyen bamba, ülve nyalnád a holdat. Olyan sötét vagy, hogy éjjel a kutya mellédharap. Olyan a szemed, mint a sasnak. Nem olyan éles, hanem olyan csipás. Olyan a lábad, mint az őzikének: nem olyan formás, hanem olyan bogos és szőrös. Mindent tudó automaták: tessék választani! - Azért, mert van egy labdád és két bazi nagy fogad, nem foglak Ronaldinhónak szólítani!