Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

Az 1970-es fesztivál az árvízi izgalmak után nem volt szerencsés: két előadást is elmosott az eső. Az előző évi 81-ről 57 ezerre esett a nézőszám. A felújított Háry János, a novoszibirszki balett Csipkerózsika-vendégjátéká, valamint a Parasztbecsület és a Bajazzók mellett egy klasszikus görög dráma, Euripidész Trójai nők című tragédiája keltett figyelmet Sulyok Mária, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán főszereplésével, Vámos László rendezésében. Latinovits egyenesen a San Sebastian-i filmfesztiválról érkezett, ahol a zsűri az Utazás a koponyám körül című Karinthy-regény filmváltozatának főszerepéért a legjobb alakítás díjával jutalmazta. A Dóm téren Talthybiosz, a hírnök szerepét játszotta, és azt elárulta lapunknak, hogy újabb kihívásra készül: a Szindbádot forgatja Huszárik Zoltánnal. Építészmérnökként Szegedet nagyra értékelte: „Valami errefelé szokatlan pannon nyugalom árad az utcák simogató arányaiból. Történelmiek és kedvesek ezek a szemnek oly szép arányok..." A hetvenes években is sok kiemelkedő produkció született a Dóm téren. A néptáncgálák szinte minden évben fergeteges sikert arattak. 1971-ben maga a szerző, Farkas Ferenc vezényelte a Csínom Palkó című daljátékot, amire Bessenyei Ferenc, Gyimesi Kálmán, Gregor József és Berdál Valéria főszereplésével majd 26 ezer néző volt kíváncsi. Kevésbé érdekelte a közönséget a Borisz Godunov, pedig Nikolai Ghiuselev énekelte a főszerepet. A következő nyáron Erkel Hunyadija mellett a bolognai Teatro Communale vendégjátékaként egy másik operát, Verdi Otellóját is láthatta a közönség. A később világhírűvé lett Maria Chiara énekelte Desdemonát. A nyár slágere azonban A cigánybáró volt Házy Erzsébet és Palcsó Sándor főszereplésével. Az örökzöld Strauss-operettre több mint 26 ezer néző váltott jegyet. Máig emlegetik Vámos László Rómeó és Júlia-produkcióját a két tehetséges főiskolai hallgatóval, Kútvölgyi Erzsébettel és Kalocsay Miklóssal a címszerepben. Az 1973-as fesztivál Sinkovits Imrével a címszerepben Madách Latinovits Zoltán a Trójai nők 1970-es előadásán Talthybiosz szerepében a Dóm téren Fotó: DM/DV A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 75 é ve a Délmagyarország tükrében ^ Itt másként kell játszani: a kőszínházban az ember grafikát rajzolhat, itt plakátrajzolás a feladat Délmagyarország, 1970. július 25. Mózesével indult, és három operát is láthatott a közönség ezen nyáron: a Porgy és Besst Begányi Ferenc és Házy Erzsébet főszereplésével, valamint a Belgrádi Opera társulatának vendégjátékaként az Igor herceget és a Normát. Kiugró siker volt a János vitéz Gobbi Hildával, Turpinszky Bélával, Házy Erzsébettel, Gyimesi Kálmánnal és Király Leventével. A produkciót nem lankadó érdeklődés mellett a következő nyáron is játszották. A '74-es szezon érdekessége a Turandot volt Szinetár Miklós rendezésében, Vaszy Viktor vezényletével, két olasz vendégénekessel. 1975 slágere a Bánk bán Simándyval, Moldován Stefániával és Komlóssy Erzsébettel, a Háry János Bessenyei Ferenccel és Házy Erzsébettel. Szinetár rendezésében először került színre a Dóm téren a Fidelio ugyancsak Simándyval. Huszti Péter Peer Gynt, Psota Irén Aase szerepében nyújtott emlékezetes alakítást. A következő nyáron 14. alkalommal tűzték műsorra Az ember tragédiáját. A nevezetes, nagy vitát gerjesztő „farmernadrágos" Tragédiát Szinetár és Fclix László rendezte Hegedűs D. Géza, Bánsági Ildikó és Lukács Sándor főszereplésével, a Dóm teret kicsiben újraépítő Varga Mátyás díszletében. Bemutatkozó dirigensként Oberfrank Géza vezényelte Békés András rendezésében a Nabuccót. Vámos László 1977-ben sztárszereposztással, Bessenyei Ferenccel, Psota Irénnel, Mensáros Lászlóval és Kállai Ferenccel állította színpadra a Lear királyt. A külföldi szólistákkal bemutatott Aidából a Ramfist alakító Gregor Józsefet méltatták a kritikák. A szegedi basszus Zsupán Kálmánt is énekelte a már harmadszor nagy sikerrel műsorra tűzött Strauss-operettben. Simándy József az 1978-as Hunyadi Lászlóban lépett fel utoljára a Dóm téren. Ezen a nyáron Katona Bánk bánját is bemutatták Bessenyei Ferenccel a címszerepben. A János vitéz és az Állami Népi Együttes sikerének is köszönhető, hogy több mint 97 ezer fizető nézővel az évtized legnagyobb látogatottságát érték el. A következő nyáron énekelt először a dómszínpadon Tokody Ilona, aki Ilosfalvy Róberttel és a később ugyancsak világsztárrá lett orosz baritonnal, Szergej Lejferkusszal A végzet hatalmában mutatkozott be Pál Tamás vezényletével. Érdekes kísérlet volt Szinetár Miklós rendezésében Szophoklész Antigonéja Hámori Ildikóval, Szabó Sándorral és Bessenyei Ferenccel. DÍJAK Az Álomturné 2005-ben Aranyszem Operatőri díjat, Hégető Honorka-díjat, 2006-ban Kamera Hungária díjat és a Prizma Fesztivál rendezői díját kapta. PÉNTEK, 2006. JÚNIUS 16. •KULTURA* Az együttesről szóló film már kalózváltozatban is terjed Nem adták fel, inkább álomturnéra utaztak A világ legjobb Chopin-játékosa Szegeden Rév Lívia koncertje a zsinagóga javára Az épület rekonstrukciója javára ad koncertet hétfőn este 7 órától a szegedi zsinagógában a Párizsban élő Rév Lívia. A 90 esztendős zongoraművész egy Mozart és egy Beethoven szonáta mellett Chopin Négy improniptu-jét játssza. Tornaié a Tiszatáj-díj MUNKATÁRSUNKTÓL A kötet szerkesztője, Bombitz Attila irodalomtörténész, valamint Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője mutatta be tegnap a Baka István művei című sorozat legújabb részét, a Publicisztikák, beszélgetések című könyvet a Bartók Béla Művelődési Központban. A könyvpremier után Ott fózsef, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke adta át Tornai József költőnek az idei Tiszatáj-díjat. A 2006-os Tiszatáj-jutalomban Nagy Koppány Zsolt író részesült. A Nemadomfel együttes alakulásáról, a sikertelenségről, és az elképzelt népszerűségről szól az Álomturné. A film szegedi díszbemutatóján az alkotók, és az azóta fellépésről fellépésre járó, értelmi sérültekből álló együttes is részt vett. Egy unatkozó társaság egy nap úgy döntött: együttest alapít. Utcazenéléssel próbálkoztak, kevés sikerrel. Egyszer azonban felfigyelt rájuk egy tévéstáb és filmet forgatott róluk, melyet azóta mozik is játszanak. A zenekar sikeres lett, fellépés fellépést követ. Az együttes értelmi sérültekből áll. Nevük: Nemadomfel. A Belvárosi mozi szerdán este vetítette a róluk szóló, Álomturné című filmet, a díszbemutatóra a szereplők is eljöttek és rövid koncertet adtak. A rendező, Szekeres Csaba a bemutató MÉG VETÍTIK Az Álumturné című filmet a Belvárnsi moziban, a földszinti Csöke József Teremben jú" nius 21-éig 16 órától vetítik. ezért inkább álmukban turnéznak - ezeket a jeleneteket Horvátországban forgatták. A filmet 2005 júliusában a Duna Televízió mutatta be, a Felelet az életnek című műsor különkiadásaként. Az adás után rengetegen kérték a filmet az alkotóktól - Gáspár Judit szerkesztőtől és Szekeres Csabától - , akik megunták másolgatni a DVD-ket és úgy döntöttek: bemutatják mozifilmként az Álomturnét. A szociális minisztérium és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány annyi pénzt adott, amelyből az ország nagyvárosaiban levetíthették. A szegedi már a nyolcadik állomás volt, az együttes decemberig hetente legalább két koncertet ad. A siker furcsa, magyar mércéje: az Álom turné már kalózverzióban is terjed. - A nézők fenntartással kezelnek egy filmet, ha fogyatékos emberek szerepelnek benne. Nagyon dívik Magyarországon ilyen típusú mozit azért megnézni, mert szociálisan érzékeny, elkötelezett, vagy érintett vagyok. Ez a film filmként akar működni, és nem azokat az embereket akarja megszólítani, akik elkötelezettek a téma, vagy a szereplők iránt. Ahhoz, hogy bármiféle nyitottságról lehessen beszélni Magyarországon, ezt a típusú előítéletet is túl kellene lépni - fogalmazott Szekeres Csaba. A forgatásról elmondta: a film jórészt improvizációra épül. Instrukcióiból, egy-egy jelenetből a szereplők az esetek 70-80 százalékában sokkal többet hoztak ki, mint amit elvárt. Egy normál forgatáson már a 20-30 százalék is jó aránynak számít. Arra a kérdésre, hogy megváltoztatta-e a szereplők életét a film, Szekeres így válaszolt: - Remclem igen. És remélem, a nézők életét is megváltoztatja. GONDA ZSUZSANNA Sztárok a dómszínpadon előtt arra kért: ne ügyként, hanem filmként nézzük az Álomturnét. Nevessünk ha akarunk, és sírjunk, ha szeretnénk. A közönség így tett: mulattak Doki gyógymódján - minden panaszra vérnyomásmérést javasol, az eredmény folyton ugyanaz: „száz pécé négy" - vagy azon a jeleneten, amikor a Nemadomfel alapítói castingolnak. Kiderül: Krisztinának gyönyörű hangja van, másnak meg humora, de az is elég, hogy felvegyék. A zenéjük azonban a budapestieket nem érdekli, A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva. MUNKATÁRSUNKTÓL A vérnyomásuk „száz pécé négy" Fotó: Schmidt Andrea Rév Lívia csodagyerekként indult, tizenkét évesen került a Zeneakadémiára, ahol Weiner Leó is tanára volt. Két évig Lipcsében, majd Paul Weingartnernél Bécsben tökéletesítette tudását. Budapesten élte át az ostromot, utána 1945-ben Szegedre jött. „Felvettek a konzervatóriumba tanárnak, a barátaim kiutaltattak nekem egy csodálatos, vadonatúj Steinway zongorát, amit még a háború alatt német katonatisztek hozattak maguknak Hamburgból. Néhány hónap alatt felerősödtem, és amikor meghallottam, hogy kedves barátaim, Starker János és Sebők Gyuri már Romániában koncerteznek, én is utánuk mentem" - mesélt szegedi emlékeiről Rév Lívia. Bukaresti sikersorozata után tért haza Budapestre, ahonnan 1946-ban egy nemzetközi zenei versenyre kijutott Párizsba. „Azt terveztem, hogy meg sem állok Amerikáig, de amikor leszálltam a párizsi pályaudvaron a vonatról, rögtön eldöntöttem, hogy maradok. Sohasem bánRév Lívia a két évvel ezelőtti szegedi koncertjén Fotó: Ftoüósi Zsolt tam meg. Néhány hónap elteltével már Párizs krémje hordozott a tenyerén. Összebarátkoztam a legnevesebb filmrendezőkkel, színészekkel, karmesterekkel, szenátorokkal. Egyik alkalommal Chopin első balladáját játszottam, amikor megállt egy férfi a zongora túlsó végén. Úgy éreztem, ő az, akire mindig vártam. Ő lett a férjem. Diplomataként dolgozott, végigcsinálta De Gaulle-lal a béketárgyalásokat, később a francia külügyminisztérium főtitkára volt. De Gaulle elnök engem is megkedvelt. 1948 márciusában rendeztek számomra egy bemutatkozó koncertet a londoni Wigmore Hallban, ahol akkora sikerem volt, hogy hét különböző zenekartól kaptam koncertmeghívást. A következő években már olyan sokat játszottam Angliában, hogy évi 24 koncertben korlátozták a fellépéseim számát." Rév Lívia több mint harminc hanglemezt készített. Néhány éve angol zenekritikusok Rubinsteintől Horowitzig minden létező Nocturnes-felvételt meghallgattak anélkül, hogy tudták volna, épp ki játszik. A nagy Chopin-játékosok felvételei előtt az ő lemezét választották minden idők legjobbjának. Világszerte tartott mesterkurzusokat, lemezfelvételeit és ritka koncertfellépéseit a közönség és a kritika is felsőfokokban méltatja. Nemrégiben ünnepelte 90. születésnapját, szenzáció, hogy két évvel ezelőtti hatalmas sikerű zongoraestje után ismét Szegeden hallhatjuk. H. ZS.