Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-15 / 138. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JÚNIUS 15. "AKTUÁLIS" 5 Ki fizeti ki a tízmilliárdokat 1 Teljes értékű munkaidő az ügyelet Nyáron este kilencig nyitva tartanának egyes kereskedők Szondázzák a Kárász utcát Tfeljes értékű munkaidőnek számít az ügyelet is - így döntött tegnap a Legfelsőbb Bíróság. Az eddigi ellentétes gyakorlat miatt több tízmilliárd forinttal tartoznak a munkáltatók az orvosoknak és a szakdolgozóknak. A Legfelsőbb Bíróság egy tegnap meghozott felülvizsgálati döntésében kimondta: az orvosok és szakdolgozók ügyeletben eltöltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít. A döntés várhatóan lavinát indít majd el az egészségügyben, hiszen az uniós csatlakozás óta több tízmilliárd forintnyi elmaradt ügyeleti díj halmozódott fel. Ezeket eddig egy kormányrendeletre hivatkozva az intézmények nem fizették ki. A rendeletet arra alapozva hozták, hogy ügyeleti időben az orvosok és szakdolgozók nem dolgoznak folyamatosan, így a túlmunkáért csupán az órabér fele, vagy adott esetben mindössze a negyede jár. - A legfelsőbb bírósági döntés után sok per indulhat, melyekben az érintettek visszamenőleges hatállyal szeretnék visszaszerezni pénzüket - vélekedett Ágoston Zsuzsanna. A 2004-es egészségügyi sztrájk idején a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kar EDDSZ sztrájkbizottságának elnökévé megválasztott szakember szerint sokakat felbátorít majd ez a döntés, így a politikusok is kénytelenek lesznek sürgősen megoldást találni. A Szegedi Orvosi Kamara elnöke azonban nem látja biztatónak a helyzetet. Véleménye szerint a döntés ellenére sem fizetnek majd a munkáltatók. - Az egészségügyi intézmények vezetői ezek után is hivatkozhatnak a kormányrendeletre, vagyis a Legfelsőbb Bíróság határozata csupán azok számára segítség, akik pereket akarnak indítani mondta Szilárd András. Hozzátette, a korrekt eljárás az lenne, ha ezt a rendeletet hatályon kívül helyeznék. Akkor nem állna fenn az a furcsa helyzet, hogy aki érvényt akar szerezni igazának, annak csupán egy eszköze van erre: az évekig tartó pereskedés. T. K. Elkerülő utat avattak Szegednél Pajor László: Nem tudjuk és nem is akarjuk kifizetni a rendelőintézet hétmilliós adósságát HÍREK ENERGIAFOGYASZTÓK DÍJA Több mint 20 ezer háztartást, vállalatot, intézményt kérdeztek a piackutatók - ennek alapján ismét, már hatodszor a Démász Nyrt. nyerte el az áramszolgáltatók kategóriájában az Energiafogyasztók Díját jelentette be a cég marketingvezetője, Hiezl Tamás tegnap Szegeden. DIÓSZEGI ÁGNES AZ ÉVAD BÁBSZÍNÉSZE Évadzáró ülést tartott tegnap a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata: ez volt a 60. évadjuk. Pászti Ágnes kulturális tanácsnok 100 ezer forintot adott át Diószegi Ágnesnek, akit a társulat titkos szavazással az évad legjobb bábszínészének választott. TÁMOGATÁS 27 VALLÁSI KÖZÖSSÉGNEK A szegedi önkormányzat 40 milliós egyházügyi alapjából a legnagyobb összeget, 23 milhó 400 ezer forintot a katolikus egyház kapta. Összesen 11 felekezet huszonhét közössége részesült támogatásban. Nem kapott pénzt a Hit Gyülekezete mobil emelvény vásárlásához, mert elsősorban épületek felújítását segítik az alapból. Tegnap Botka László polgármester és Pászti Ágnes kulturális tanácsnok adta át a támogatásokat. Gyulai László (balról) nemet mondott az ötletre, Demeter Attila még nem döntött Azon gondolkodnak a belvárosi kereskedők és vállalkozók, hogy hosszabb ideig, akár este kilencig is nyitva tartanák az üzleteket az idegenforgalmi szezonban. A többségnek tetszik az ötlet, de csak akkor, ha a szomszédja is akarja. Már július l-jétől akár este 9-ig is nyitva tartanának a Kárász utcai üzletek - tudta meg szerkesztőségünk. Úgy értesültünk, a kereskedők és vállalkozók egyrészt alkalmazkodni szeretnének az idegenforgalmi szezonhoz, másrészt felvennék végre a hipermarketek, bevásárlóközpontok által odadobott kesztyűt. Úgy tudjuk, az érintett kereskedők egy részét már kétszer is tárgyalóasztal mellé ültették, de - annak ellenére, hogy két hét múlva július 1 -je - még mindig nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Az ügy „mozgatója" Farkas László kereskedő, akinek nincs a belvárosban üzlete, de tagja az önkormányzat városüzemeltetési bizottságának. Farkas szerint ezekben a napokban üzletről üzletre járnak egy papírral, aki később zárna, az aláírja. Lapunk is megszondázta az érintetteket. Demeter Attila, a Gold Sun Travel utazási iroda tulajdonosa azt mondta, ha mindenki beleegyezik, ő semmi jónak sem lesz az elrontója. Az utazási iroda már most is este 7-ig fogadja az ügyfeleket. Csanda Attila, a Dock Yard tulajdonosa hasonlóképpen foglalt állást: megszavazza a kezdeményezést, ha egységesen, mindenki nyitva tart a főszezonban. Kételkedik a sikerben Hézső Zsolt, az Adidas tulajdonosa, aki szerint jelentősen megnőnének a költségek, hiszen az alkalmazottakat ki kell fizetni. Mégis, szerinte is érdemes lenne kipróbálni. Azonnal nemet mondott viszont Gyulai László, akinek cipőboltja van a Kárász utcán. Azt mondta, amikor a Csemegét üzemeltette (a volt élelmiszerüzlet mellett található jelenlegi boltja), már kipróbálta és nem jött be. Szerinte este már csak nézelődni mennek be az emberek az üzletekbe, kevesen vásárolnak. „Annyit nem hoz a meghosszabbított nyitva tartás, mint amennyibe kerülne létFotó: Schmidt Andrea számban, bérben" - tette hozzá Gyulai, aki a belvárosi kereskedők és szolgáltatók egyesületének elnöke. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára elmondta: a kereskedőnek mindössze bejelentési kötelezettsége van. Ha a hosszabb nyitva tartás mellett dönt, akkor is tartania kell magát ehhez, ha este hét után senki se megy be a boltjába. F. K. MEDITERRÁN VAROS Első hallásra mindenki örül a belvárosi kereskedők ötletének. Ennek az az oka, hogy egyre kevesebb az olyan munkahely, ahonnan napközben ki lehet szökni egy kis sétára, vásárlásra, ügyintézésre - magyarul: látástól vakulásig dolgozik a nép. Még olyan ötlet is felmerült, mi lenne, ha Szegeden is bezárnának délben az üzletek, akárcsak a valódi mediterrán városokban, és késő délután nyitnának ki újra. A kereskedők ezen csak nevetnek: a legnagyobb forgalmat még mindig a déli órákban bonyolítják. MUNKATÁRSUNKTÓL Átadták a nyugati elkerülő út újabb szalcaszát, amelyet a Magyar Közút Kht. építtetett. Az avatáson Botka László szegedi polgármester az M43-as gyorsforgalmi útról, a repülőtér építéséről, a Budapestre vezető vasútvonal korszerűsítéséről beszélt. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szükség van ahhoz, hogy a város földrajzi fekvéséből adódó logisztikai lehetőségek valódi gazdasági fejlődést hozzanak Szegednek - mondta. A dorozsmai és az 55-ös utat köti össze Fotó: Segesvári Csaba Alváscentrum adóssággal: vegye, vigye! feltétellel. Tálosi László szerint elsősorban ez indokolja, hogy átadják a feladatot. A szakrendelő főigazgatója leszögezte: tisztán szakmai kérdésről van szó. Elmondta, hogy az alvászavarral küszködő betegeknek nagy a kivizsgálási igényük (belgyógyászat, kardiológia). Emiatt is célszerű lenne áthelyezni a központot a kórházba, ahol teljes körű szolgáltatást tudnának nyújtani a centrum munkatársai. Most akadnak olyan vizsgálatok, amelyeket nem tudnak BEZÁR A PULZ UTCAI FERTŐZŐ A Pulz utcából a városi kórház Kálvária sugárúti épületébe költözik e hét végén a felnőtt fertőző osztály. Lapunkban megírtuk, hogy a fertőzőnek a nemrégiben több száz millió forintból felújított pszichiátriai épület földszintjén alakítottak ki helyet. A betegeket június 19-étől, hétfőtől már ide várják. A Pulz utcai telephelyen ettől a naptól nem lesz rendelés. A Vasas Szent Péter utcai rendelőintézetből a szegedi városi kórházba költözhet az alvásdiagnosztikai centrum, amely négy megye betegeit látja el nyolc éve. A központot csak a hétmillió forintos tartozásával együtt engedné el a rendelő. Ezt a kórház nem tudja és nem is akarja átvállalni. Az alvásdiagnosztikát kórházi feladatként határozza meg egy 2003-as egészségügyi minisztériumi rendelet, amelyhez intenzív osztályos szakmai háttér szükséges. A rendelőintézet nem rendelkezik e minimumSzegeden elvégezni, ezért a betegeknek Budapestre kell utazni. Erre nem lenne szükség, ha a kórházban működne a centrum. A négy megye - Bács, Békés, Csongrád és Szolnok - betegeit ellátó dél-alföldi regionális alvásdiagnosztikai centrum 1998 májusa óta működik a szegedi rendelőintézet Vasas Szent Péter utcai épületében. A centrum komoly ponttermelő, nyereségesen működik, jelenleg két szakorvossal és két szakasszisztenssel. Vannak olyan műszerei, eszközei, amelyeket korábbi szerződés alapján egy budapesti cégtől bérel a rendelőintézet. Az önkormányzati biztos intézkedéseinek megfelelően átütemezték a szakrendelő felhalmozott tartozásait. A műszereket biztosító cégnek Tálosi László elmondása szerint - 7 millió 300 ezer forinttal tartoznak. „Csak úgy adjuk át a feladatot a kórháznak, ha viszi a tartozásállományt is" - jelentette ki a főigazgató. Információnk szerint a berendezéseket biztosító Respiromed Kft. átvállalja a költözéssel kapcsolatos szerelési, csomagolási, szállítási és üzembe helyezési költségeket. - Mi szívesen átvesszük az alvásdiagnosztikai központot. Már azt is felmértük, mennyibe kerülne a Kálvária sugárúti épületben az átalakítás. Fogadókészek vagyunk, de a több mint hétmillió forintos adósságot nem tudjuk és nem is akarjuk átvállalni - mondta érdeklődésünkre Pajor László. A kórház főigazgatója nem tudja, mi a megoldás. A szegedi rendelőintézet és a városi kórház is az önkormányzat tulajdonában, OEP-finanszírozással működik. SZ. C. SZ. Várszegi Mária szakvezető főorvos nyolc éve irányítja az alvásdiagnosztikai központot Szegeden Fotó: Segesvári Csaba