Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-13 / 136. szám

SZERDA, 2006. JÚNIUS 14. "AKTUÁLIS* 3 Jumus l. cs 31. között minden vásárlónk kedvezményes vásárlásra jogosító kuponkatalógust kap ajándékba, melyből láthatja, milyen kedvezmények várnak rá. Szeretettel várjuk a Libri könyvesboltban, a Nagyaruhaznal 6720 Szeged, Jókai u. 1. c23Li Jbr i Félmillió baromfit irtanakki Bácsból-Államtitok is szóba került az ATEV-nél Vásárhelyen is égetnek Anyjukon ültek A röszkei határátkelőnél jelentkezett belépésre egy osztrák állampolgárságú nő a hét végén. Az autó hátsó ülésén két kislány és egy kisfiú is utazott. A határőrök a jármű átvizsgálása mellett döntöttek: kíváncsiságukat a hátsó ülés egyenetlensége keltette fel. A gyerekek ugyanis nem az ülésen, hanem a helyén elhelyezkedett és letakart asszonyon fészkelődtek. Később kiderült róla, hogy a gyerekek édesanyja és szerb állampolgár. A gépkocsit vezető álmamát őrizetbe vették és embercsempészés miatt eljárást indítottak ellene. A gyerekeket édesanyjukkal együtt a kiskunhalasi idegenrendészeti központba szállították. Eláruljuk, mikor lepjük meg? Pillantson bele Nyári Kuponkatalógusunkba! A kistelepüléseket is spórolásra szorítja a kormány-Nem szűnnek meg az önkormányzatok Kötelező lesz, amit eddig ajánlottak Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. vásárhelyi üzemébe is szállítanak madárinfluenza miatt' elpusztult vagy kiirtott Bács-Kiskun megyei szárnyasokat. A részletekről - államtitokra hivatkozva - nem nyilatkozott az üzem igazgatója. Közben Kiskunmajsa és Szánk után Móricgáton is találtak beteg libákat. E települések mintegy húsz kilométerre vannak megyénk határától. MUNKATÁRSAINKTÓL Kiskunmajsa és Szánk után a szintén Bács-Kiskun megyei Móricgáton is találtak madárinfluenza gyanúja miatt megbetegedett háziszárnyasokat, amelyeket azonnal megsemmisítettek. A szárnyasok egy részét az összefogásuk helyszínén gázosítják el. A zárt konténerekbe tett tetemeket előbb csak az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. solti égetőjébe szállították. Am péntek óta a megsemmisítésben részt vesz az ATEV hódmezővásárhelyi üzeme is. - A madárinfluenzával kapcsolatos teendőink, feladataink államtitoknak minősülnek, nem nyilatkozhatok az ügyben - mondta tegnap délelőtt Szabó Gábor, az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. vásárhelyi üzemének igazgatója, és azt javasolta, a megyei főállatorvost kérdezzük. Szigeti Sándor lapunknak elmondta: a Bács-Kiskun megyében kiirtott háziszárnyasokat konténerekbe rakják, és a fertőzésveszélyt kiküszöbölő minden előírást betartva viszik a hódmezővásárhelyi üzembe. A szállítás még néhány napig eltart, mivel a fehérjeföldolgozónak nem volt engedélye szárnyasok megsemmisítésére. A madárinfluenza miatt leölt állatok száma várhatóan 300-500 ezer között lesz, eddig már 340 ezer libát és kacsát kellett elpusztítani. Ezt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mondta tegnap az MTI-nek az Országos Állat-egészségügyi Intézetben, a betegség elleni harcról szóló, egész napos tanácskozás szünetében. Magyarországon mintegy 40 millió baromfi van, ebből 4,5 millió a víziszárnyas, az állomány felét ezen a vidéken nevelik. Móricgáton egyébként egy 500 darabból álló tömőliba-állományban fedezték fel a fertőzést - tájékoztat az MTI. A szakemberek szerint a területen nagy a fertőzés veszélye, mert bár a jószágoknak zárt térben kellene enni-inni adni, ezt az intézkedést nem tudják betartani sok telepen, így az etetőre leszálló vadmadarak szabadon terjeszthetik a libák között a betegséget. A madárinfluenza miatt három körzetet alakítottak ki, a védőzóna a góc körül három kilométer, a megfigyelési zóna sugara 10 kilométer. Megyénkbe az A és B zóna határa nyúlik át, Üllés és Bordány térségébe. Kaszás Mihály, a Csongrád megyei védelmi bizottság titkára arról számolt be, hogy a Fertőzött libákat rakodnak kocsira Kiskuntnajsa-Bodogláron. Elképzelhető, hogy ezeket a szárnyasokat is Vásárhelyen semmisítették meg Fotó: MTI/ Újvári Sándor rendőrök ellenőrzik az utakon a kocsifor- gyar kormány eddig a madárinfluenza ellegalmat, elsősorban a baromfiszállítmányo- ni védekezésre mintegy kétmilliárd forintot kat, de még nem találkoztak olyannal, költött, és várhatóan további egymilliárd amelyet meg kellett volna fordítani. A ma- forintra lesz szükség. Kinek az érdeke 1 ŐRFI FERENC Cui prodest 1 - kinek az érdeke ? Maguk a rómaiak sem hitték volna, hogy Magyarországon a kérdés derékig benne a demokráciában válik legaktuálisabbá. A pártállam idején két nagy érdek csapott össze, mit csapott, simult egymáshoz a szerkesztőségekben. Mit vár el a párt és mit az olvasó. Viszonylag egyszerű volt a kettőt szétválasztani, hiszen az előbbit parancsba, párthatározatokba, ukázokba adták, az utóbbit ismerte az ember, aztán vagy meg tudott felelni neki vagy nem. Első élményem, kezdő újságíróként, első szerkesztőségemben az volt, amikor a kocsmában arról beszélgettek kollégáim, hogy az előző éjszaka bevagonírozás közben egy szovjet páncélos gyakorlatilag eltaposott egy Trabantot, a benne utazó családdal együtt - az újságban persze egy sor sem jelenhetett meg. Malőr azért történt, mivel az amúgy igencsak apró lyukú rostán átcsúszott az a gyászhír, melyből mégis ki lehetett hámozni a tragédia okát. Repült is a felelős kollégám. A világ 1989 óta nagyot változott, a pártállami érdeknagyfal leomlott, és sokáig úgy nézett ki, hogy nem is nagyon épülnek helyette újak, ha mégis, partikulárisak, nem túl drámaiak. Pár év óta viszont azt tapasztaljuk, úgy nőnek fel az érdekfalak körülöttünk, mint Vir szigetén az apartmanházak. Most például madárinfluenza-ügyben akadtunk el az állati tetemeket feldolgozó vállalatnál, ahol azt mondják, államtitok•, régi gazdasági botrány kapcsán nyilatkozik talpraállásukról egy másik cég vezetője, ám a megjelenés előtt, ügyvédje javaslatára visszavonja; nem mindennapi körülmények között (legénybúcsúztatón) lett öngyilkos egy végzős, kitűnő tanuló medikushallgató - ha az egyetemre és a hozzátartozókra hallgatunk, egy sor sem jelenik meg a lapban az esetről•, tegnap álalapítványokat akartunk valódi gyűjtés közben tetten érni a Kárász utcán - megfenyegették fotós kolléganőnket; az utóbbi idők legnagyobb csalássorozata ügyében el sem jutottunk a háziőrizetben lévő gyanúsítottakig, a hozzátartozók - miután szívélyesen elbeszélgettek kollégáinkkal -, zaklatásért akarnak feljelenteni bennünket. Hát jelentsenek! Az ezerfalú érdeklabiriuntusban mi akkor is a saját világítótornyunkra figyelünk, melyet úgy hívunk, hogy az olvasó érdeke. Vagy úgy, hogy a nyilvánosság, patetikusabban szólva, sajtószabadság. A Délmagyarország és a Délvilág jó ideje arról ír, amiről beszélnek az emberek, s arról beszélnek, amiről írunk. Mindkettő egyformán nagy felelősség, nem bírja el sem az elhallgatást, sem az elhallgattatást. És még egy kis szemforgatásért sem kell a szomszédba mennünk, hiszen ahogy Nagy-Britanniában felzúdulnak az emberek, amikor a sajtó kiteregeti a királyi család viselt dolgait, nálunk is gyakran csörrennek meg „a mit képzelnek maguk!" kezdetű telefonok - az olvasottság azonban ott is és itt is ilyenkor a legmagasabb. Cui prodest? A közé, újságolvasó, szabad polgároké. Idén a 81 milliós költségvetésből 10-11 milliót adnak át a közös körjegyzőség fönntartására. Ha saját maguk, önálló hivatalt tartanának fönn, az megközelítően húszmillióba kerülne. Fekete József klárafalvi polgármester kérdésünkre azt mondta, szerinte luxus fönntartani ekkora településeken az önálló hivatalt. Hozzátette rögtön: azért a képviselő-testületekre kellene bízni a döntést ebben, szerinte a második Gyurcsány-kormány terve alighanem sérti az önrendelkezés jogát, és kicsit a közös tanácsok korát idézi. - Mindazonáltal nem ez fogja agyonvágni az önkormányzatokat, hanem például a gázáremelés - véli Fekete. - Ami pedig a polgár érdekét illeti: már az sem szolgálta a falusi ember érdekeit, amikor létrejöttek az okmányirodák a városokban, és sok ügy elintézéséhez utazni kell, ami nem olcsó. Én emellett azt is sajnáltam, amikor nemrég a kistérségi társuláshoz kerültek az építési hatósági ügyek: az a három városi ügyintéző nem tud tizenhét falura odafigyelni. Ezt a tervet most reformnak nevezik, szerintem pedig inkább improvizáció. De hát láttunk már ilyet. BAKOS ANDRÁS Nem szünteti meg a kistelepülési önkormányzatokat a kormány - csak előírja, hogy az ezernél kisebb lélekszámú falvak együtt működtessenek hivatalt, körjegyzőséget. A megyében tizennégy olyan község van, ahol ezernél kevesebben laknak. Az ezernél kisebb lélekszámú településeknek nem lesz önálló közigazgatásuk - olvasható a Népszabadság szombati számában, Kiszivárgott intézkedési tervek cím alatt. Mint kiderült: szó sincs arról, hogy ezekben a falvakban megszüntetnék az önkormányzatokat. Lesz képviselő-testület, polgármester is. - Ez a törvénymódosító javaslat már rég nem titok, nem kellett kiszivárogtatni; arról szól, hogy azokon a településeken, ahol ezernél kevesebben laknak, ezután nem működne önálló hivatal, azaz jegyzőség, hanem a község önkormányzata - más önkormányzatokkal együtt összefog, és körjegyzőséget működtet; ilyenek már jó ideje léteznek nálunk - felelte kérdésünkre Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. - A törvény Gácsi Zoltán körjegyző a klárafalvi hivatalban. Ferencszállással közösen már tizenhat éve elkezdték a spórolást Fotó: Karnok Csaba eddig csak javasolta ezt a megoldást. A főtitkár hozzátette: arra nagyon kíváncsiak, hogyan zajlik le a változás a gyakorlatban. Mert azt nem szeretnék, ha az egyébként is sok szempontból hátrányos helyzetben élő falusi ember még nehezebben boldoguljon, ha hivatalos ügyeit intézi. •A megyében tizennégy érintett kistelepülés működik: Ambrózfalva, Árpádhalom, Csanádalberti, Dóc, Eperjes, Ferencszállás, Királyhegyes, Klárafalva, Kövegy, Nagyér, Nagylak, Nagytőke, Óföldeák, Öttömös. Több helyen már korábban létrehozták a körjegyzőséget. Az 530 lelkes Klárafalván már az első szabad önkormányzati választások után eldöntötték, körjegyzőséget alapítanak a szomszédos Ferencszállással, ahol 670-en élnek. Később ez a kapcsolat megszakadt, de 2000-ben újraéledt.