Délmagyarország, 2006. június (96. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-10 / 134. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. JUNIUS 10. CHRISTOPHER LAMBERT: AKIT A VÁSZNON LÁTNAK, MÁS EMBER, MINT ÉN Barátra lelt Szegeden Egyszerűségével és kedvességével elvarázsolta a szegedieket Christopher Lambert. De a 48 éves világsztárt is elvarázsolta Szeged. Nagyon jól érezte magát filmbeli partnere, Bicskey Lukács szülővárosában: még előre eltervezett programját is felborította, csak hogy tovább maradhasson. Bár korábban kijelentette: nem nyilatkozik senkinek, lapunknak mégis exkluzív interjút adott. - Olvastam önről, hogy imádja a ropit. Ismeri a másik magyar különlegességet, a Túró Rudit? - Túró Rudi? Nem. Mi az? - Édes túró csokimázzal bevonva. - Nem igazán szeretem a cukros, édes dolgokat. Csak a sósat. Mint a ropi. De ha gondolja, megkóstolhatom... Jeszszus, ez szörnyű! Azt hiszem, maradok a ropinál. - E megrázkódtatás után inkább beszéljünk új filmjéről. A harag napjának Szegeden tartották a világpremierjét, itt azonban csak pár percre nézett bele a vetítésbe. Mit gondol, hányszor nézi majd meg elejétől a végéig? - Talán egyszer. - Csak? - Igen. Ennyi szerintem elég, hogy beszélni tudjak róla. - Ezek szerint nem szereti visszanézni magát a filmvásznon? - Nem, egy csöppet sem. Szerintem ugyanis az a fazon valaki teljesen más, mint én. - Ön milyen? Mindig olyan vidám, mosolygós, viccelődő ember, mint amilyennek itt, Szegeden láthattuk? Túró Rudit nem, ropit azonban reklámozhatnának a magyarok a Hegylakó sztárjával - Azt hiszem, általában igen. Alapvetően nagyon optimista vagyok. De természetesen szoktam szomorú is lenni. Ez azért van, mert néhány dolog nagyon nem működik jól a világban, és ez elkeserít. De úgy gondolom, a szomorúság alapvetően nem rossz dolog. Tudni kell ugyanis szomorúnak lenni ahhoz, hogy megtanuljunk örülni. Szóval igen. Néha szomorú is vagyok. - Ön szerint mekkora siker lesz A harag napja? - Nem azért játszom egy filmben, mert azt remélem, hogy nagy siker lesz. Az már csak a show része, ami nem is igazán érdekel. Ha elvállalok egy szerepet, az azért van, mert élvezem azt a munkát. Egyébként pedig sosem lehet előre megmondani, mi lesz siker és mi nem. Néha veszítünk, néha nyerünk. - Milyen volt a magyar színészekkel együtt dolgozni? - Úgy gondolom, ha valaki igazán tud játszani, mindegy, milyen nyelven beszél. Bicskey Lukács és Oroszlán Szonja is olyan művész, akinek a szíve beszél. Ez nagyon ritka kincs, viszont éppen elég. Csodálatos színészeik vannak önöknek, magyaroknak, úgyhogy ünnepelniük kell őket. - A szegedi származású Bicskey Lukács kedvéért jött WWW.DELMAGYAR.HU FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Szegedre, és közös programjaikon is úgy tünt, kifejezetten jóban vannak egymással. Nevezhető barátságnak, ami a közös munka során kiala• kult önök között? - Nagyon kevés igazi barátom van. De ha arra gondol, hogy olyan ember-e, akivel jól, szívből tudtam együtt dolgozni, akkor a válaszom: igen. Munka közben nehéz barátokra lelni, de azt hiszem, ha több időt töltenénk együtt, vaMagyar kapocs Christopher Lambert nem először járt Magyarországon, ám hét eleji látogatásakor sem győzte hangsúlyozni: mennyire örül, hogy itt lehet. Családi szálak is kötik országunkhoz: a háború után édesanyja hét évig itt élt. „Anynyi szépet hallottam tőle Magyarországról, hogy már első alkalommal is örömmel és kíváncsisággal telve jöttem ide mondta. - Most már elmondhatom: teljes mértékben egyetértek édesanyámmal, aki folyamatosan áradozott erről a helyről. Valóban csodás ország az önöké!" lószínűleg még ennél is jobb kapcsolatba kerülnénk egymással. Nagyon tiszta, jó embernek tartom ugyanis. És még tanulni is tudtam tőle. - Egyetlen órát hord, és az sem az éppen aktuális, helyi időt mutatja. Melyik városhoz igazította? - Los Angeleshez. Mindig azt az időt látom, amelyben a lányom él. így egy kicsit én is abban élek. - Milyen gyakran látja őt? - Nagyon gyakran. Amint tudok, megyek, repülök hozzá. Ő a legkedvesebb dolog számomra a világon. Eleanor Jasmine az egyetlen gyermekem, nem is szeretnék már többet. Őt viszont nagyon akartam nem magam miatt, hanem azért, hogy ő legyen. Neki bármit képes lennék megadni. Még az életemet is, gondolkodás nélkül. TÍMÁR KRISZTA - fény- és árnyoldalon Munkácsy Mihály müve 220 millióért kelt el a hazai műkincspiacon. Az érem másik oldala: a szegedi múzeumbeli Munkácsy-kiállításon vendégeskedik a Pákh-gyüjtemény. A műgyűjtés és a műkincs-kereskedelem fény- és árnyoldalainak felvillantására kértünk szegedi művészettörténészt, alkotót, gyűjtőt és kereskedőt. - Az állami mecenatúrát egészíti ki, vagy helyettesíti a magánzó - véli a magát megnevezni nem akaró szegedi műgyűjtő. Közgyűjteményt, például megyénk Móra-múzeumát erősíti a Lucs-gyűjtemény. - Csak a toplistán lévő kortárs alkotók képesek művészetből megélni - mondja Tóth Attila művészeti író. Példának a magyarok közül a Párizsban élő Csernus Tibor vagy a szegedi olasz intézetben e napokban bemutatkozó, a nyugati galériákban is jól ismert Konok Tamás említhető. Ellenben a többség valamiféle civil foglalkozás mellett hozza létre műveit, azokat áron alul értékesíti. A kortárs művészet túlélésében, fennmaradásában komoly hátrányokat okozott a szocializmus. Megszüntette azokat a magángalériákat, amelyek biztosítani képesek, hogy az alkotások a közönséghez és a gyűjtőkhöz jussanak. A létrejött képcsarnokhálózat pedig nem mindig az értékek mentén gyűjtötte be az eladásra kínált árukészletét. A politikai változások hatására e rendszer öszszeomlott, de romjain nem született meg az új galéria és műteremláncolat. Egyelőre csakis Budapesten léteznek jól menő és igényes galériák - mint például a Nagyházi, a Kieselbach -, ahol rangos aukciókon kvalitásos műveket kínálnak. Próbálkozásokról persze Szegeden is tudunk. Emlékezzünk csak az Oskola utcai csöpp Palettára, vagy a Szög-Art galériájára a Batthyány és a Szentháromság utca sarkán. Ma az egyik üres, a másikban a képek helyén mosógépeket és konyhai berendezéseket árulnak. - Hiányát nem érezzük, mert sose volt benne részünk - jellemzi a mecenatúra helyzetét Aranyi Sándor festőművész, az egyetem tanárképző főiskolai kara rajz- és művészettörténeti tanszékének vezetője. Szerinte a kortárs művek kereskedelmének akkor volna értelme, ha az nem piacorientált, hanem értékközpontú lenne. - A kortárs művekkel való foglalkozást sokan összekeverik az antikvitással, pedig egéPAKH IMRE MUNKÁCSY-KÉPEINEK ÁRA MÉRTÉK ÉS ÉRTÉK Méret (cm) Téma i Ar (USA-dollár) 86x68 Öregasszony; Férfiportré 40 000 20x30 Tájkép 50000 45x80 Téli út 400 000 68x104 Cigányok az erdőszélen 1 000000 Forrás: Móra Ferenc Múzeum, DM-gyüjtés DM grafika szen más műfaj, ezért egészen más tevékenységet igényel véli Nátyi Róbert művészettörténész, független szakértő. Szerinte kisebb a kockázata antikvitással foglalkozni, hiszen lezárt életművek termékeit könnyebb értékesíteni, mint a kezdő művészek alkotásait. Begyűrűzött a nagyvilág a hazai műkincs-kereskedelembe is. Míg 1970 táján évente egy aukciót rendeztek, s a kereslet hiánya miatt nyomott áron - például egy Dinynyés-képet 950, egy nagyméretű Nyilasit 5500 forintért lehetett vásárolni, addig manapság rekordokról szólnak a hírek. Szinyei Őszi színek című művét 90 millió forintért ütötték le egy budapesti árverésen; Munkácsy Poros útját 220 millióért. Árfelhajtó erőnek számít, hogy keresettek a magyar festők a világpiacon. A világ egyik legnagyobb aukciós háza, a Sotheby's tavaly fél milliárd forintért adott el klasszikus magyar festők képeiből. - Értelmiséginek lenni anynyit jelentett a hetvenes-nyolcvanas években, hogy saját könyvtárral rendelkezett, s fizetéséből képzőművészeti alkotásokat is vásárolt a pedagógus vagy az orvos, az ügyvéd - meséli Tóth Attila, aki a megyeháza művészeti vezetője is. A szép iránti vonzalom, a birtoklási vágy, az igényesség, a hozzáértés, és persze az anyagi lehetőség említhető a műgyűjtő indíttatásaként. Ú. I.