Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-29 / 124. szám

fl A tyúk és a tojás sajátos esete jut eszébe az embernek, ha azon morfondírozik, a munkavállaló vagy a munkaadó hibáztatható-e előbb a több évtizedes múlttal bíró és a mai napig népszerű feketemunkáért. A kérdést az érintetteknél is felvetettük, de mindenki másként és másban kereste a hibát, továbbá az is kiderült, hogy a probléma megoldására kitalált, és tavaly augusztusban bevezetett alkalmi munkavállalói kiskönyvről megoszlanak a vélemények. Egy csongrádi termelő, aki kérte, nevét ne írjuk le, a munkaügyi tájékoztatásban talált kivetnivalót. Szerinte nem megfelelően informálják az álláskeresőket arról, hogy a szabályos keretek között végzett munkájuk miatt nem esnek el szociális és egészségügyi juttatásoktól, ezért a napszámot vállalók ódzkodnak a kék könyv kiváltásától, mellesleg bruttó órabér helyett nettót remélnek. A lapunknak nyilatkozó szőlész szerint tájékozató brosúrák kellenének a munkaügyi kirendeltségekbe, az állam részéről pedig rugalmasabb támogatási szisztémák, amelyekkel nem csak a nagy foglalkoztatók járnak jól, ha tartósan munkanélküli embereket alkalmaznak, hanem a kisebb igényű gazdaságok is. Mária és Erzsébet, aki szentesi fóliákban vállalt alkalmi munkát, úgy érzi, hiába törekszik BORSOS BÍRSÁG H Egy illegálisan foglalkoztatott személy esetében 30 ezertől 3 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a munkaügyi főfelügyelőség, ha viszont tőbb feketemunkás akad fönn a revizorok hálóján, akár 8 millió forintos bírságot is fizethet az érintett munkaadó. A Dél-alföldi Munkaügyi Főfelügyelőség egyébként idén eddig több mint 100 millió forint bírságot szabott ki, ennek 90 százalékát feketemunka miatt. munkája kifehérítésére, ha a kenyéradója nem partner ebben. Ok úgy tapasztalják, a gazdálkodó gyakran kiadja vállalkozásnak a munkát, utóbbi elkéri ugyan a kék könyvet, de bele semmit sem ragaszt, sőt kevesebb pénzt ad a napszámért, mint amiben előre megegyeztek. Nekik például 350 forintos órabért ígértek, de csak 320-at kapnak. Mindeközben a termelő mossa kezeit, a közbeiktatott vállalkozás feje pedig csak akkor bélyegez, ha éppen ellenőrzik. Mária szerint hiába van kiskönyvük, az állam szemszögéből ledolgozott napjaik nem szaporodnak. Úgy vélik, sűrű ellenőrzésekkel elejét lehetne venni a kiskapus praktikáknak. Balázs Mihály, a regionális munkaügyi főfelügyelet vezetője sem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy a foglalkoztatókat vagy a munkavállalókat terheli-e nagyobb felelősség a feketemunka miatt. Azt viszont kijelentette, ők csupán a munkáltatókat ellenőrzik, és őket is büntetik. Úgy vélte, az alkalmazóknak csak egy része hajlik a legális foglalkoztatásra, sokan viszont egyáltalán nem figyelnek a részletekre, így a kiskönyvben rejlő lehetőségekre sem. Hozzátette, a foglalkoztatottaknak viszont tudniuk kell, hogy csak kitöltött kék könyvvel biztosítottak arra a napra. Az igazgató szerint egyértelmű, és erről a kiskönyv belső oldalán informálják is az igénylőket, hogy a szociális és egyéb juttatásokat továbbra is megkapják. B. D. AZ EGYIK KÉRI, A MÁSIK NEM Próbát tettünk a csongrádi és szentesi gazdálkodók között, ők mennyire igénylik a kék könyvet leendő dolgozóiktól. Négy olyan termelőt hívtunk fel telefonon, aki újsághirdetésben keresett földjére napszámost. Kettőjüket a megbeszélhető, illetve a megoldható kategóriába soroltak azért, mert nincs kiskönyvük, a másik kettő viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ha munkába állunk, legyen ilyenünk. HETF0, 2006. MÁJUS 29. Egymásra mutogatnak az érdekeltek Napszámosok, könyvvel vagy feketén A munkáltatók szerint a napszámosok ódzkodnak a legális foglalkoztatástól, utóbbiak viszont kenyéradóikra neheztelnek, és kiszolgáltatottnak érzik magukat. A hivatalos szervek az alkalmi munkavállalói kiskönyv kiváltásában és használatában, a napszámosok a sűrűbb ellenőrzésben, a foglalkoztatók pedig a hatékonyabb tájékoztatásban látják a megoldást az évtizedes problémára. Az első beavatkozásra tíz hét alatt, adományokból gyűlt össze a pénz Júliusban megműtik Norbit A Kárpát-medence könyvtárosai Csongrádon MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdődött tegnap a hatodik könyvtáros konferencia Csongrádon, amelyet a Kárpát-medencei szakemberek számára szerveztek. A házigazda Horváth V. Margittól, a helyi Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ igazgatójától megtudtuk, évről évre nagyobb érdeklődés mutatkozik a továbbképzés jellegű találkozóra, csaknem 120-an jelentették be részvételüket, s 31-en Szlovákiából, a Vajdaságból, Romániából és Ukrajnából érkeztek. Két nagy témával foglalkozik a ma reggel kezdődő konferencia a városháza dísztermében. Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutatási Intézetének igazgatója arról ad áttekintést, hogy a múlt században az anyaország és a kisebbségben élő magyarok kapcsolata milyen változásokon ment át, míg Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés közalapítvány elnöke azokról az irodalmi értékekről szól, amelyeket a határon túli írók-költők hoztak létre. Weöres a Diákmellékletben Hrabal-versek a Tiszatájban Egy nemi szerv mindig van olyan szép, mint Edison agya címmel Tőzsér Árpád írt tanulmányt Bohumil Hrabal verseiről, amelyek közül fordításában többet is olvashatunk most a Tiszatájban. Dobai Péter, Kovács András Ferenc, Orcsik Roland és Tornai József versei, Jókai Anna és Vekerdi László esszéje található még a májusi szám szépirodalmi összeállításában. A szegedi folyóirat Kosztolányi Dezsőről Balogh Tamás és Bónus Tibor, Márai Sándorról Lapis József tollából közöl tanulmányt. Jókai Anna két új könyvéről Bárdos László, Tolnai Ottó Szög a nadírban című kötetéről Kollár Árpád, Faragó Kornéha Kultúrák és narratívák című könyvéről Kolozsi Orsolya írt kritikát. A Diákmellékletben Weöres Sándor Octopus, avagy Szent György és a sárkány históriája című színjátékát Ócsai Éva elemzi. Mária és Erzsébet a kék könyv birtokában is úgy érzi, kiszolgáltatott Fotó: Bíró Dániel Egy moszkvai kórház elvállalta Péntek Norbert műtétjét, adományokból pedig sikerült összegyűjteni az első beavatkozás költségét. A szegedi fiún júliusban elvégzik az őssejtbeültetést, melytől azt remélik, jelentős javulást hoz az állapotában. Néhány hónapja mutattuk be Péntek Norbertet, aki 17 évesen tolószékhez kötve kénytelen élni. Társának autójában ült, amikor árokba borultak. Norbi gerincvelője megsérült, a fiú deréktól lefelé lebénult. Az orvostudomány mai állása szerint ezen az állapoton nem lehet változtatni. Három országban azonban már kísérleteznek azzal, hogy mozgásképtelen embereknek visszaadják izomműködésüket. Ezt a lehetőséget szeretné kihasználni a család. Az őssejtbeúltetés összköltsége 20 millió forint. Ezt az összeget Péntekék nem tudták előteremteni, a Szeged Alsóvárosért Közhasznú Egyesület azonban gyűjtést szervezett. Jótékonysági bált rendeztek, plakátoltak, cégeket kerestek fel. Cikkeink nyomán is rengeteg adomány érkezett Norbi számlájára, így tíz hét alatt nagyjából össze is gyúlt az összeg az első kezelésre. - Öt és fél millió forintot kell átutalnunk a moszkvai klinikának - mondta el Péntek Imréné Ági, Norbi édesanyja. - Mi barátoktól ismerősöktől, illetve önerőből 2 milliót tudtunk összeszedni, az egyesülethez pedig több mint 2 és fél millió forint érkezett idáig. Úgy tűnik tehát, hogy el tudjuk kezdeni a műtétsorozatot. Norbi édesanyjával utazik Moszkvába július elején. Első alkalommal a hosszas vizsgálatok miatt 21 napot kell eltölteniük az intézményben. Ekkor veszik le az őssejteket is, melyeket aztán visszainjekcióznak majd gerincvelőjébe. - Az orvosok azt mondják, 3 hét után várható javulás, de beszéltünk olyanokkal, akik már 1-2 nap után éreztek változást állapotukban - mesélte lelkesen az édesanya. Mint mondta, sokan próbálják lebeszélni őket a műtétről, hiszen nem lehet tudni, milyen mellékhatásai lehetnek a beavatkozásnak. Ő azonban azt mondja, a bénulásnak ugyanúgy vannak mellékhatásai. - Kevesen gondolják ezt végig, de egy ilyen baleset után nemcsak a végtagok, de a belső szervek is lebénulnak. Norbinak például a húgyhólyagja. Ez okozhat vesefertőzést, mely akár halálos is lehet. Norbert júliusban megy Moszkvába a műtétre Fottó: Schmiát Andrea A további kezelések már valamivel olcsóbbak lesznek, háromhavonta azonban így is elő kell majd teremteni 2 millió forintot. A családnak tehát továbbra is szüksége van támogatók segítségére, hogy megmaradhasson Norbi reménye: egyszer még járni fog. TÍMÁR KRISZTA 10TEK0NYSAGI FOCI . Pünkösd Kupa néven jótékonysági kispályás füves labdarúgótornát rendeznek a szentmihályi sportpályán június 5-én 9 órától, melynek teljes bevételét Norbi műtéti költségeire ajánlották fel. Szombatig várják 6-10 fős csapatok jelentkezését, a nevezési díj 15 ezer forint. Aki készpénzadományt ajánlana fel a fiúnak, a Szeged Alsóvárosért Közhasznú Egyesület Norbi számára elkülönített számlájára fizethet be, melynek száma: Partiscum 11 Takarékszövetkezet, 57600084-11080958. Tánc-show július 7., 8. koreográfus: JURONICS Tamás Jegyertekesítés: Átrium Üzletház, Kárasz u. 9 á