Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-26 / 122. szám

PÉNTEK, 2006, MÁJUS 26. •AKTUÁLIS* 3 Frank Józsefül a tévé előtt, és figyeli a híreket Megyefölszámolás: csak a szándék biztos Annyit tud a megyei önkor­mányzat elnöke a megye fölszá­molását célzó kormánypárti ter­vekről, mint bármelyik újságol­vasó, tévénéző ember. Az elkép­zelés Frank József szerint meg­valósítható, de minden a részle­teken múlik. Ha a régió kap elég feladatot, hatáskört, pénzt, és mindez egyensúlyba kerül, ak­kor nem lesz probléma. Ha nem így történik, akkor lesz. Május 17-e óta ismét téma a me­gyei önkormányzatok, a megyék megszüntetésének terve: akkor adott interjút a Népszabadság­nak Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök, aki azt mondta, „a kö­zépszintű igazgatási funkciókat ellátó testületek és szervek szá­ma is csökken azzal, ha a 19 me­gye helyett 6 régió lesz - plusz Közép-Magyarország, ami önál­lóan megvitatandó kérdés". Ugyanakkor azt is mondta: „Azt szeretnénk, hogy a 2006-ot kö­vető választásokon már a régiók önkormányzatait hozzuk létre." E két mondatból nem olvasható ki a szándékon Jdvül semmi konkrét, mégis, a koalíciós tár­gyalásokról kiszivárgó informá­ciók és félmegérzések alapján most már e témáról is szólnak a hírek. Az SZDSZ javasolta: az őszi önkormányzati választáso­kon ne négy, hanem két évre vá­lasszanak megyei közgyűléseket, és a megyei önkormányzat dön­téshozó testületében már most is MAGYARORSZAG REGIOI Észak-Alföld Dunántúl • Dél-Dunántúl Pécs' Forrás: DM-gyűjtés 40 százalékkal kevesebb legyen a képviselő. Most negyven képvi­selője van a megyei közgyűlés­nek, így huszonnégyen marad­nának. De még ez sem biztos, er­ről sincs írás. A jövő hétre talán több minden kiderül. - Híreim, félinformációim vannak csak, ülök a tévé előtt, és figyelem a híreket, gyakorlatilag REGI-UJ HATAROK Magyarországi régiókat ábrázoló térképeket már a kilencvenes években is készítettek. A regionális fejlesztési tanácsok 1997-től alakultak meg, a dél-alföldi 1997 júniusában. Vállalkozások, önkormányzatok pályázatait bírálják el és támogatják forrásaikból. Ezt a testületet az elnök vezeti, e posztot a legtöbb helyen a megyei közgyűlési elnökök töltik be, egymást váltva. A Dél-Alföld kivétel: itt egy ideig Nógrádi Zoltán mórahalmi polgár­mester volt az elnök, majd a rotáció elve érvényesült, most pedig immár két éve Balogh László, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke tölti be a tisztséget. Ha ránézünk a térképre, azonnal felvetődik a kérdés: a megye­székhelyek közül melyik lesz régióközpont? Marosvári Attila, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke azt mondja, erről még nincs törvény. Ugyanak­kor várható, hogy Dél-Alföld székhelye Szeged, Észak-Alföldé Debrecen, Észak-Magyarországé Miskolc, Dél-Dunántúlé Pécs, Közép-Magyarországé Budapest, Közép-Dunántúlé Veszprém lesz. A Nyugat-Dunántúl nevű ré­gióban viszont hosszú ideje folyik a vita arról, hogy Szombathely vagy Győr legyen a központ. Ez a vita eldőlni látszott tavaly novemberben, amikor a kormány elkészítette országos fejlesztéspolitikai koncepcióját, amelyben Budapestet kiemelt fejlesztési pólussá, Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pé­cset, Szegedet fejlesztési pólussá jelölte ki. annyit tudok, mint bármelyik új­ságolvasó, tévénéző ember - fe­lelte kérdésünkre Frank József, a megyei közgyűlés elnöke. A poli­tikus is hallott olyan elképzelés­ről, miszerint a mostani önkor­mányzati választásokon két évre választanának megyei közgyű­lést, csökkenne a létszám, és ez­alatt kellene életet lehelni a régi­ókba. A kérdésre, mit szólna egy ilyen feladathoz, egy ilyen átme­neti politikai testület vezetésé­hez, felnevet. - Kezdődhet úgy ez a munka, hogy születik egy politikai dön­tés arról, meg kell szüntetni a megyéket, és létre kell hozni a ré­giókat. De ennek a vállalkozás­nak a sikere a részleteken múlik, a megvalósítás aprómunkáján. El kell dönteni, mi legyen példá­ul az intézményekkel, kórházak­kal, középiskolákkal, otthonok­kal. Jó lenne, ha végre készülne egy számítás arról, mi mennyibe kerül, és mennyit lehet ezzel az egésszel megspórolni. Ha a régi­ók a feladataik mellé kapnak ha­táskört és pénzt is, és az arányo­kat sikerül eltalálni, akkor mű­ködni fog ez a dolog. Frank mindehhez hozzátette: Franciaországban léteznek me­DM-grafika gyék, Spanyolországban és Por­tugáliában pedig korábban meg­szüntették a hatáskörüket, most viszont egyfajta visszarendező­dés indult el, mert rájöttek, szükség van az ezeréves közigaz­gatási egységre. B. A. KACSASZEZON Igaz a hír, hogy 40 embert elbo­csátanak a megyei önkormányzat hivatalától? Ezzel a folyosói plety­kával - amely egy Szegeden mű­ködő másik intézményből szárma­zik - szembesítettük tegnap Siket Judit megyei főjegyzőt, aki azt mondta: nem igaz. Hozzátette, itt 112-en dolgoznak, ebből 55-en az illetékhivatalban, amely sok szempontból különálló szervező­dés. Ha a fennmaradó 57-ből elve­szünk 40-et, 17 marad. Ez non­szensz lenne. A főjegyző elmond­ta: tisztában vannak azzal mind­annyian, hogy a megyei önkor­mányzatok hivataláról is szó van a kormányprogrammai kapcsolatos egyeztetéseken, de írásos anyagot még nem látott. Arra kérte a kollé­gáit, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet foglalkozzanak a jövő latolgatásával. Egyenesben HOLLOSI ZSOLT „Szeged egész jövőjét innen fogja nyemi" - jósolta a Parasztbe­csület világhírű komponistája, Pietro Mascagni, amikor 1935-ben a Milánói Scala társulatának élén saját operáját dirigálta a Dóm téren. A nevezetes mondást a következő évtizedekben sokszor idézték a Szegedi Szabadtéri Játékok mellett érvelve. A 75. szüle­tésnapját ünneplő fesztiválnak ma már aligha kell létét bizony­gatnia. Talán népszerűbb, mint bármikor. Egyenesben van. A középkori misztériumjátékok hangulatát idézhette az 1931 -es első előadás, a megsárgult fotókon mai szemmel szerény produkciónak tűnő Magyar passió. A népszínházi koncepció, amit Hont Ferencék megálmodtak, ha jelentésében sokat válto­zott is, alapjaiban ma is érvényes: tömegek számára kell vonzó kínálatot nyújtani. Ez az önállóvá vált fesztivál menedzsmentjé­nek már az első évben sikerült. Emlékezhetünk, tavaly hogyan rohamozták meg az emberek a főpróbát, milyen jegymizéria ala­kult ki a Csárdáskirálynő vagy a Rómeó és a Júlia esetében. A mostani eladási mutatókat szemlélve kijelenthető: hozzá kell szoknia a szegedi közönségnek, hogy a legnépszerűbbnek ígérke­ző produkciókra érdemes jó előre gondoskodni a belépőjegyekről. Akár már karácsonyi ajándékként is. A profi marketingstratégiá­val dolgozó fesztiválszervező közhasznú társaság ugyanis semmit sem bíz a véletlenre. Országos médiakampány kíséretében az ed­dig megszokottnál hónapokkal korábban árusítani kezdi a jegye­ket. Az internetnek köszönhetően a budapesti, győri, debreceni néző néhány kattintással ugyanolyan egyszerűen hozzájuthat az áhított belépőhöz, mint a helybeh. Bátyai Edináék pontosan tud­ják, egy színház számára az a legjobb reklám, ha mihamarabb ki­teszik a táblát: minden jegy elfogyott. Ez hamarosan bekövetke­zik az idei két sláger, a visszatérő Kálmán-operett és a Rudolf ese­tében. Biztos vagyok abban is, hogy a sztárszereposztással műsor­ra tűzött Bánk bpnt sem fogják fél ház előtt játszani. A kultúra is egyértelmű piaci termék lett, ebben a szektorban nem maradhat talpon, aki nem így gondolkodik. Szerencsére a szabadtéri vezetői a siker közben sem feledkeznek meg arról, hogy a fesztivál előadásai az egyre magasabb jegyárak mellett sokak számára szinte elérhetetlenek. Az idei jubileumon is folytatják az ingyenes ajándékkoncert hagyományát, az Erkel-ope­rával pedig még Guinness-rekordra is készülnek. Ha sikerül a terv, akkor Szent István napján a városszerte elhelyezett kivetítők segít­ségével itt nézhetnek majd egy élő előadást egyszerre a legtöbben. Nem támogatják a művi meddővé tétel új szabályozását Szegeden üléseznek az ország nőorvosai MUNKATÁRSUNKTÓL A szakma visszautasítja a művi meddővé tétel szabályozásának változását, azaz hogy a tervek szerint hamarosan a 18 éven fe­lüli nők kérhetik ezt a beavatko­zást - mondta el újságírói kér­désre Pál Attila professzor, a Sze­gedi Tudományegyetem Szülé­szeti és Nőgyógyászati Klinikájá­nak igazgatója tegnap, a Magyar Nőorvos Társaság nagygyűlésén. A háromnapos országos rendez­vénynek több mint két évtized után ad ismét otthont Szeged. A szakemberek a Kereskedő kö­zi Hangár konferenciaközpont­ban előadásokon vesznek részt, és kiállítást tekinthetnek meg. A konferenciát húsz fő téma köré szervezték, ezek közt szerepel például a gyermekvállalás, a ter­hességmegszakítás, a különböző terápiás módszerek, és az orvo­sok megismerkednek a szakmai újdonságokkal is. A rendezvény egyik fontos célja, hogy a résztve­vők ütköztessék nézeteiket, szempontjaikat, végül pedig meg­próbáljanak közös álláspontot ki­alakítani - tudtuk meg. Csongrádi aranyérmek a borünnepen Kevesebb fajta, jobb minőségben Két csongrádi és egy érsekújvári bor nyerte el a megyei borverseny nagy aranyérmét* a tbgnapi csongrádi bor­ünnepen. A megmérettetés szervezői szerint a kis­termelők elmaradása rányomta bélyegét az idei rész­vételre, de a nevezett minták egyre jobb minőséget képviselnek. A május ötödikéi határidőre a korábbi évekhez képest keve­sebb bormintával neveztek a megye, illetve a szomszédos országok borászai, így a tegnapi, Orbán-napi csongrádi bor­ünnepen 69 versenyző közül hirdették ki a legjobb nedűket a borbírák. Bodor István, a rendezvény házigazdája érdeklő­désünkre elmondta, a módosított jövedéki törvény kedve­zőtlenül hatott a kistermelőkre, akik inkább visszavonultak a borászkodástól, és ez tükröződött is az indulók létszámán. Az oklevelek, különdíjak és különböző színű érmek mel­lett három nagy aranyérmet osztottak ki a versenyzők kö­zött. A legjobbnak a Csongrádbor Kft. 2003-as kétfrankos cabernet cuvéje, a Bokrosi Borászati Kft. 2004-es kétfran­kosa, valamint a szlovákiai Érsekújvárról érkezett 2004-es rajnai rizling bizonyult, ami Ples Károly nevéhez fűződik. A versenyben érintettek és a szakmai előadók mellett a járókelők is kivehették részüket a borünnepből. Nekik még a műanyag poharas csomagolás sem tudta kedvét szegni abban, hogy a rezesek muzsikáját hallgatva meg­kóstolja a felkínált borok egyikét. Késő délután a Szent Vince Borrend új tagjainak beavatásával zárult az idei bor­ünnep. B. D. A KÉSZ Kft. tartja az eredeti határidőt - Nem fenyegeti veszély az úszó Eb-t Júniusra kész a margitszigeti uszoda Június 20-ára elkészül a margitszigeti Széchy Tamás uszodakomplexum, így az Európa-baj­nokságot nem fenyegeti veszély. Bár az építők több nehézséggel is szembetalálták magukat, a kivitelező KESZ Kft. vezérigazgatója tegnap azt mondta lapunknak: tartják az eredeti határidőt. MUNKATÁRSUNKTÓL A margitszigeti úszó Európa-bajnokság rajtja előtt hat nappal, június 20-án adják át hivatalo­san is rendeltetésének a Hajós-uszoda új, Széchy Tamás nevét viselő sportkomplexumát. Elké­szült a tízpályás, ötvenméteres úszómedence ­ezt kedden már el is árasztották vízzel vala­mint a műugrók és műúszók kismedencéje. Er­ről tegnap tájékoztatta az újságírókat a helyszí­nen a Nemzeti Sporthivatal (NSH| és a kivitele­ző KÉSZ Kft. képviselője. Ábrahám Attila NSH-elnök a távirati irodának úgy fogalmazott, hogy az eredeti határidőhöz ké­pest semmilyen csúszás nincs, az Eb előtt már versenyeket is lehet rendezni a Széchy-uszodá­ban. A kivitelező KÉSZ Kft. vezérigazgatója, Var­ga Mihály lapunk érdeklődésére megerősítette: tartják az eredeti határidőt, annak ellenére, hogy az építők dolgát számos akadály megnehezítette. A beruházást várospolitikai viták miatt késve tudták elkezdeni, s az építkezést öt hétig az árvíz is hátráltatta. A március végén vízzel elárasztott medencéket csak április 24-én tudták teljesen Varga Mihály, a KÉSZ Kft. vezérigazgatója és Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke te­repszemlét tart Fotó: MTI/Kovács Tamás felszabadítani, s a munkát a kárfelmérés és a ta­karítás után folytathatták. A szegedi alapítású KESZ Kft. egy verseny- és egy műugró medencét épít a Margitszigeten, a hozzá tartozó lelátókkal, öltözőkkel, műugróto­ronnyal és gépészeti központtal. Varga Mihály tájékoztatása szerint hátra van még a műugró medence burkolásának befejezése, valamint a térburkolás. A KÉSZ által végzett beruházás érté­ke 1,7 milliárd forint. Ahhoz, hogy június 7-én elkezdhessék a beüzemelést, és 20-ára befejezzék a műszaki átadást, jelenleg is kétszázan dolgoz­nak folyamatosan a helyszínen. Keszthelyi Péter, a létesítmény főmérnöke el­mondta, hogy két-három hét múlva érkeznek a mobillelátók. Működik a vadonatúj eredmény­jelző berendezés, tehát a június 13-ától 18-áig tartó vízilabda Világkupán már használható lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents