Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAPI MELLÉKLETEK BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2006. MÁJUS 25. Péntek DÉLMADÁR Szombat S ESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU A szépség hormonjai A bőrtiibák tavasszal és nyáron feltűnőbbek, kellemetlenebbek, a pattanások, foltok kozmetikai kendőzése mellett azonban más hatékony módok is vannak az orvoslásukra. A bőrproblémák jelentős része hormonális alapú. A hormonháztartás egyensúlyának biztosításával sokat lehet tenni a szép bőrért Bőrgyógyászok, kozmetikusok ajánlják, „kínáljuk meg" szervezetünket rendszeresen jótékony fitohormonokkal. A növényi táplálékok között nagyon sok van - például a hüvelyesek, a gabonafélék, a komló, a cseresznye, a szilva, a paradicsom, a hagyma, a csípős paprika, a brokkoli, a káposzta - amelyeknek nagy a fitoösztrogén-tartalma. Ezeknek fogyasztása (mértékkel) hozzájárul ahhoz, hogy a bőr elég vastag és feszes legyen, a hajszálak erősek, dúsak és fényesek legyenek, a kötöm pedig ne töredezzen. Hasznosak a fitoösztrogénben gazdag szójatermékek is, bár a génmanipulációs csatározás ezeket mostanában kétes hírűvé tette. Aki a szójától emiatt idegenkedik, annak helyette a bőrőr szakemberek búzacsírát javasolnak, abban is nagyon sok növényi hormon van. Javasolják a hajdina fogyasztását is. A friss zöldségekben és gyümölcsökben fellelhető vitaminokkal és ásványi anyagokkal rá lehet segíteni a fentebb említettek bőrvédő és szépítő hatására. A mostanában érő bogyósok - az eper, a málna, a ribizli, a cseresznye - nemcsak gazdag C-vitamin-tartalmukkal jóságosak a bőrnek, de sok értékes ásványi anyagot is biztosítanak, valósággal fiatalítanak, lédússáguk serkenti a keringést, az anyagcserét, a tisztítóhatást. A bőr szépítését, megújítását a fitoösztrogén-tartalmú kozmetikumok is segítik (például amikben csalán, lenmagolaj, paprikakivonat van), de ezeknek használatához tanácsos szakemberek segítségét kérni. A nem megfelelő szépítőszer használata ugyanis csaknem ugyanolyan kockázatos lehet, mint a nem megfelelő mesterséges hormonpótlás. A szépségért, az egészségért nagyon sokat lehet tenni a hormonháztartás működését javító rendszeres mozgással, tornával, friss levegőn sétálással, stresszkerüléssel, elegendő alvással, a dohányzásról való lemondással is. SZABÓ MAGDOLNA Art deco, pipacs és aranyözön Az idei tavaszi-nyári mobiltelefon-divat elsősorban nőknek kínál míves, romantikus vagy éppen hűvösen elegáns és nagyon okos modelleket. MTI A letisztult art deco jegyében született a Nokia fekete-fehér színű, tükrös felületű telefonja, amelyhez az alapcsomagban stílusos hordtáska ás pánt is tartozik. Romantikusabb a másik finn modell: a virágmintás gravírozott fémfelületekkel kombinált bőrhatású borítás mögé a legújabb technikát zsúfolták be. A Siemens nem először fogott össze a világhírű német Escada modellházzal, hogy kitaláljanak valami nagyon trendit. Ilyen a csupa arany színben tündöklő új telefonjuk, amelyből nem hiányzik a beépített mp3-as lejátszó és az FM vizuális rádió sem. A Poppy fantázianevet viselő, pipacsmintás, kagyló formájú modell elsősorban a romantikus nőknek szól, akik azért elvárják a kerek gombos kezelőfelületet, a 262 ezer színű kijelzőt és a négyszeres digitális zoommal ellátott kamerát is, az adatok átviteléhez pedig infravöröst kínál. Kékben. A jól megválasztott kiegészítők öltöztetnek - sokan osztják ezt a nézetet: Gustavo Helguera mexikói tervező nyári látványos kreációja e témában eloszlat minden kétséget FOTÓ: MTI A HETVEN FELETTI GRÁF HAZASPAR SZEGED.ES MALMÖ. KÖZÖTT INGÁZIK Évente többször átrepülik fél Európát A Gráf házaspár fotói a mozgalmas családi életről tanúskodnak Évente nyolc-tíz alkalommal átrepüli fél Európát a Gráf házaspár: Irénke néni és Imre bácsi Malmö és Szeged között ingázik. A hetven feletti pár özvegyként talált egymásra, és egyikük sem szeretett volna elszakadni családjától. A svéd rokonoknak például a Rátkai Sanyi bácsi készítette emlékpapuccsal és téliszalámival kedveskednek. A mozgalmas jelen mellett jut idő a múltra is emlékezni: az 1944-es deportálásokra és a család elvesztésére. Imre bácsi a heverő mögül előhúzza harminc évvel ezelőtt Csehszlovákiában vásárolt, még mindig jó állapotú kofferjét, amit a repülős utazásoknál kézipogygyászként használnak: „ha akarom, úgy megpakolom, hogy nehezebb, mint a húszkilós bőröndünk." A házaspár, a 78 éves Gráf Imre és öt esztendővel fiatalabb felesége, Lőwi Irén két-három havonta ingázik a svédországi Malmö és Szeged között: Imre bácsi családja Szegeden él, míg Irénke néni 29 éve Skandináviában telepedett le. A kosztüm két fele A Budapestről elszármazott asszony szegedi barátnője közvetítésével - kilenc éve ismerkedett össze a Centrum Áruház egykori kereskedelmi igazgatójával. Az özvegyek kezdeti levélváltásának, telefonbeszélgetéseinek és személyes találkozásainak házasság lett a vége. Mindketten vállalták nyolc éve az utazgatást, ami időskorban nem mindennapi, hiszen hazánkban a nyugdíjasok már nem nagyon szeretnek kimozdulni: „na papa pakolunk és maradunk" - hangzik oly sokszor a tervezgetések után. A Gráf házaspár kivétel, Irénke nénit nem idegesíti, ha a kosztüm első a malmöi lakásban marad, a szoknya pedig a szegedi otthonuk szekrényében várja tulajdonosát. Eleinte busszal tették meg az utat, mert az olcsóbb volt: néhány éve viszont váltottak, a másfél napos fáradságos zötykölődést már nem bírják, és repülőre kedvező ajánlatokat kaptak. Amikor az utazások anyagi vonzata szóba kerül, Imre bácsi csak legyint: a felesége svédországi járandósága - Irénke néni Malmö legnagyobb kórházában a konyhán dolgozott - kétszer annyi, mint az ő kiemelt vezetői magyar nyugdíja. Most is készülődnek - bár ennek semmi nyomát nem látni a lakásban -, hiszen júniusban indulnak vissza Svédországba, de Imre bácsi augusztus 20-án már két unokájával itthon szeretné ünnepelni Szegedre költözésének hatvanéves évfordulóját. Könnyes szemek Persze a szegedi izraelita hitközség egykori elnöke az azt megelőző évekre is úgy emlékszik, mintha ma történt volna. Odavezet íróasztalához és rámutat néhány, tavaly készült fotóra, amik a Berlin melletti hírhedt oraniensburgi Sachsenhausen haláltábor helyén készültek. Gráf Imrét 1944. december elején deportálták a németországi lágerbe, ahol több tízezren vesztették életüket. O túlélte, de jobb fülét szétverte egy SS-tiszt. Azt mondja: a túlélők egy része nem akar emlékezni a szörnyűségekre, ő viszont semmit nem szeretne elfelejteni. Azt sem, hogy sokszor az erdőben összeszedett csigákat ették, és a 120 kilométeres halálűton hány embert lőttek agyon a németek. Könnyes szemekkel halkan megjegyzi: „egy unokatestvérem kivételével a teljes családom valahol odaveszett." Irénke néninek sem volt könnyebb: fiatal lányként a budapesti gettóban küzdött életéért. Ő viszont nem szereti nézni az erről az időkről szóló filmeket, ezért fiF0T0: SEGESVÁRI CSABA noman és udvariasan eltereli a szót. Megbeszéljük, hogy Irénke néni malmöi nagy családja - tizenheten jönnek össze születés* és névnapokon - nagyon várja és szereti a magyar finomságokat: a tarhonyát, a pirospaprikát, a téliszalámit, a mézet, a gesztenyemasszát, a Tibi csokit, a Balaton szeletet és a franciadrazsét. - Jó barátok pedig a 92 éves Rátkai Sanyi bácsi készítette pici emlékpapucsot kapnak teszi hozzá férje, aki nagyon szeret beszélgetni, és ez Svédországban néha akadályokba ütközik. A svéd szokások A svédek - amit maguk is elismernek zárkózottak, hidegek nehezen barátkoznak, ami pedig nagyon furcsa, még a szomszédok sem igazán ismerik egymást. - Ott aztán nem létezik olyan, hogy átugrok a szomszédba egy tojásért, ha elfogyott. Inkább mást főznek - meséli Irénke néni, aki néhány perc alatt beavat a svéd szokásokba is: nem divat naponta boltba járni, mindent - még a kenyeret is - mélyhűtőben tartanak. Ritkán járnak éttermekbe, mert nagyon drága, ezért még a magyarokénál is nagyobb a családi összetartás. A magyarokat nagyon szeretik odakint, mert becsületesen dolgoznak, nem lopnak, nem lógnak. Akinek munkája van és rendesen teljesít, azt megbecsülik és jól él: két év után kocsit, nyaralót, házat, lakást vehet. A szabályok azonban kemények: Irénke néni esztergályos unokája, amikor tanyát vásárolt csak azután kapta meg a lakhatást, miután megépítette a másfél kilométeres bekötő szennyvízcsatornát. „Mi már ilyen nagy feladatokra nem vállalkozunk: elég nekünk évente nyolc-tíz alkalommal átrepülni fél Európát. De megtesszük, mert számunkra mindkét család nagyon fontos." CS. GÁT LÁSZLÓ