Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-24 / 120. szám

SZERDA, 2006, MÁJUS 24. •AKTUÁLIS" Kétmilliós kiesést okozott az áradás Indul a hajózási szezon a Tiszán Holnap fut ki először a Szeged nevű hajó a Felső Tisza-parti kikötőből. Idén kapta az új elnevezést a korábbi Zebegény helyett. Soltvadkerti iskoláscsoport tagjai lesznek az első utasai. - Tavaly is meghiúsította az áradás a korai szezonkezdetet, és az idén is. Már április elejére is volt útmegrendelésünk ebben az évben, ezzel szemben holnap futhat ki a hajó először. Kétmillió forint kiesést oko­zott nekünk ebben az évben az árvíz - mondja Büó László, a Mahart PassNave Kft. szegedi hajóállomás-vezetője. A hajó, a hófehér Szeged ­korábban Zebegény - tavaly került ide, és idén kapta meg új nevét. A tavalyi évhez képest változatlan áron szállhatnak vízre a hajózni vágyók a szegedi kikötőben. Hat éven aluli gyerekeknek díjmentes az út, a 6-15 évesek számára 500 forintba kerül, éppúgy, mint a nyugdí­jasoknak. A felnőtteknek szóló, teljes árú jegy 800 forint. Már két-há­rom héttel a tervezett túra előtt célszerű jelentkezni a csoportoknak. Ki is bérelhető a hajó óránként 29 ezer forintért, arra megy, amerre a vendég akarja, de olyan variáció is elképzelhető, hogy nem hagyja el a kikötőt, helyben marad a rendezvény idején. Ekkor olcsóbb a bérlet. Néhányszor Csongrádra is megy a hajó. A június 24-i, a sokak által nagyon várt tiszavirágtúra azonban lehet, hogy az áradás miatt elma­rad. Csongrádon ugyanis nem biztos, hogy az autódaru rá tudja he­lyezni a bejáróhidat a kikötőpontonra - az áradáskor odahordott iszap miatt. F.CS. Tegnap volt az év eddigi legmelegebb napja Ma lehűl a levegő MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap kora délután 31 C-fokot mutattak a hőmérők Szege­den, árnyékban ­tudtuk meg az Or­szágos Meteoroló­giai Szolgálat dél­magyarországi regio­nális központjában. Ez azonban nem je­lent rekordot, csu­pán azt, hogy ez volt az eddigi esztendő legmelegebb napja. Ugyanezen a napon 1950-ben 31 és fél fokra melegedett föl a levegő. 2003-ban május első napjai­ban még melegebb volt, május 7-étől 10-éig 34 fokot mér­tek. Ma délutánra azonban alapos le­hűlés várható. A déli szelet északnyugati váltja föl, és szórvá­nyos zivatarok is várhatók. Egy-egy zi­vatar központjában akár 10-15 fokot is csökkenhet a hő­mérséklet. A hidegfrontra ér­zékenyeknél figye­lemkoncentráció­csökkenés éppúgy előfordulhat, mint ahogyan a szervezet­ben lévő gyulladásos folyamatok erősödé­sére is számítani le­het. Holnaptól, csü­törtöktől 24-25 fok várható. Szoknyalebbenés, 31 fok Fotó: Segesvári Csaba Lejárt a határidő, kaparnak Folytatás az 1. oldalról Farkas László hozzátette, reménykedtek egy kiadós esőben, ami fellazítja a hirdetménye­ket, mert a száraz, néhol 5-6-szoros rétegben felrakott plakátokat nem könnyű eltávolíta­ni. Az ifjúsági csapatok az utóbbi időben már nem közösen dolgoznak. Farkas szerint nem azért, mert csődöt mondott az együttműkö­dés, hanem mert saját aktivistáik napirend­jét könnyebb összehangolni. A fiatalok nagy része egyetemista, így a takarítást a vizsga­időszak is akadályozza. Az Új Generáció megyei elnöke, Muhi Miklós elmondta, csütörtökön újra közösen takarítanak majd és ehhez a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht.-tól magasnyomású tisztító berendezéseket kérnek. Hangsúlyoz­ta: ugyan a határidő lejárt, ők dolgoznak to­vább. - Sokkal lassabban haladunk, mint a felrakással. Egyelőre Szegedet takarítjuk és a négy ifjúsági szervezet összefogása is Szegedre szólt. Ennek ellenére az IDF úgy tervezi, a környékbeli kistelepüléseket is megtisztítja - nyilatkozta az Ifjúsági De­mokrata Fórum részéről Krenedics Sán­dor. - A Fiatal Baloldal a belvárosban, a nagykörúton és a sugárutakon takarított. A hét végéig még két alkalommal dolgo­zunk, és valószínűleg ez elég lesz ahhoz, hogy befejezzük a ránk bízott terület meg­tisztítását. Átlagosan alkalmanként a szervezet részéről 4-10 fő takarított - szá­molt be H. Nagy László, a Fiatal Baloldal országos alelnöke. Farkas László úgy tudja, néhány nagyvá­rosban még egyáltalán nem kezdtek hozzá a pártok a takarításhoz. A szegediek remélik, a hónap végére elkészülnek. G. ZS. ÖTLETES MEGOLDÁS Az önkormányzati választások kampányában ér­demes lehet átvenni a hódmezővásárhelyi példát. Ott furnérlemezekre kasírozták a plakátokat, így a második forduló után csak a feldrótozott, csa­varozott lemezeket kellett eltávolítani. Lassabban haladnak, mint remélték a plakátok eltüntetését vállalók Fotó: Schmidt Andrea APEH: más telefonszámok Az APEH Csongrád Megyei Igaz­gatósága tájékoztatja az adózókat, hogy a 627472-160-as megyei tájé­koztatási vonal május 31-ével megszűnik. Június elsejétől az APEH már régebb óta működő központi telefonszámán kérhető telefonos tájékoztatás az adózással kapcsolatban. A telefonszámok a következők: Matáv kék hívószám: 06-40/42-42-42 (vidékről is helyi tarifával hívható, mobilhálózatból nem hívható). Saját, mobilhálóza­ton belüli hívószám: 06-20-(vagy 30 és 70)33-95-888 (hálózaton be­lüli tarifával). A központi szám hí­vása után egy menürendszer segít­ségével, a megfelelő nyomógomb­bal választható ki a kívánt téma­kör. Ügyfélkapuval kapcsolatos (elektronikus adóbevallási, re­gisztrálási) problémák esetén a 189 zöld számon a kormányzati ügyfél-tájékoztató központ ügyfél­vonalát hívhatják az adózók. Szúnyog terjeszti a lázzal járó betegséget Egy Európában eddig ismeretlen betegség, a si­kungunyaláz jelent meg néhány nyugati ország­ban. A szúnyogok által terjesztett kórt Magyar­országon még nem mutatták ki, de az eddigi esetek is mind távoli földrészekről behurcolt megbetegedések voltak. Európában is megjelent a sikungunyaláz, mely az Indiai-óceán térségében már több mint egy éve be­tegíti az embereket. A kórt szúnyogok terjesztik, és súlyos ízületi fájdalmakkal, magas lázzal, bőrki­ütéssel és gyengeséggel jár. Magyarországon még nem jelentettek ilyen betegséget, Franciaországban azonban már 300, Belgiumban pedig 12 esetet di­agnosztizáltak. - A virus Európában nem honos, az itteni betegsé­gek mind behurcolt esetek - mondta el Tombácz Zsu­zsanna, az ANTSZ Csongrád megyei Intézetének jár­ványügyi osztályvezetője. - Egyre többen utaznak a Fülöp szigetekre, Indiába, Délkelet-Ázsiába, Thai­földre és Afrikába, ahol a betegséget terjesztő szúnyo­gok honosak, ezért kerülhetett át a kontinensre. Mi­vel azonban a kórt csak a vérszívók terjesztik, a meg­betegedett emberek másoknak ezt nem tudják átadni. A sikungunyaláz a csípés után még 3-12 napig lappang, majd a maláriához hasonlóan hirtelen magas lázzal kezdődik, mely hol felszökik, hol le­megy. A lázhullámokat hidegrázás, fejfájás és há­nyás kíséri, majd megjelenik az ízületi gyulladás. A betegséget kiütés is kíséri, a folyadékkal telt hólya­gok azonban csupán a végtagokon és a törzsön je­lentkeznek. Melléktünetként előfordulhat még kö­tőhártya-gyulladás is. A betegség ellen nincs védőoltás, és gyógyítására sincs mód, az ízületi gyulladás kivételével azonban 3-5 napon belül elmúlik. A járványügyi szakember hangsúlyozta: Magyarországon nincs okunk tarta­ni attól, hogy egy szúnyogcsípéstől megbeteg­szünk. A fertőzött országokba utazók figyelmét azonban felhívta arra, mindenképpen gondoskod­janak szúnyogriasztó szerekről és berendezésekről. T.K. Apró parcellák több száz tulajdonosnál Tovább alszik a Szilléri Két olyan területe van még a városnak, ahol több száz kertes ház épülhet, ezek egyike a Nagyszilléri domb Petőfitelepen - nyi­latkozta Sz. Fehér Éva városi főépítész. De előbb az apró telkek tulajdonosainak meg kell egymással egyezniük. Közel húsz éve alszik a petőfite­lepi, belterületnek számító Nagyszilléri domb beépítési ter­ve. A 34 hektáros, a Marostői vá­rosrésznél is nagyobb területre először 1987-ben készített rész­letes rendezési tervet a Csomi­terv: 950 lakásos tömböt, kistár­sasházakat húztak volna fel a környező térséghez képest két és fél méterrel magasabb „dom­bon", a jelenlegi szántók, kisker­tek, bungalók helyén. Utólag azt mondja Sz. Fehér Eva városi főépítész, nem baj, hogy a kistársasházas beépítés nem valósult meg, ugyanis nem illeszkedett volna a környezetbe, túlzottan „intenzív beépítés" lett volna. Helyette kertes házakat A terület kapós lehetne. Erre terjeszkedhet a város Fotó: Segesvári Csaba látna szívesen a Bánk bán és a Gerle utca határolta Nagyszilléri dombon. Az építkezések elkez­désének az az akadálya - hiába született meg éppen a tulajdono­sok érdeklődésére 2002-ben a te­lepülésrendezési terv hogy új telkeket kellene kialakítani a ré­giek helyett. A sok kis tulajdo­nosnak össze kellene fogni, kö­zös földlapba bedobni a telkeket, majd azokat arányosan újraosz­tani, oly módon, hogy a közutak­ra, közterületekre szánt négyzet­métereket kivennék a kalapból. Azoktól annak tudatában válná­nak meg az emberek, hogy telke­ik - az utaknak köszönhetően is - felértékelődnek. Már húsz évvel ezelőtt is ugyanez akadályozta a Nagyszil­léri domb beépítését - mondta Sz. Fehér Éva. Akkor se tudtak összefogni az emberek, ellentét­ben például a Lövölde utcaiak­kal, akiknek ez nemrégiben sike­rült. De nem akadt még olyan vállalkozó sem, aki hajlandó lett volna sorban megegyezni a tulaj­donosokkal és apródonként fel­vásárolni a területet. Már az is előrelépés lenne - hangsúlyozta a főépítész -, ha a Nagyszilléri domb széle felől elkezdődnének az építkezések. A legbelső ponto­kon nem lehet elindulni, mert hiányoznak az utcák, azokat is kívülről befelé haladva kell kiala­kítani. Eztán következik az a fo­lyamat, hogy továbbosztják a tömbbelsőket: egymással párhu­zamos utcák között új utakat nyitnak a jelenlegi hatalmas tel­kek megosztásával, ha a tulajdo­nosok is úgy akarják. A főépítész szerint, mivel a vá­ros terjeszkedése véges, nem emésztheti fel teljes közigazgatá­si területét, már csak a Nagyszil­léri dombon és a Kállay liget mel­lett lehet egybefüggő építési terü­letet találni. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents