Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-23 / 119. szám

KEDD, 2006. MÁJUS 23. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Még mindig sokba kerül a tavaszi vitamininjekció Idén eddig drágább a leves, mint a hús Felkötheti a felkötnivalót az a háziasszony, aki friss zöldségekből szeretne igazi tavaszi zöldséglevest főzni a családjának. Több mint ezer forintot is elkölthet gyökérért, sárgarépáért, zellerért, ha nem a piacon vásárol. A gyökér csomója például még mindig a 400 forintot kerülgeti. Méregdrága ezen a tavaszon az összes friss zöldség és gyümölcs. Erre mondja azt a nagykereskedő, hogy nem volt ez másképp tavaly sem, csak azt már elfelejtették a vevők. A mostani szezon kirívó furcsaságai közé tartozik azonban, hogy az összes közül a legtöbbet a levesbe való gyökérért, a paradicsomért, valamint az eperért kell fizetni - mondja Varnyú László felvásárló, aki különböző élelmiszer-áruházak beszállítója. A gyökér nagyon magas árának megvan az oka: a hosszú ideig tartó magas belvíz elvitte a röszkeiek, mórahalmiak, szőregiek áruját, a megmaradt kevés termésért pedig elkérik a százasokat. Egy hónappal ezelőtt egy szép szál gyökérért akár 400 forintot is fizettettek a kofák a vevővel. A gyökér csomóját a nagybani piacon már csak 250-280 forintért adják - az információt Szilasi László, a dorozsmai nagybani piacvezetője is megerősítette -, de a szupermarketekben még mindig 400 forint az átlagár. A tavaszi zöldséglevesbe valók közül is ez kerül a legtöbbe, a sárgarépáért már mérsékeltebb árat kell fizetni: 140-300 forintot egy csomóért, attól függően, hol vesszük meg. Ha a háziasszony még zellert is szeretne főzni a leveZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSÁRAK (Ft) Piac Szupermarket eper/kg 500 600 j újkrumpli/kg 120-160 200-250 s.répa/csomó 140 250-300 gyökér/csomó 250-280 400 paradicsom/kg 500 600-700 dinnye/kg 180 250 Forrás: DM-gyűjtés sébe, akkor újabb 100 forintos kiadással számolhat. De friss zöldborsót még véletlenül se próbáljon belerakni, annak ugyanis jelenleg 800 forint kiOM-grafika lója. Egy finom zöldséglevest 500-600 forint alatt csak akkor tudunk kihozni, ha a piacon vásárolunk, az élelmiszer-áruházakban akár 1500 forintot is elkölthetünk észrevétlenül a belevalókért. Méregdrága az eper és a paradicsom is. Az eper kilója most 500-600 forintba kerül, tavaly ilyenkor csaknem 150-200 forinttal került kevesebbe. A multiknál a tálcás kiszerelés miatt 850 forint a gyümölcs kilónkénti ára. Jó, ha tudja a vásárló: magyar termékért fizet ilyen sokat, a spanyol ugyanis már „kiégett", nincs utánpótlása. Aranyáron mérik a hazai és a külföldi paradicsomot egyaránt: a piacon 500, a multiknál 600-700 forint egy kiló. Varnyú László szerint ennek az az oka, hogy Olaszországban és Spanyolországban a tavaszi fagyok tönkretették a termést, és mivel kevés import áru érkezik hozzánk, a magyar termelők is megkérik saját termékük árát. Még a múlt héten is árultak az üzletek török paradicsomot 298 forintos kilós áron, de újabb szállítmányok már nem várhatók: a déli országban leérett a zöldségféle, az új termés pedig majd csak az ottani turistaszezon nyitányára várható. A csillagászati árak magasságában kezdi szezonját minden évben a görögdinnye. Az elmúlt hetekben az izraeli és a jordániai portékát kínálták elképesztő, 800 forintos kilónkénti árakon, ami azt jelentette: akár ötezer forintot is kifizethetett a jómódú ember egy labda nagyságú és nem túl édes dinnyéért. A dorozsmai nagybanin most spanyol és iráni kapható - egy kiló 180 forint -, az igazi, Görögországból származó görögdinnye érkezése egy hét múlva várható, míg a magyar termelők portékája 15-20 nap múlva érik be. F. K. Talmácsi István, a Hild-díjas Mórahalom főépítésze Rend és játékosság Budapestről hívták Mórahalomra a kisváros eredetileg szegedi főépítészét, Talmácsi Istvánt. Nevéhez fűződik például a fürdő, és az iskola épülete is. A mérnöki rendet, de a játékosságot is kedvelő Talmácsit - többek között - a bioépítészetről kérdeztük. Hatvanöt éve együtt a Rutai házaspár A„haragszomrád" mindig csak másnapig tart A nevéhez fűződik a gyógyfürdő és az iskola, a könyvtár homlokzatának rekonstrukciója és az épülő új buszpályaudvar. Mórahalom az ő főépítészi ténykedése alatt kapott egységes, magas színvonalú fejlesztéseiért Hild János-díjat. Az eredetileg szegedi, de évek óta a kisvárosban élő Talmácsi István 1999-ben lett Mórahalom főépítésze. Budapesten dolgozott, amikor egy közös ismerősön keresztül megtalálta Nógrádi Zoltán polgármester ajánlata, amit azonban nem fogadott el rögtön. Habozott, mert a klasszikus főépítészi feladatokhoz képest több gyakorlati munkára - tervezés, építészeti tanácsadás - vágyott. Kiderült, Mórahalmon éppen ezt várják tőle. Első feladata az iskolabővítés volt. A tervek már készen voltak, az alapozás is elkezdődött, amikor a városvezetés úgy döntött: karakteresebb iskolaépületre vágyik. Talmácsi dinamikus épületet tervezett „hullámzó" sárga fallal és különleges előtetővel. - Az önkormányzathoz kötődő tervezési feladataim közül a gyógyfürdővel szemközti társasházat emelem ki. Az emeletes sarokház földszintjén üzletek sorakoznak, a múlt század elején jellemző utcai kirakatportálokra utaló, de mégis mai formálású kirakatokkal. Az épület hangsúlyos saroktornyával a kisváros egyik első valódi „belvárosi" háza kíván lenni. A főépítész büszke Mórahalom jellegzetes épületére, a fürdőre is. Az épület törökös hangulatú, kupolás kialakítása a városvetetés kívánsága volt. A munka folyamatáról így beszél: „Rajzolgatok addig, amíg belemennek a kezembe az épület alapformái. Aztán amikor az ember nem is figyel oda, egyszer csak helyükre kerülnek a puzzledarabkák." Az éppen divatos építészeti irány, az „új modern" számára - mint mondja „túl steril". Kedveli ugyan a határozott geometriai formákat, a mérnöki szerkesztettséget, a rendet, ugyanakkor a játékosságot is. A kérdésre, hogy az újdonságokra nyitott Mórahalmon lesz-e szerepe a bioépítészetnek, Talmácsi elmondta: hamarosan három épületből álló mintatanya projektbe kezdenek, ahol a megújuló energiaforrások használatára hívják fel a figyelmet. A hagyományos tanyaformát a mai kor igényeihez alakítják, így építenek egy lakóépületet, egy gazdálkodásra alkalmas tanyát - többek között - napkollektoros aszalóval és egy közösségi épületet, amely kisebb rendezvények helyszínéül szolgálhat. A városban ezenkívül egy megújuló tanácsadó központ létrehozását is tervezik, ahol a fenntartható építéssel kapcsolatos kutatások, fejlesztések folynak majd. G. ZS. Hatvanöt éve él békés házasságban a szegedi Rutai Gergely és felesége. Napjaikat keresztrejtvényfejtéssel, főzőcskével, sétával töltik. Néha ugyan összevesznek, a harag azonban másnapra mindig elpárolog, hiszen ma is szeretik egymást. A nappali asztalán egy 65-ös számmal felszerelt csokitorta fogadott bennünket tegnap, amikor meglátogattuk Rutai Gergelyt és feleségét. A szám nem az életkorukra, hanem az elmúlt, házasságban együtt töltött időre utalt. A különleges napot éttermi ebéddel és püspöki áldással koronázta meg a pár. Gergely bácsi márciusban múlt kilencven - bár korából akár tizenöt esztendőt is letagadhatna -, felesége, Ilonka néni nyolcvanhat, csillogó kék szeme azonban fiatalos szellemről árulkodik. A szoba falán gobelinek: a háziasszony korábbi hobbijának emlékei. A tizedik ikszbe lépett Gergely bácsi, mint mondta, a sportolásnak köszönheti jó kondiját, fiatalon tizennégy évig vízilabdázott és úszott az SZVSE-ben, és fél évvel ezelőttig hetente háromszor is lejárt az uszodába. - Kaptam egy bőrgyulladást, de hála istennek, kikezeltek. Alig várom már, hogy újra lemenjek úszni, mert nagyon hiányzik - beszélt az egykor többszörös országos hátúszóbajnok kedvenc sportjáról. Az idős férfi napközbeni elfoglaltsága manapság a keresztrejtvényfejtés, de szívesen olvas folyóiratokat is, vagy sétál a Tisza-parton. Ez utóbbit többnyire Ilonka nénivel együtt teszi - ilyenkor gyakran elmennek fagyizni. Felesége a délelőtti órákat főzéssel és kedvenc sorozata aktuális epizódjával tölti, majd jön az ebéd és a pihenés. Mosni és takarítani is Ilonka néni szokott - csak akkor vette át Judit lányuk a napi házimunkát, amikor az idős asszony pár hétre kórházba került. Az egészségügyi „kényszerüdülés" alatt Gergely bácsi nem hűtlenkedett: azokban a hetekben reggeltől estig ott ült felesége ágyánál, csak ebédelni ment haza, de neje még akkor is hiányzott neki. A gyémánt házassági évfordulóját ünneplő pár fiatalon ismerkedett össze Ilonka néni tizenhárom, Gergely bácsi tizenhét volt -, öt évbe telt, mire az oltár elé állhattak. Szüleik eleinte nem voltak lelkesek az ötlettől, mert Gergelynek nem volt munkája, 1937-ben azonban már el tudott helyezkedni a MÁV-nál, negyvenkét évvel később onnan is ment nyugdíjba. Mivel munkaköre sok és hoszszú hónapokig tartó kiküldetésekkel járt, gyakran hiányzott neki a felesége. Az egyik ilyen alkalommal azt mondta a főnökének, szívesen megy, de már csak akkor, ha feleségét is viheti. Onnantól kettesben, majd lányukkal hármasban utazták be Európát. Az idős házaspár csak ritkán vitatkozik legtöbbször a tévéműsoron. Ilonka néni nem akar lemaradni kedvenc sorozatairól, Gergely bácsi viszont a sportműsorokról nem Ilonka néni és Gergely bácsi hat és fél évtizede él együtt mond le szívesen. Bármiről is legyen azonban szó, a harag másnap reggelre mindig elpárolog. - Nem tudunk meglenni egymás nélkül, én még mindig szerelmes vagyok a feleségembe magyarázta Gergely bácsi a hosszas együttélés titkát, miközben átölelte mosolygó nejét. Fotó: Segesvári Csaba - Néha odaadnám két fillérért, mérges vagyok rá, mert széthagyja a dolgokat a lakásban, de ha nincs otthon, mindig nagyon hiányzik - vallja Ilonka néni férjéről egy huncut félmosollyal a szája szegletében. T.R. Talmácsi Istvánt Budapestről hívták Fotó: Karnok Csaba