Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-23 / 119. szám

KEDD, 2006. MÁJUS 23. • AKTUÁLIS* 5 A Védegylet szerint drámaian fogy a fű és a fa Huszonegy négyzetméter zöld Szegeden jelenleg húsz-huszonöt négyzetméternyi városi zöldterület jut egy lakosra. Pontosabb adat nincs, mert felmérés utoljára a rendszerváltás előtt készült. A Védegylet szerint az üzleti érdek minden civil szempontot fölülír. Szeged gazdasági fejlődésével együtt jár, hogy bármerre megyünk a városban, egyre több építkezést látunk. Az épített környezet gyarapodásával párhuzamosan fogynak a városi zöldterületek, amelyek megszűrnék a levegőszennyezést, hűsítő-árnyékoló hatásúak és pihenést kínálnak. Egy nemrégiben megjelent - a Központi Statisztikai Hivatal és a Védegylet áltafgyűjtött adatokból összeállított - felmérés szerint Szegeden jelenleg minden polgárnak huszonöt négyzetméternyi zöldterület jut, míg egy másik vizsgálat szerint a város területének mindössze másfél százaléka zöldterület. Ezzel az átlaggal tizenegyedik helyen állunk a magyar városok között. Rosszabbul, mint Miskolc, Pécs vagy Székesfehérvár. Szentistványi István, a Védegylet szegedi csoportjának képviselője szerint az utóbbi tíz évben egyre zsugorodik a szegedi zöldterületek nagysága, mert minden addig üresen maradt telket „újrahasznosítanak", beépítenek. Mint mondta, az üzleti szempontok minden esetben erősebben érvényesülnek a városházi döntésekben, mint a környéken lakók egészségügyi érdekei. A szegedi aktivista szerint a polgárokat a lehető legritkább esetben értesítik az őket is érintő fakivágásokról, cserjesorok felszámolásáról, zöld területek beépítéséről, így a civilek a motoros fűrészek és a munkagépek megjelenésekor szinte már semmit sem tehetnek azok ellen. A döntésekből való kirekesztettség és kiszolgáltatottság miatt Szentistványi szerint bizonyos esetekben erkölcsileg megengedhető, legitim a polgári engedetlenség, például az aktivisták fákhoz való odaláncolása is. Az ilyen „ellenállási" akciókról a közelmúltban egyébként kiskátét jelentetett meg a Védegylet. Kétszázhetven hektár gondozott közterülettel és hetven hektár erdővel számolt Gila Csaba, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartási divízióvezető-helyettese, amikor a szegedi zöldterületek nagyságáról kérdeztük. így az egy főre jutó zöldterület nagysága százhatvanháromezer lakossal számolva - 20,8 négyzetméter. Hozzátette: adatuk valójában csak becslés, alapos felmérés ugyanis legutóbb még a rendszerváltás előtt történt. A földhivatali regisztráció évtizedes lemaradásban van, így számos olyan terület is zöldterületként szerepel náluk, amit már évek óta beépítettek. A kht. saját rendszerében ugyan megpróbálja követni a rohamos változásokat, de kapacitáshiány miatt ez nehezen megy. A vezetőhelyettes elmondta: egy országgyűlési ajánlás szerint legkevesebb 21 négyzetméter zöldterületnek kellene jutnia egy lakosra, ennek betartása azonban nem kötelező. Szegeden ugyan 2001 -ig volt „zöldrendelet", ami szabályozta ezt a kérdést, akkor azonban eltörölték mondván: amíg a parlament nem hoz törvényt erről, addig önkormányzati rendeletre sincs szükség. TOMBÁCZ RÓBERT Minden kivágott fát sajnálunk Fotó: Frank Yvette Az országban elsőként: szúnyoggyérítés megyei összefogással Légicsapás a vérszívókra A Csongrád megyei, árvíz sújtotta települések összefogtak, és együttesen indultak harcba a szúnyogok ellen. A példás együttműködés eredményeként szakemberek szerint akár negyven százalékkal is hatásosabb lehet a vérszívóirtás. Tegnap kezdődött a gyérítés, ami körülbelül százmillió forintba kerül. Az összehangolt szúnyogmentesítést - az országban elsőként - tegnap megkezdték Csongrád megyében. A szegedi repülőtérről nyolc mezőgazdasági gép szállt fel, hogy együttesen mérjen csapást a vérszívók és lárváik ellen. Az összesen huszonhét árvízsújtott településen előre meghatározott program szerint, összehangoltan, közel azonos időben történik meg a beavatkozás, ez biztosítja a kezelések hatékonyságát. A Tisza és a Maros mindkét partján a kül- és belterületeken, az ártereken és a mentett oldalakon átlagosan száz méter szélességben indult meg a légi biológiai irtás, illetve, néhány település kivételével, a légi és földi kémiai beavatkozás. - Az összefogás következtében húsz, de akár negyven százalékkal is nőhet a szúnyogirtás hatékonysága - mondta Szabó Ferenc, a védekezést koordináló Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. Légi kémiai védekezést összesen 15 ezer 661, földi kémiait 4000, légi biológiait pedig 3940 hektáron végeznek. A hat évvel ezelőtti nagy árvíz után, mivel területek maradtak ki a permetezésből, a szúnyogmentesítés nem lehetett hatásos. Ezért idén több fázisban végzik a kezeléseket, az időpontokat meghatározza a folyók apadása. Megtüdtuk: a légi biológiai irtást minimum kettő, a kémiait pedig három alkalommal kellene elvégezni, hogy a gyérítések után az átlagos éves szúnyogsűrűség maradjon. A tömeges csípőszúnyog lárvakelésnek ideális helye a mentett oldalakon a szivárgásokból visszamaradt tócsák, a hullámtéren - a két töltés között - a mélyedésekben maradt víz. A repülők először a települések közelében lévő folyószakaszokon keletkezett lárvatenyésző helyeket, a szúnyoginvázió gócait rohamozzák, majd a külterületeket szórják meg. Az irtószer a csípőszúnyogfajok lárváit pusztítja el, de közömbös minden más élő szervezetre: a vízben és szárazföldön élő állatokra és az emberre is. A mostani akció része az árvízvédelmi vészhelyzet megszűnését követő „helyreállítási" munkálatoknak. Költségét - várhatóan összesen százmillió forintot - az önkormányzatok a központi vis maior alapból igényelhetik és a Csongrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jóváhagyásával előlegre is kérelmet nyújthatnak be. CS. G. L. A permetezőgépek folyamatosan dolgoztak Fotó: Segesvári Csaba CSÍPESSZAM A kezelések Időpontját a mérőhálózat szakemberei határozzák meg, a csípésszám függvényében. Óránként hatvan csípés fölött a szakértő elrendeli a kémiai kezelést, mert a kivitelezés előkészületei - bejelentések, méhészek értesítése - mintegy hat napot igényelnek. A kezeléseket kővető 24 órán túl, de két napon belül ismét mérik a szúnyogsűrűséget. Táblák, buckák, terelések - szeptemberre készül el az utca Bakay mellett nem jó lakni Gyalogszerrel porfelhőben lehet közlekedni a szegedi Bakay Nándor utcán és környékén. Járművel meg szinte sehogy: a térkép nem segít, a táblák félrevezetnek. A Bakay Nándor utca csatornázói a Boros József utcai oldallal elkészültek, szeptemberig már csak az úttestet kell helyreállítaniuk. Addig is zárva marad a Bakay Nándor és Boros József utca kereszteződése, csak a gyufagyárhoz közlekedő teherautók járhatnak. A kereszteződésben felmarták a burkolatot, autógumira veszélyes csatornatetők ágaskodnak. Ráadásul tegnap sárga pózna is figyelmeztetett, nyitva a csatornaaknája, dolgoznak benne. Az összefirkált tábla hiába jelzi, hogy mindkét oldalról behajtani tilos, fölötte felirat, hogy az üzletek bejárata a körforgalom felől. Nem számít, a céltudatos autósok hajtanak egyenesen tovább a Bakay Nándor utcán. A körforgalomtól is be lehet kanyarodni az utcába, igaz, csak néhány száz métert lehet megtenni. Tovább zsákutca, de ezt a körforgalomban nem jelzi semmi. Aki nem erre akart jönni, kerülhet a két kis mellékutca felé, ha időben fékez, de teherkocsival nagy mutatvány innen kikecmeregni. A környékbeliek és az okmányiroda ügyfelei lassan hozzászoktak, hogy a Huszár és a Fűrész utcáról nem hajthatnak ki a Bakayra. A másik oldalon viszont egyre nagyobb káosz uralkodik. A polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodáján megtudtuk, a Vasas Szent Péter utcán feltornyozott homokhegyek a négy-öt méter mélyen futó csatorna alapjához szükségesek. Az építkezés ütemesen halad, utcáról utcára rákötik a csatornákat a gerincvezetékre. Lezárták a Vasas Szent Péter, valamint a Teréz utca Cserzy Mihály és Bakay Nándor utca közti szakaszát - de csak elméletileg. Az autósok változatlanul ki-be járnak. Az utcák végén aztán rágázolnak a homokrakásra, úgy evickélnek kifelé. A Cserzy Mihály utca felé hiába próbálkoznak, a piac felé vezető oldal járhatatlan. Sóder- és homokrakás mutatja: még mindig nem készült el a közműcsere. Ha mindezt jól mutatnák a táblák, akkor is ember legyen a talpán, aki a nagy felfordulásban elsőre megtalálja úti célját. De a mellékutcák jelzései tovább keserítik a közlekedők életét. A Csemegi utca Vasas Szent Péter utcai sarkán behajtani tilosba ütközünk. Érthetetlen, miért csak erről az oldalról, hisz pont az utca másik felét építik. Alatta terelőnyilak biztatnak, haladjunk tovább jobbra. Befordulunk, ám a Csemegi utca Teréz utcai sarkán rosszabb a helyzet. Itt már mindkét oldalról behajtani tilos a Bakay Nándor felé, a nyilak pedig visznek tovább jobbra. És ahogy befordulunk, zsákutcatáblába ütközünk, és zsákutcába jutunk. A városüzemeltetési irodán megígérték, megvizsgálják ezt a labirintust. Az építők tartják a határidőket, az útlezárásokat nyár végéig el kell viselnünk. DOMBAI TÜNDE Tábla, pózna, gödör, munkás nem akadály a Bakay utcán Fotó: Segesvári Csaba Szegeddel ismerkedett a szlovák csapat Személyes kapcsolat az előítéletek ellen A szlovákiai Polomkáról az elmúlt hét végén Szegedre érkezett egy negyvenfős delegáció. Az utazást a Szegedi Szlovákok Egyesülete szervezte. A nem hivatalos kapcsolat jó mintát adhat a politikának is, amely ma még közel sem tart ott a magyar-szlovák viszonyban, mint a szegedi civilek. Habár a Szegeden élő szlovákoknak önálló érdekképviseletük és egyesületük is van, a városnak „hivatalos" testvérvárosi kapcsolata még nincs szlovák településsel. Az elmúlt hét végén civil kezdeményezésre érkezett vendégségbe Szegedre a szlovákiai Polomka negyvenfős - főként táncosokból és zenészekből álló - küldöttsége. Ezzel is erősítik a magyarok és a szlovákok ma még előítéletektől terhelt kapcsolatainak fejlődését. Bencsik János, a Szegedi Szlovákok Egyesületének elnöke munkatársai segítségével szervezte meg a több éve tervezgetett utazást, amire a Nemzeti civil alapprogram büdzséjéből kaptak támogatást. A látogatást Szeged napjára időzítették, amikor is magyarországi szlovák települések mennyasszonyi és vőlegényi ruházatából szlovák néptáncok és dalok bemutatásával nyílt kiállítás az Osztróvszky utcai Nemzetiségek Házában. Bencsik elmondta: kezdetben nyelvtanfolyamra, illetve síelni mentek a kedves szlovákiai településre, amit mindegyikük hamar a szívébe zárt. Az elnök kiemelte, hogy jól működő kapcsolatuk Polomkával egyfajta mintául szolgálhat a politikának, ami ma még lemaradásban van a szegedi civil szféra kezdeményezéséhez képest. - Jók az első benyomásaim Szegedről, bár eddig még csak a sétálóutcát és a belváros bizonyos részeit láttuk, ami nagyon szép és tiszta - mondta el Ián Lihan, a szlovákiai község polgármestere. Hozzátette: főleg a város történelme, fejlődése, a munkanélküliség helyi mérőszámai és a Nyugat-Európáról vallott nézeteink érdekelnék - no meg a jóféle borok, amelyek megkóstolására most lehetősége nyílt. Polomka első embere úgy véli, a helyi kisebbségi egyesülettel kialakított kapcsolat mély és hosszú távú együttműködésnek ígérkezik. - A személyes kapcsolatokon keresztül rombolhatjuk le a meglévő előítéleteket és -változtathatjuk meg előnyösen a képet egymásról - hangsúlyozta Lihan, aki a szegediek érdemének tartja a civil együttműködés felkarolását. T.R.