Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-22 / 118. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2006. május 22 , hétfő TUDÁSRA ALAPOZOTT FEJLŐDÉST VÁR SZEGED - A RÉGIÓKÖZPONTOK KAPJÁK A LEGTÖBB PÉNZT Munkahelyet a biopolisz hozhat A tudásalapú gazdaság hoz­hatja mozgásba a Dél-Alföld lanyha gazdaságát. Szeged ré­gióközpontként az országos fejlesztési politikában kiemelt szerepet kapott. A biopolisz akkor kelhet életre, ha elég kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cég tud önállósod­ni, sikeresen működni a me­gyeszékhelyen. A szocialista párt választási győzelme után egyértelművé vált, hogy a jelenlegi elkép­zelések szerint pályázik ha­zánk az uniós támogatásokra. A leszakadó dél-alföldi régió versenyképességének fejlesz­Új Magyarország Magyarország 2007 és 2013 között összesen 24,6 milliárd euró fejlesztési forrásra tehet szert. A pénz felhasználására készült terv az Új Magyarország programja. Ez gyakorlatilag megegyezik a szocialisták vá­lasztási elképzeléseivel, amit a párt megyei szervezetei állí­tották össze. Elkészítettek egy fejlesztési leltárt is, ez me­gyékre bontva tartalmazza az uniós pénzből álmodott dol­gokat. A Csongrád megyei lista a lapunkban megjelent MSZP-s politikai hirdetésekből ismerős lehet. Ebben - sok más mellett - szerepel a biopolisz program mint regionális egyetemi tu­dásközpont. tésére ez gyakorlatilag az egyetlen esély. Az alacsony növekedést produkáló, romló foglalkoztatottsági helyzetű térség nem bízhat abban, hogy feldolgozóüzemek tele­pülnek ide. Könnyebben be­tanítható tevékenységet, pél­dául alkatrész-összeszerelést a befektetők igyekeznek olyan helyre telepíteni, ahol olcsób­bak a bérek. Maradt egyetlen kiútként a tudásalapú gazda­ság fejlesztése. A biopolisz leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egyetem és a szegedi kutatóintézetek mel­lett azok tudományos ered­ményeit hasznosító kutató- és fejlesztőcégek jönnek létre. Ha ezekből elég sok elég sikeresen működik, akkor képesek a nemzetközi versenyben helyt­állni. Munkahelyek jöhetnek létre az ezekben a tudásalapú cé­gekben, de számos kiegészítő szolgáltatásra is szükség van. A laboratóriumok és eszközök üzemeltetésén túl például a kutatásokhoz kapcsolódó szoftvereket is ki kell fejlesz­teni, a cégeknek marketing­szakemberekre, jogászokra is szükségük van. A jól menő cégek révén kívülről többlet­jövedelem áramlik be a ré­gióba, amelynek jó részét itt költik el. A régió ilyenfajta nö­vekedési elképzelését a Len­gyel Imre professzor vezette csoport vázolta fel az egye­temen. Mindehhez segítséget nyújtanak az uniós pénzek. A kormány úgy döntött, a fej­lesztési forrásokat nem teríti szét az országban, hanem pó­lusokat jelöl ki. A régióból így SZEGED FEJLESZTESI PÓLUS Uniós támogatással megvalósítható beruházások ELSŐDLEGES CÉLOK Nemzetközileg versenyképes, magas hozzáadott értékű tevékenységek Bővülő foglalkoztatottság, javuló jövedelmi viszonyok Biotechnológiai tudásintenziv fejlesztések Az eurorégió szellemi központjává válás RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERV Innováció • 2000 ágyas klinikai tömb • Egészségipari tudományos park • Humán biotech. inkubátorház > Élettudományi és bioipari központ > Élelmiszer-gyártás > Környezettechnológia > Geotermikus energia > Szoftveripar > Műszaki kar , > Nanotechnológia • Regionális kockázati tőkealap > Kamarai üzleti főiskola Gazdaságfejlesztés Régióközponti szerep »Befektetésösztönzés »Vállalkozásfejlesztés »Link to e-business »Volt szovjet laktanya » Ny-i feltáró út »Logisztikai központ »Repülőtér »Medencés kikötő »Citylogisztika »Dél-Újszeged feltárása • Tisza pályaudvar feltárása »Déli Tisza-híd • Autóbuszállomás »Elektromos tömegközlekedés » Hajóállomás > Repülőtér » Kerékpáros közlekedés «e-egészségügy »e-közigazgatás »e-felsőoktatás Vonzó befektetési környezet »Zsinagógák tömbje, Várkert rekonstrukciója »Konferenciaközpont »Maty-ér hasznosítás »Gyálai Holt-Tisza rehabilitáció » Szeged főutcája a Tisza • Sportlétesítmény­fejlesztések »Odessza rehabilitáció »Dél-Újszeged szolgáltatásfejlesztése »Tarján rehabilitáció Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Szeged juthat a legtöbb for­ráshoz. A pólusprogram előkészíté­se jól áll, ezt a párhuzamosan ugyanezen dolgozó városok­ban is elismerik. - A szegedi szakemberektől kaptuk a sor­vezetőt - fogalmazott Szűcs Erika, Miskolc alpolgármeste­re. A közgazdász végzettségű politikus a póluskoncepció miniszteri biztosa. Szűcs Erika szerint elsősorban azért sike­res a szegedi biopolisz gon­dolat, mert a város adottsá­gaira épít. Hangsúlyozta, ed­dig a városok fejlesztései kö­zött a gazdaságfejlesztés csak egy kis szelet volt, gazdasági arculatukat és öntudatukat nem építették újjá. Most a gondolkodás sorrendje: mi­lyen gazdasági fejlődés volna jó, ahhoz milyen városfejlesz­tésre van szükség. A fejlesztési pólusok kisugárzását 5-6 vá­DM-grafika ros „érezheti" igazán a régi­óból - véli a biztos. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem min­den település képes arra, hogy kihasználja a régióközpont fejlődését. Szeged számára a legfonto­sabb kérdés a következő évek­re az, létrejön-e a biopolisz életre keléséhez szükséges „kritikus tömeg", azaz lesz-e elég életképes fejlesztőcég. MOLNÁR B. IMRE TŐZSDE Tőkekivonás A Budapesti Értéktőzsde hi­vatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 9,72 százalékot esett, 22 ezer 213 ponton zárt pénteken. MTI Jelentős tőkekivonási hul­lám indult meg a világtőzsdé­in a múlt héten, ami egyaránt érintette a fejlett és a fejlődő piacokat, ez utóbbiakat azon­ban nagyobb mértékben. Az eladásokat a vártnál maga­sabb áprilisi amerikai infláci­ós adat váltotta ki, ami alap­ján sokan arra számítanak, hogy a Fed tovább folytatja a 2004 júniusában megkezdett kamatemelési sorozatát. A budapesti börzén a vezető részvények mindegyike veszte­séggel zárta a hetet, de gyen­gültek a kisebb forgalmú pa­pírok is. A Mol helyzetét a glo­bális piaci hangulat mellett az is rontotta, hogy sajtóértesü­lések szerint a magyar olajvál­lalat alulmaradt az oroszor­szági olajkitermelőért, az Ud­murtneftért vívott küzdelem­ben, holott korábban a Molt tartották a legesélyesebbnek. A Mol-részvények ára egy hét alatt 15,8 százalékkal 21 ezer 555 forintra esett vissza. Az OTP esetében sem a kivá­ló negyedéves eredmény, sem az újabb szerbiai akvizícióról szóló hír nem tudta ellensú­lyozni a piac egészét érintő pesszimizmust. A bankpapír árfolyama 8,5 százalékkal 7323 forintra csökkent. A Richter árfolyama 7,8 száza­lékkal esett vissza, a gyógy­szergyár részvénye 42 ezer 700 forinton zárta a hetet Az Egis­részvények 28 ezer 600 forin­tot értek pénteken záráskor. Nem várnak nagy fellendülést a focivébétől A befolyásos német gazdaság­kutató intézet, a DIW szerint miközben nagyok az elvárások a közelgő németországi lab­darúgó-világbajnokságnak az ország gazdaságára gyakorolt fellendítő hatását illetően, va­lószínű, hogy igen szerény lesz, amit az esemény a né­met nemzetgazdaságnak több­letként ad. MTI A DIW úgy látja, hogy a vb a belföldi keresletet megélénkít­heti, így a máskülönben az ex­porttól vezérelt gazdasági nö­vekedés bázisa kiszélesedik, de ez csak akkor következik be, ha a német fogyasztók hirtelen és határozottan változtatnak fo­gyasztási és befektetési szoká­saikon. Márpedig ennek nincs sok esélye. Maga a labdarúgás­ra épült gazdaság Németor­szágban viszonylag igen cse­kély, ha például az autóiparhoz vagy más ipari ágazatokhoz vi­szonyítjuk- érvel a DIW. A vezető német klubok éves üzleti forgalma - mindent, az­az a televíziós közvetítési jo­gok árát is beleszámolva - évi 1,2 milliárd euró körül van. Ez akkora érték körülbelül, mint amit a barnaszénbányászat képvisel Németországban. A sportfelszereléseket gyártó iparnak ugyan 20 milliárd eu­ró körül vannak éves eladásai világszerte, de ezen belül a labdarúgáshoz kapcsolódó ér­tékrész nem hasonlítható a nálánál sokkal nagyobb úgy­nevezett szabadidős termék­profil nagyságához. Márpedig ez utóbbiról nem fognak ér­demben a vásárlók a labda­rúgáshoz kapcsolható cikkek vásárlására váltani. Ez utóbbi természetesen fellendül, de inkább csak a fogyasztás ál­talános fellendülési trendjét követve. Továbbá a világbaj­nokság 9 ezer új, tartós fog­lalkoztatást biztosító állást te­remt, ami például az ételhor­dásban közreműködő alkalmi, szezonális munkavállalók lét­számát sem éri el. A vb-hez köthető stadion­beruházások sem jelennek meg egyszerre, hanem már évek óta folynak, zömmel kü­lönböző sportszervezetek in­gatlanberuházásai, felújításai formájában. Nem várható a külföldi turis­ták számába sem jelentősebb változás, az 1998-as franciaor­szági labdarúgó-vb alkalmából érkező külföldiek száma gya­korlatilag nem változtatta meg a szokásos teljes külföldi láto­gatói számot. Ha a kereskede­lem mégis javulást tapasztal majd a vb idején és utána, az sokkal inkább tulajdonítható majd az előrehozott vásárlá­soknak, tekintettel az áfa 2007. évi németországi emelésére. AZ AIRBUS A380-ASNAK KI KELLETT BŐVÍTENI A LONDONI REPTERET Hamarosan forgalomba áll a legnagyobb utasszállító Először a szingapúri légitársaság állítja majd forgalomba a világ legnagyobb utasszállítóját az év második felében. A gépek elsősorban Londont kötik össze a délkelet-ázsiai metropolisszal. Az egy­szerre akár nyolcszáz utast is szállítani képes Airbus A380-as fogadására jó né­hány átalakítást kellett elvégezni a Heathrow repülőtéren. MTI Először szállt le múlt csütörtökön a lon­doni Heathrow repülőtéren, majdani első számú célállomásán a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe, az Airbus A380-as. A katalógusáron több mint 300 millió dollárba kerülő gépek egyik pró­bapéldánya a Budapest Airportot is bir­tokló brit BAA repülőtér-üzemeltető leg­nagyobb repülőterének kiszolgáló léte­sítményeit tesztelte. A BAA külön utas­csarnokot épített a Heathrow-n az A380-as kiszolgálására; a beruházás a cég néhány héttel ezelőtti londoni közlemé­nye szerint 105 millió fontba (40 milliárd forintba) került. Az A380-asoknak kiala­kított parkolóhelyek 92 méter hosszúak és 82 méter szélesek. A csarnok egyszerre 2200 utas ki- és beléptetésére alkalmas. A BAA, amely tavaly decemberben 1,3 milliárd fontért 75 százalék mínusz egy részvény részesedést és 75 éves üzemel­tetési jogot vásárolt a Ferihegyet mű­ködtető Budapest Airportban, a Heath­row kifutópályáit is újraaszfaltozta, va­Parkolóhelyére gördül az Airbus A380-as gép a toulouse-i reptéren lamint kiszélesítette, világításukat pedig felújította, hogy alkalmasak legyenek a monstrum fogadására; emellett új gu­rulóutakat is kiépített. Az A380-as fo­gadására elvégzett teljes beruházás ér­téke 450 millió font. A jelenleg próbarepüléseit végző A380-ast az év második felében először a Singapore Airlines állítja kereskedelmi forgalomba, jórészt londoni járatain. Iparági elemzők szerint a típust más nagy vásárlók - például az Emirates, vagy az ausztrál Qantas - is elsősorban londoni járataikon fogják közlekedtetni. A BAA számításai szerint az A380-as tö­F0TÓ: MTI meges üzembe állítása után a Heathrow - jelenleg évi 67 millió fős - utasforgal­ma 10 százalékkal nőhet, a repülőtér ál­tal fogadott járatok számának növelése nélkül. A British Airways, a Heathrow első számú használója egyelőre azon­ban egyetlen példányt sem rendelt az A380-asból. A teljes hosszában kétszintes gép be­fogadóképessége belső elrendezéstől füg­gően 550-800 fő. A jelenleg forgalomban lévő legnagyobb utasszállító repülőgép, a Boeing 747-400-as kapacitása elvileg 450 fő, de a légitársaságok zöme 350-380 fős elrendezésben használja a típust.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents