Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-22 / 118. szám

HÉTFŐ, 2006. MÁJUS 22. •AKTUÁLIS* 3 4*1 újra ^ J a térképen PANEK SÁNDOR Tíz évvel ezelőtt arról cikkeztünk, hogy Szeged levonul a turisztikai térképről. A délszláv háború, majd a jugoszláviai bombázás és a ciánszennyezés, az autópálya hiánya és a Balkán közeli átutazóváros jelleg mellett hiába jelentek meg önbiztató nyilatkozatok a napfényes órák számáról. A geopolitika azonban megváltozott, Magyarország elérte az uniós tagságot, ideért az autópálya, és a város megújuló ereje is látványos változásokat hozott. Megújult a Kárász utca, a Klauzál tér, a Dugonics tér, a Tisza Lajos körút, folyik a Szent István tér felújítása. A belvárost teraszok színesítik, és valóban sokszínű kulturáhs és szabadidős programok töltik meg a szegedi nyarat és nyárelőt. Mára egy kicsit megmosolyogtató már az elmúlt éveknek az az igyekezete, hogy Szegedet mint mediterrán várost „kitaláljuk". Szegedben az a szép, hogy nem kell kitalálni, maga hordozza értékeit. A legfontosabb ezek közül mindjárt az, hogy őrzi napsütötte, otthonos, magyar alföldi város jellegét, s ez átüt minden modernizáción. Nem érte utol a globalizálódó kor betegsége, amely elradírozza a nemzeti sajátosságokat, és a csillogó irodaházak között rezervátumba zárja a városok hagyományait. Szeged egyetemi közössége és kutatói központjai nemcsak a város tudományos hírét erősítik, de olyan kultúrtörténeti hagyományokat is őriznek, amilyeneket kevés európai város mondhat magáénak. Szeged különlegessége, hogy noha a szabadtéri játékokon kívül nincs igazán nagy nemzetközi turisztikai attrakciója, mégis éppen azt nyújtja a látogatóknak, ami Európában egyre inkább felértékelődik: a globális divatoktól mentes saját városhangulatot. Ha jól gazdálkodik értékeivel, és tervezett logisztikai beruházásaival nem teszi tönkre ezt a hangulatot, a város hungaricumjaira, kulturális programjaira, építészeti örökségére, gyógyvizére, tudományos hírére európai ismertséget építhet. Ehhez a külkapcsolatok terén kell még több kezdeményezés, kihasználva azt, hogy olyan testvérvárosaink vannak, mint Nizza, Cambridge, Liege, Darmstadt, Pula, Parma vagy Turku, amelyek Szegedhez hasonlóan hagyományaik, sajátos arculatuk miatt ismertek. Tíz év múlva talán az is magától értetődik majd, hogy komplex turisztikai szolgáltató-központ alakul a városban, s Európában az utazási ínyencek az attrakciók között tartják majd számon Szegedet. Kitüntetett múzeumok A múzeumok majálisa szombati megnyitója után adták át Az év múzeuma pályázat díjait. A három kategóriában kiosztott díjak összértéke hárommillió forint. Az év múzeuma 2005 kitüntető címet és az első kategória (országos és megyei múzeumok) győztesét illető másfél millió forintos fődíjat a debreceni Déri Múzeum érdemelte ki. A kitüntető címet és a második kategóriában (városi és területi múzeumok] adományozott egymillió forintos fődíjat a makói József Attila Múzeum (igazgatója Halmágyi Pál, fenntartója a Csongrád megyei múzeumokat fenntartó megyei önkormányzat) kapta, látogatóbarát kiállításaiért és tudományos tevékenységéért. A kitüntető címmel és a harmadik kategória (gyűjtemények és kiállítóhelyek) félmillió forintos fődíjával az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (igazgatója Nagy László, fenntartója az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht.) tevékenységét ismerte el a bírálóbizottság. Közhivatalok a régiós átszervezés előtt Sokan féltik íróasztalukat Kligl Sándor alkotása Vásárhelyen Fotó: Tésik Attila Japán után Európában és Amerikában is gyártanák Losonczi Áron nem győz elég üvegbetont készíteni A közigazgatás átszervezése az egyik legkényesebb, ugyanakkor a legsürgetőbb feladat a kormány számára. A régiós ügyintézés létrehozása már 2000 óta napirenden van, ám a Dél-Alföldön mindössze néhány országos hatáskörű szervezet lépte meg. Állami hatóságoknál, közhivatalokban közel kilencezren dolgoznak a megyében, az alkalmazásban állók durván tíz százalékáról van szó. Az ipar az építőiparral együtt mindössze háromszor több embert alkalmaz, a legkülönfélébb szakképesítéssel rendelkezőket, míg a közigazgatásban szinte mindenki diplomás. Ha ehhez még hozzáadjuk az oktatásban és az egészségügyben dolgozók számát is, akkor kiderül: a megyében az államtól sokan, több mint 32 ezren kapnak fizetést. Szegeden a közigazgatás reformja miatt sokan féltik az íróasztalukat, hiszen első megközelítésben a régiós rendszerre való átállás munkahelyek megszűnéséhez vezetne. Ez azonban nem biztos: ha Szeged a legtöbb szervezet számára a dél-alföldi régió kijelölt központjává válik, akkor inkább létszámbővülésről lehet szó. Jó példa erre a KSH regionális igazgatósága, ahol tavaly, az év elejére jutottak túl az átszervezésen. Végh Zoltán igazgató elmondta, míg korábban a három megyében a Központi Statisztikai Hivatal helyi igazgatóságainál összesen 130-140-en dolgoztak, most egyedül Szegeden 80 embernek adnak munkát. Bács-Kiskun és Békés megyében képviseletek működnek 6-6 fővel, valamint elsőként az országban 17 távmunkást is alkalmaznak. Az igazgató szerint elkerülhetetlen volt az átszervezés, igaz, egyeseket kedvezőtlenül érintett. Sokan átjárnak például Szegedre, vagy kénytelenek voltak családjukkal áttelepülni. A folyamat vége az, hogy a régiós igazgatóságok az egész országra kiterjedő feladatokat kapnak, Szeged már most a mezőgazdasági statisztika „felelőse". Nem járt létszámcsökkentéssel az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség régiós átszervezésé sem, igaz, Szegeddel szemben Kecskemétet nevezték ki központnak: itt külön munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget hoztak létre. Szegeden és Békéscsabán iroda működik. Az átalakítást január 1-jéig kellett végrehajtani - mondta el Balázs Mihály munkaügyi régióvezető. A közigazgatás átszervezésével egy időben történik meg valószínűleg a munkaügyi központoké is - közölte Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Azt tartaná logikusnak, ha Szegeden jönne létre a dél-alföldi igazgatóság, mivel szoros kapcsolatban állnak a többi, a nagyvárosba kerülő közigazgatási szervezettel. FEKETE KLÁRA Egyre több fényáteresztő betonelem készül Losonczi Áron műhelyében. A csongrádi fiatalember alig győzi kielégíteni a hazai megrendeléseket, miközben a japán szerződés után egy nyugat-európai céggel is tárgyal a LitraCon unióbeli és amerikai gyártásáról. A feltalálót nemrég megkereste a gazdasági minisztérium megbízottja egy kockázatkezelő alap képviselőjével együtt, de nem sikerült megállapodniuk. Az első, Japánban kötött megállapodás után most egy nyugat-európai partnerrel készül megállapodni Losonczi Áron, a fényáteresztő beton csongrádi feltalálója. Mint arról korábban beszámoltunk, decemberben az optikai szálakat gyártó, japán Sumita Optical Glqss vállalattal írt alá előszerződést a fiatal mérnök. Azóta már a távol-keleti országban is elkészült az első üvegbeton elem. Mostanság a gyártási költségek kalkulálásánál tartanak a japán szakemberek, amit hamarosan a licencszerződés véglegesítése követhet. A világ egyik vezető cement- és betongyártó cégével előrehaladott tárgyalások folynak a Litraány. Mint ahogy magyar vásárlóból sem. Egyre nehezebb ugyanis kielégíteni a magyarországi igényeket, annyian rendelnének a LitraConból. Arra is rákérdeztünk, mennyi esély van még a fényáteresztő beton hazai gyártására. Losonczi Áron elmondta, egyáltalán nem lehet kizárni, hogy egyszer Magyarországon is lesz ipari méretű előállítás, de ez csak logisztikai szempontok érvényesülése miatt alakulhat majd így. Szerinte ugyanis egyelőre nincs az országban olyan tőkeerős és a fejlesztés iránt elhivatott betonipari vállalkozás, amely képes lenne felvállalni és véghezvinni olyan technológiai újítást, aminek eredményeként beindulhatna a LitraCon nagyüzemi gyártása. A hazai megkeresések legkomolyabbikáról elárulta, hogy a gazdasági minisztérium egy magyar kockázatkezelő alappal együtt kopogott be hozzá, és mivel a fényáteresztő beton piaci megjelenésének előfeltétele a gyártásfejlesztés, neki kellett volna ezen is dolgoznia. Ő viszont a termékfejlesztésre kíván koncentrálni a jövőben is, ezért nemet mondott az ajánlatra. B. D. Megyeháza Szegeden. Minden tizedik ember a közhivatalokban dolgozik Fotó: Káinok Csaba VÍZFEJ-E SZEGED? Lapunk más nagyvárosok honlapjain próbált azzal kapcsolatban tájékozódni, vajon mennyire nevezhető Szeged a Dél-Alföld „vízfejének". Az általunk összegyűjtött adatok azt támasztják alá, hogy a többi nagyvároshoz képest nem burjánzik a bürokrácia a megyeközpontban. Az országos szervezetek megyei igazgatóságai a feladatok mennyiségéhez képest csökkentett létszámmal dolgoznak. Dudás Józsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője elmondta, 2003-2004-ben 14 százalékkal csökkentették a létszámot a jelenlegi 109 főre, miközben a megváltozott közigazgatási eljárási térvény több jogszabályi előírással terheli az alkalmazottakat. Egy év alatt 80 ezer ügyféllel foglalkoznak, 50 ezerrel személyesen. Az ítélőtáblán folytatódik a József Attila-szobor ügye Vásárhely fellebbezett Con amerikai és európai gyártásáról. Az ügylettel kapcsolatban a fiatalember csak annyit mondott, hogy egy kiállítás sikerén buzdult föl a nyugat-európai cég, amellyel akár már nyáron megállapodhatnak: De ha meghiúsul a szerződéskötés, akkor sincs veszélyben a találmány sikere, hiszen befektetni szándékozó érdeklődőkből továbbra sincs hiAz ítélőtáblán folytatódik a vásárhelyi József Attila-szobor miatti per, miután a megyei bíróság ítélete ellen Hódmezővásárhely önkormányzata fellebbezett. MUNKATÁRSUNKTÓL Korábban is beszámoltunk arról, hogy Vásárhelyen botrány kísérte tavaly október elején a József Attila-szobor felállítását. Néhányan azt állították, a mű egyes elemei az avatáskor nem bronzból, hanem viaszból voltak, azért, mert az alkotó nem tudott időben elkészülni a munkával, s az őszi tárlat megnyitóján mindenképpen fel kellett avatni a szobrot. Az önkormányzat, illetve Lázár János polgármester ezért személyiségi jogok megsértése miatt feljelentette Kotormán Norbert szobrászművészt és PróA fényáteresztő beton kai Gábort, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus művészeti vezetőjét. A Csongrád Megyei Bíróság március végén Pap János bíró vezetésével tárgyalta az ügyet. Az ítélet szerint az alperesek megállapításukkal nem sértették meg a felperesek jó hírnevét, ezért a bíróság elutasította a kérelmet. A döntés után Lázár János polgármester lapunknak azt nyilatkozta, várhatóan fellebbeznek a döntés miatt. Arra voltunk kíváncsiak, jelenleg vajon hol tart a szoborkérdés. Szél István, a vásárhelyi önkormányzat médiareferense csak annyit árult el, hogy a város nem fogadta el a bíróság ítéletét, de mást nem mondott. A megyei bíróságon megtudtuk: Hódmezővásárhely önkormányzata fellebbezett, az irat május 15-én jutott el a bíróhoz. Az ügyben ezek után a Szegedi ítélőtábla dönt, a tárgyalás időpontjáról még nincs információ. RK j1 |l ... :PiR jj^iJB ÉMR8 mswí