Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-20 / 117. szám

10 SZIESZTA 2006. május 20 , szombat A DA VINCI-KÓD NÉPSZERŰSÉGE A TÁMADÁSOK ELLENÉRE IS TÖRETLEN Jó üzlet a szentségtörés Kódkulcs lett Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festménye Noha egyes katolikus főpapok már jó ideje élesen tá­madják A da Vinci-kód című könyvet - és a belőle ké­szült, Szegeden már látható filmet a mű továbbra is népszerű. „Szentségtörő" felvetései ugyan nem új kele­tűek, a hozzá fűzött kommentárok és cáfolatok mégis a könyvhöz hasonló üzletet jelentenek. Többen plagizálással is megvádolták a szerzőt, a pereket azon­ban elbukták. Szeretjük a rejtélyeket, főként azokat, amelyek hihető, ámde nehezen bizonyítható vagy cáfolható állításokra támasz­kodnak, illetve ilyen problé­mákat vetnek föl. Dan Brown könyve, A da Vinci-kód az át­lagolvasó számára épp ilyen. Szent Grál-legenda Noha az általa felhasznált té­makör - ami Jézus és Mária Magdolna házasságának és közös gyermekeinek mítoszát, a Szent Grál-legenda sajátos magyarázatát és a rejtélyes ke­resztény szekták tevékenysé­gét is magában foglalja - nem egyedülálló a világirodalom­ban, „eretnek" állításai és óriá­si népszerűsége miatt a katoli­kus egyház egyes képviselői élesen támadják. Az említett felvetések ugyanis alapjaiban cáfolják a kereszténység bizo­nyos tanait, a Biblia történeti hitelét pedig aláássák. A könyv másik felvetése ­amely szerint a katolikus egy­ház kétezer éve próbálja eltit­kolni a fenti állítások valódisá­gát, és ennek érdekében min­den eszközt bevet - szintén nem vívta ki az egyház szimpá­tiáját. A katolikus egyház ezért - noha hivatalosan sosem kommentálta a művet - erős nyomást próbált gyakorolni a könyv és a belőle készült film forgalmazóira, Róma egyes he­lyeiről még a műveket propa­gáló reklámokat is leszedették. Mindezek ellenére - vagy éppen ezért - a könyv a vi­lágon mindenhol bestsellerré vált, eddig negyvenmillió pél­dányt adtak el belőle. A toplisták élén Molnár Imréné, a szegedi Fókusz könyváruház üzletve­zetője elmondta: a könyv ha­zai megjelenése, 2004 augusz­tusa óta eladási toplistájuk el­ső öt helyén - többnyire első helyen - áll. A szegedi köny­vesboltban eddig 700-800 da­rab fogyott belőle, és Dan Brown egyéb könyveit is egyre többen keresik. A vezető sze­rint a film hazai bemutatója után nagy valószínűséggel to­vább erősödik az érdeklődés a „szentségtörő" könyv iránt. A da Vinci-kód felvetései per­sze másoknak is jó üzletet je­lentenek: az interneten hatféle könyvben kínálják történeti Próbára tett hit „Egy szóval is össze tudnám foglalni A da Vinci-kóddal kap­csolatos véleményemet: csalás" - mondta Gyulay Endre sze­ged-csanádi megyes püspök, aki ugyan nem tiltja a hívők­nek, hogy megismerkedjenek a filmmel vagy a könyvvel, de azt tudniuk kell, hogy annak nincs igazságtartalma. A filmet ­a képi hatások miatt - ilyen szempontból veszélyesebbnek ítélte, ami erősebben próbára tehetei a hitet. Bartha Tibor, a Kálvin-téri Református Egyházközség vezető lelkésze szerint a mű felvetéseiben nincs újdonság, azok már a középkorban is éltek - de ettől még nem igazak. Úgy véli: az ilyen teológiai témájú könyveknél az a gond, hogy az olva­sók elfeledkeznek róla: már a kiindulópont is feltételezés, nem pedig bizonyított tény. Cserháti Sándor, a Szegedi Evan­gélikus Egyházközség leikésze szerint, noha a regényt silány, tartalma mégis próbára teheti a hitet, ami nem baj, hiszen az ettől válhat erőssé. „Nem szabad elfelejteni, hogy keresz­tyénként hinni, mindig hitet jelent, nem tényeket" - vallja az evangélikus lelkész. elemzés, magyarázat és cáfolat formájában a botrányművel kapcsolatos álláspontok ismer­tetését, de számos hasonló do­kumentumfilm is készült. A legnagyobb bevételt mégis a százmillió dollárból forgatott játékfilm-változat ígéri - noha a cannes-i bemutatón a kriti­kusok kifütyülték, mert unal­masnak és zavarosnak találták. Plágiumperek Vannak azonban, akik a könyv szerzőjét szemelték ki pénzforrásul. Két plágiumper is folyt a szerző ellen - az írót azonban mindkét eljárásban felmentették. A legutóbbi fel­peresek - Michael Baigent és Richárd Leigh történészek ­azt állították, hogy Brown az ő 1982-ben megjelent, Az abbé titka: Szent Grál, Szent vér Lektűr A papírkötéses, a füzetes vagy a dombormű-címlapos tömegkönyvek elárasztják a mai könyvpiacot. A lektűr, a belletrisztika - az irodalomtörténészek szerint - prob­lémában olvasmány. Ezt az irányzatot jellemzi a színes, változatos cselekményű, felszínes történelmi érdeklődés, a meglehetősen laza szerkesztés. Legfontosabb hiá­nyosságára Schöpflin Aladár mutatott rá Csathó Kálmánról írt bírálatában: „A társadalomkritikától gondosan óva­kodik, nem gondolkodóba akar ejteni, hanem szóra­koztatni, a dolgokat mulatságos oldalukról megfogni." Felszínre bukkan ebben a regénytípusban az erotika, amely sokszor nemcsak a cselekménynek, de a nagy történelmi változásoknak is fő mozgatójává válik. Az olvasó a lényegtelentől ritkán érzékeli a lényeget, a felszínen ható véletlenek túlságosan nagy súlyt kapnak. A műfaj legtöbb alkotásában az alakrajz szokványos: jobbára előre tudni, hogyan reagálnak majd a „hősök" egy-egy fordulat során. A lektűr (régebben a ponyva) irányzathoz tartozó műfaj például a krimi, a horror és a kalandregény. című, dokumentumjellegű könyvük tematikájára és fel­vetéseire építette művét. A döntés szerint azonban Brown csak forrásként használta könyvüket, közvetlenül és ki­terjedten nem másolta azt. A szerző tavaly már megnyert egy másik plágiumpert, amit Lewis Perdue indított ellene hasonló váddal: A da Vin­ci-kód az ő műveinek - az 1983-as Da Vinci-örökségnek és a 2000-es Isten lányának ­elemeiből építkezett. Perdue be akarta tiltatni A da Vin­ci-kód további forgalmazását és leállíttatni a filmforgatást, valamint 150 millió dolláros kártérítést igényelt. A bíró el­utasítását azzal indokolta, hogy a hasonlóságok olyan gondolatokon alapulnak, amelyeket nem lehet szerzői védelemben részesíteni. A vitatott sztori Dan Brown e regénye Leo­nardo da Vinci festménye, Az utolsó vacsora körül forog. A könyv szerint Jézus jobbján nem János apostol ül, ahogy azt általában hiszik, hanem Mária Magdolna, aki feleségül ment Jézushoz, és annak gyer­mekét várja. A megfeszítés után Mária állítólag Galliába menekült, hogy ott megszülje gyermekét, s ezzel fennmarad­jon Jézus nemzetsége. így a Szent Grál (Jézus vérének hor­dozója) nem egy kehely, ha­nem maga Mária Magdolna. A feltételezés szerint Leonardo tagja volt a Sión rendnek, mely hosszú évszázadokon át őrizte a Szent Grál titkát... T. R. PONYVA A TUDOMÁNY MERLEGEN Nem rendíti meg az egyházat Az egész Kereszténységet megrendítő alkotásnak tartják A da Vinci-kódot és írója Dan Brown gondolatait a mű rajongói. Ám a felekezetektől független vallástudományi érvek mást bizonyítottak, mikor a Szegedi Tudomány­egyetem Vallástudományi Tanszékének kutatói adtak vá­laszt egy online-fórumon A da Vinci-kóddal kapcsolatban feltett kérdésekre. A da Vinci-kóddal kapcsolatos - a hétfő éjszaka bemutatott filmet megelőző két órában - nyilvános csevegőfórumot nyitott az egyik ismeretterjesztő tévéadó honlapján, ahol bárki akár kényes kérdéseket is feltehetett a válaszadóknak - a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Vallástudomá­nyi Tanszéke vezetőjének, Máté-Tóth Andrásnak és az ösz­szegyűlt kutatóknak. Ezzel párhuzamosan Veress Ferenc, Leonardo da Vinci műveinek kutatója is fogadta a reneszánsz művészhez és korszakához kötődő felvetéseket. így mind a műben szereplő egyházi-vallásos, mind a művészeti témákban szakavatott válaszokat kaptak az érdeklődők. Apokrif, azaz rejtett életmű A Biblia hamisítvány? - kérdezte a könyv több rajongója is idézve Dan Brown, az író felvetéseit, miszerint a valódi ok, azaz Jézus látszathalála, megnősülése és sarjainak továbbélése el­kendőzendő valóság, amit a nikaiai egyetemes zsinaton (idő­számításunk szerint 325-ben) mondtak ki. A teológus szerint ilyen felvetés nem hangzott el az egyház vezetőinek szájából, és az a zsinat sem ezzel foglalkozott. A könyv, elméletének alá­támasztására, többször is felveti: az egyház által „kihagyott" szent iratok bezzeg tanúsítják a nagy leleplezést. Az idézett műveket - vallja Máté-Tóth - nem véletlen, hogy apokrifnak, azaz rejtett értelműnek minősítették, hiszen nincsenek egy szellemi egységben a Biblia kanonizált könyveivel, sokuk rossz, kifejezetten egyházromboló szándékú, és nyilvánvaló badar­ságokat is tartalmaz a Biblia szereplőivel kapcsolatban. Mária Magdolna az írás szerint Jézus felesége, gyermekének szülőanyja volt? A válaszokból kiderült: a szentkultuszhoz vonzódó, hívő nép aggatott az asszonyra olyan szerepeket, amiket sosem képviselt. Fikción alapuló forgatókönyv - Az egyház elismeri-e a könyv állításait? Erre épp annyi az esély, mint arra, hogy Brown lesz a következő pápa. Ez az alkotás egy zseniális ponyvaregény, nem kevesebb, de nem is több, ezért illő így kezelni. Úgy vélem, egyetlen olyan állítás sem található benne, ami valaha is megrendítené a kereszténység alapvető tanításait ­foglalta össze a vallástudomány szegedi művelője. - A keresztény egyház ennél sokkal komolyabb támadásokat, kríziseket is túlélt, gondoljunk csak az eretnekségekre, a sze­kularizációra vagy a modernkor istentagadására. Különösen komolytalan a könyvvel kapcsolatos felvetéseket ilyen nagy­ságrendűnek beállítani, amikor tudományosan megalapozott kutatások igazolják: az alapja fikció, a benne található for­ráshivatkozások, az úgynevezett Les Dossiers Secrets az utóbbi évtizedek terméke, a Sión rendet alig negyven éve alapították, tagjai a nagyközönség előtt ismeretlen személyek. A könyv felépítése, pedig nem vallási tárgyú tudományos publikációt, inkább a ponyvairodalom és a forgatókönyvek szerkezetét idézi - fűzte hozzá Szilágyi Tamás, a csapat vallástörténésze. Az igazi tudás rejtve van - Rendkívüli a mai társadalomban a szellemi igény az ezo­terikus, rejtett vagy titkos tudás megszerzésére, ám az amatőr kutatók a legritkább esetben fognak a bonyolult és rendkívül sok időt, energiát igénylő holt nyelvek tanulásába, hogy elol­vashassák az eredeti szövegeket, hanem a sokkal könnyebb, gyakran a szerző félműveltségét tanúsító, és legtöbbször fik­ciókra alapozódó könyveket forgatják - mutatott rá a ta­nárképző főiskolán tanító Szilárdi Réka vallásszociológus. ­Ezek azt sugallják: az igazi tudás az átlagemberek elől rejtve van. Innen már csak egy lépés az összeesküvés-elméletek meg­alkotása - ami a szóban forgó bestseller egyik alapgondolata. ILLYÉS SZABOLCS Mária Magdolna -Jézussal (u Angyalok és démonok szercojenek legújabb sikertconyve

Next

/
Thumbnails
Contents