Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-20 / 117. szám

8 •SZIESZTA-KAPCSOLATOK* SZOMBAT, 2006. MÁJUS 20. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Péter Szabó Szilviát? Játékunkban arra invitáljuk ol­vasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen 1 Újságíróink mutat- ­nak egy fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismerik őt ? Mit mond önnek a portré, az arcvonások ? PÉTER SZABÓ SZILVIA A szegedi járókelőknek most Péter Szabó Szilvia fotóját mutattuk meg. A forráskúti énekest - aki ze­nekarával, a NOX-szal 2002-ben jelentette meg első albumát Örök­ség címmel, s eddigi négy albu­muk platinalemez lett - hárman felismerték. Volt, aki nemcsak a NOX együttes zenéjéről, hanem a dalokhoz készített koreográfiáról is elismerően nyilatkozott. Orlovszky Jó­zsefné nyugdí­jas: - Igen, felis­merem! Péter Szabó Szilvia van a képen. A NOX együt­tes énekese. A zenéjüket nem­csak ismerem, de szeretem is. Úgy gondolom, hogy nagyon különleges a muzsikájuk. Szil­via nagyon szép lány, Zsédára emlékeztet engem. Itt, Szeged közelében, Forráskúton nevel­kedett. Van a NOX együttestől CD-m is, a muzsikájukat gyak­ran hallgatom otthon. Mond­hatjuk, hogy a rajongójuk va­gyok. Hevesi Anikó gyesen lévő kismama: Nézzük csak, ki van a fotón? Az igazság az, hogy a teljes nevét most nem tudom meg­mondani. Csak azt tudom, hogy Szilvia a keresztneve. Pé­ter Szabó Szilviának hívják? Igen. Azt tudom róla, hogy ő a NOX együttes énekese. Láttam már a tévében a zenekart, és hallottam már a zenéjüket nem is egyszer a rádióban. De igazá­ból nem az én stílusom a mu­zsikájuk. Valahogy nem érint meg. Több mint egymilliárd forintot hozhat az ötös A nagy játékosok csapatban kombinálják a lottószámokat Mennyi? Egymilliárd-negyvenmillió fo- . rint! Ennyit vihet most haza a szerencsés nyertes az ötöslottón. Nagy pénz lévén nagy játékosok és kombinációk után kutattunk, ami közben nagy nyerteseket is találtunk­akik ugyan nem az ötös-, hanem a ha­toslottón ütötték meg a főnyereményt. Hetek óta halmozódik az ötöslottó főnyeremé­nye. Ezen a héten 1 milliárd 40 millió forint a tét. Ennyit vihet haza az a szerencsés nyertes, aki egymaga találja el az öt számot. A magá­nyos farkasok mellett sokan csapatban kísértik meg a szerencsét. Például Berta Róbert. Ami­kor a Pick-Szeged férfi kézilabdacsapat szélsője megtudta, miért keressük, nevetve közölte: „kár írni a témáról, mert úgyis ők nyerik meg a főnyereményt." Berta Róbert egy éve játszik rendszeresen a barátaival - akik nem a csapat­társai - ötöslottót. - A haverok közül hatan hét fix szám kombinációját játsszuk meg hétről hétre. Fejenként öt-hatszáz forintot szoktunk bedobni. Nem szüneteltettük a játékot akkor sem, amikor kisebb volt a főnyeremény. Sajnos eddig még csak ketteseink voltak, de most ér­zem, eltaláljuk az öt számot - reménykedett az ismert kézilabdás, akinek 166 millió forint üt­né a markát, ha rámosolyogna a szerencse. Hogy mire költené Berta Róbert a tömérdek pénzt? „Ej, ráérek ezen gondolkodni akkor, ha már megnyertem a milliókat." Mózes Tamás három éve játszik a barátai­val. A szerencsejátékok közül csak az ötös­lottóval próbálkoznak. A szegedi vállalkozó elmondta, hogy két esztendeje, amikor még tizenketten-tizenhárman lottóztak, sűrűn volt kettesük és hármasuk. - Éreztük, közel járunk a nagy nyereményhez, be is jött egy négyes, vele együtt megannyi hármas és ket­tes. A négyes akkor kicsivel több mint egy­millió forintot fizetett, így fejenként 120 ezer forint körüli összeget nyertünk - mesélte a férfi. Elmondta, mostanság már ritkábban és kevesebben is lottóznak, mert elpártolt tőlük a szerencse. - Hatan azért még össze-össze­gyűlünk, megbeszéljük a számokat, de ha nem jön be, más kombinációt játszunk más számokkal. Változó, hogy mennyit dobunk össze. Volt, hogy fejenként ötezer forintot ál­doztunk lottóra - magyarázta Mózes Tamás. Emlékezetes, hogy négy éve a paksi férfi ko­sárlabdacsapat ütötte meg a hatoslottón a fő­nyereményt. Az 564 millió forinton tizenket­ten osztoztak, egyenként 47 millió forinttal gazdagodtak. A paksiak 210 szelvénnyel ját­szottak, és nyertek - nem csupán a lottón. Ab­ban az évben ugyanis a bajnoki trófeát is meg­szerezték. Tegnap az iránt érdeklődtünk a csa­patnál, kik maradtak a nagy lottónyeremény után az együttesben. Nem szívesen beszéltek a témáról. Plézer Gábor technikai vezető csu­pán annyit árult, hogy a lottógyőztes csapat­ból ketten ma is a Paks színeiben kosaraznak. sz. c. sz. Bármikor bejöhet... Fotó: Frank Yvette Szegedi Ima alkonyi harangszóra Az egyházzenei hónap részeként 1996 óta minden évben Szeged város napjához kap­csolódva tartják annak a darabnak az ősbe­mutatóját, amit az önkormányzat felkérésé­re komponál egy neves magyar zeneszerző. Az elmúlt évtizedben olyan elismert kompo­nisták kaptak lehetőséget, mint például Ko­csár Miklós, Huszár Lajos, Farkas Ferenc, Szokolay Sándor, Orbán György. Ebben az év­ben a neves zenepedagógus és zeneszerző, Szőnyi Erzsébet, Kodály Zoltán egykori mun­katársának adott felkérést a város. Az Ima al­konyi harangszóra című kórusművet a Ró­kus Gyermekkar vasárnap 19 órakor kezdő­dő hangversenyén mutatják be a rókusi templomban. A darab a csíkszentdomonkosi ima szövegére íródott, a szegedi kórus Baricz Zsoltné karnagy vezényletével adja elő. Sztász György nyugdíjas: - Láttam már valahol, de saj­nos nem tu­dom sajnos. Egy zenekar­nak az éneke­se? NOX együttes? Forráskúti lány? Nem ugrik be. Pedig na­gyon ismerős az arca, de azt iga­zából nem tudom megmondani, hogy honnan. Biztosan hallot­tam már a NOX együttes zené­jét, mert a zenében mindenevő vagyok. Szeretem, ha munka közben szól a zene a rádióban, akár klasszikus, akár popzenéről van szó. Az énekest viszont saj­nos nem ismerem. Molnárné Soós Magdolna bí­rósági dolgozó: - Igen, tu­dom, ki van a képen! Ő a NOX együttes énekese, Pé­ter Szabó Szilviának hívják. Csongrád megyei, méghozzá forráskúti. Szép hölgy. Zömé­ben a televízióból ismerem, ott láttam. Sajnos a koncertjükön eddig még nem jártam, de ni­gyon tehetségesnek tartom őket, és nagyon szép, különle­ges a zenéjük. A koreográfiájuk pedig nagyon-nagyon tetszik. Nagyon sok sikert kívánok ne­kik! Moratórium a Tisza Volánnak Szerdán este a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsorában, a Szem­köztben Szeri Istvánt, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatóját fag­gatta Márok Tamás szerkesz­tő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró a városi buszközleke­désről. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeri Istvánt nem lepte meg a szegedi közgyűlés múlt heti dön­tése, ami szerint továbbra is a Ti­sza Volán működtetheti a helyi buszközlekedést. Elmondta, cége jelentős árkedvezményt adott a tenderen annak érdekében, hogy mind az öt vonalcsoportot üze­meltethesse. A jövő évi szolgálta­tást 2006-os árszinten, 2 milli­árd 600 millió forintért vállalták, ami - számításaik szerint - még így is rentábilis lesz, bár Szeri szerint az üzemanyagár óriási kockázati tényezőt jelent. A Ti­sza Volán vállalta továbbá, hogy 2009. december 31-éig jármű­parkja átlagéletkorát tíz év alá csökkenti, és az alacsony padlójú buszok számát negyvenötre nö­veli, amelyből 2007. január 1-jé­ig huszonhetet állít rendszerbe. Jelenleg 16 alacsonypadlós autó­busza van a Tisza Volánnak. A vezérigazgató elmondta: az idő rövidsége miatt moratóriumot kaptak. E szerint legkésőbb 2007. március 31-éig be kell sze­rezniük közbeszerzési eljáráson 11 alacsonypadlós autóbuszt. Konok Tamás festőművész tárlata Egy klasszikus mentalitású modern A kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakja a Kossuth-dí­jas, világhírű festőművész, Konok Tamás, akinek Sine loco et anno (Hely és év nélkül] című kiállítását június 18-áig tekintheti meg a közönség a szegedi Olasz Kulturális Intézetben. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar konstrukti­vizmus világszerte el­ismert legnagyobb mesterének tartják Konok Tamás festő­művészt, aki 1930-ban Budapes­ten született, hegedű­művésznek készült, végül a Magyar Kép­zőművészeti Főisko­lán szerzett diplomát. 1959-ben Párizsban telepedett le, a Hart­ford Alapítvány ösz­töndíjával egy évig New Yorkban és Kali­forniában alkotott. A Kossuth-díjjal is ki­tüntetett művész önálló kiállításait szerte Európában és Amerikában a legne­vesebb galériák ren­dezték meg. Manap­ság Párizsban, Zü­richben és Budapes­ten alkot, Sine loco et anno című első szege­di kiállítását Szuromi Pál nyitotta meg az Olasz Kulturális Inté­zetben. A művészet­történész egy klasszi­kus mentalitású, de ízig-vérig modern, nagy mestert ajánlott a közönség figyelmé­be. - Óriási öröm szá­momra, hogy sokan eljöttek a kiállításom Konok Tamás festőművész a szegedi kiállí­tás megnyitóján Fotó: Karnok Csaba megnyitójára. Szeged valamiért kiesett az életemből, négyéves koromban töltöttem itt öt napot, de sem­mire sem emlék­szem. 1952-ben pe­dig, amikor legutóbb itt jártam, levált a ci­pőm talpa, ezért egy teljes napot a gőzfür­dőben kellett vára­koznom, utána ked­ves orvosprofesszor barátaimmal a Gödör nevű szenzációs ven­déglőben fantaszti­kus szegedi halászle­vet ettem. Az illatát a mai napig őrzöm az orromban - mondta Konok Tamás. - Mű­vészet, zene, iroda­lom azok a dolgok, amelyek a közönség­nek és az alkotónak is talán némi örömet adhatnak. Középis­kolás koromban ta­nultam Kant mondá­sát: „Szép az, ami ér­dek nélkül tetszik." Ennél jobban szere­tem Flaubert monda­tát: „A boldogság le­hetősége a művé­szet." Ez egy nagyon szerény megállapítás. A művészet valóban csak egy lehetőség. Lehetőség a boldog­ságra egy percre, egy pillanatra, nem több. Én már annak is örü­lök, ha holnap reggel megihatok egy csésze kávét két szem cu­korral többel, mint megengedett. Ezek­ből a kis örömökből áll össze a boldogság. H.ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents