Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-15 / 112. szám

12 •KAPCSOLATOK HETFO, 2006. MÁJUS 15. MEGKERDEZTUKAZOLVASOT Akadt-e dolga csalóval i 7 HUSZTA GELLERT kertészmérnök: - Hogyne! Mivel piacozom, leg­többször a vevő károsított meg. Több trükkel is találkoztam már. A vevő kérte az árut, beszédbe ele­gyedtünk, én pedig odaadtam neki a visszajárót. Pedig nem is fizetett. Máskor egy termelő csapott be: egy spárgarakománnyal együtt több ki­ló földet is megvásároltatott velem. H0R0SZK0P Jr1 KOS: Elmaradásait, leadandó 'munkáját most befejezheti, bepó­tolhatja. Okosan használja ki szabadidejét! Az új. szokatlan ötletektói ne zárkózzon el! ^pl BIKA: Hamar kihozhatják a sodrá­* Iból. Próbálja türtőztetni magát, mert a kiabálás nem megoldás! Ráadásul fónökei is hallhatják dühkitörését. IKREK: A kiegyensúlyozott étkezé­I sek alakján, kisugárzásán is meg­látszanak. Megéri odafigyelni, kedves Ikrek! Közérzete bizonyára kitűnő. ^¿ ,RÁK: Kihívások várják a hét első ^ff I napján. Ne hátráljon meg! Nehéznek tűnhet az önre osztott feladat, de megoldja Használja ki képességeit, szaktudását! AJ OROSZLÁN: A távolbél kapott le­••Iveleket azonnal olvassa el! Fontos információt tartalmazhatnak, és késve ér­kezhetnek. Töltsön sok időt a kisgyermekek társaságában! SZŰZ: Kellemes, boldog nap vár a 'Szűzre. Valaki szeretetét, komoly szándékait adhatja tudtára. Ha estére program­ja van, mondja le, töltse inkább az illetővel! ff MÉRLEG: Vonzza az egzotikum, a wWlfény. a pénz Mindenek megszerzé­sére. meglátogatására már régóta gyűjt. Adja meg hát magának, amire vágyik, ne sajnálja! W SKORPIÓ: A jelentős pénzügyi tranzakciók napja lehet a mai. Az ügyhöz bizonyára önnek is köze van. Roko­nai méltán büszkék a Skorpióra. Ja , NYILAS: Ki mint vet, úgy arat, ked­Ives Nyilas! Ha rendesen, lelkiismere­tesen végezte eddig munkáját, ma meglehet az eredménye. Bizonyára korán végez mindennel. BAK: Ma nagyon könnyen kihozhat­ZMk l|ák a sodrából, és elszomorfthatják. Bízzon önmagában, kedves Bak! Kitartásá­val, szorgalmával bármit elérhet, meglátja! ^rra VÍZÖNTŐ: Ne tejjel menjen a fal­%Hlnak, folyamodjon inkább cselhez! Agyafúrt módon is ki tud csikarni fontos in­formációkat másokbél. Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni. J HALAK: Bútorokat, kiegészítőket *^lvagy akár egy autót is vásárolhat. Pénzügyi helyzetét alaposan nézze át, mie­lőtt költekezik! Jól gondolja meg átutalásait! TISZTELT OLVASOINK! Szerkesztéségünk továbbra is fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket esetenként rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az Írások olvasóink nézeteit tük­rözik, amelyek nem teltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A leve­leiket csak teljes névvel, lakcímmel/telefon­számmal fogadjuk A lapban azon levelek, e-mail üzenetek jelennek meg, amelyeknek íréi nem kérik anonimitásukat. Kéziratot to­vábbra sem őrzünk meg és nem adunk vissza. SÜMEGI PAL nyugdíjas: - Előfordult már, hogy félrevezet­tek, pedig a fogyasztóvédelemben dolgoztam tizenhét évig. Műszaki cikkeknél nem adtak garancialeve­let, csak a címemet kérték el, hogy majd arra kipostázzák. Erre még hónapokkal később sem került sor, hiába hívtam telefonon többször is a céget ígérete teljesítésére. fUHASZ LEILA revizor: - Anyagilag még soha nem próbál­tak megkárosítani. Persze figyelek is mindig, hogy elkerüljem ezeket a helyzeteket. Vásárláskor mindig megnézem, jól adtak-e vissza. Né­hányszor azonban már póruljár­tam: olyan élelmiszert vettem, aminek már lejárt a szavatossága, mégis a polcokon hagyták. BITÓ MARGIT üzletkötő: - Még nem próbáltak becsapni, pedig a visszajáró pénzt sem szoktam átszámolni. A piacon ráadásul még többet is szoktam fizetni a kofáknak a tényleges ár­nál, mert tudom, mennyire ke­vés pénzből élnek. Nem hiszem, hogy bárkinek is érdeke lenne át­vágni a vevőt. POSTABONTAS A könyvtárhasználat nem csak kölcsönzést jelent A május 10-i lapunkban jelent meg Kiss Gábor Gergely Vizsgák előtti könyvtortúra című írása. Az írással kapcsolatban lenne néhány megjegyzésünk. A leírtak önmagukban mind igazak, ám jó lett vol­na az audiatur et altéra pars elvét megtartva a könyvtárost is megkérdezni a cikkben foglalt állítá­sokkal kapcsolatban. A cikkben lévő „egy könyvtá­ros ismerősöm mesélte" kezdetű hivatkozás, úgy gondoljuk, ezt nem valósítja meg. Hangsúlyozzuk: az olvasónak könyvre van szük­sége, nem kifogásokra, ezzel nincs mit vitatkozni. Azt is értjük, hogy azt, aki másfél órát várakozik ­esetleg hiába - egy fontos könyvre, nagyon nem ér­dekli, hogy hány raktáros hány négyzetméternyi te­rületen dolgozik, hány kérést teljesít naponta. És a teljességhez az is hozzátartozik, hogy azok az olva­sók, akik elégedetten távoznak - és ilyenek is van­nak - nem keresnek fórumot ennek elmondására. Röviden, másfél évvel a költözés után már nem szerencsés a nehézségeket minduntalan a költözéssel kapcsolatba hozni, de néhány tényt azért meg lehet említeni: az egyetem karairól, tanszékeiről összesen 68 intézmény könyvanyaga került be az új épületbe. Ha egy tanszéken korábban bármilyen elektronikus katalógus készült, annak rekordjait konverzióval át­emeltük az EK adatbázisába. Ezek a nyilvántartások azonban nem tartalmazták a kölcsönzéseket, több­nyire nem jelezték, ha egy kötet elveszett - ezen in­formációk híján valóban csak akkor tudjuk meg egy-egy könyvről, hogy megvan-e, amikor az olvasó keresi (több mint félmilhó könyvről van szó!). Az sem köztudott, hogy a tanszékek egy részén ott maradtak a napi munkához szükséges könyvek - azon tanszéki anyagok esetében, ahol erről lis­tánk van, a katalógusban a „nem hozzáférhető" jel­zés látszik, de az is tény, hogy még nem jutottunk el odáig, hogy minden ilyen állományt pontosan felmérjünk. Többek közt azért, mert a könyvtárak jelentős részében nemhogy nyilvántartás, de könyvtáros sem volt. Ami a nem található könyve­ket illeti, azért egy másik jelenséget is megjegyez­nénk, nevezetesen, hogy az olvasótermekben na­gyon keresett és eltűntnek kikiáltott tankönyvek, jegyzetek egy jó részét maguk az olvasók „mentik" maguknak az olvasótermek olyan részébe, ahol más biztosan nem fogja keresni. Ezeket az olvasói terekben szolgálatot teljesítő kollégák és a folyama­tos rendrakásra alkalmazott hallgatók sok esetben másik emeleteken találják meg. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ugyan az ol­vasói terekben 400 ezer kötet található, de az olva­sók jelentős része még nem szokta meg, hogy ezeket helyben használja, a különben minden igényt kielé­gítő, modern környezetben. Számukra a könyvtár­használat még mindig a kölcsönzés jelenti. DR. BAKONYI GÉZA FŐIGAZGATÓ-HELYETTES Anyanyelvünk védelmében Tele van a levél otromba írással. Szájhősök beszéde magyartalan­sággal. Hová lettél, hová csodás magyar nyelvünk, Bocsásd meg, hogy szépségeddel íj borzalmat tettünk. Egyre gyakrabban szomorít el, amikor rádióban, tévében ma­gyartalan beszédet hallok. Nem­csak a szerkesztéssel, hanem egyes szavakkal, mondatokkal is gondom van. Itt nem említem a suk-sük, a ba-be, ban-ben, hely­ség-helyiség gondomat, amelyek sajnos már általánosak, az úgy­nevezett műveltebb rétegnél is (tisztelet a kivételnek). Kivételt azok képeznek, akik valóban szép magyarsággal írnak és beszélnek, nem szentségtelení­tik meg az anyatejjel magunkba szívott nyelvi alkotó és kifejezési képességünket. Az ó előadásaikat kellemes, tanulságos hallgatni. Választott témáikat fölkészülten úgy adják elő, hogy a kevés iskolá­val rendelkezők éppúgy megértik mint a professzorok. Minden ap­rónak tűnő rezzenésre odafigyel­nek: a stílusra, a szerkezetre, az ütemre és a folyamatosságra. A sokszorosan alárendelt mondatot föltétlen kerülik. Azzal ugyanis szinte érthetetlenné válna előadá­suk. Mások esetében egyetlen nem helyesen kiejtett és elhelye­zett szó elegendő ahhoz, hogy föl­keljünk a székről és otthagyjuk az előadást. Sokszor elgondolkod­tam azon, hol kereshető az ok, milyen mulasztás történt a ma­gyar nyelv tanításában és gyakor­lásában. Az az ok, ami miatt ily mélyre süllyedt jobb sorsra érde­mes írott és beszélt nyelvünk. Tü­zetes és aprólékos vizsgálattal, el­lenőrzéssel és „magyarosítással" már régen túl kellene lennünk a közérthetővé tételen, s ipi még mindig itt toporgunk. Köztudott, hogy kis országunk­ban több tájnyelvi régió van. Am mind magyarul beszél, ír, tehát kis odafigyeléssel mind megért­jük egymást. Minden nyelvjárás­nak megvan a sajátos íze, zama­ta. Ezeket a nyelvjárási változa­tokat honfoglaló őseink hozták magukkal. A Kárpát-medencé­ben ennek révén értik meg egy­mást a Szeged tájiak, a felső ma­gyarországiak, a békésiek, a paló­cok, a hajdúságiak, a nyírségiek, a csángók, a bukovinaiak, a szé­kely magyarok és megannyi, ho­nunkban megtelepedett néptör­zsek. Aki tehát nagy erőlködések árán igyekszik - elhagyva a saját­ját - irodalmi nyelven beszélni, az mielőbb „belesül" beszédébe, nevetségessé válik. Ennek leg­emlékezetesebb példája a Rózsa Sándor című film szereplőinek fülsértő szövegmondása. Annak ellenére, hogy a szöveget a szege­di néprajztudós Bálint Sándor lektorálta. A filmforgatás előre­haladta miatt a szöveg teljes „szögediesítése" nem készült el, ami miatt egyes részek javitatla­nul kerültek a színészek szájába. Az 1970-es évek elejétől jár­tam ki Juhász Antal muzeoló­gussal a szegedi alsó- és felsőta­nyai tanyavilágba. Itt csak sal­langmcntes szegedi ö-ző beszé­det hallottam. Olykor a téma kapcsán elmosolyodtam. Ekkor szinte bocsánatkérően néztek rám: „ugye csúnyán beszélők?" Én akkor vettem észre, milyen csodálatos eredetiséggel beszélik az ős-szögedi nyelvet. Szintén az 1970-es évektől jár­tam el az ország különböző tája­in rendezett néprajzi és nyelvjá­rási konferenciákra, nyári egye­temekre és akadémiákra. Az elő­adásokból és az ott élő emberek­kel való több héten át tartó beszélgetésekből megtanultam, hogy például Szatmárban a gyer­mek neve pulya. Más területen a létra lajtorja, és sorolhatnám a hasonló táji küllem- és jelentés­változatokat. Nekünk szegedieknek, a felő­lünk érdeklődőknek e vonatkozás­ban Bálint Sándor Szegedi szótára nyelvi enciklopédiánk. Más ma­gyar tájakon is jelentek meg szótá­rak. Ily módon a leírt szavak, fogal­mak és a hozzájuk tartozó szócik­kek nyomtatásban őrzik meg a magyar nyelv sokszínűségét. Itt­hon több alkalommal észrevet­tem, hogy amikor emberek cso­portba verődve saját anyanyel­vükön beszélnek, s közben idegen lép közéjük, nyelvezetet váltanak. Eltusolandó a megszokott beszé­det, irodalmira váltanak, városia­sodnak, azaz „mekegnek". Nyelvünk tisztaságáért mind­annyiunknak tenni kell. Nem csak az óvónőknek, tanítóknak, hanem a parlamentereknek is. Legfőképpen a pedagógusok fi­gyelmébe ajánlom nyelvünk tisz­taságának és sérthetetlenségé­nekvédelmét. IFJ. LELE jÓZSEF, SZEGED CSÖRÖG A TELEFON Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, tapasz­talataikat N. Rácz Judit újságíróval, a Kapcsolatok oldal szerkesztőjével oszthatják meg, aki - hétfőtől péntekig - 9 és 12 óra között hívható a 30/218-111 l-es mobiltelefonszámon, amelyen SMS-üzeneteiket is fogadjuk. E-mailt a kapcsola­tok@dclmagyar.hu címre küldhetnek. VÁSÁRHELYI STRAND A30/521-7451-ről jelezték, hogy a vásárhelyi strandon túl hideg a víz az oda gyógytornára beutalt betegeknek. MEGÁLLÓK Mánik Zsolt szegedi olvasónk véleménye szerint a tömegközle­kedésben résztvevőket legalább annyi „luxus" megilletné, hogy fedett megállóban, padon ülve várhassák - különösen az idő­sebbek és a mozgáskorlátozottak - a járművek érkezését. GYÁLARÉT A 30/443-0726-ról gyálaréti ol­vasónk panaszolta, hogy a Mik­lós utca 1 számú háznál, a Szi­lágyi dűlő végénél a vízelvezető árokban meg van törve a beton. Ez balesetveszélyes, egy tolóla­pos kocsi is belement az árokba. HOMOKOZO A 465-182-ről jelezte szegedi ol­vasónk, hogy a Hüvelyk utca 2-4. közötti játszótéren kiszá­radt fa kidőlése veszélyezteti a homokozóban játszó kicsiket, de a hinták biztonságosságát is meg kellene vizsgálni. SZÚNYOG A város minden pontján, rengeteg a szúnyog. Mire várnak még az ir­tok? Jó lenne elkezdeni a tényleges irtást mert nem lehet a szabad­ba megmaradni, hangsúlyozta Mrejszter Ferenc Szegedről. TEMETŐ Orovecz lózsefné szomorúan pa­naszolta, hogy Vásárhelyen, a katolikus temetőben nyugvó sze­retteinek sírjáról rendszeresen ellopják a virágokat. Olvasónk ezt kegyeletsértésnek érzi. Mára kérdeztük: Akadt-e dolga csalóval? Következő kérdésünk: Szokott*e grillezni? Küldje el válaszát t«-ovi h vic-ní a kérdés napján 17 óráig, ™ SMS-ben! (IGEN vagy NEM) ! Az SMS számlázán normál tar fa izennt történő 06-30/30-30-921 Vagy szavazhat az interneten is: www.delmagyar.hu E-MAIL ÜZENET „Egyszer volt, hol nem volt" A népmese elengedhetetlen része a kisgyermek, az ember életének. A nemzeti irodalom része, amely névtelen népi alkotóktól született és közösségekben, szóhagyományokon át csiszolódott a századok során. Mondanivalója az igazságkeresés, a rossz jóra fordulása. Ismeretlen mesemondók vigyázgatták századokon át, s a folkloristák gyűjtik a mai napig ezernyi változatát. így tettek április 28-án a csanyteleki óvodában, ahol a pillangó csoport 20 gyermeke szebbnél szebb mesé­vel kápráztatta el a felnőtt zsűrit. A gyerekek beleélve magukat, szinte szereplői voltak a mesének, különböző érzelmekkel, hangsúlyozással varázsolták elénk a csodát, mely minden nehézséget elsimít. És az ámulat után természetesen nehéz helyzetben volt a zsűri. Az értéke­lésnél a helyezetteket csak l-l pont választotta el egymástól. Kívá­nom, hogy őrizzük együtt meséinket, hisz megőrzésükkel, újraterem­tésükkel nemcsak gyermekeink világát, de nemzeti kultúránkat is gyarapítjuk. GYÖRGYINÉ MÉSZÁROS ERZSÉBET ALPOLGÁRMESTER, CSANYTELEK ORVOSI ÜGYELETEK BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTEL Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az SZTE Traumatológiai Klinika (az új klinikai tömbben, Semmelweis u. 6. szám) veszi fel és látja el, sebészeti (nem baleseti!) és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Kálvária sgt. 57.) tart, valamint a sürgősségi betegellátó osztály (Kálvária sgt. 57.) mindennap 0-24 óráig fogadja a sürgős ellátást igénylő, felnőtt betegeket. A gyermeksérültek és gyermeksebészeti bete­gek ellátása a gyermekklinikán történik. FELNŐTT KÖZPONTI SÜRGŐSSÉGI ORVOSI ÜGYELET Rendelési idő: hétköznap 16 érától másnap reggel 7.30 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 7.30 órától másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth L. sgt. 15-17. (a Szilágyi utca fe­lől). TeL 62/474-374, vagy 104. GYERMEKGYÓGYÁSZATI ÜGYELET Hétköznap 16 érától másnap reggel 7.30 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszü­neti napokon pedig reggel 7.30 órától más­nap reggel 7.30 éráig. Helye: Szeged, Kos­suth L. sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Tel.: 62/474-374, vagy 104. s. o. s. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT A telefonszám díjmentesen hívható a megye egész területéről: 06-80-820-111 és (nem díjmentes) 62/548-294. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT VÁSÁRHELYEN A telefonszám díjmentesen hívható 16 érá­tól 02 óráig: 62/249-529. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT MAKÓN A telefonszám díjmentesen hívható 16 órá­tól 02 óráig: 62/212-515. GYÓGYSZERTÁR SZEGEDEN Kígyó gyógyszertár, Szeged, Klauzál tér 3., este 10 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! Tel: 62/547-174.

Next

/
Thumbnails
Contents