Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2006. MÁJUS 13. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Vajda Attilát? Játékunkban arra invitáljuk ol­vasóinkat. tippeljenek velünk: ki van a képen ? Újságíróink mutat­nak egy fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismerik ót ? Mit mond önnek a portré, az arcvonások? VAJDA ATTILA A járókelőknek ezúttal Vajda Attila fotóját mutattuk meg. A Démász-Szeged olimpiai bronz­érmes kenusát páran tévésnek vagy popzenésznek nézték, de többen megmondták: valami­lyen vízhez kötődö sportot űz. Az Athénban két éve kimagasló eredményt elért versenyző nevét viszont senki sem tudta meg­mondani. Iván Zsolt, egyetemi hall­gató - Hát, így el­sőre nem tud­nám megmon­dani, hogy ki­csoda. Látom, rajta van egy mikrofon meg egy piercing a szemöldökében: talán valamilyen tévés lehet. Nem té­vés? Köze van a bronzhoz? Talán szobrász? Nem? Ja, akkor biztos sportoló! Úszó vagy kajak-kenus lehet. Eltaláltam? És ha híres, akkor biztosan olimpián nyerte a bronzot. Örülök a sikereiknek, de sajnos névről nemigen isme­rem a kenusokat. Vajda Attila ne­vére sem emlékszem. Gál Andrea, egyetemi hall­gató - Hűha, de durva feje van! Valami ke­mény sportoló lehet. Tényleg sportoló? Na, akkor ez bejött. Az athéni olimpián bronzérmes lett? Ha úszó, akkor a Gütler le­het, de nem az. Hát, nem is tu­dom: én csak az úszókat figyel­tem az olimpián. Vizes sport? Akkor biztosan vízilabdás. Nem az? Akkor valamilyen evezős számban indult. Hát, most a Horváth és a Kolonics név ugrik be, de ők aranyérmesek. Vajda Attila neve nem rémlik. Orosz Iároska, szabász - Talán vala­milyen popze­nész lehet, de én nem na­gyon ismerem ezeket a mai zenekarokat. Nem zenész? De biztosan valamilyen tévében sze­replő ember - vagy öszekeverem valakivel. Hogy sportoló? Hát, talán birkózó - de mégsem, mert nem olyanok a fülei. Akkor úszás vagy vízilabda lehet a sportja. Közel járok? Kajak-ke­nu? Őket nem ismerem. Sajnos nem hallottam Vajda Attila ne­vét. A fociért rajongok a férjem­mel együtt. luhász Niko­lett, középis­kolai tanuló - Egyáltalán nem ismerős az arca. A kép alapján talán sportoló lehet. Igen? Úszó? Nem? De köze van valamilyen vizes sporthoz. Ezt a válla méretéből látom. Nem na­gyon vagyok jártas a vízi sportok­ban. Olimpiai bronzérmes? Hát, így se sokkal könnyebb. Szege­den jelentős sportág és vízen csi­nálják? Ja, akkor biztosan ka­jak-kenu! Azon belül a kenura tippelek, de a nevét sajnos nem tudom. Ezután már biztosan fel­ismerem Vajda Attilát. A többségnek Szent István csak ezer forintot ért Megbuktunk pénzismeretből Rendre kiderül, hogy nem ismerjük alaposan pénzünket Illusztráció: Karnok Csaba Pénz-, és magyar történelem órát tartottunk a város utcáin. Mennyire ismerik az emberek fizetőeszközünket? Túdják-e kinek a portréi szerepelnek a papírpénzeken és mit cselekedtek egykoron a jeles államférfiak? - Nem szoktunk foglalkozni ve­le. Ilyen hirtelen eszünkbe sem jut - mondta két nyugdíjas né­ni, akiket a Kárász utca egyik padján faggattunk a papírpén­zek portréiról. Nevetéssel pró­bálták elütni a dolgot, de azért egyszerre kezdtek el a pénztár­cájuk után kutatni, hátha sike­rül puskázniuk. - Jaj, nincs is nagypénzem, ma fizettem be a számlákat - mondta elkesered­ve egyikük, miután puskázási terve füstbe ment. - Csak az ér­tékét nézzük - adtak magyará­zatot tudatlanságukra. - Istenem, ezt mindig összeke­verem - hűlt el kérdésünktől az egyetemista Lehoczky Rita, ­Károly Róbert a kétszázason, De­ák pedig a húszezresen van. De melyiken lehet Szent István? Az ezresen vagy az ötezresen? - tette fel magának a kérdést. - Tízez­rest nem sokat látok - mondta a lány, aki ezzel meg is magyarázta Szent Istvánról való tájékozat­lanságát, hiszen István képét ép­pen a tízezresre nyomtatták. - Én a Vajdaságból származom - próbált meg kibúvót találni Szalma Andrea. Két pénzzel vé­gül neki is sikerült megbirkóz­nia, helyesen kapcsolta össze Mátyás képét az ezer, Rákóczi portréját az ötszáz forintossal. A kétszázasról csak annyi jutott eszébe, hogy zöld, de Károly Ró­bert arcvonási nem álltak össze emlékezetében. - A kétezres mi­lyen színű? - ütöttük tovább a vasat. - Olyan nincs is. Jaj, de mégis! Barna - volt a felelet. Bethlen Gábort sem sikerült összhangba hoznunk a barna bankóval, de még az államférfi történelmi szerepéről sem sike­rült közelebbit kiderítenünk. - A magyar történelemről szinte semmit nem tudok - mondta csüggedten a lány. - Rákóczi az ötszázason, Deák a húszason, István pedig az ezre­sen van - kutatott emlékeiben Kiss Krisztián és ezen a ponton el is fogyott a tudománya. - Csak fizetek vele, de nem nézegetem ­árulta el a fiú. Miután tovább kérdezgettük, a már kitalált Deák Ferencet néhány pillanat­tal később az ötezresen vélte lát­ni. Nagy volt a meglepetése ami­kor elárultuk, hogy az ezresről István helyett Mátyás, míg ál­lamalapítónk a tízezresről moso­lyog ránk. Papírpénzünkre az utolsó csa­pást a város egyik bankjegykiadó automatája mellett mértük. - Az ötezresen Rákóczi van. Most ez­reseket adott az automata, de nem tudom, ki van rajtuk. Tör­ténelmet pedig régen tanultam, így még Rákócziról sem tudok semmit - mondta Lajkó Mónika, majd a hibás Rákóczi - ötezres párosítás után végül Károly Ró­bert kétszázasa, István tízezrese és Deák húszezrese eszébe ju­tott. A lány azt is megmondta, hogy Deák a haza bölcse volt, vi­szont Károly Róbertnél ismét el­vérzett: első Anjou-házi kirá­lyunkat az utolsó Árpád-házi uralkodónak vélte. KISS GÁBOR GERGŐ Kilencvenöt művész 104 alkotása szerepel a táblakép-festészeti biennálén Az idei tematika: Bartók és a zene Á szakmai zsűri már értékelte a XI. táb­lakép-festészeti bicnnáléra beküldött mun­kákat. A július közepén Szegeden nyíló országos képzőművészeti seregszemle fő­díját Oroján István nyerte el. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged kulturális életének periodikusan visz­szatérő, országos,jelentőségű rendezvénye a táblakép-festészeti biennále, amely 2010-ben kiemelkedő szegedi programja lesz a pécsi központú Európa kulturális fővárosa projekt­nek is - hangsúlyozta Kozma Iózsef alpolgár­mester tegnapi sajtótájékoztatóján, amit a jú­lius 15-én nyíló kiállításról tartott. Bejelen­tette: az önkormányzat döntött arról, hogy szeptemberben a Móra Ferenc Múzeummal közösen nagyszabású Salvador Dalí-kiállitás nyílik Szegeden. így szinte egész évben rangos képzőművészeti tárlatokat kínál a város. A háromszáz beküldött műből 95 alkotó 104 munkáját választotta ki a zsűri a XI. táb­lakép-festészeti biennáléra, amelynek idén is az Olasz Kulturális Központ ad otthont. A ja­vasolt tematika ezúttal „Bartók és a zene" volt - ami a jubileum mellett azért is indo­kolt, mert a nagy komponista rövid ideig a tárlat helyszínén, a Dugonics téri épületben lakott. A kiállítás rendezője, Szuromi Pál művészettörténész úgy fogalmazott: ugyan sok fiatal alkotó is bemutatkozik, de a legmo­dernebb törekvések és a legrangosabb hazai alkotók alig lesznek jelen a seregszemlén. A vásárhelyi festők is távol maradtak, viszont a szegediek közül például Darázs József, Nóvák András, Hemmert fános és Pataki Ferenc iz­galmas alkotásokkal jelentkeztek. A DÍJAZOTTAK A NKÖM fődíját a gyulai Oroján István kapta Csend-labirintus és Harmadnapon című munkájá­ért. Szeged város díjazottja: Nagy Gábor (Kis fűka­tedrális l-ll-lll ). A MA0E díját kéress Sándor ve­heti majd át Párizsi tűzfal Bartók-plakáttal című képéért. A Csongrád Megyei Közgyűlés díját Ásztai Csabának Bartók fonográfia című művéért ítélte oda a zsűri. A Dél-magyarországi MÉH Rt. díját a Fáradt angyalért Kalmárné Horóczi Margit kapja. A Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. díjával Székhelyi Edith, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. díjá­val Serényi H. Zsigmond, a Démász Rt. díjával pe­dig Kopócsy iudit táblaképét jutalmazták. A széksorok nagy része üresen tátongott a premieren Beavató Hamupipőke Dicséretes a szegedi társulat vállalkozása, hogy megszerettesse az operát a diákokkal, de ha olyan kevesen nézik az előadásokat, mint a Hamupipőke csütörtöki bemutatóját, akkor kár a gőzért. Mulatságos, szórakoztató, nem csak gyerekek számára élvezhető produkció Rössini Hamupipőké­je a kisszínházban. A beavató előadást jegyző Toronykőy Attila megmászta a színházi szamár­létrát, ma már gyakorlott opera­rendező, ügyes kezű mesterem­ber, aki rendre megbízható szín­vonalon teljesít. Csapatával most is pár nap alatt, szemmel láthatóan takarékos költségve­tésből állította színpadra a víg­operát. A fanyar humorú előadás mégsem fércmunka, ügyes ötle­tekkel, gegparádéval tették érde­kessé. Az operaegyüttes fiatal mez­zója, Simon Krisztina már-már túlzásba vitt szendeséggel és szépelgéssel alakította a címsze­repet, ugyanakkor virtuózán énekelte a végén Hamupipőke kacifántos slágeráriáját. A két mostohanővért, Clorindát és Tisbét sok íz­zel, színnel, dölyfösen pöf­feszkedve, duzzogva, go­noszkodva Rácz Rita és Kónya Kriszti­na adta. Re­mekeltek mindketten, többször is megnevettet­ve a nézőket. Szerekován fános is jól hozta a cseles, óvatoskodó Don Ramiro herceget. A Don Magnifi­cót játszó Cseh Antal nagy nyeresé­ge lehet a sze­gedi társulat­nak: a fiatal basszista már­is megmutatta oroszlánkör­meit, amikor Gregor Józse­fet idéző köny­nyed bolondo­zással keltette életre a számí­tó apát. Bátki Fazekas Zol­tán Dandini­ként ismét ló­háton gurult a színpadra, és újra bebizo­nyosodott, hogy anya­nyelvi szinten beszéli a Ros­sini-operák zenei nyelvét. Andrejcsik Istváné volt a legne­hezebb feladat, hiszen Alidoró­ként egyúttal az előadás narrá­tora, mesélője, kommentátora is volt. Néhány erősen lexikon ízű magyarázat ugyan túlzottan didaktikusnak tűnt, de ügyesen játszott a folyton közbekotyogó, kérdező kukacfigurával. Félre­csúszó fehér parókában Molnár László zeneigazgató stílusosan, könnyedén dirigálta a háttérben látható élvezettel, játékosan muzsikáló színházi zenekart. Szimpatikus, kellemes produk­ció született, amely tényleg al­kalmas lehetne arra, hogy köze­lebb hozza az operát a gyerekek­hez. Kár lenne, ha szervezési hi­bák vagy érdektelenség miatt az egész előadássorozat ugyanolyan üresen tátongó széksorok előtt menne, mint a csütörtöki negyed házas premier. H. ZS. Simon Krisztina (Hamupipőke) és Andrejcsik István (Alidoro) jelenete Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents