Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-13 / 111. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2006. MÁJUS 13. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Felismeri-e Vajda Attilát? Játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat. tippeljenek velünk: ki van a képen ? Újságíróink mutatnak egy fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismerik ót ? Mit mond önnek a portré, az arcvonások? VAJDA ATTILA A járókelőknek ezúttal Vajda Attila fotóját mutattuk meg. A Démász-Szeged olimpiai bronzérmes kenusát páran tévésnek vagy popzenésznek nézték, de többen megmondták: valamilyen vízhez kötődö sportot űz. Az Athénban két éve kimagasló eredményt elért versenyző nevét viszont senki sem tudta megmondani. Iván Zsolt, egyetemi hallgató - Hát, így elsőre nem tudnám megmondani, hogy kicsoda. Látom, rajta van egy mikrofon meg egy piercing a szemöldökében: talán valamilyen tévés lehet. Nem tévés? Köze van a bronzhoz? Talán szobrász? Nem? Ja, akkor biztos sportoló! Úszó vagy kajak-kenus lehet. Eltaláltam? És ha híres, akkor biztosan olimpián nyerte a bronzot. Örülök a sikereiknek, de sajnos névről nemigen ismerem a kenusokat. Vajda Attila nevére sem emlékszem. Gál Andrea, egyetemi hallgató - Hűha, de durva feje van! Valami kemény sportoló lehet. Tényleg sportoló? Na, akkor ez bejött. Az athéni olimpián bronzérmes lett? Ha úszó, akkor a Gütler lehet, de nem az. Hát, nem is tudom: én csak az úszókat figyeltem az olimpián. Vizes sport? Akkor biztosan vízilabdás. Nem az? Akkor valamilyen evezős számban indult. Hát, most a Horváth és a Kolonics név ugrik be, de ők aranyérmesek. Vajda Attila neve nem rémlik. Orosz Iároska, szabász - Talán valamilyen popzenész lehet, de én nem nagyon ismerem ezeket a mai zenekarokat. Nem zenész? De biztosan valamilyen tévében szereplő ember - vagy öszekeverem valakivel. Hogy sportoló? Hát, talán birkózó - de mégsem, mert nem olyanok a fülei. Akkor úszás vagy vízilabda lehet a sportja. Közel járok? Kajak-kenu? Őket nem ismerem. Sajnos nem hallottam Vajda Attila nevét. A fociért rajongok a férjemmel együtt. luhász Nikolett, középiskolai tanuló - Egyáltalán nem ismerős az arca. A kép alapján talán sportoló lehet. Igen? Úszó? Nem? De köze van valamilyen vizes sporthoz. Ezt a válla méretéből látom. Nem nagyon vagyok jártas a vízi sportokban. Olimpiai bronzérmes? Hát, így se sokkal könnyebb. Szegeden jelentős sportág és vízen csinálják? Ja, akkor biztosan kajak-kenu! Azon belül a kenura tippelek, de a nevét sajnos nem tudom. Ezután már biztosan felismerem Vajda Attilát. A többségnek Szent István csak ezer forintot ért Megbuktunk pénzismeretből Rendre kiderül, hogy nem ismerjük alaposan pénzünket Illusztráció: Karnok Csaba Pénz-, és magyar történelem órát tartottunk a város utcáin. Mennyire ismerik az emberek fizetőeszközünket? Túdják-e kinek a portréi szerepelnek a papírpénzeken és mit cselekedtek egykoron a jeles államférfiak? - Nem szoktunk foglalkozni vele. Ilyen hirtelen eszünkbe sem jut - mondta két nyugdíjas néni, akiket a Kárász utca egyik padján faggattunk a papírpénzek portréiról. Nevetéssel próbálták elütni a dolgot, de azért egyszerre kezdtek el a pénztárcájuk után kutatni, hátha sikerül puskázniuk. - Jaj, nincs is nagypénzem, ma fizettem be a számlákat - mondta elkeseredve egyikük, miután puskázási terve füstbe ment. - Csak az értékét nézzük - adtak magyarázatot tudatlanságukra. - Istenem, ezt mindig összekeverem - hűlt el kérdésünktől az egyetemista Lehoczky Rita, Károly Róbert a kétszázason, Deák pedig a húszezresen van. De melyiken lehet Szent István? Az ezresen vagy az ötezresen? - tette fel magának a kérdést. - Tízezrest nem sokat látok - mondta a lány, aki ezzel meg is magyarázta Szent Istvánról való tájékozatlanságát, hiszen István képét éppen a tízezresre nyomtatták. - Én a Vajdaságból származom - próbált meg kibúvót találni Szalma Andrea. Két pénzzel végül neki is sikerült megbirkóznia, helyesen kapcsolta össze Mátyás képét az ezer, Rákóczi portréját az ötszáz forintossal. A kétszázasról csak annyi jutott eszébe, hogy zöld, de Károly Róbert arcvonási nem álltak össze emlékezetében. - A kétezres milyen színű? - ütöttük tovább a vasat. - Olyan nincs is. Jaj, de mégis! Barna - volt a felelet. Bethlen Gábort sem sikerült összhangba hoznunk a barna bankóval, de még az államférfi történelmi szerepéről sem sikerült közelebbit kiderítenünk. - A magyar történelemről szinte semmit nem tudok - mondta csüggedten a lány. - Rákóczi az ötszázason, Deák a húszason, István pedig az ezresen van - kutatott emlékeiben Kiss Krisztián és ezen a ponton el is fogyott a tudománya. - Csak fizetek vele, de nem nézegetem árulta el a fiú. Miután tovább kérdezgettük, a már kitalált Deák Ferencet néhány pillanattal később az ötezresen vélte látni. Nagy volt a meglepetése amikor elárultuk, hogy az ezresről István helyett Mátyás, míg államalapítónk a tízezresről mosolyog ránk. Papírpénzünkre az utolsó csapást a város egyik bankjegykiadó automatája mellett mértük. - Az ötezresen Rákóczi van. Most ezreseket adott az automata, de nem tudom, ki van rajtuk. Történelmet pedig régen tanultam, így még Rákócziról sem tudok semmit - mondta Lajkó Mónika, majd a hibás Rákóczi - ötezres párosítás után végül Károly Róbert kétszázasa, István tízezrese és Deák húszezrese eszébe jutott. A lány azt is megmondta, hogy Deák a haza bölcse volt, viszont Károly Róbertnél ismét elvérzett: első Anjou-házi királyunkat az utolsó Árpád-házi uralkodónak vélte. KISS GÁBOR GERGŐ Kilencvenöt művész 104 alkotása szerepel a táblakép-festészeti biennálén Az idei tematika: Bartók és a zene Á szakmai zsűri már értékelte a XI. táblakép-festészeti bicnnáléra beküldött munkákat. A július közepén Szegeden nyíló országos képzőművészeti seregszemle fődíját Oroján István nyerte el. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged kulturális életének periodikusan viszszatérő, országos,jelentőségű rendezvénye a táblakép-festészeti biennále, amely 2010-ben kiemelkedő szegedi programja lesz a pécsi központú Európa kulturális fővárosa projektnek is - hangsúlyozta Kozma Iózsef alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján, amit a július 15-én nyíló kiállításról tartott. Bejelentette: az önkormányzat döntött arról, hogy szeptemberben a Móra Ferenc Múzeummal közösen nagyszabású Salvador Dalí-kiállitás nyílik Szegeden. így szinte egész évben rangos képzőművészeti tárlatokat kínál a város. A háromszáz beküldött műből 95 alkotó 104 munkáját választotta ki a zsűri a XI. táblakép-festészeti biennáléra, amelynek idén is az Olasz Kulturális Központ ad otthont. A javasolt tematika ezúttal „Bartók és a zene" volt - ami a jubileum mellett azért is indokolt, mert a nagy komponista rövid ideig a tárlat helyszínén, a Dugonics téri épületben lakott. A kiállítás rendezője, Szuromi Pál művészettörténész úgy fogalmazott: ugyan sok fiatal alkotó is bemutatkozik, de a legmodernebb törekvések és a legrangosabb hazai alkotók alig lesznek jelen a seregszemlén. A vásárhelyi festők is távol maradtak, viszont a szegediek közül például Darázs József, Nóvák András, Hemmert fános és Pataki Ferenc izgalmas alkotásokkal jelentkeztek. A DÍJAZOTTAK A NKÖM fődíját a gyulai Oroján István kapta Csend-labirintus és Harmadnapon című munkájáért. Szeged város díjazottja: Nagy Gábor (Kis fűkatedrális l-ll-lll ). A MA0E díját kéress Sándor veheti majd át Párizsi tűzfal Bartók-plakáttal című képéért. A Csongrád Megyei Közgyűlés díját Ásztai Csabának Bartók fonográfia című művéért ítélte oda a zsűri. A Dél-magyarországi MÉH Rt. díját a Fáradt angyalért Kalmárné Horóczi Margit kapja. A Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt. díjával Székhelyi Edith, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. díjával Serényi H. Zsigmond, a Démász Rt. díjával pedig Kopócsy iudit táblaképét jutalmazták. A széksorok nagy része üresen tátongott a premieren Beavató Hamupipőke Dicséretes a szegedi társulat vállalkozása, hogy megszerettesse az operát a diákokkal, de ha olyan kevesen nézik az előadásokat, mint a Hamupipőke csütörtöki bemutatóját, akkor kár a gőzért. Mulatságos, szórakoztató, nem csak gyerekek számára élvezhető produkció Rössini Hamupipőkéje a kisszínházban. A beavató előadást jegyző Toronykőy Attila megmászta a színházi szamárlétrát, ma már gyakorlott operarendező, ügyes kezű mesterember, aki rendre megbízható színvonalon teljesít. Csapatával most is pár nap alatt, szemmel láthatóan takarékos költségvetésből állította színpadra a vígoperát. A fanyar humorú előadás mégsem fércmunka, ügyes ötletekkel, gegparádéval tették érdekessé. Az operaegyüttes fiatal mezzója, Simon Krisztina már-már túlzásba vitt szendeséggel és szépelgéssel alakította a címszerepet, ugyanakkor virtuózán énekelte a végén Hamupipőke kacifántos slágeráriáját. A két mostohanővért, Clorindát és Tisbét sok ízzel, színnel, dölyfösen pöffeszkedve, duzzogva, gonoszkodva Rácz Rita és Kónya Krisztina adta. Remekeltek mindketten, többször is megnevettetve a nézőket. Szerekován fános is jól hozta a cseles, óvatoskodó Don Ramiro herceget. A Don Magnificót játszó Cseh Antal nagy nyeresége lehet a szegedi társulatnak: a fiatal basszista máris megmutatta oroszlánkörmeit, amikor Gregor Józsefet idéző könynyed bolondozással keltette életre a számító apát. Bátki Fazekas Zoltán Dandiniként ismét lóháton gurult a színpadra, és újra bebizonyosodott, hogy anyanyelvi szinten beszéli a Rossini-operák zenei nyelvét. Andrejcsik Istváné volt a legnehezebb feladat, hiszen Alidoróként egyúttal az előadás narrátora, mesélője, kommentátora is volt. Néhány erősen lexikon ízű magyarázat ugyan túlzottan didaktikusnak tűnt, de ügyesen játszott a folyton közbekotyogó, kérdező kukacfigurával. Félrecsúszó fehér parókában Molnár László zeneigazgató stílusosan, könnyedén dirigálta a háttérben látható élvezettel, játékosan muzsikáló színházi zenekart. Szimpatikus, kellemes produkció született, amely tényleg alkalmas lehetne arra, hogy közelebb hozza az operát a gyerekekhez. Kár lenne, ha szervezési hibák vagy érdektelenség miatt az egész előadássorozat ugyanolyan üresen tátongó széksorok előtt menne, mint a csütörtöki negyed házas premier. H. ZS. Simon Krisztina (Hamupipőke) és Andrejcsik István (Alidoro) jelenete Fotó: Schmidt Andrea