Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-12 / 110. szám

PÉNTEK, 2006, MÁJUS 12. • AKTUÁLIS» 3 Egy nappal a megnyitó előtt, csomagtartóban hozták tegnap reggel a Munkácsy-kiállítás utolsó festményét. A tárlat berendezése óta milliárdos értékek lógnak a Móra Ferenc Múzeum két termében, melyeket mától hét héten át bárki megtekinthet. Vannak köztük olyan képek, melyek korábban még sosem voltak láthatók együtt. Teljessé vált a Munkácsy-tárlat, tegnap délelőtt megérkezett az utolsó, negyvenötödik festmény a Móra Ferenc Múzeumba. A Mosónők című alkotást a tulajdonos Pákh Imre ügyintézője, Szabó Sándor hozta a Nemzeti Galériából, ahol most fejezték be a tisztítását és restaurálását. Még a kiállítás kurátorát, Nagy Imrét is meglepte a szállítás módja: a művet, melyet tízmillió forintnak megfelelő angol fontért vásárolt meg az Amerikában élő magyar műgyűjtő - de bevallása szerint akár kétszer enynyit is szívesen adott volna érte -, a kocsi csomagtartójában, becsomagolás nélkül hozták. - A személyem volt a garancia a kép biztonságára - mondta könnyed mosollyal Szabó Sándor, majd hozzátette: megszokott dolog, hogy így hozzák-viszik a festményeket. A műalkotást azonnal a helyére is akasztották. A kiállítási anyag különlegessége, hogy olyan képek kerültek egymás mellé, melyek eddig még soha. Nagy Imre példaként említette az Ásító inast, melyet 1869-es keletkezése után szinte azonnal megvásároltak, így tehát például a Honfoglalással a mostani kiállítássorozatban került először egy terembe. Előbbi ugyanis külföldön, magángyűjteményben, utóbbi pedig a szegedi múzeumban volt. A negyvenöt Munkácsy-festményt megérkezésük óta folyamatosan biztonsági emberek őrzik, ami nem csoda: milliárdos értékek lógnak most a Móra Ferenc Múzeum két földszinti termének falain. A legértékesebb képek közé tartozik a Cigánytábor és az Apa születésnapja: ezeket az alkotásokat darabonként egymillió dollárra, azaz 213 millió forintra értékelték. A Két család című festményt pedig a Christie's egyik rendezvényén 662 ezer dollárért, 141 millió forintért vásárolta meg Pákh Imre. Ezzel egyébként a mű helyet kapott a patinás aukciós ház honlapján, mint a XIX. századi európai festészet kategóriájának náluk valaha indított egyik legfontosabb és legértékesebb alkotása. A kiállításnak vannak olyan darabjai, melyek nem csupán áruk miatt különlegesek. A Merengő nőt például, melyet 130 ezer dollárért, közel 28 millió forintért vásárolt meg Pákh Imre, Munkácsy nem vászonra, hanem fatáblára festette. Kiállították a művész egyetlen téli témájú alkotását, a Téli utat, és van a gyűjteményben egy olyan kép is, melynek hátulján Munkácsy személyes pecsétjének viaszlenyomata látható. Ez azért különleges, mert a festmények ily módon való szignálása egyáltalán nem volt szokás. A pecsét egyébként szintén megtekinthető a múzeumban. A LEGISMERTEBB ÉS LEGÉRTÉKELTEBB • Munkácsy Mihály a legismertebb és legértékesebb magyar művész itthon és külföldön egyaránt. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi árveréseknek, évszázadosnál régebbi keresettsége a legismertebb magyar képzőművésszé tette. Már életében ünnepelt és sikeres festő volt, akinek műveiért Európa és Amerika műgyűjtői versengtek. Ehhez komoly mértékben hozzájárul, hogy életműve zömében nem itthon, hanem Párizsban keletkezett, kereskedője pedig az utolsó ecsetvonást követően el is adta a képeket tehetős gyűjtőknek. Munkácsytól jóval több tanulmány, kompozíciós vázlat, a sokalakos képek egy-egy szereplőjének valamely változata bukkan fel a piacon, mint amennyi a kész kép. Utóbbiak közül a legtöbb már olyan magán- vagy közgyűjteményben pihen, ahonnan soha vagy csak kis valószínűséggel fog mozdulni a jövőben. A szervezők azt remélik, sikeresebb lesz a kiállítás, mint a múzeum eddigi rekordlátogatottságát hozó Chagall-tárlat. Azt 28 ezren látták, ennél tehát több látogatót remélnek az elkövetkező hét hétben. TÍMÁR KRISZTA Hazaérkeztünk •••••• ORFI FERENC Ahogy a házelnök, Szili Katalin is észrevette, s utalt is rá tegnapi avatóbeszédében, a Délmagyarország életében a májusnak különös jelentősége van. Valóban lehet annak valamilyen sorsszerű üzenete, hogy az újság jeles napjai éppen a tavasz legprogresszívebb hónapjára esnek. Ahogy a természet tele van ilyenkor új erővel, örvendezéssel. teremtő idők a mieink is: 1910. május 22., megjelenik a Délmagyarország első száma; 1928. május 21., Welcome szalagcímmel nyit az újság, a magyar igazság mellett a világban kiálló sajtómágnás, Lord Rothermere nevétől volt hangos Szeged; 2006. május 11., Lord Rothermere (az előbbi unokája) új sajtóházat avat a Szabadkai úton. Az ünnepek között közel száz kalandos év. Alig értenénk meg bármit is mai ünneplésünkből, ha egy gondolat erejéig nem mennénk vissza az origóhoz 1910-be, az akkori Korona utca, ma Hajnóczy utca 15.-be, a Bokor-palota földszintjére és emeletére. Oda, ahol 96 évvel ezelőtt megtörtént a csoda, rendkívül tehetséges emberek, rendkívüh teljesítménnyel, rendkívül hiteles és modern vízióval világra hozták a Délmagyarországot. Az új falak ugyan akkor is a szegedi napilap frissességét és modernségét jelképezték, a fővárosihoz hasonlóan magas bérleti díjak viszont azt, hogy közel száz évet kell várnia arra, hogy saját otthona legyen. Az évszázados vándorlás, albérletezés, folytonos újrakezdés után vitorlánkba a jó szelet a 2000-es esztendő hozta meg, amikor a világ egyik legerősebb sajtóvállalkozása, a Daily Mail médiabirodalom vásárolta meg a Délmagyarország Kiadót. A tulajdonosváltást követő esztendők már a gazdasági mutatók javulásáról, olvasótáborunk növekedéséről, beruházásokról, új kiadványokról, a fejlődésről szóltak. Annyira, hogy az állami tulajdonban lévő Tisza-parti sajtóházunk, egészen pontosan bérleményünk hamarosan szűknek, még inkább elavultnak, modernizálhatatlannak bizonyult. A tulajdonosi bizalomnak, s a fejlődésbe vetett töretlen hitnek köszönhetően kiadónk, a Lapcom Kft. tavaly ősszel új, korszerű sajtóház építésébe fogott Szegeden. Es tegnap eljött a sajtótörténeti pillanat, beléptünk a 3500 négyzetméteres épület, s a benne foglalt új lehetőségek házába. A 21. század legmagasabb munka- és technológiai feltételei közepette a Délmagyarország hazaérkezett. Halál a bokrosi elkerülő úton Egy ötvenkét éves segédmotorost halálra gázolt egy nyergesvontató tegnap délelőtt a csongrád-bokrosi elkerülő úton. A rendőrök azt mondták, ez az első komoly baleset ezen a szakaszon, a környékbeliek azonban már többször is láttak itt veszélyes helyzeteket. A mind nagyobb forgalmú csongrád-bokrosi elkerülő útra tegnap délelőtt hajtott föl a segédmotorral közlekedő helybeli férfi, aki a jelek szerint nem győződött meg arról, hogy szabad-e az útja. A teherjármű vezetője képtelen volt elkerülni a végzetes ütközést. Az eset egy enyhe ívű kanyarban történt. A kiérkező mentők a szerencsétlenül járt férfin már nem tudtak segíteni, csak a súlyos sérülései miatt bekövetkezett halált tudták megállapítani. Azt egyelőre vizsgálják, mekkora sebességgel haladt a vontató, és az alkoholnak volt-e szerepe a halálos végű balesetben. A Csongrádi Rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja a történtek körülményeit. Amíg a helyszínelés tartott, csak a régi úton közlekedhettek az erre haladók. A csongrádi rendőrök szerint ez az első komoly baleset az elkerülő úton. A bokrosiaktól viszont azt hallottuk, hogy a tehergépjárművek olykor igen nagy sebességgel hajtanak, s a régi és az új út találkozásánál nem egy veszélyes helyzet alakult már ki amiatt, hogy a régi úton közlekedők kényszerűinek elsőbbségadásra, pedig a forgalmi rend itt megváltozott. Mától hét héten át láthatók a legértékesebb magyar festő munkái Munkácsy milliárdokat érő művei Szegeden Tegnap az utolsó Munkácsy-festmény, a Mosónők című alkotás is megérkezett a múzeumba Fotó: Schmidt Andrea Árvízvédelmi szakemberhiány lesz, ha a vízügy nem kapja vissza presztízsét Növelni kell a töltések keresztmetszetét Töltéserősítéssel - elsősorban a töltések keresztmetszetének növelésével lehet fölvenni a harcot a tartós árvizek ellen. A vízügyi szervezetnek vissza kellene kapnia egységességét és önállóságát, különben nemsokára óriási szakemberhiány várható. Egyebek mellett ez a nagy tapasztalatú szegedi vízépítő szakmérnök, Vágás István (képünkön] véleménye. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során különös figyelmet kellene szentelni a töltések szélesítésének - hívja föl a figyelmet Vágás István vízépítő szakmérnök, az akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár. Ezt a napokban az árvízvédelmi tudományos tanács Budapesten tartott rendezvényén is elmondta. A mostani árvízkor a töltések magasságával a legtöbb helyen nem volt gond, az viszont, hogy mennyire tudja elviselni a hosszan tartó árvizet a gát - sok helyen okozott problémát. A töltések tartósságát úgy lehet növelni, ha keresztmetszetüket növeljük. Hogy ez a jó megoldás, szemlélteti az is, hogy a Szeged-Tápé-Algyő szakasz, aminek az 1970-es árvíz után a keresztmetszetét is megnövelték, nagyon jól vizsgázott. Szintén jól vizsgázott a szegedi partfal, eltekintve attól, hogy a betonlapok közötti rések - melyeket azért hagytak meg, hogy hő hatására a betonelemeknek legyen hová tágulniuk - tömítései kifagytak vagy kikoptak az elmúlt évtizedekben, és ez szivárgásokat okozott. A vízépítő mérnök arra is fölhívja a figyelmet: a tervezett vésztározók ilyen rendhagyó típusú árvíz esetén - amikor a fő veszélyt a Duna visszaduzzasztása okozza - nem hatásosak. Hiszen akármennyi vizet is tározunk be, a Duna rögtön pótolja elfogyhatatlan vízmennyiségével. Más jellegű gond, hogy a vízügy ugyan helyt tudott állni a mostani árvíznél, ehhez azonban szinte „utolsó utáni" erejét is latba kellett vetni. Még a nyugdíjas vízügyi dolgozókat is behívták Vágás Istvánt is; ő a helyzetmegítélések, előrejelzések területén, és általában az árvíztörténeti események ismeretében tudott segíteni, nemcsak az Atikövizignek, hanem az országos vízügyi központnak is. - A nyolcvanas évek vége óta a vízügy ellen folyamatosan érkeztek a támadások, a terűlet megítélése olyannyira leromlott, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen alig-alig akadnak hallgatók, akik vízépítési szakirányból szeretnének diplomát szerezni. Nemsokára tehát óriási szakemberhiány várható - hívja föl a figyelmet a címzetes egyetemi tanár. Ezt a vízügy egységességének, önállóságának és állandóságának biztosításával lehetne orvosolni. Ha a vízügyi területen dolgozók megkapnák a kellő megbecsülést, biztos lenne az utánpótlás. Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke - aki a kormány stratégiai bizottságát képviselte a tudományos tanács budapesti ülésén - el is juttatja a grémium által fölvetett javaslatokat Gyurcsány Ferencnek. A memorandum tartalmazza Vágás Istvánnak a vízügy önállóságára vonatkozó javaslatát is. F.CS. FORDÍTOTT ÁRVÍZI HUROKGÖRBE ^ A mostani, rendhagyó árvíznél sikerült kimérni a szakembereknek egy különleges jelenséget, az úgynevezett fordított árvízi hurokgörbét. Ennek létezésére Vágás István hívta föl a figyelmet a szakirodalomban először, több mint húsz évvel ezelőtt. Ha a töfolyé visszaduzzasztja a mellékfolyót - ez esetben a Duna a Tiszát - ugyanannál a vízállásnál nem áradáskor, hanem apadáskor több a vízhozam. Az idei rekordárvíz tapasztalatait figyelembe veszik a jövőbeni védelmi munkákban Fotó: Karnok Csaba