Délmagyarország, 2006. május (96. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-11 / 109. szám

12 • KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2006. MÁJUS 11. AZ UGYVED VALASZOL - __ • Or. Juhász György ifi Köteles rész: ha nem is mindig jogosan, de a jog szerint jár! Tisztelt Olvasók! Az elmúlt hetekben többen is fordultak hozzám öröklésjogi kérdé­sekkel. Legtöbb esetben az okozza a problémát, hogy az örökhagyó már nem az első házasságában élt. és a korábbiakból is született gyer­meke, akivel esetleg már évtizedek óta nem tartotta a kapcsolatot, lelletnzően egyik oldalon áll az özvegy és a közös gyermekek, másik oldalon a korábbi házasságból született leszármazók. Már az örökség elosztása is vitákat eredményez, a hagyaték átadása után pedig lehe­tetlen helyzet adódik. A vonatkozó jogszabályok alap­ján igyekszem általános tájékoz­tatást adni, a legfontosabb ren­delkezéseket ismertetni. Kivéte­lek természetesen vannak, és egy-egy eset kapcsán számtalan olyan egyedi körülmény merül­het fel, ami miatt egy levelet ki­ragadva - a teljes tényállás isme­rete nélkül - nem szeretnék konkrét állásfoglalást mondani, tanácsot adni. Minden hagyatéknak minősül, ami a halál időpontjában az el­hunyt vagyonát képezte: ingók, ingatlanok, vagyoni értékű iogok. Amennyiben házasságban élt, úgy tulajdonát képezte a házas­társi vagyonközösség őt megillető része, fő szabály szerint a fele. A hagyaték tulajdonjogát a gyermekek öröklik, fejenként egyenlő arányban. Ha valame­lyik gyermek korábban elhunyt, akkor az ő örökrészét az ő örökö­sei között kell felosztani. A pol­gári jog nem tesz különbséget a gyermekek között, kizárólag a vérségi kötelék számít. Ily mó­don mindegy, hogy a gyermek házasságon kívül született-e, vagy az a házasság, amelyben fo­gant, már felbomlott. Az örökbe­fogadott is vér szerinti leszárma­zónak minősül. A túlélő házastárs örökli a va­gyon speciális haszonélvezeti jo­gát, az úgynevezett „özvegyi jo­got". Ennek célja, hogy ugyanab­ban a környezetbon és közelítő­leg azonos színvonalon élhessen, mint házastársa halála előtt. A fenti szabályok a törvényes öröklés esetére vonatkoznak. Más a helyzet, ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra. A végrendelkezés korlátját jelenti a „köteles rész" jogintézménye, ami azt jelenti, hogy a leszárma­zókat akkor is megilleti a törvé­nyes örökrészük fele, ha az örök­hagyó másként rendelkezett. A túlélő házastárs özvegyi joga pe­dig a szükségleteinek megfelelő mértékre korlátozódik. A törvényes örökrész vagy a köteles rész akkor is megilleti az örököst, ha erkölcsi érzékünk netán mást diktálna. Sokszor az évtizedek óta nem látott gyerek csak a hagyatéki tárgyaláson jele­nik meg, és jogosan tartja a mar­kát, bár a „jogosan" szó helyett helyesebb lenne a „jogszerűen" kifejezés használata. A törvényes örököst csak szélsőséges esetben lehet teljesen kizárni az örökség­ből, például ha az örökhagyó sé­relmére súlyos bűncselekményt követett el. A kapcsolat hiánya vagy a rossz viszony önmagában nem elegendő ok a kitagadáshoz. Ha az egymással rossz viszony­ban lévő rokonok, féltestvérek, unokatestvérek közösen örököl­nek meg egy ingatlant, akkor a közös tulajdont bármelyikük ké­résére a bíróság megszünteti. Legjobb megoldás, ha egyikük ­akár hitelből - kifizeti a tulajdo­nostársakat, vagy közösen érté­kesítik az ingatlant. Erre az idő­szakra célszerű félretenni a sze­mélyes ellentéteket, és meg­egyezni, mivel az idő előrehalad­tával az ingatlan értéke csökken, és megegyezés hiányában a kényszerű bírósági per jelentős költségekkel jár. Az élet gyakran összetettebb helyzeteket produkál, mintsem azt a fenti leegyszerűsített szabá­lyokkal meg lehetne oldani. Az eljáró közjegyzők a hagyatéki el­járásban viszonylag részletes fel­világosítást adnak. Ha az ember nem a klasszikus egy szülői pár és közös gyerekek családmodell­be kényszerült, hanem válások és különböző pároktól származó gyermekek tarkítják életútját, akkor szerencsésebb, ha már éle­tében rendezi vagyona sorsát, így nem mérgesíti tovább az itt mar­adottak általában egyébként is feszült viszonyát. Részmunkaidő Hallom, hogy a részmunkaidőben való foglalkoztatással is „kecsegte­tik" a nőket. Ez nagyon ésszerűen, mi több, ígéretesen is hangzik. A nők feladatait ismételgetni, talán közhelynek tűnik. Ott a munka­hely - ha van -, továbbképzésekre kell járni, a gyerek(ek), a háztartás és még saját magukkal is törődni­ük kell. Vajon hány munkakört tesz ki, ennek a gyönyörű hivatás­nak a teljesítése? ló néhányat! Az, hogy minden rendben legyen „csodálatosnak" is kell lenni! A gyerekekkel, a jövő nemzedé­kével való törődés az egész világ, a társadalom igen fontos kérdése. A nők kiharcolták a munkához való jogot. A háztartásbeliből például dolgozó szövőnő lett. Bekerült egy kollektívába, ahol a közös női, asszonyi problémák megbeszélé­se mellett jutott mód és lehetőség egymás közötti jó munkatársi kapcsolatokra is. Igaz agyonhaj­szoltak voltak, de otthon büszkén tették a forintjaikat a közös asz­talra. Véleményem szerint már régen késésben vagyunk a nők részmunkaidős foglalkoztatásá­nak bevezetésével. Pedig akkor több idejük lenne a gyerekneve­lésre, egyenlőbb eséllyel jutnának munkahelyhez. A gyerekek sem kulccsal járkálnának, illetve nem dajkák ringatnák őket egész nap. És elsősorban a családfő szerepét anyagiakban is vállalni tudó férjü­kért - kiegyensúlyozott családi légkört teremtve - tudnának csi­nos és jó asszonyok lenni. S. GRANDPIERRE CECÍLIA, SZEGED Görkoris váltóverseny Néhány hónap alatt másodszorra tartottak görkorcsolya-bemutatót a szegedi Sólyom Utcai Óvoda, Altalános Iskola és Logopédiai Intézet diákjai. Az iskola a „Tegyünk helyben egészségünk színvona­láért" Alapítvány pályázatán nyerte el azt az összeget, melyből egy új sportág, a görkorcsolya megis­mertetéséhez vásároltak sporteszközöket és védőfelszereléseket. A gyerekek - akik között autisták is vannak - mostanra nagy magabiztossággal gurulnak négy keréken. Ezt egy játékos feladatokkal tarkí­tott váltóverseny formájában május 5-én be is mutatták napközis iskolatársaiknak az iskola-út prog­ram keretében nemrég felújított sportpályán Fotó: Schmidt Andrea Üdvözlet a nemzeti cirkusznak A szegedi cirkuszbarátok a lap május 10-i számában megjelent közönségvélemény kap­csán ezúton kívánják kifejezni örömüket, hogy Magyarország nemzeti cirkusza végre Szegeden is méltó körülmények között mu­tathatja be műsorát. Richter József igazgató évtizedes nemzet­közi tapasztalatok birtokában több mint tíz éve azért alapította meg a Magyar Nemzeti Cirkuszt, hogy - hasonlóan Európa vala­mennyi országához - cirkuszművészetével nemzetközi rangot szerezzen Magyarország­nak, és a magyar közönségnek is legyen min­den tekintetben elsőrangú cirkusza. Aki megfordult már a Magyar Nemzeti Cirkusz­ban, tudja, amit a legendás cirkuszok korá­ban tudott a publikum: a cirkusz valódi mű­vészet, az igazi emberi helytállás és hivatás­tudat művészete, amelyet csak szenvedélyes elszántsággal lehet magas színvonalon mű­velni. Egy rangos cirkusz műsorválasztása, kiállítása és a közönség kényelmét szolgáló körülményei révén lehet méltó a nemzeti cir­kusz rangjára. A nemzeti cirkusz kulturális intézmény, és ezt éppen létrehozói tudják a legjobban. A ranghoz a gycreknek-felnőttnek egyaránt élvezetes produkciók mellett, a kö­zönség és a cirkuszt vendégül látó város irán­ti tisztelet is hozzátartozik. Egy nemzeti cir­kusz számára otthont adó várost éppúgy nem kell félteni a köztisztasági következmények­től, mint a mutatványosok megjelenését kí­sérő éjszakai akusztikus ártalmaktól, vagy ahogyan biztosak lehetünk abban is, hogy az állatoknak itt gondját viselik, a közönséget pedig nem csapják be. Magam többször szembesültem a cirkusz értékes berendezése­it rongáló, neveletlen közönséggel, mint a vá­ros életét megkeserítő artistákkal - utóbbiak­kal ugyanis még egyszer sem, míg a toalett­használatot mellőző néző napi eset, hogy csupán egy szemléletes példával éljek. Valamennyien, akik a Magyar Nemzeti Cirkusz elindulása óta figyelemmel kísérjük a társulat életét, örömmel üdvözöljük, hogy több mint tízévi méltatlan, félreeső és meg­közelíthetetlen elhelyezés után a Magyar Nemzeti Cirkusz Szegeden végre olyan terü­letet kaphatott, ahol sok ember csodálhatja meg bámulatos, minden európai cirkuszéval vetekedő felszerelésüket és világszínvonalú műsorukat. Ezen a helyszínen nemzetközi nagydíjas artista barátainknak végre nem tér­dig érő gazban és mély keréknyomokon át kell megjelenniük veszélyes produkcióik be­mutatására, és remélhetőleg gyönyörű sát­ruk és utazó otthonaik sem károsodnak az elmúlt évekhez hasonló módon az elhanya­golt terület miatt. Sajnálatos, hogy Szeged je­lenlegi beépítettsége miatt nem rendelkezik méltó területtel az ország legszínvonalasabb, nemzeti cirkuszának fogadására. A bécsiek bizony a városháza elé járnak cirkuszművé­szetet csodálni. Hálásak vagyunk a Tesco ve­zetésének a nyitottságért, Richter igazgató úrnak pedig nagyvonalú anyagi áldozatáért, amelynek köszönhetően Magyarország nem­zeti cirkusza méltó területen verhetett sátrat, és 12 napig szolgálja sokak örömét. A szegedi cirkuszbarátok körének nevében tisztelettel: MARTON ÁRPÁD, SZEGED Csudatojás Csudamester; a szegedi Szutor Nagyszombat, reggel 6 óra: Kikászálódom az ágyból. Fáj a fejem! Már megint zúg a fülem. Legnagyobb megdöbbenésemre, most oka van a zúgásnak! Legki­sebb fiam hallatlan nagy gonddal furkálja párom miniatűr fúró-fa­ragó, csiszoló eszközeivel a hús­vétra beszerzett tojásokat! Szu­tor Gabink teljesen megbabo­názta ezt a kölköt! Nem csak őt, mindnyájunkat! Sortársunkban nagy technikai tudású alkotót ismerhettünk meg! Szutor Gabriella, grafikus­művész, aki már több alkalom­mal volt a Compiegne-i Tojás­szalon I. díjazottja 15 éve foglal­kozik tojásdíszítésscl, munkái fantasztikusak. Nyugat-Európá­ban elismert művész, itthon: alig ismerik munkáit. Franciául már két könyve is megjelent, míg itt­hon egy sem. A szegedi, helyi szervezet ren­des tagja nagyothalló. Tagdíj be­fizetéskor találtunk egymásra. Megelőzve kérésemet ajánlotta fel, hogy valamilyen módon megmutatná tevékenységét sors­társainak. így találtuk ki, hogy húsvétot megelőző héten a nagyothallóklubban, kézműves­foglalkozás keretén belül, míg a siketek klubjában minikiállítás­Csudalyukas tojások Fotó: DMJDV sal és jelnyelvi tolmács segítségé- programunkról, bejelentkezett csak kisközösségben lehet jól le­vel, egy baráti beszélgetéssel kap- Mezőtúr és Orosháza „csapata" a bonyolítani. Mit csináljak ennyi hatunk ízelítőt munkásságából. kézműves-foglalkozásra. Nagyot emberrel? Amint felröppentettem a hírt nyeltem! Kézműves foglalkozást Gabink valahol Németország­ban, vagy Svájcban, de lehet, hogy Franciaországban kiállít. Programunk előtt 5 nappal kere­sem. Kiderül, hogy előző este ér­kezett Magyarországra. Fáradt. Nehezen nyekegem ki gondo­mat, nem akarom túlságosan le­terhelni. Tettre készen pattan, elébe megy a gondolatnak: két foglalkozás lesz! Egy délelőtt a vi­dékieknek, egy délután a helyi­eknek. Mehet a körtelefon: Jö­hettek! Belépődíj 2-3 kemény to­jás (biztonság kedvéért hozzáte­szem: Héjastul)! Nagy derültség követi üzenetemet. Eljött a várva várt nap! Megjöt­tek az orosháziak, mezőtúriak! Jön Csongrád és Szentes a FOKA adatlapokért: mennek sajátkészí­tésű hímes tojásokkal! Jön né­hány lemaradó tagdíjbefizető, maradnak tojást festeni! Nehe­zen hiszik, hogy ami a vitrinben van, annak mindnek tojáshéj az alapanyaga. Gabink hallatlan nagy türelemmel és állóképesség­gel vezeti végig a foglalkozásokat. Örül az érdeklődésnek. Azt meg én hiszem nehezen, hogy ez az el­ső kézműves foglalkozás, amit vezet. Szerencsére kora reggel le­főztem még 20 kemény tojást, gondolva a beesőkre. Nem ma­radt festetlen egy sem! A férfiakat a technikai kivite­lezés hogyanja izgatja. Nagy Zsuzsa jelnyelvi tolmács segít­ségével beszélhetnek maratás­ról, fehérítésről, ragasztásról. Hosszabb körbeírást jelent az emu tojásának ismertetése, szí­ne eredetileg is valószínűtlen zöld. Romániából szó szerint idefutott, siket atlétánk boldo­gan ismeri fel a fácán tojásait. A strucc tojása márványdíszítése - van akinek nem elég -, dino­szaurusz tojását követeli nevet­ve. Gabink angyali mosollyal szereli le a tréfamestert: ha hoz egyet, akkor ő bizony vállalja, hogy megmunkálja! Nem szereti, ha művésznőnek szólítják, így a Csudatojás Csu­damester címet kapta tőlem ez a csupa szem asszony! Szegényebb lett volna életem, ha nem ismer­hettem volna meg! Most már futnom kell! Azt mondta a pék nagyapám: nem rendes asszony az, akinek vött foszlós van az asztalán! Legalább három tojás kell a húsvéti, fonot­tas-kőtteshez. Nehogy feldolgoz­za az a fiú az összes tojásomat! TISZAI ANNAMÁRIA, SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MEGYEI ÉS HELYI SZERVEZETÉNEK TITKÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents